Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

Péntek", 1976. szeptember 3. 3 Két műszakban épül Fények a Duna partján A Duna két partjának szobrait, középületeit estéről estére csaknem négyezer lámpatest díszfénye világítja meg. A Duna-parti fénypanoráma azonban még nem teljes. A hiányok pótlására részletes terv készült. Az idén a tabáni templom és a FÖMTERV felújított székházának díszvilágítása után még elkészítik Budán a Bem-szobor és a Przemyslemléklmű. Pesten a Roosevelt tér, a Széchenyi-, a Deák- és az Eötvös-szobor díszfényeit. A Parlament Duna felőli homlokzatának szép esti fényeire a Műszaki Egyetem világítástechnikai szakembereinek közreműködésével ké. szült terv. A lámpák szerelését nyomban megkezdik, amint a restaurátorok' végeznek a felújítással. Ekkor helyeznek el fényszórókat a Parlament két kisebb kupolája és tornyai megvilágítására. Fényfüggönyt vonnak a Vigadó Dunára tekintő homlokzatára is, majd megkezdik a Tudományos Akadémia díszvilágításának felújítását, korszerűsítését. A Duna-parti fénypanorá- Soraogyl Kár0,yTlé IeIvétcl«ma az ötödik ötéves tervidő- Ax épület felkészen is Szeged legmagasabb háza. Az első szak végéig lesz teljes, ami- szegedi magasház "építői elérkeztek a tizenkettedik szintkor kigyúlnak a Margit-híd hez. A DÉLÉP munkásai két műszakban dolgoznak Űjdiszfényei is. (MTI) I szegeden Nem tipikus (?) CSycuipfoi Icözligifelcről Nem első alkalommal látogatnak el a szegedi városi dalmas a kisajátítási viták pártbizottság tisztségviselői gyárakba, üzemekbe, intézmé- és pereskedések. Megnyugnyekbe és termelőszövetkezetekbe, hogy az ott dolgozó em- vással vették tudomásul a berekkel szót váltsanak a közös érdeklődésre számot tartó kérdezők, hogy az ötéves ügyekről, időszerű kérdésekről. S az ilyen eszmecserék tervidőszakban a lakásépítalighanem a leggyümölcsözőbbek lehetnek a munkás és a kezesek mellett újabb iskovezető számára egyaránt. Tegnap legalábbis ezt lehetett ér- lai tantermek és gyermekinzékelni a Tejipari Vállalatnál, ahol a barátságos klubszo- tézmények épülnek, s megbában Török József, a Szeged városi pártbizottság első tit- valósul a második közúti Tikára beszélgetett a dolgozók képviselőivel; szocialista bri- sza-híd Szegeden, a Dugonics gádvezetőkkel és brigádtagokkal, fiatalokkal és idősebbek- téren pedig fölépül a város kel. A dolgozók 26 kérdést már előre megfogalmaztak és el- legnagyobb áruháza. Tovább juttatták a pártbizottságra. Nem volt könnyű dolga az első szeretnének javítani a köztitkárnak, mert — s ez ilyen esetekben természetes is — a lekedésen, korszerűbbé tenni kérdések többsége meglevő gondjainkkal foglalkozott. a kereskedelmi ellátást és minden olyan dologban előAz elsők között mindjárt lődési központot létrehozzak- relépni, amely javít valamit azt tudakolták a tejiparidol- e? Volt, akit az érdekelt, a dolgozók élet- és munkagozók, hogy az árrendezés hogy a szegedi tévé-stúdió körülményein, mennyire ártott a forintnak, mikor kezdi meg adását, s hogyan lehetne jobbá ten- megtagadhatja-e a vállalata Felsorolni aligha lehetne ni a zöldség- és gyümölcs- támogatását a továbbtanulni minden kérdést és választ, ellátást, különösen az árak igyekvő dolgozótól miért dö- ^„b^ bizonyosság: namiatt méltatlankodtak, s cog a tanacsnal a tarsadalmi ^ u dB kérdezték, milyen intézkedé- munkák szervezése, lesz-e &y°n hasznos az ilyen eszsekkel segítik a jobb piaci elegendő telefon és sok-sok mecsere. Kölcsönös előnyöviszonyok kialakulását. A más, valóban közerdekű kér- ket garantál az üzemi dolkönnyű désre vártak választ. gozóknak és a pártmunkáÉrezték a résztvevők, hogy soknak egyaránt. A vezetők néhány várospolitikai kér- közvetlenül véleményt csedésre Török József is szive- rélhetnek a iegületékesebsebben adott volna kedve- ,,..,„ zőbb választ, de megnyugod- bektol hallhatjak a kivansava vették tudomásul, hogy gokat, még ha azok egy rémennyire megfontoltan és a sze nehezen teljesíthető is lakosság érdekeit rangsorol- jelenleg A doIgozók is elsö va döntenek a rende kezesre kézb6r kapnak tájékoztatást, allo forintok sorsarol a va- yál a közügyekröl s olv. ros vezető. Mivel többen .s kor _ mert j, is elófor. megkerdeztek az óvodai dult ezen beszélgetésen helyzetről, elmondta vala- magánügyeikben is. Meleg szaban, hogy jelenleg Szege- Szi]veszter szocialista briden 4300 kisgyermeket fo- gadvezetö megemlítette, hogy gadhatnának az ovodak de első ízbon volt aIkalma a ennel jóval többet fölvettek, várnsj pál.tbizottság altal kérdés első felére volt a válasz, mivel az árrendezéssel együtt a bérek is megmozdultak, ami kizárja az inflálódást, hiszen az életszínvonal — ha ezekben az években valamivel mérsékeltebben is — de fokozatosan javul és emelkedik. A piaci viszonyok sajnos ebben az esztendőben a vártnál rosszabbul alakultak. A piacon a kereslet és a kínálat a legfőbb szabályozó, s fölhozatalt kissé megzavarta a kedvezőtlen időjárás, a kisebb termés. Török József elmondta a kérdezőknek, hogy ezt az állapotot egyáltalán nem tartják normálisnak és számos hoztak már eddig is az ellátás javítására. A végső H

a valakinek van takarékbetétje — s kinek ne lenne legalább egy kevés, hiszen a megyében még a csecsemőkre is vagy nyolcezer forint jut! —, mindenképpen tisztában van egy alapigazsággal: kivenni csak annyit tud, amennyit betett. Ezt mindenki természetesnek is veszi. Azt sokan már valamivel kevésbé értik — lévén, hogy igen sokat kell ismételgetni —: elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Hiába, az ország javait, gazdálkodását fölmérni, áttekinteni nem olyan könnyű, mint egy betétkönyvet. S ha időnként nagyon egyszerűvé is válik az áttekintés, akkor meg fölbuzdul bennünk a mérlegelő és értékelő készség. De hát hogyan is mérlegelünk? Kovács András készített egykor egy filmet a nehéz emberekről. Azokról, akiknek ötleteik vannak, s ötleteik megszállottai, akik mindent vállalnak igazukért, még akkor is, ha netán nincs is igazuk. A görgős eke és a hűtőtorony témája azóta lekerült a napirendről. Az idő, s az élet mindkét problémát megoldotta — így vagy úgy. S talán kicsit az emberekről is elfeledkeztünk azóta. A nehéz emberekről, akik köztünk élnek ma is, szerencsére egyre nagyobb számban, s akik többnyire egy-egy kisebb közösségen belül szítják föl az indulatokat, s a nagy nyilvánosság elé a lehető legkevesebbszer kerül ügyük. Hogy kikről van szó? ötletemberekről, újítókról, feltalálókról, akik nemigen tűrik meg maguk körül az állóvizet. S még kevésbé hajlandók megtűrni önmagukban. Újítók, feltalálók, emberek. Az emberben mozaikszerűen állnak össze a beszélgetések, a szkeptikus, kesernyés, néha cinikus, vagy éppen lelkes elbeszélések sorsokról, harcokróL Arcok villanak föl e beszélgetésekben, értékítéletek, amelyek mind, kivétel nélkül jellemeznek bennünket, s egy kicsit közelebb visznek önmagunk megismeréséhez. Küzdelmek az újításokért, s a megfellebbezhetetlen vélemények: — Nem jó, használhatatlan. Vagy a harc, hogy mégis elfogadják! Kit kell bevenni, kit nem? S a felbukó kérdés: — Miért a vállalatnál, miért nem a trösztnél bírálják el az újításokat? Hiszen akkor talán kevesebb lenne a személyi elfogultság, vagy annak gyanúja, s nagyobb a népgazdasági haszon. Mert hát a tröszt minden vállalata első kézből tudhatná meg, hogy van egy újítás, amely nekik is százezreket, milliókat takaríthatna meg. S egy újabb lapocska a mozaikhoz. Egy rendőrtiszt szavai, aki magánszorgalomból összegyűjtötte vagy tíz elutasított dokumentációját, s elvitte egy szakértőhöz, véleményt kérve. Tízből háromra a szakértő álla is leesett: ez igen, ez milliókat hozhatna! S még négyre mondta: ezek sem rosszak, tíz-, százezrek vannak bennük. Nem, ezeket a milliókat nem veszi ki senki a népgazdaság, tehát valamennyiünk zsebéből. Csak egyszerűen r.em teszik bele sem. S ez nem bűn. Elvenni igen. arról intézkedik a BTK, vagyis a büntető törvénykönyv. De ha valaki a betétet mulasztja el? Hát istenem! — a kivétre — ellentétben a takarékbetéttel —, mármint fizetésére. akkor is joga van. Hiszen munkáját ellátja, s nem is rosszul. Valóban nem rosszul? Tudom, nagyon nehéz megítélni az ilyen eseteket. Hiszen ember hozza a döntést, s az ember tudvalevően tévedhet is. De olykor a beszélgetések során óhatatlanul olyasmi fogalmazódik meg, hogy a döntésekben szóhoz jut a hiúság és az irigység is. A hiúság, hogy: — Majd pont ő találja ki a spanyolviaszt! S az irigység: — Most fizessünk ki ennek 30—40 ezer forintot? Csak egy ötletért?! Hiszen meg sem dolgozott érte!!! Nem dolgozott meg? Dehogy nem. Mert az ötlet nem magától jön: előképzettség, hely- és tárgyismeret, állandó szellemi nyitottság és készenlét kell hozzá. Szóval, annak a fárasztó magatartásnak a folytonossága, amit meglehetősen kevesen akarnak és tudnak vállalni. No, meg az előképzettség, amit a valamennyiünk által pénzelt, ingyenes állami oktatásban szereznek meg az emberek. Éppen azért, hogy tudásukkal valamennyiünk hasznára váljanak. Alighanem a mérlegelésünkkel van baj. Azzal, hogy nemigen nézzük, ki mit rak be a közösbe, viszont árgus szemmel figyeljük: ki mit vesz ki? Mint ahogyan nem tartjuk bűnnek, ha valaki elmulaszt betenni, csak azt, ha jogtalanul, a maga hasznára kivesz. Mintha az OTP-ben csak a kivéleket néznék! De jó világ is lenne! S

hogy őszinte legyek, nem is azt a néhány milliót sajnálom, amivel az ilyen procedúrák miatt szegényebb marad az ország, s mi magunk, valamenynyien. Sokkal inkább sajnálom az embereket. Az embereket, akik ötleteikért, lelkesedésükért, akarásukért nem jó szót, segítő elismerést kapnak, hanem megismertetik velük Prométheusz csöppet sem idillikus helyzetét, az emberi hívságok sziklájához láncolva. őket sajnálom, s bennük magunkat. Mert gondolkodástól elvett kedvükkel, szellemi konformizmusba tanácsolt energiáikkal mi leszünk szegényebbek, szegényebbek az eljövendő ötletekkel. Igaz, mind ez talán nem tipikus. Valóban. De ha százezer ötletember közül csak egy-kétszáz válik a világgal kibékült konformistává, az is óriási veszteség. Mert ki tudja, hátha a következő, csírájába fojtott ötlete talán edisoni, nobeli minőségű lett volna. Az az ötlet, amelytől kedvét szegtük, s amely már talán sohasem fog megszületni. Hát ennyire gazdagok lennénk? Ennyire bővében a valamennyiünket, a társadalmunkat gazdagító szellemi energiáknak? Szávay István 155 százalékos a kihasználtszervezett ilyen beszélgetéintézkedést aag; A "^JlLft *en résztvenni, s szeretné. kintettek lehetosegeiket és ha sűrúbben js része lehet_ talán 100 gyermeknek helyet szorítanak. A Toldi utcai ZZ^^lTZ^ óvodában,-az alsóvárosi, réne benne. Sokak véleményét mondta el. jelenti majd, hogy többet termelnek és kedvezőbbé válik a piaci árukínálat. Ehhez szen, s a tarjáni 5-ös körzet G. L tornaterméUK a p.aci b ujabb gyerekeket foszukséges, hogy növekedjek o . * *>* uKseges, uugy uuvcKajw „ Hn.k maid I termelési kedv az anyagi gadnak majd. érdekeltség, s gyorsabban A móravárosi építkezésekorszerűsödjön a zöldság- és ket csak a jövőben kezdik gyümölcstermelés technikája, el, talán a Vámház-tér körgépesítettsége. nyéke lesz az első, s ha laSokan arra voltak kíván- konegyed épül ott, akkor csiak, hogyan fejlődik to- áruházat, és óvodát is építevább Szeged, mikor kezdő- nek majd. őszintén elmonddik el a móravárosi terület tó az első titkár azt is, hogy átépítése, hol nyitnak új üz- sok gondot okoz még maleteket, s a lakókörzetekben napság a szanálás: a kijelölt bővítik-e a gyermeki ntézmé- házakban egyre-másra megpyeket, a dorozsmai müve- szaporodnak a lakok, hosszaÚ§ takarmányok A Gabona Tröszt vállala- sukkal a háztáji állattartás tói országszerte négyféle új költségei kedvezőbben alasertéstáp forgalmazására kap- kuinak, mivel a takarmátak engedélyt a MEM-től. . . . . .,.., , , , Az új takarmányokat pontos nyok biztosítják a megfelelő receptek alapjan készítik a utemu es gazdasagos fejlokeverőüzemek. Alkalmazd- dóst. (MTI) Jobb és több áru A Szovjetunió könnyűipari miniszterének nyilatkozata — Melyek a könnyűipar tói. Vállalták, hogy egymil- millió darab porcelán és falegfontosabb feladatai az öt- liárd rubel értékű közszük- janszedényt gyártó kapacitás éves tervben? ségleti cikket gyártanak. kezdi meg a termelést Ezen— Az ipari termelés 26— •— A mostani tervet a ha- kívül nagyszabású géppark28 százalékkal növekszik. Ki- tékonyság és a minőség öt- felújítást végzünk. Ilyen emelten fejlesztjük a lakos- éves tervének nevezzük. Ho- nagyszabású könnyűipari beság körében különösen kere- gyan tesz eleget ezzel kap- ruházásra és műszaki felújísett áruk gyártását. A pa- csolatos feladatainak a köny- tásra most kerül először sor. mut kötöttáru termelése pél- nyűipar? _ Milyen intézkedésekkel dául csaknem egyharmada- — Legfőbb teendőnknek javítja a minisztérium a terval, a gyapjú kötöttárué pc- ezt tartjuk. Minisztériumunk mékek minőségét és bővíti a dig kétszeresére, a szőnyegé komplex intézkedési tervet választékot? 2,1, a porcelán és fajansz- dolgozott ki a XXV. párt- — Kidolgoztuk a minőségedényeké pedig 1,6-széresére kongresszus határozatainak javítás és választékbővítés növekszik — válaszolta az teljesítésére, amelynek köz- átfogó, komplex programját. APN munkatársának kérdé- ponti témája a hatékonyság Bevezetjük például az új sére N. Taraszov, a Szovjet- és a minőség javítása, együtt- textil-, kötöttáru-, konfekunió könnyűipari minisztere, működve a KGST-országok- ció- és cipőipari állami szab— Kongresszusi beszédé- kai, így a Magyar Népköz- ványokat. Ezek egységbe fogben Leonyid Brezsnyev utalt társasággal is. lalják azokat a kölcsönös arra, hogy a B csoporthoz — Ami a termelés haté- követelményeket, amelyeket tartozó ágazatok tervszámait konyságát illeti: mindenek- a késztermékek, illetve a minimális programnak kell előtt vállalataink kapacitásá- nyersanyagok, felszerelések tekinteni, s nagy kezdemé- nak jobb kihasználására tö- és festékek iránt támasztunk, nyezési lehetőségek vannak rekszünk, éspedig úgy, hogy További vállalatoknál alkala köztársaságok, a határié- növeljük a gépek kihaszná- mázzuk a jól bevált kompíex rületek, a területek, a válla- lását, fokozzuk termelékeny- minőségi irányítást. latok és a minisztériumok ségüket és csökkentjük az — Már az idén kidolgozelőtt. Jó példával járnak élen indokolatlan állásidőt. zuk 3—5 éves időszakra a — Iparágunkban a beru- választékbővítés fő irányait, házások összege öt év alatt s azokat az intézkedéseket, U milliárd rubel, ebből 9 amelyek az „i" jelű (új, kormilliárd jut építkezésekre, szerű) kategóriába tartozó Ennek az összegnek a nagy minőségi cikkek gyártását, részét — több mint kéthar- különösen a nagy keresletnek madát — a vállalatok re- örvendő cikkek előállítását konstrukciójára és új gépek biztosítják, beszerzésére költjük. _ Jól képzett iparművé— A rekonstrukcióra és az szekkel, divattervezőkkel és új gyárak építésére elő- festő szakértőkkel megerősítirányzott összegből mintegy jük a divattervező szolgála4 millió fonóorsó és 45 ezer tot, növeljük felelősségüket szövőgép áll munkába. 220 az új termékek minőségéért millió darab kötöttárut, 50 és nagyüzemi gyártásának a moszkvai terület vállalanüllió pár bórcipot és 260 meginditásáérk