Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

VILÁG PROttTÁWLCGYeSÖtimfC! 66= évfolyam 228. szám 1976. szeptember 26., vasárnap Ara: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Jubileumra készülve Kiváló munkásörök és parancsnokok megyei küldöttértekezlete A laoszi küldöttség Agárdon Jövő év tavaszán megala­kulásának huszadik évfordu­lóját ünnepli a munkásőrség. Tagjai a megemlékezés al­kalmából országos küldöttér­tekezleten összegezik majd a két évtized tapasztalatait. A nagy jelentőségű országos ta­nácskozást egyéves előkészü­let előzi meg, amelynek ke­retében az utóbbi fél évben járási munkásőrgyűléseket rendeztek megyénkben is. Az előkészület második mozza­natát képező megyei küldött­értekezletet tegnap délelőtt rendezték meg Újszegeden, az MTA Biológiai Intézeté.. ben. A kiváló munkásőrök és parancsnokok megyei kül­döttértekezletének elnökségé­ben helyet foglaltak a párt, a tanácsok, a társadalmi, po­litikai szervek, a rendőrség, valamint a területvédelmi és hadkiegészítő megyei szervek képviselői. A megyei partbi­zottságot Gyárfás Mihály, a bizottság PTO vezetője, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságát dr. Rabovszki Mihály, az országos parancs­nokság osztályvezetője képvi­selte. A rendezvény vitain­dító beszámolóját Mákos Ist­ván megyei parancsnok tar­totta meg. Az előadó — összefoglalva e helyi munkásőrgyűlések ta­pasztalatait — hangsúlyozta, hogy a jublieum a demokra­tizmus széles körű érvénye­sülésének jegyében történik; a küldöttek, a tanácskozás résztvevői az állomány leg­teljesebb bizalmát élvezik; felszólalásaikban, javaslata­ikban az állomány egészé-! nek a véleménye, állásfogla­lása van benne. A megtartott tanácskozások ezért is min­denütt őszinte, nyílt légkör- i ben folytak. A járási tanács­kozásokon 103 kiváló mun­kásőr és parancsnok mondta el a véleményét, 42 olyan ja­vaslatot is tettek, amelyek egy része már megvalósult azóta, másrészt megvalósítá­sa elkezdődött. — Az eltelt húsz év alatt — mondotta az előadó — a munkásőrök tetteikkel, a párthoz, a néphez tanúsított hűségükkel, magatartásukkal, példamutatásukkal a munka­helyen, szolgálat ban és a ma- , gánéletben egyaránt kivívták mindenütt a lakosság legtel- j jesebb tiszteletét. A megyében 230 alapító tag ma is aktív munkásőr még. s így a munkásőrség itt ma három generációból tevődik össze. A legfiatalabbak ne­velésében sokat vállaltak és tettek az alapító tagok. A megyei parancsnok elő­adásában tisztelettel emléke­zett meg a munkásőrfelesé­gekről és édesanyákról, akik­nek nagyszerű áldozatválla­lása, megértő támogatása, se­gítsége nélkül nem lehetett volna végrehajtani a szerve­zetre háruló feladatokat. — Megyénkben évente 40— 50 munkásőr válik alkalmas­sá arra, hogy a párt tagja le­hessen. Ezzel a nevelő tevé­kenységével a szervezet je­lentősen hozzájárul a párt él­csapatjellegének erősítéséhez, hisz az áliomány zöme mun­kás és dolgozó paraszt, s mintegy 94 százaléka szocia­lista brigádtag, élen járó dol­gozó. A kiváló munkásörók és A laoszi párt- és kormány­küldöttség — élén Kaysone Phomvihaneval, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitká­rával, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnökével — szombaton ellátogatott az Agárdi Álla­mi Gazdaságba. Á párt- és kormányküldöttséget a láto­gatásra elkísérte Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. A gazdaság központjában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes, Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke, s a gazdaság vezetői fogad­ták a vendégeket. A látoga­tó befejeztével Kaysone Phomvihane nagy elisme­réssel nyilatkozott az állami gazdaság munkájáról, ered­ményeiről, és további sike­reket kívánt tevékenységé­hez. Lázár György fogadta Gerhard Schiirert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szombaton hivatalában fogádta Ger­hard Schürert. a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét. az AUami Tervbi­zottság elnökét. Az eszme­csere szívélyes, baráti lég­1 körű volt. (MTI) A tudományegyetemen Kutatások — a gyakorlatnak (Fotó: Gyeues Kálmán) A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja parancsnokok megyei kül­döttértekezletének sikerét jól tükrözte az óriási aktivitás és hallatlan érdeklődés: több mint húsz küldött kért szót. Dr. Tury Géza és Glliczc István (Szeged. Gera Sándor zlj.) az ifjúság neveléséről; Klárik Lajos a kiképzési te­vékenység javításának fon­tosságáról és lehetőségeiről; Forrós I^ajos (Szentes, városi zlj.) a munkásőrök tevékeny­ségének értékelési rendsze­réről: Farkas Károly (Csong­rád, önálló szd.) a személyes példamutatás jelentőségéről; ifjú Ocskó Lajos (Szeged, já­rási zlj.) a versenymozgalom­ról; Balatoni István (Szeged, Gera Sándor zlj.) a munkás­őrségben folyó kiképzési me­todika kérdéseiről; Rostás Margit (Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János zlj.) a szervezet közösségének nagy­szerű. szocialista jellegéről beszéltek. A tanácskozáson telszólal­tak dr. Rabovszki Mihály és Gyárfás Mihály is, tolmácsol­va az országos parancsnok­ság, illetve a .megyei pártbi­zottság üdvözletét, elismeré­sét és jókívánságait, és hang­súlyozva a szervezet két év­tizedes tevékenységének nagy politikai jelentőségét. A résztvevők a tavasszal megrendezésre kerülő orszá­gos tanácskozásra hét kül­döttet választottak. KGST-tanácskozás Szombaton a záró jegyző­könyv aláírásával befejező­dött a KGST-tagországok mező- és erdőgazdasági tu­dományos és műszaki kuta­tásait koordináló tudóskol­lektiva négynapos budapesti ülése. Megtárgyalták az 1971 —75. évi tudományos kuta­tási terv teljesítésének ered­ményeit. Az ülésszakon meg­vitatták az 1976—1980. évi együttműködési t tervben egyeztetett témák munkater­veit. Felhívták a tagorszá­gok figyelmét, hogy fordít­sanak nagyobb gondot a tu­dományos eredmények gya­korlati alkalmazására. Hazaérkezeit a Vajdaságból a Csongrád megyei pártküldöttség Négy napot töltött a Vaj­daságban, a szomszédos Ju­goszláviában a Csongrád me­gyei pártküldöttség. Szerdán a testvéri kapcsolatok prog­ramjának keretében a Vaj­daság Autonóm Tartomány Kommunista Szövetsége Tar­tományi Bizottságának meg­hívására utazott. Újvidékre a pártdelegáció, amelynek vezetője Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi párt­bizottság első titkára és Koczkás Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára volt. A küldöttség ta­lálkozott a tartományi bi­zottság vezetőivel, megbeszé­lést folytattak időszerű, a testvéri kapcsolatok kereté­ben megvalósításra kerülő kérdésekről és kölcsönösen tájékoztatták egymást a me­gye, illetve a Vajdaság éle­tének fontos kérdéseiről. Megtekintettek több üzemet, találkoztak munkásokkal, mezőgazdasági dolgozókkal. A delegáció szombaton ér­kezett vissza Szegedre. A dél­utáni órákban a röszkei ha­tárállomáson a küldöttséget fogadták dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titká­ra és Jáhni László, a szege­di járási pártbizottság első titkára. Ha nagy tudósok nevének listájával szeretnénk repre­zentálni, hogy az alapítás óta eltelt 21 évben mit adott a József Attila Tudományegye­tem az egyetemes tudomány­nak, hosszan tarthatna a fel­sorolás. A színvonalas és eredményes kutatásnak olyan hagyományai vannak mind­három karon, amelyek máig hatnak, köteleznek. Az elmúlt öt év tudományos munkájá­ról szóló beszámolók a bizo­nyítékok: a hagyományok szellemében, eleget tévje a mai igényeknek, eredményes kutatómunka folyik a tanszé­keken. E meglevő eredmé­nyekre alapozva, körültekin­tő előkészítés után dolgozták ki az új középtávú kutatási terveket. Az ötéves program főbb jellemzőiről dr. Leindler László akadémikustól, tudo­mányos rektorhelyettestől kértünk tájékoztatást. — Az új tervnek számos eltérő vonása van az előző­höz képest. Minthogy a tu­dománypolitikai irányelvek fokozottabb érvényesítése szellemében készült, általá­nos célkitűzései között 1 az egyik legfontosabb a társa­dalomtudományi kutatások nagyobb arányú fejlesztése. Egyéb kutatási területeink tejlesztésében továbbra is belső erőinkre számíthatunk, a tudományos munka újabb eredményeit az úgynevezett intenzív fejlesztés lehetősé­geivel élve szeretnénk pro­dukálni. Ez azt jelenti, hogy a kutatás gazdasági vonatko­zású feltételeit az adottsá­gok ésszerű felhasználásával teremtjük meg, másrészt a képzést, továbbképzést, a bel­és külföldi ösztöndíjakat, ta­nulmányutakat, más ösztön­zőket hatékonyabban hasz­náljuk és osztjuk el. A terv­ben szereplő kutatási témák megválasztásában ugyancsak a tudománypolitikai elvek voltak az irányadók. A témák koncentrációját szorgalmazo törekvéseinknek jól érzékel­hető eredményei születtek: Oroszlányban megkezdték az új márkushegyi bánya be­ruházását. Bár eredetileg erre az évre csak a munkák elő­készítését tervezték, a tervezés olyan jó ütemben haladt, hogy az építkezést is megkezdték. Az új üzemben úgy­szólván minden nehéz fizikai munkától mentesülnek a bá­nyászok, ugyanakkor minden eddiginél nagyobb bizton­ságban dolgozhatnak majd. A 2,8 milliárd forint beruhá­zást igénylő nagy, 18 négyzetkilométer kiterjedésű bánya­üzem a tervek szerint 1981-ben már évi 300 000 tonna sze­net ad. míg az előző tervben össze­sen 316 téma szerepelt, a mostaniban 204. Közöttük a korábbinál jóval több az or­szágos szintű kutatási fő irá­nyokban, illetve célprogra­mokban részfeladatokat vál­laló témák száma: 41 helyett most 98 a kiemelt, illetve or­szágos főhatóság által támo­gatott kutatási téma, néhá­nyat pedig a KGST koordi­nál. Szeretném hangsúlyozni, hogy az örvendetes, változá­sok — a gyakorlatot segítő, népgazdaságilag hasznos és tudományosan is fontos té­mák megszaporodása — nem hatálytalanítják a tényt: az egyetem továbbra is az alap­kutatás bázisa. A kutatóhe­lyek, az egyes tanszékek alap­vető oktatási érdekek miatt sohasem vállalhatnak telje­sen homogén, egy célra irá­' nyüló, gyakorlati központú témákat; tudományuk minél nagyobb, szélesebb területét szükséges felölelniük. — Melyek azok a tervben szereplő legfontosabb témate­rületek, amelyekkel gyakor­lati problémák megoldásához segítenek a kutatók, és or­szágos kutatási programok megvalósításában vállalnak részt? — Folytatódik a dél-alföl­di szénhidrogén feltárásával kapcsolatban vállalt kutató­munka, több tanszékünk köz­reműködik a népgazdasági szempontból igen fontos kő­olaj- és gázprogram országo­san kiemelt témában. Ugyan­csak gyakorlati célokat szol­gál a Biológiailag aktív ve­gyületek című országos té­mával kapcsolatok részkuta­tás, állandóan bővül a mező­gazdasági területek termelési lehetőségeinek növeléséért, valamint a környezetvédelem érdekében végzett kutatások köre. A kibernetikai labora­tórium a népgazdaság legkü­lönbözőbb területein, építő­iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben, bútoriparban, tudományos intézetekben ér­- tékesíti munkáját. Ide kíván­: kőzik, hogy a kibernetikai la­t boratórium elmúlt tervidő­f szakban végzett munkájának i értékelésekor felmerült egy ! biomatematikai országos ku­i tatóközpont létesítésének ter­ve. y — Az említetteken kívül több fontos, országos szintű kutatásban vállalnak részt tanszékeink: a szilárd testek kutatásában, amelynek koor­dináló intézménye a Központi Fizikai Kutatóintézet, fizikai tanszékeink; főként a jogi kar kutatócsoportjai kapcsolódtak A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgá­lata, valamint A szocialista vállalat című témakörökhöz; a köznevelés fejlődését szol­gáló pedagógiai kutatásokhoz járulnak hozzá tanszékeink számos téma feldolgozásával. A marxizmus—leninizmus tanszékek a következő té­mákban kutatnak: társadal­munk rétegeződésének alaku­lása és az eletmód változása, valamint: a társadalmi tu­dat fejlődése Magyarorszá­gon : jelentős helytörténeti munkákat segítenek a törté­nettudományi tanszékek. A terv persze jóval részleteseb­ben tartalmazza a kutatási tematikát. — Milyenek az új terv megvalósításának anyagi, sze­mélyi és szervezteti feltéte­lei? — A legszükségesebb fel­tételeink adottak. Természe­tesen vannak gazdasági jel­legű és a káderutánpótlással kapcsolatos problémáink, igé­nyeink szerepelnek az öt évr re szóló tervezetben, amelyet főhatóságaink ezután bírál­nak el. Az egyetem vezetése viszont megtárgyalta már a dokumentum működési ré­szét és jóváhagyta a szerve­zeti és módszerbeli változá­sokat. A tervidőszakban a marxizmus—leninizmus szak. csoport szociológiai tanszéki csoporttal egészül ki, létre­hozzák a szakcsoporton belül a tudományos bizottságot, amelynek a kutatás-szerve­zés javítása, a kollektív ku­tatási téma gondozása, a kö­zös publikációk előkészítése lesz a feladata. Változásokat tervezünk a kibernetikai la­boratórium gépeit felhaszná­ló munkaszervezetben, rend­szerprogramozói munkacso­portot alakítunk, a tervidő­szak második felében pedig életre hívjuk a laboratóriumi tanácsot. A jogtudományi kar tanszékein belül több struk­turális változást tervezünk, ez főként új tanszéki csopor­tok alakítását jelenti. A böl­csészettudományi karon a már megindult kelet-európai és latin-amerikai kutatócso­portok továbbfejlődése vár­ható, valamint a régészeti és a művészettörténeti tanszé­kek megszervezése. A termé­szettudományi karon a terv szerint tanszékké szervező­dik a mostani genetikai tan­széki csoport, akadémiai ku­tatócsoport kezdi meg mun­káját a növénytani tanszék mellett: az analízis, az analí­zis alkalmazásai és a geomet­rikai tanszékek mellett közös kutatócsoport szerveződik. S. & \ 9 <

Next

/
Thumbnails
Contents