Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

4 Szombat, 1976. szeptember 25: Eliiunyt Gombai Mihály Nyolcvanéves korában elhunyt a párt régi harcosa, Gombai Mihály elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, aki 1919 óta aktívan részt vett az illegális Kommunista Párt munkájában. Kommunista ter vékenységéért többször Sújtották börtönbüntetéssel. A felszabadulás előtt a szegedi építőmunkások helyi csoportjának volt vezetőségi tagja. Szeged felszabadulása után részt vett a Magyar Kommunista Párt megalakításában, 1954-től különböző gazdasági funkciókat töltött be az építőiparban. Mint nyugdíjas is végzett párt- és társadalmi munkát az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága fegyelmi bizottságában, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetében, a városi tanács végrehajtó bizottságában. 1954ben tüntették ki a Magyar Partizán Emlékéremmel, 1959-ben a Tanácsköztársaság Emlékéremmel, 1963-ban a Szocialista Munkáért Érdeméremmel. A Szocialista Hazáért Érdemrendet 1967ben, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 1969-ben, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet 1970-ben kapta meg. Gombai Mihály elvtárs hamvasztás utáni búcsúztatása szeptember 28-'án délután 3 • órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. Az MSZMP Szeged városi Bizottsága « Új közúti határátkelő Űj közúti határátkelőhelyet nyitottak meg pénteken a magyar—osztrák államhatáron, Búcsú és Schachendorf között. Az ünnepélyes megnyitás alkalmából megjelent küldöttségeket magyar részről dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, osztrák részről dr. Hannes Androsch, szövetségi pénzügyminiszter vezette. Dr. Hannes Androsch és dr. Faluvégi Lajos ünnepi beszédükben kölcsönösen hangsúlyozták: az új közúti határátkelőhely-, — amely az ötödik hazánk és Ausztria között — jól példázza Magyarország és Ausztria jószomszédi viszonyának továbbfejlődését. Óvoda cigánygyerekeknek Bakson A „Szegedi arany és társai fr A kisérretező kedv, a szenvendély nagy dologra képes. Még akkor is így van ez, ha az áldozatvállalás sem kisebb, sőt a kudarc sem, t amely ott kísért, hogy mindent elrontson. E kettősség, gel számolt Bódi János, a szeged-szőregi Tisza—Maros szög Tsz elnökhelyettese, amikor több mint két évtizeddel ezelőtt ráadta a fejét, hogy új, eddig még nem létező őszibarackfajtát hozzon létre, olyat, amely mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, melyek a hazai és a külföldi piacon versenyképessé tehetik. A rúzsai törzsfák Társadalmi munkára kérte a falubelieket a Hazafias Népfront községi bizottsága es a tanács Bakson. Fölhívásában fölsorakoztatja, hogy tíz év alatt vízmű, művelődési ház és iskola épült, húsz kilométert kitevő járda készült, bővült az üzlethálózat, megfelelő az egészségügyi ellátottság, új házak épültek, rendezettek, virágosak az utcák, — de óvodába még mindig nem tudnak fölvenni negyven gyereket. A tanács megvette az építőanyagot, a termelőszövetkezet brigádja hozzáfogott a meglevő óvoda bővítéséhez, ide kellene a segítség. Ügy tervezik, január elsejétől minden óvodáskorú óvodába járhat. A fölhívás eredménye: nagyon sokan ajánlották segítő kezüket. Akárhonnan kapunk ilyen hírt, örülünk neki, mert nagy dologról van szó. Bakson külön nyomatékot ad az óvodabővítésnek, hogy a negyven óvodából kiszorult gyerek közül tizenöt cigány. Űgy kell ezt értenünk, hogV -külön cigányóvoda is készüL A külön óvodához külön magyarázatra is szükség van, hiszen félkézből játszhatnánk ki ellene vagy mellette kérdések egész sorát. Az a legnagyobb bajunk a gondok összekuszálódó sokaságában, hogy még mindig külön kategóriaként kezeljük — vagy kell még kezelünk — a cigányok és nem cigányok néhány ügyét, miért teremtünk űj alkalmat az elkülönülésre? Netán azért kezdjük a legkisebbeknél, hogy később se tudjanak beilleszkedni a többiek közé? Az ilyen és ezekhez hasonló kérdések nagyjáról és aprajáról Bánfi Józseffel, az iskola igazgatójával beszélgettünk. Évekkel ezelőtt fölszámolódott a putri, minden család jó házban, többsége fürdőszobásban lakhat. A fölemelkedés egyik nagy küszöbét tehát átlépték már. Sajnos, nem dolgozik még mindenki rendszeresen, ez a legnagyobb baj. Indokolatlanul elnézőbbek is vagyunk velük szemben, ki tudja, miért, ha munkakerülésről van szó. Bizonyára ott a baj, hogy gyermekkorban nem sikerült mindenkiben fölkelteni a másképpen élés igényét, és az évszázados hagyomány-átok sok embert köt gúzsba, húz vissza. Miért nem tudja beletáplálni az iskola a gyerekekbe ezt az igényt? Hivatalosan tíz éve van rá. Nincsen annyi. Negyvenkét cigánygyerek jár iskolába, nyolcadikos egy sincs köztük. Sokan kerülnek „parkoló pályára" mindjárt a második osztályban, egyik évet a másik után ismétlik. Ebből aztán sok más gond is fakad. Képzeljük el azt a második osztályt, amelynek az egyik fele igyekvő apróság, a másik pedig jó pár évvel túlkoros. Hogy lehet itt összhangot teremteni, osztályközösségre építeni? Gyakori eset, hogy valaki a második osztályból megy férjhez. Miért állnak meg mindjárt az elején? Sok oka van, egyik például, hogy jönnek az iskolába és nem tudnak magyarul. Nem értik, mit akar a tanító néni és a tanító néni sem érti, mit akarnak ők. Esetleg cigány nyelven oktatni? Nincsenek méghozzá a föltételek. Külön előkészítőre is gondoltak iskolakezdés előtt, oda meg nem adják a szülők a gyereket. Akár cigányról van szó, akár másról, az általános iskola legalsó osztályához is „előképzettség" szükséges. Ezt adja az óvoda három éve. De miért kell ezt külön csinálni? Azért is, mert az óvodai csoportok előmenetelét ugyanúgy nehezítené a magyarul nem tudás, ahogy most az iskolásokét nehezíti Van más, legalább ilyen nehéz gond még, így mondja az igazgató: egyéni higiéniájuk nincsen, szervezett közösségben nem tudnak élni. Mindezt a nagy hátrányt akarja behozni a baksi cigányóvoda. Azt remélik, is kólába jutva már nem kell különbséget tenni cigány és nem cigány között, és aki elkezdi az általános iskolát, nem abbahagyni, de befejezni is tudja. Aki pedig befejezi — erre is van már példa —, mehet szakmunkásnak, vagy bárhová, ahová kedve és tehetsége viszi. Ha háromévestől tizennégy éves korukig pedagógus hatása, segítő vezetése alatt állnak a gyerekek, talán a felnőttekről, a felnőtt korról alkotott véleményüket is meg lehet változtatni, sőt arra is számítanak Bakson, hogy a gyerekeken keresztül a szülőkre is hatni tudnak. Biztató jel, hogy egyetlen család sem zárkózik el gyermekük óvodába járása elől. Támadt ugyan olyan vaklárma, hogy „cserébe" megvonják tőlük a családi pótlékot, de ezt a félreértést is sikerült eloszlatni. Iskolai cigányosztály eddig nem - működött itt, ilyet később sem terveznek. Azokra a gyerekekre ugyanis, akik bírják a lépésváltást, igen jótékony hatással van a vegyesosztály. Sok gyermeknek van cigány pajtása, barátja Bakson. Sokat várnak tehát a cigányóvodától. Legalább olyan fontosnak tartják a beilleszkedés előkészítésében, mint a putrik fölszámolását. A szándékot tekintve szó sincs mesterséges elkülönítésről, azért szervezik, hogy később együtt tudjanak lépni a többiekkel. Kiváló jó pedagógusokra van ehhez szükség. Horváth Dezső A világon ma mintegy háromezer őszibarackfajtát tartanak nyilván, a piacon azonban a legismertebb 18— 20 fajta fut csak. E két számi 124 esztendővel ezelőtt is ! nagyjában így aranylott egymáshoz, amikor Bódi János, akkor még fiatalon, húszegynéhány évesen belefogott a kísérletezésbe. Társa volt Foki István kertész, ma a Gabonatermesztési Kutató Intézet makói .telepének dőlgozója. Csongrád megye homokos tájaiba álmodták az akkor még meg nem született őszi barackfaj tát, abba a tájba, amelyről a jeles tudós, Mohácsy Mátyás így írt: „Az alföldi — Szeged vidéki — termesztés versenytársa lehet az olaszok őszibarack termesztésének, ha termesztési viszonyainknak megfelelő fajtákat magunk tenyésztünk ki magunknak, ha a világpiacon kikopott amerikai fajtákat — mint maga az amerikai is — mi is elhagyjuk." A Bódi János által nemesitett és államilag is elismert őszibarackfajta neve: Szegedi arany. Fája erőteljesen növő. Sárga húsú, magvaváló gyümölcse nagy, vagy igen nagy. 30—38 deka között váltakozik és átlag átmérője 71 milliméter. A törzsfák Rúzsán a Napsugár Tsz-ben vannak. Az időjárás viszontagságainak is kitéve ott vizsgáztak először és hoztak sikert, anyagi és erkölcsi elismerést a nemesitőnek. Folyamatos export A szegedi járásban mintegy tízezer ilyen fa termi már a Szegedi aranyat, vagy Idősebbek is elkezdhetik... M Nyugdíjas köszöntése, A Szegedi Postaigazgatóság vezetői szeptember 24-én délelőtt baráti beszélgetésre hívták Szegedre azokat a postai dolgozókat, akik a közelmúltban kezdték meg kiérdemelt pihenésüket. A szakszervezet, a pártszervezet és a gazdasági vezetők jelenlétében Rózsa István, a Postaigazgatóság vezetője kifejezte elismerését is köszönetét a most nyugdíjba vonuló .postai dolgozók postások kitüntetése Bódi János újabb Jkcdvcncc, a BF/2 elnevezésű fa termésében gyönyörködik fordul termőre, illetve nő majd fává az Ültetvénytervező Vállalat forgalmazásában, valamint megtalálható Budaörsön a HUNGAROFRUCT kísérleti telepén. A szemet kápráztató gyümölcsösben most, szeptember közepén gyönyörködve Bódi János szerényen. beszélt róla. — Jó kéz, szem és szerencse kellett hozzá. Az adott-, ságok valahogy összejöttek. Mi hozzátettük: rengeteg munka van mögötte és benne, és kezdetben keserűség is, lemondás, csüggedés az átmeneti nehézségek láttán. — Ilyen is volt — ismerte el a nemesítő, aki nem tudná megnevezni az új fajta gyümölcs eredendő ősét. hogy melyik magból szökött napvilágra és gyarapodott űj tulajdonságokkal a türelmes gondozásban. Ezernyi magból, majd növényből kiválasztva mindig szűkült a kör, s az újabb szelekciók után kitűntek a legkedvezőbb egyedek, amelyeket tovább kellett még pátyolgatni. Bódi János azt kereste, kutatta, amivel a világon tovább lehet öregbíteni a magyar őszibarack hírét, nevét. Az ő gyümölcsének leg-> főbb fajtaértéke, hogy az érési idő a közép és a ké-« sei sárga húsú fajták közé esik, tehát az export folyamatosságát biztosítja. Másrészt szállíthatósága kiváló, eltarthatósága 3—4 hét, külleme és feldolgozhatósága a legkiválóbb exportfajták közé emeli. Kerek, mint a labda Ezek az alapvető tulajdonságok jellemzik Bódi Jánosnak még két, az állami elismerés előtt álló őszibarackfajtáját. Az egyik egy-* előre B/3, a másik BF/2 elnevezést visel. Á Szegedi arannyal együtt ez a három fajta emelkedett ki a sok: ezernyi magból, a több száz alanyból. A BF/2 például olyan kerek, mint egy teniszlabda, csak annál kétszerte nagyobb, korán érő és szintén sárga húsú, magvaváló. Bódi János kertjében már honos és további 60 fa várja termőre fordulását. Bizonyára ez a két fajta is sikert arat majd az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetben, mint újabb magyar őszibarack kitűnőség. Bódi János több mint két évtizedes, közel negyedszázados nemesítő munkája éppen jókor érett be, mert az őszibarack-termesztés helyzete a Szegedhez közeli tájban napjainkban orvoslásra szorul. A Kertészet és Szőlészet című folyóirat augusztus 12-i számában dr. Tóth Mihály, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának főkertésze azt írta, hogy a kisparaszti gazdaságok őszibarack-ültetvényeinek területe 1958—60 között érte el a maximumot. Ezt a szintet a mezőgazdaság szocialista átszervezése után ls tartották — családi műveléssel — 1970-ig. A nagyüzemi gazdaságok 1960—1965 között 1381 hektár területen telepitettek őszibarackot, jelentős állami támogatással. A telepítések előkészitése azonban — főleg szakemberek hiánya miatt — nem volt megfelelő. Ezt bizonyítják a termőre fordulás előtti kényszerű selejtezések, azután pedig az alacsony, a hektáronkénti 20—25 métermázsás termésátlagok. Dr. Tóth Mihály a csökkenés okát mind a szórvány-, mind a nagyüzemi telepítéseken két tényezőre vezeti vissza. A szórványtelepítéseknél a csökkenés okát elsősorban a téesz-tagok kiöregedésében, másodsorban a helytelen felvásárláspolitikában látja. A kedvezőtlen körülményeket tovább fokozta az 1975. évi rendkívüli belvízkár, amely a telepítéseknek mintegy 40 százalékát kipusztította. Dr. Tóth Mihály ezzel zárja sorait: „Bízunk benne, hogy a szegedi, illetve a szatymazi őszibaracktermesztési tájkörzet újra visszanyeri méltó hírét." Ezt megteremteni Bódi János és a hozzá hasonló nemesitők munkájára kell támaszkodnunk. Lód! Ferenc bemutatói sok éves munkájáért, és kérte őket, hogy — idejüktől és egészségüktől függően — a jövőben is segítsék a posta sokrétű tevékenységét. Ezután több mint 40 Békés, Csongrád és Bács megyei postás dolgozónak adta át a Kiváló Dolgozó kitüntetést és kifejezte elismerését, tolmácsolta a miniszteri, illetve vezérigazgatói dicsérteket. A kitüntetettek "részére a postaigazgatóság fogadást adottA kisgyerekek kezét felnőttek fogják az utcán, de vajon ki segít az idős embereknek, akik már-már gyereknek számítanak, akik gyámoltalanok, mert nem ismerik az új szabályokat? Szegeden az év első felében 25 balesetből, melyet gyalogosok okoztak, tizenkettőnek volt részeée 60 éven felüli ember. Bizony, meg kellene fognunk a kezüket, akár jelképesen is, mint azt a városi közlekedésbiztonsági tanács tette. Az idős emberek hetének minden napjan beszélgetéseket szerveztek a szociális és napközi otthonokban. Az akció végén vetélkedőn vettek részt a háromtagú csapatok. Az Acél utcai közlekedési verseny — itt készült felvctelünk a résztvevőkről — bizonyság rá, a közlekedési ismereték bővítésére, az idősebbek tanítgatására a náluk fiatalabb generációnak kell gondolnia. A tegnap esti premierrel, Lope de Vega A kertész kutyája című vígjátékának bemutatójával megkezdődött az új szinházi évad. A darabot Giricz Mátyás rendezésében láthatta a premierközönség, a díszleteket és jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte. Dianát Vajda Márta formálta meg, Teodoro ifj. Újlaky Károly, Tristán Nagy Zoltán volt. A további szerepekben Katona Andrást, Gyiirki Istvánt, Raszler Ildikót, Szabó Máriát, Egervári Klárát, Mentes Józsefet, Bagó Lászlót, Garay Józsefet, Szabó Istvánt' és Fekete Alajost láttuk. Ma, szombaton este 7 órakor lesz az operettbemutató: Szírmai Albert Mágnás Miska című, háromfelvonásos nagyoperettjét Szász Károly rendezi, vezényel Csala Benedek. A díszlettervező Sándor Lajos, a jelmezeket Szász Károly tervezte; karigazgató Dékány Endre, koreográfus Mezey Károly. Az operett főbb szerepeit Máriáss József, Budai Déry Mária, Török Vera, Herczeg Zsolt, Zámbori lászló, Oszvald Marika m, y, já|s§za. v t