Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

Csütörtök, 1976. szeptember 23; BlRÓ .JÓZSEF DÁNIÁBAN Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ivar Norga&rd dán külgazdasági és piactkgyi miniszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Dániába utazott. Külkereskedelmi miniszterünk látogatása során megbeszéléseket folytat a két ország közötti külkereskedelmi és gazdasági együttműködési kapcsolatok aktuális kérdéseiről. ELUTAZOTT MARCELO FERNANDEZ FONT Tegnap elutazott Budapestről Marcelo Fernandez Font kubai külkereskedelmi miniszter, aki tárgyalásokat folytatott a két ország" gazdasági kapcsolatairól, és aláirta az 1970—1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi megállapodást, illetve a magyar—kubai új fizetési megállapodást. NÉMET PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG JÁRT HAZÁNKBAN Szerdán hazautazott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely Kari Raabnak, az NSZEP KB osztályvezetőjének vezetésével szeptember 14—22. között a pártgazdasági munka kérdéseit tanulmányozta hazánkban A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kozári József, a KB osztályvezetője búcsúztatta. HAZAÉRKEZETT KOREÁBÓL KATONAI KÜLDÖTTSÉGÜNK A Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezette katonai küldöttség szerdán hazaérkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, ahol hivatalos baráti látogatást tett. MAGYAR KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT HELSINKIBE A békeszerető erők világkongresszusának folytató és összekötő tanácsa szeptember 23—26. között Helsinkibe világkonferenciát hívott össze. A béke védelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanácskozáson több mint száz ország delegátusai a nemzetközi enyhülés, a fegyverkezési verseny megszüntetésének és a leszerelés megvalósításának lehetőségeiről tanácskoznak. A nemzetközi eszmecserén hazánk delegációját Pál Lénárd akadémikus, az Országos Béketanács tudományos bizottságának alelnöke vezeti. HONGKONGI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN T. K. Ann, a hongkongi kereskedelemfejlesztési tanács elnöke, héttagú delegáció élén, a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására, néhány napra Magyarországra látogatott kamarakőzi tárgyalások folytatására, valamint gazdasági együttműködési lehetőségek feltárására. MUNKASOK ÉS RENDŐRÖK ÖSSZECSAPÁSA KAIRÓBAN Nyolc munkás és négy rendőr sebesült meg abban az összetűzésben, amely a sztrájkoló kairói közlekedési dolgozók' és a rohamrendőrök között zajlott le szombaton és vasárnap. Az erről szóló közleményt tegnap, szerdán hozták nyilvánosságra az egyiptomi fővárosban. PORTUGÁLIA AZ EURÓPA TANÁCS TAGJA Ünnepélyes keretek kőzött Portugália szerdán az Európa Tanács 19. tagja lett Az „Európa lelkiismeretének" nevezett, 1949-ben alakult nyugat-európai politikai vitafórum ezzel a lépéssel kívánja jutalmazni, hogy Portugália ötvenévi diktatúra és n „vörös szegfűk" forradalma után, egyre inkább közeledik a nyuRat-európai polgári demokráciákhoz Púja Frigyes New Yorkban • New York (MTI) Kedden New Yorkba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyülés XXXI. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Púja Frigyest a Kennedy repülőtéren Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője és Esztergályos Ferenc washingtoni nagykövet fogadta. * New Yorkban kedden — mint jelentettük — megnyílt az ENSZ közgyűlésének XXXI. ülésszaka. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök és külügyminiszter, a XXX. ülésszak elnöke, a hagyományoknak megfelelően megnyitva a XXXI. ülésszakot, vázolta a világszervezet elótt álló feladatokat Hangsúlyozta, hogy az ülésszak napirendjén joggal foglalja el a fő helyet a leszerelés problémája. A nemzetközi közösségnek első számú kötelessége — mondotta — az általános és teljes leszerelés megvalósítása, és ily módon az emberiségre nehezedő háborús veszély elhárítása. A XXXI ülésszak elnökévé egyhangúlag megválasztott Hamilton Shirley Ameraszinghe, Sri Lanka Köztársaság állandó ENSZ-képviselője aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési hajsza folytatódása miatt. Felhívta a nemzetközi közösséget: tegyenek új kezdeményezéseket a leszerelés terén, abból a célból, hogy kiküszöböljék a háborús veszélyt jelentő tűzfészkeket és tovább javítsák a nemzetközi helyzetet. Ameraszinghe kiemelte a világszervezet teljes egyetemességének szükségességét és ezzel kapcsolatban síkraszállt a Vietnami Szocialista Köztársaság felvétele mellett, rámutatva, hogy Vietnam a nemzeti függetlenségért folytatott harmincéves háború után, legyőzve az agressziót, egységes állammá vált. Az ülésszak elnöke aggodalmát fejezte ki a dél-afrikai feszült helyzettel kapcsolatban. Az ebben a térségben végbemenő események — mondotta — komoly robbanással fenyegetnek, veszélyeztetve a nemzetközi békét és biztonságot. Bírálta a dél-afrikai és rhodesiai fajüldözö rezsimeket, amelyek megtagadják a népek önrendelkezéséről és függetlenségéről szóló ENSZ-határozatok végrehajtását. Ezt követően az Egyesült Nemzetek közgyűlése egyhangúlag felvette a nemzetközi szervezet tagjainak sorába a Seychelles Köztársaságot. Ezzel az ENSZ tagállamainak száma 145-re emelkedett Barátok Laoszból Szárkisz ma veszi át az államfiái tisztséget 0 Bejrút (TASZSZ) Eliasz Szárkisz, a Libanoni Köztársaság hatodik elnöke, a tervek szerint ma veszi át az államfői tisztséget A nyilvánosságra hozott program szerint a reggeli órákban Zuk Mkeiel helységben ünnepséget tartanak, s ennek keretében Frangié átadja a hatalmat Eliasz Szárkisznak. A képviselőház végrehajtó irodájának döntése alapján a parlament ülését a libanoni—szíriai határ közelében levő Staura városában tartják ,és Eliasz Szárkisz itt teszi le a hivatalt esküt a parlamenti képviselők előtt Ellősz Szárkisz hivatalba lépésének előestéjén a különböző libanoni frontokon változatlan hevességgel folytak a harcok. Jobboldali és baloldali források egyaránt közölték, hogy aknavetők, ágyúk, harckocsik és nehézgéppuskák bevetésével fegyveres összecsapások voltak a „hagyományos" frontokon: a Bejrútot kettéválasztó „demarkációs vonal" mentén, a főváros környéki hegyvidéken, valamint az ország északi részében, a Tripoli ésZgorta közötti fronton. 0 Kommentárunk. A messzi Laoszból érkező vendegek látogatása alkalom arra, hogy felidézzük ennek a sok megpróbáltatást kiállt baráti országnak a közeli múltját és jelenét. A Kaysone Phomvihane, a TMOSZÍ Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága első titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke vezette párt- és kormánydelegáció olyan földről érkezik, amelyet évtizedeken át vér áztatott, hősök vére, amit idegen imperialista hódítók és azok belső cinkosai ontottak ki. Ma már az egész világ tudja, hogy a laoszi hazafiak nagy áldozata meghozta a gyümölcsét: ez a bátor, nagyszerű nép nemcsak a nemzeti függetlenségét vívta ki és szilárdította meg, hanem annál sokkal többet tett: megteremtette az ország szocialista fejlődésének feltételeit. Már 1945-ben felcsillant a hajdani francia gyarmat előtt az önálló nemzeti állam megteremtésének a lehetősége, amikor a többi indokínai néppel közösen megvívott forradalmi harcban elnyerte függetlenségét, és létrejött szabad, szuverén ideiglenes kormánya. Az Indokínát megszálló japán fasizmus második világháborús veresége, majd Vietnam győztes augusztusi forradalma teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek Laosz pépét akkor eljuttatták az ezerszer megálmodott független állami léthez. De a történelmi események három évtizedes kényszerkitérőre kényszerítették a laosziakat, amíg végérvényes lett szabad és demokratikus fejlődésük. Nyolc esztendőn át tartott a harc az indokínai vereségükbe belenyugodni nem akaró francia gyarmatosítókkal. A genfi egyezmények 1954-ben felvázolták a békés kibontakozás lehetséges útját, ám a hazai reakció és a mögötte álló imperialista erők meggátolták az egyezmény végrehajtását. 1962-ben Genfben újabb megállapodás született a béke helyreállításáról. Ezt azonban a mind szélesebbé váló amerikai katonai beavatkozás tette semmissé. 1964-ben az amerikai légierő Vietnam ellen intézett totális légiháborúját kiterjesztette Laoszra is: megkezdődött az élethalálharc, amelyben a hazafias erők az ország mind hatalmasabb részét vonták ellenőrzésük alá. Az újabb, az 1973-i békemegállapodás idején már Laosz négyötöde felszabadult. De a békébe vetett remény csak 1975-ben teljesedett ki: az indokínai népek nagy győzelmei révén egymás után vereséget szenvedtek az imperialistabarát uralkodó klikkek, s igy Laoszból is egyszer s mindenkorra távozniuk kellett az önmagukat túlélt, korrupt, Amerikabarát erőknek. Egykor, még. a súlyos harcok idején, amikor a győzelem csak távoli reménysugár volt, a Patet Lao egyik képviselője fgy nyilatkozott külföldi újságíróknak: „Csak az értheti meg az erőnket, törekvéseinket és bizakodásunkat, aki átgondolja Indokina történelmét. Itt ősidők óta együtt élnek a laók, khmerek s vietnamiak, ez a félsziget a mi otthonunk. Jöttek ide spanyolok, portugálok. japánok — elmentek. Jöttek a franciák is, és azt hitték, hogy a hatalom örökre az övék lesz. A franciák is elmentek, a laók, a khmerek, a vietnamiak itt maradtak. Azután jöttek az amerikaiak. Az amerikaiaknak is el kell menniük, s mi, laók, khmerek, vietnamiak, soksok ezer éven át itt fogunk élni, együtt, egymásra utalva, egymást segítve — ez a mi otthonunk, ez a mi történelmünk." Azért oly fontos ezt a gondolatot felidézni, mert az 1975. december 2-án született Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét csak úgy lehet megérteni és értékelni, ha összefüggésben látjuk szomszédaival, mindenekelőtt azzal a nagy győzelemmel, amelyet a vietnami nép aratott. A szocializmus útjára lépett Laosz új típusú kapcsolatot épít, a történelmi hagyományokon túlmutató, a közös társadalmi célok, a törekvések azonosságán alapuló viszonyt szomszédaival, elsősorban a Vietnami Szocialista Köztársasággal. Üj típusú kapcsolatokat a szocialista közösséggel, mindenekelőtt a Szovjetunióval, ahol az idén már járt laoszi párt- és kormányküldöttség, amikoris a két fél minden fontosabb kérdésben teljes nézetazonosságra jutott, és számos olyan megállapodást írt alá, amelyek eredményeként szélesedik a szovjet—laoszi együttműködés, tovább növekszik a Szovjetunió sokoldalú segítsége a fiatal délkelet-ázsiai népi demokratikus köztársaságnak. A Szovjetunió és a szocialista országok — köztük hazánk ls — következetesen támogatták a laoszi nép hosszú szabadságküzdelmét A Leaoszl Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásával ezek a kapcsolatok — a szocializmus elveinek megfelelő célok jegyében — még szorosabbra fűződnek. Fejlődnek a magyar—laoszi kapcsolatok Is. Az Idén májusban külügyi államtitkárunk tett Laoszban hivatalos baráti látogatást Régi keletűek az MSZMP és a Laoszi Forradalmi Néppárt kapcsolatai is. hiszen már 1974 tavaszán pártmunkásküldöttségünk látogatott Laosz felszabadított területeire. Hazánk eddig is szakemberek nevelésével, vagy például a háború alatt a Hazafias Népfront közreműködésével, laoszi betegek és sebesültek magyarországi gyógykezelésével fejezte kl együttérzését és szolidaritását. A Magyar Népköztársaság továbbra is támogatni, segíteni óhajtja a laoszi nép országépítő munkáját, fejleszteni kívánja a két ország kapcsolatait, és ehhez a magas szintű laoszi küldöttség látogatása hazánkban Jó lehetőségeket kínál. BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből 183. '< Dr. Dirner Zoltán, a gyógyszerhatástani tudóHiány professzora Kassán született, 1903. augusztus I-én. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a budapesti orvoskarra iratkozott be, majd tanulmányait 1925-től a szegedi egyetemen folytatta, és itt szerzett orvosdiplomát. A kórtan! Intézet után a Gyógyszertani Intézetbe került, és itt id. Issekutz professzor mellett kezdte meg kutatói munkásságát. A gyógyszerek hatásmódjának elemzése tárgykörből 1938-ban szerzett magántanári minősítést, majd az 1957ben létesített Gyógyszerhatástani Intézet első professzora lett. Jelentősebb külföldi tanulmányútja volt a bécsi, amikor egy évig az ottani kolloidkémiai intézetben végzett kutatásokat. Több hazai tudományos társaságnak tagja, tisztségviselője. Tudományos munkássága kiterjed a gyógyszertanra é6 határtudományágaira. Foglalkozik a gyermekgyógyászat gyógyszertanával, új gyógyszerek hatásmechanizmusának felderítésével, különös tekintettel az élettani hatás és a vegyi szerkezet összefüggéseire. A kandidátusi fokozatot 1959-ben nyerte el. Nagy szerepet vitt az önálló gyógyszerészettudományi kar megteremtésében, amelynek 1958-tól ő volt az első dékánja. Dr. Törteli Ágoston egyetemi docens Kiskunfélegyházán született, 1912. november 13-án. Orvosti tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta, és docenssé 1966-ban nevezték ki. Kutatási területe a fogászati góckérdésre és az emberi nyál vizsgálatára terjed ki. Dr. Nagy István egyetemi docens Szekszárdon született, 1911. október 22-én. Egyetemi tanulmat^ait Szegeden végezte, és Itt avatták orvosdoktorrá 1938-ban. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetnek lett munkatársa 1931ben, és megbízott tanszékvezetőként, Gellért professzor halálát követően, két éven át vezette azt. Kutatási területe a porcszövet és a harántcsíkolt izomszövet zsírtartalmára és annak a funkcióval való kapcsolatára vonatkozó vizsgálatokra terjed ki. E tématerületen túl foglalkozik több speciális kérdéssel. Dr. ifj. Issekutz Béla professzor Kolozsvárott született, 1912. december 24-én. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, és itt nyert orvosdoktori oklevelet 1936-ban. Rendkívüli tanárrá 1948-ban, és egyetemi tanárrá az élettani intézetbe, Veress Elemér professzor távozását követően nevezték ki. Svájci és németországi tanulmányútjait követően az NDK-beli Greifswaldban volt két évig vendégprofesszor. Kutatási területe a kapilláraktivitásra, egyes gyógyszerek hatásmechanizmusára, vérkeringési tanulmányokra, ezek új módszereire, a hő- és anyagcsere-központokra ható gyógyszerekre terjed ki, de ezek mellett foglalkozik annak bizonyításéval, hogy a dolgozó izomzat elsősorban és főleg zsírsavakat oxidál. 1957-ben távozott, és később a kanadai Halifax egyetemének élettani Intézetében dolgozik. A hazai orvo6történelem egy jeles kutatója, dr. Daday András Désen született, 1889. október 28-án. Orvosi oklevelét a kolozsvári egyetemen szerezte, majd magántanári minősítést ért el a szegedi egyetemen a fejezetek a magyar orvostörténelemből, különös tekintettel közegészségügyünk kialakulására tárgykörből, 1934-ben. A harmincas években felállított orvos történelmi múzeumot vezette. Dr. Gadí István gyermekgyógyász Kalocsán született, 1911. június 12-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Budapesten szerzett orvosdoktori oklevelet 1936-ban. A szegedi egyetem. Gyermekgyógyászati Klinikájára 1939-ben került, ahol 1948-ban magántanári minősítést szerzett. Kutatási területe a fejlődő szervezet vitaminellátottsága, a gyermekkor sajátos szívbetegségeire é6 egyes fertózések vizsgálatára terjedt ki. Szegedről 1944-ben távozott, később a Veszprémi Közkórház igazgató-főorvosa volt. Veszprémben halt meg, 1963. július 27-én, 52 éves korában. Dr. Vargha Miklós egyetemi docens Gyulán született, 1915. január 25-én. Középiskolai tanulmányai után a budapesti egyetem orvoskarára iratkozott be, és 1939-ben szerzett diplomát. Ezután a szegedi egyetem Ideg- és Elmekórtani Klinikájára került, ahol 1955-ben nevezték ki docenssé. Több tudományos társaságban tölt be tagságot, illetve tisztséget. Kutatási területe az elme- é6 ideggyógyászat speciális területeire, valamint a gyermeklélektanra terjed ki. Dr. Salgó Éva, a gyógyszerészeti kémia kutatója Horgoson született, 1908. június 11-én. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, és oklevelét 1932-ben szerezte meg. Ezután a budapesti gyógyszerészeti intézetben helyezkedett el, majd 1940-ben került vissza Szegedre, a Gyógyszerészi Vegytani Intézetbe, ahol docensi kinevezést 1956-ban kapott. Kutatói munkássága során több minőségi és mennyiségi kémiai analitikai módszert dolgozott ki. Szegeden, 1975. február 20-án halt meg, 67 éves korában. Az onkológia jeles tudósa, dr. Venkei Tibor Szegeden született, 1906. október 19-én. Középiskolai és egyetemi tanulmányait is szülővárosában végezte, és 1930-ban szerzett oklevelet. Ezután a Bőr- és Nemikórtani Klinikára került, ahoi magántanári minősítést szerzett, 1940-ben. Szegedről 1941-ben távozott, amikor az Onkológiai Intézet főorvosává nevezték ki. Foglalkozik bőr- és daganatos betegségekkel. 1964 óta a tudományok doktora. (Folytat)ukJ