Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

4 Vasárnap, 1976. szeptember 26. Kőbe faragott EB mesterlevél®9 Kalmár Márton készítette Tömörkény portréját Ma, vasárnap délelőtt szobrot avatnak Szegeden. A város egyik legnagyobb fiának. Tömörkény Istvánnak mellszobrát leplezik le a róla elnevezett gimnázium és művészeti szakközépiskola előtt. Az író portréját Kalmár Márton fiatal szegedi szobrászművész készítette. A dolgok különös találkozása ez az alkotás. A szegedi születésű Kalmár Márton ebbe az iskolába járt, a képzőművészeti főiskola elvégzése után, ide került vissza tanitani. Első megvalósult köztéri szobra szegedi íróról, saját iskolája elé kerül, s ez lesz Tömörkény második szobra a városban. Az elsőt, mely a Móra-parkban áll, Tápai Antal készítette, aki Kalmár Mártonnak első mestere, tanára volt. E szobor felavatása kétségkívül a képzőművészeti világhét legrangosabb szegedi eseménye. A közel háromeves munkáról beszélgettünk Kalmár Mártonnal. — 1974-ben kaptam megbízást Tömörkény István mellszobrának elkészítésére. Egy portré megformálásakor, véleményem szerint, két szempontot kell figyelembe venni. Részint a megmintázandó figura karakterét, másrészt azt a szellemiséget, mely rá legjellemzőbb. Szegedi lévén, régóta ismertem és szerettem Tömörkény írásait. Ez azonban kevés volt. Éreztem, ügy kell ismerni és szeretni Tömörkényt, ahogy ő ismerte és szerette az e tájon élő népet. Egy szobrot nem megcsinálni nehéz, hanem felkészülni rá, eljutni olyan állapotba, amikor már tényleg csak manuális munkára van szükség. Sokat lapozgattam írásait, elolvastam a kortársi visszaemlékezéseket, felkutattam az őt ábrázoló fényképeket, művészi alkotásokat. így alakult ki bennem egy kép, egy plasztikus érzés, mely nem más, mint a bennem élő Tömörkény. — Hogyan tudná jellemez- . ni azt a Tömörkényt, melyet szándéka szerint kőbe faragott? — Mindenekelőtt nemes egyszerűsége, em bei-szeretete ragadott meg. Bölcsesség, belső derű és csöndes szomorúság motívumai keverednek A kertész kutyája Forró sikerű évadnyitó a színházban mmímKHW& T i lÉ Az uj Tömörkény-portré ebben a képben. Az az író ő, aki soha nem mondta ki azt, hogy én. Krúdy írta róla: „Olyan ember volt, aki a tömegben nem szeretett lökdösődni, szincszkcdés nélküli előkelőséggel,.tiszta kézzel, tiszta lábbal es érintetlen lélekkel ment át a sáros, gyalogösvényen," Ezt az íróhoz méltó „kagylóéletet" szerettem volna megfogalmazni. — Melyek voltak az alkotómunka legfontosabb fázisai? Hogyan alakult, formálódott materiálisán is a portré? — Először rajzokat készítettem, majd tizenkét agyagvázlatot. Próbáltam csak a fejet megmintázni, kísérleteztem mellszobor-variációval s összetettebb kompozícióval is. Az arcra igyekeztem koncentrálni, hisz Tömörkény alkatából, személyiségéből következően elzárultak a jelképesebb fogalmazásmód, az extatikus kifejezésmód lehetőségei. Süttői mészkőből faragtam a zsűri által elfogadott mellszobrot. Én jobb szerettem volna melegebb színű kőből .faragni, sajnos, ilyet hazánkban nehéz szerezni; Amikor a gipsze változatot köbe faragtam, tömbszerűbben kellett fogalmaznom. El: kellett hagyni néhány olyan részletet, melyet a kő súlyossága, statikussága nem engedett. Ügy faragtam meg ezt a portrét, hogy a ruházat rusztikus, elnagyolt felületeitől indulva, az arc felé közeledve a megformálás mind finomabbá, részletezőbbé válik. — Milyen érzés egy fiatal szobrásznak első köztéri munkáját elkészíteni? — Elsősorban nagy felelősség. Kikerül a szobor egy köztérre, ahol akár 6záz évig is áll, naponta sok-sok ember megnézi. Ügy kell hát megcsinálni, hogy ne kelljen 60ha elkerülnöm a környéket. Ügy érzem, tulajdonképpen ez a szobor az én „mesterlevelem". T. LKutatták a Ba tat ont Külföldi újságírók Következik ismerkedése Csongrád megyével a laboratóriumi munka A Balatonon véget ért az idei helyszíni tudományos program. A nyíltvízi vizsgálatokat most a laboratóriumi munka követi. Feldolgozzák a regisztráló műszerek adatait, tisztázzák az ismétlődő folyamatokat, azok összefüggéseit és hatásait A tófenék titkainak kutatásánál több tényező szerepét vizsgálják. A Zala folyó hordalékán kívül, a hullámzás és az áramlás, a parterózió, a növényimész-kicsapódás és a virágpor-lerakódás is tetemes mennyiségű üledéket képezhet. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet irányításával több társintézet folytatott vizsgálatokat az elmúlt években is a Balaton feltöltődésében, és a íenékréi egekben történt változások megállapítására. A Budapesten akkreditált külföldi tudósítók részére szervezett a Külügyminisztérium kétnapos Csongrád megyei látogatást a hét végén. Szombaton és vasárnap huszonhat — a világ legkülönbözőbb országainak hírközlő szerveit informáló — újságíró tartózkodik megyénk területén. Ismerkednek szűkebb pátriánkkal, hogy aztán a látottak és hallottak alapján képet adjanak lapjuknak. a rádió- és tv-állomásoknak hazánk e részéről. Hogy cz a kép minél reálisabb, színesebb lehessen, megyénk és Szeged város vezetői tegnap, szombaton a déli órákban a Tisza Szálló tükörtermében találkoztak a tudósítókkal. A sajtókonferencián — amelyen ott volt dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára és Deák. Béla, a szegedi pártbizottság titkára Is — * Kovács Imre, a megyei tanács elnökének általános helyettese köszöntötte az újságírókat, majd rövid áttekintést adott részükre Csongrád megye kulturális, tarsadalmi és gazdasági életéról, az itteni települések sajátosságairól. Felvázolta, miként alakult át az ország e tájának arculata az elmúlt évtizedekben. Számos kérdést tettek fel ezután az újságírók, amelyekre Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Prágai Tibor, a szegedi tanács elnökének helyettese, valamint dr Petrik István és Bérezi Gyula, a megyei tanács osztályvezetői válaszoltak. Szombaton délután a külföldi tudósítók ellátogattak az algyői olajmezőre, majd az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot keresték fel. Ma. vasárnap Szentesre, az oltani Árpád Tsz-be tesznek kirándulást, majd Csongrádon megtekintik a Köröstorokban kiépülő üdülőterületet. Ellátogatnak a csongrádi mezőgazdasági szakmunkásképző intézettje is, vasárnap este pedig visszautaznak Budapestre. Megyei programjukra elkíséri a tudósítókat dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. tene, Lope de Vega emellett viselte a katonák pompás öltözetét és a papok csuháját, hajnalban párbajhős volt, délután széles látókörű, szellemes csevegő, egyszer kardot forgat, máskor tollat, s élete úgy telik, hogy női ölekből asszonyi karok közé. sodródik. Számunkra e zsúfolt életnél mégis értékesebb művészi hagyatéka, melyeken megfestette a barokk kor kór- és körképét. Eleven, hús-vér figurákkal, hangulatot árasztó helyszínekkel pompázatosan színes világot fest, ahonnan nem hiányoznak a realista vonások, melyek odafricskáznak a kor kötelező eszményeinek. E nagy játékmester egyik legtöbbet játszott darabja A kertész kutyája, melynek középpontjában a győzelmes szerelem áll. A szerelemre lobbanó, jégcsap szívű grófnő elnyerheti-e szonettfaragó írnokának kezét, s e szolgaember két nő felé forgó szélkakasként végüL is mi sorsra jut olyan korban, amikor az erkölcsi eszménykép a feltétlen, a megkérdőjelezhetetlen alattvalói hűség, a rangon és vagyonon alapuló kapcsolat?! Becsület és szerelem, szolgálat és magánélet szikrázó ellentétére épül ez a szellemesen fordulatos, gazdagon bonyolított, az élet hétköznapjainak sokféleségét bemutató mű. Ború és derű, fény és árnyék váltja egymást számolatlanul, egyik kézzé] mézet mérnek, másikkal ecetet, de ahol végül is kiderül, mit vet a szerencse: vakot vagy hatot? * Az előadás legfőbb értéke a műhöz való tiszteletteljes ragaszkodás, ami nem zárja ki a mai néző számára fontos elemek hangsúlyozását. Giricz Mátyás úgy állította színpadra Lope de Vega vígjátékát, hogy megőrizte a kor hangulatait, sajátos atmoszféráját, de a rendezés és színészi játék relérendszerén azok a motívumok erősödtek, amelyek mai korunkban is érvényesek (a szerelem érzésének összetettsége, a tiszta érzések diadala, az érzelmek közötti emberi vergődés, a szövek.— a nyelvi leleményekben bővelkedő nagyszerű fordítás Gáspár Endre munkája — kínálta humor, a játékosság és jókedv, az érzelmességét ellenpontozó kesernyésebb ízek). Jó karmesIlárpm fiatal színész jutalomjátékaként i6 elkönyvelhetjük a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó premierjét, Lope de Vega A kertész kutyája című vígjátékának bemutatóját. Meglepően érett, szinte egyenrangú művészi teljesítménnyel rukkolt ki Vajda Márta (akit vendégként harmadszor köszönthetünk a szegedi deszkákon), ifj. Űjlaky László és Nagy Zoltán. Szinte lubickolnak a vígjátéki lehetőségek pezsgőfürdőjében. Különösen értékesek ezek az alakítások azért, mert Giricz Mátyás rendezői felfogása nem elégszik meg a jellemek illusztrálásával, hanem azok mélyére ás, s valóságos emberi arcok rajzolatára készteti szereplőit. Legtöbb lehetősége Nagy Zoltánnak adódott, Teodoro inasának, Trisztánnak szerepében. Langaléta seprünyélszolgája agyafúrt ravaszsággal, segítőkész, és nyílt szívvel söpri az utat két szerelmes találkozásához, s — ez már vígjátékokban így szokás — szemetjét épp azok szemébe. Alkatának sajátosságaiból hol burleszki, hol groteszk színeket kever, talán mozgásánál, gazdag mimikájánál is beszédesebbek kézének játékai. Valahányszor színpadra lép, nem az oly sokat megírt, s még többet eljátszott bumfordi parasztinas jelenik meg, hanem egy agyafúrtan hűséges barát, aki halásszon bár zavarosban, aranyhalakat fog. Szerepfonnáíása azért is értékes, mert nem maradt meg külsőséges eszközöknél, hanem belebújt, s ezáltal kinyújtotta a-figura, hagyományos bőrét-. Vajda Márta jégcsapszívű Dianája elragadójelenség.. Látszik, hogy- érziérti feladatát, bár alakítása még kicsit passzentos. A szerelem női boszorkánykonyhájában még több bódító varázsfüvet használhatott volna, bővebben mérhette volna a pírt, a nyíltabb odaadás pillanatait, az őszintébb öröm kitárukozásait. A premier „gombócainak" múltával szerepformálása bizonyára oldottabb lesz. Ifj. Üjlaky László nem túl hálás szerepét igazi művészi elemekkel gazdagította. Nem pusztán sóvárgó szerelmes szépfiú — érzelmi hullámverésének kifejezésére nem elégedett meg külsődleges eszközökkel, ezeket hatásosan ötvözte belső rezdüléseivel, láthatatlan tükörbenézéseivel, igazi meg. rend üléseivel. Van abban valami különös és érthető, hogy a ma racionalitásra szorított rohanó embere kissé idegenkedik a barokk zsúfolt pompájától, ráérős rafinériáitól, szinte kiismerhetetlenül csavaros dinamizmusától, túláradó, nehézkes hömpölygésétöl. Ugyanakkor a barokk muzsika ma is sláger, s a barokk színház is — épp e szegedi előadás voks mellette — jelenthet élvezetet, szép és emlékezetes élményt. Lope de Vega a XVI— XVII. 6zázad Spanyolországénak sok száz drámaírója közül emelkedett olyan magaslatokra, ahonnan művészi üzenete máig hallható. Közel kétezer neki tulajdonított dráma megírása önma- Diana (Vajda Márta) én Teodoro (ifj. Üjlaky László) az gában több emberöltőt kitől- előadás szerelmespár ja térként olvasta a rendezó a partitúrát, s nagyszerű segítőkre talált partnereiben. így lehetett pergő ritmusú az előadás, pontos és érthető az olykor nehézkes, de nemes versezet, fegyelmezett a stílus. Amikor a nézőtéren úgy tűnik, hogy a színpadon mindenki kénye-kedve szerint, fesztelenül lubickol lehetőségeiben, akkor biztosak lehetünk, hogy emögött van a legkeményebb, legkövetkezetesebb, leggondosabban és •pontosabban kimunkált felkészülés. Külön kell szólni Gyarmathy Ágnes tervezői munkájáról. Nemcsak azért, mert ilyen szép kiállítású, látványos előadásra ritkán adatik lehetőség, hanem azért is, mert tervezői munkája pontosan illeszkedett az előadás alapgondolatához. A barokk sajátos motívumaiból stilizálta korszerű, modern színpadképét, é6 álmodta meg a ruhákat. Az egész tervezői munka nagyszerűen harmonizál — színeiben, anyagában, részleteiben, A további szereplök — néha csak villanásra — je-. lennek meg. Raszler Ildikó bemutatkozása, első színpadi fellépése sikeres. Őszinte átéléssel, felszabadultan formálta meg a szerelmes Marcella alakját. Egervári Klárának. egyetlen sóhajtása is elegendő lett volna ahhoz, hogy emlékezzünk rá. A nagyszájú, pletykás Analdaként Szabó Mária formált jellemző alakot. Garay József patogatottkukorica-Ludovico grófja, Mentes József és Bagó László ármánykodó kérői színekben bővelkedő alakítások. Katona András, Gyürki István, Szabó István. Fekete Alajos és a rendezőasszisztens Jachinek Rudolf egyenértékű részesel • a forró sikernek. * Szellemesen jegyezte meg a premierről kifelé tóduló nézők közül valaki: „A színház kutyája belekóstolt a konzervkajába. s nemcsak neki ízlett, a szívesen invitált közönség is elégedetten távozott." Ehhez a kellemes és emlékezetes évadnyitó élményhez a következő bemutatókon hozzá lehet kapcsolni az összetettebb problémákat. a mélyebb, filozófikusabb gondolatokat. Tandi Lajos Hernádi Oszkár felvétele Föltárják a Mocsárvárat A tizenötödik században Zalavár jelentős, várral rendelkező mezőváros volt. Környékén, a Kis-Balaton mocsárvilágában, a természet véderőit is felhasználva Mocsárvár, vagy ahogy a német gazdái nevezték, Moseburg elnevezésű erődítményt építettek. A várnak fontos szerepe volt a korabeli végvári láncban. A tőzeges talaj sok tárgyi emléket megőrzött a múltból. A nagy kiterjedésű erődítmény feltárási munkái már negyedszázada elkezdődtek, de később, hoszszú évekig csak a régészek tudtak röU. A leletmentő munka a közelmúltban Ismét folytatódott. Eddig mintegy 16 ezer négyzetmétert tártak fel, illetve vizsgáltak át. A régészeti szempontbői nagy érlékeket rejtő Mocsárvár területe száz-százötven ezer aegyzetmeter. (MTI)