Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

A Fogalmak — közelről Termelési együttműködés Ónálló termelési egységek rendszeres és kölcsönös együttműködése, amelynek keretében közösen állítatnak elő valamilyen terméket. A termelési együttműködés létrejöhet azonos és különböző ágazatba tartozó vá. 'lalatok, országon belül, de lehet nemzetközi is. A termelési együttműködés — munkamegosztás. Elösk'gitl ét fejleszti a termelés specializációját, a végte\mékek és azok alkatrészeinek nagysorozatú, esetleg tömegméretű gyártását. A munkamegosztás, a termeiéi.* specializálódása lehetővé teszi a legmodernebb tei^hnika-technológia alkalmazását. E fogajmat leginkább a KGST-országok közötti együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatban használjuk. Az i.971-tten elfogadott Komplex Program szellemeben ugyünis az egyszerű árucsere-forgalom bővítésé mellett törekedni keU a tagországok vállalatai közötti két- As sokoldalú termelési együttműködések bővítésére és elmélyítésére. Termelési koncentráció A termelésnek nagyobb termelőegységekben való összpontosítása, amelynek során nő az ott foglalkoztatott munkaerő és a gépek száma, és bővülnek a termelés méretei is. A koncentráció színvonalát általában úgy jellemzik, hogy az összes foglalkoztatottak és üzemek számához viszonyítják a bizonyos nagyságrendű — pl. 2—5—10 ezernél több dolgozót foglalkoztató — üzemek, illetve azok dolgozóinak arányát. A létszám nagyságcsoportjai mellett a termelési érték. valamint az állóalapok értékének mértékét is a koncentráció jellemzésére használják. A termelési kocentráció vizsgálata általában arra szolgál, hogy segítségével megállapíthassák mennyire jellemzőek a nagyüzemi méretek az adott gazdaságra, illetve gazdasági ágra. A magyar iparban a koncentráció foka, mértéke viszonylag magas. Az állami ipart csaknem 800 vállalat alkotja, s közülük 2,6 százaléka — a munkások csaknem egynegyedét foglalkoztatja. 1974-ben 50 iparvállalat termelése haladta meg a 2 milliárd forint értéket, ezek állították elő a magyar ipar termelésének 37 százalékát. A termelési koncentráció mértéke iparáganként eltérő. A legmagasabb a kohászatban, az építőanyag- és a vegyiparban. Kiskerti növényvédelem A szabadföldi paradicsomon, uborkán tömegesen jelentkezik az üvegházi molytetű. Sokan panaszolják, hogy mindent megtettek és ennek ellenére csak tovább szaporodik. A rendelkezésre álló készítmények közül elsősorban a Bi—58, Metation 50 EC, Anthio 33 EC szereket javasoljuk a védekezésre. Az említett készítmények várakozási ideje 14 nap, ezért csak szüretelés után szabad alkalmazni. Hatásos még az Unifon 50 EC rovarölő, amely csak a fehér kifejlett szárnyas egyedeket pusztítja, a levél fonákén meghúzódó lárvákra hatástalan. Tömeges fertőzés esetén az egyszeri permetezés nem hoz eredményt, ezért 7—10 naponként ismételni kell legalább kétszer. Ez idő alatt a termés szedését szüneteltessük. Elérkezett az őszi telepítés időszaka. A telepítés előtt győződjünk meg, területünkön van-e drótféreg, cserebogár- és bagolylepkelárva. Ha egy négyzetméteren egyet találunk, gondoskodni kell a talaj fertőtlenítéséről. A kifejlett, idős egyedeket vegyszerrel nem lehet elpusztítani, előnyösebb, ha összeszedjük az ásáskor. A fiatalabbak írthatók növényvédöszerrel is. A védekezéshez Basudin 5 granulátumot használjunk. A szemcsés szert gumikesztyűvel, vetés vagy ültetés előtt szórjuk a sorokba és munkáljuk be úgy, hogy tíz folyóméterre 2 deka kerüljön. Szomfiat, 1976. szeptember 16. 7 Százezrek szava A vőfély király Szebben hangzó. Illőbb nevet ki se találhattak voljia Bálint István szegedi vőfélyeinbernek. Alsóvároson Paraszt Pista a neve. Rendes nevén oitt hiába is keresnénk, Bálint Pista van öt is, de 6 — nevelőanyja, Paraszt Rora után — máig Paraszt Pista maradt. Árva gyerekként ette más kenyerét a lobogóinges-gatyás, zöldkalapos legényke. Szülei nagyon korán elhaltak, alig ismerte őket. — Hát testvér? — Van egy húgom. Igen későn, tizennyolc éves koromban vettem róla tudomást Azonnal lóra ültem, me? se álltam a lengyelkápolnai tanyáig, ahol szolgált Én addig azt hittem,, hogy nekem senkim sincsen. Amikor odaért, a kislány éppen libákat legeltetett Fölugrott, nyargalt a tanyába; megijedt. De amikor megtudta, hogy mi járatban van ez a lovas legényke, sírt is, nevetett is, nagyon boldogok lettek mind a ketten. István ezentúl gyakran kilovagolt a húgához Szegedről, ahol egy nagygazdánál szolgált évi négy mázsa búzáért. Később, ahogyan romlott a búza értéke, pénzben egyeztek. Az összegyűjtött összegből ruhát é6 lábbelit csináltatott magának. Közben legénnyé serdült, hamarosan komoly beosztást kapott az Alsóvárosi Ifjúsági Egyletben: könyvtáriigazgató, majd egyesületi elnök lett. Szinelőadások. szüreti és batyubálak sárgult meghívóit veszi elö, miközben a kellemes emlékek sorát idézi, arcán a derűs életvidamság. Igencsak kilegénykedte magát, mert huszonhat éves volt, amikor követasszonnyal megkérette élete párjának a Lehótai Jucikát. Szerény lakodalomban mulatott a kis vendégsereg, ahol a menyaszNzony rokonain kívül a vőicf&njr pevelószülei ét, cimborái vettek részt. Áz életet Jucika néniéknél kezdték egy fedél alatt, egykoszton a szülőkkel. Pár éven belül összespóroltak kis házra valót, ma is ott laknak a Hold utcában. Pista bácsi gyermekkorától kezdve nagyon érdeklődött a vőfélytudomány után. Annyit ellesett már, hogy alkalmankint a cimboráknál szívességből elmondta a verseket, de nem tudta kellően összekapcsolni. A Mars téri vásáron megvette Huszár Mihály és Bakó Antal vőfélykönyvét, és azokból állított össze ízlése szerint egy jó lakodalomra v^lót. Kezdetben mégis csak a közeli rokonokhoz, meg a jó barátokhoz ment el. A fiatalkori fényképekről látom, milyen szép szál ember volt. Szép tartásával, örökös mosolyával ma is megtéveszti a kora után érdeklődőket. így aztán nem sokáig titkolhatta a vőfélyuramságát. 1922-től kezdve szinte minden lakodalmas évszak szombatján vőfélykedett. De már nemcsak Szegeden, hanem a megyehatáron túl is. — Hozott e hasznot a házhoz ezzel a foglalkozással? — Hoztam, meg hozok ma te. De én nem arra ügyeltem, hogy mennyit. Szegény családnál meg el sem fogadtam. Olyan is volt,- ahova meghívták a feleségemet is. Szegények voltak, ingyen csináltam, meg szép ajándékot is vittünk. A vőfélykedés szórakoztat. — Hány lakodalmat dirigált eddig? — Kétezerig számoltam, az is rég volt. Ügy két és félezret. • A kis család életét — gyerekük sajnos nem lehetett — a vőfélységet — benne Pista bácsi teljes rigmuskészletét — már a múzeumban őrizzük, Korkes Zsuzsa _ lejegyzésében. Ám ezzel Pi6ta bácsi nem vovonult nyugdíjba. Azokat a szép vendéghívogatókat, az ágykikérő és megköszönő verseket, a menyasszony kikérését, annak búcsúztatását, s megannyi más, a je. les eseményhez tartozó szöveget eredeti tisztaságában már csak tőle hallhatjuk. Botsuhintására egykor a gázlámpa is elaludt. Mosta paprikás is halkabban forr a bográcsban, amíg elmondja, hogy életében hétszer járta meg Afrikát, s ott a Szaharában a négereknek is ültetett paprikát. A muzsikusoknak meg három mázsa pacalt rendelt, „amitől aztán addig muzsikáltok, míg a szemetekkel az az ajtóig elláttok". Pista bácsi humora ma is határtalan. Rigmusai után másképpen esik a tyúkleves, még finomabb a paprikás, amire ő ugyan kútvizet ajánl, de mégiscsak bort hordat a kardoslegényekkel. A jó vőfély a bárgyú lakodalmat is fölvidítja. Ehhez Pista bácsinak minden adottsága megvan. Páratlan rigmusai mellett másfélezerre tehető a dalkincse, amiből kedve szerint muzsikáltat. A régi lakodalmi szokások Alsóvároson is kiveszőben vannak. Ideigóráig Pista bácsi élteti még, s talán lesz utánpótlás is. Jucika néni szombatra megint átkeféli az amúgy is rendben tartott vőfélyruhát, amihez szépen illik a hófehér ing, a keményszárú csizma a pörge kalappal. — „Majd ott kapok rám sok szép virágot, rozmaringot, szalagokat, meg a vőfélykendőt. Nagyon szép ez a mestörség. Hétközbe most már egy kicsit öregszök én, de szombatra, a lakodalom napjára mindég megfiatalodok és éppen olyan vagyok, mint az első lakodalom idejin, valahol ötvenöt évvel ezelőtt. tfj. Lele József _ .Augusztus végén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa fontos döntést hozott: ez év december 14—15re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusát. . Elfogadta az országos tanács a kongresszus előkészítésének a tervét és a kongresszus elé kerülő beszámoló tervezetét. Mindennek alapján a mezőgazdasági szövetkezetek, és a halászati tsz-ek a közgyűléseiken, a tsz közös vállalkozások és társulások pedig igazgató tanácsi, illetve igazgatósági üléseiken tárgyalják meg a kongresszusi beszámoló tervezetét és titkosan választanak 2—2 küldöttet a területi gyűlésekre. Ezek a területi gyűlések választják majd meg a kongresszusi küldötteket és a területi TOT-tagokat is. Szeptember tizenötödikével tehát a termelőszövetkezeti mozgalom fontos időszaka kezdődik. És nem mindegy, hogy milyen előkészítő munka előzi meg a III. kongresszust. ' Gondosság, alaposság, körültekintő szervező munka szükséges. Az is magától értetődő, hogy a szövetkezeti kongresszusi közgyűlésektől, a különféle tanácskozásoktól, megbeszélésektől csak akkor várhatunk kielégítő eredményt, ha a tsz-ek tagjai, dolgozói, jó előre megismerik a III. kongresszus beszámolójának a tervezetét és megértik a kö|zös eszmecserék célját. Ezért a TOT a tsz területi szövetségek útján idejében! el is juttatja a szövetkezetekhez! és közös vállalkozásokhoz, társulásokhoz a kongresszusi beszámoló tervezetét. A TOT augusztus . végi ülésén nyílt és hasznos vita bontakozott ki arról azöszszefoglaló, értékelő anyagról, melyet a szeptember végi, október eleji közgyűlések, tanácskozások is megtárgyalnak. Ez a beszámoló tervezet összegezi á II. kongresszus óta eltelt négy év eredményeit, gondjait, és utal a további tennivalókra. Elemzi a mezőgazdasági szövetkezetek helyét, szerepét társadalmunkban. Sorra veszi azt, hogy. a szövetkezetek milyen eredményeket értek el a népgazdasági tervek megvalósításában. Bemutatja a szövetkezeti parasztság életét és munkakörülményeinek fejlődését. Szól a szövetkezeti demokrácia, a törvényesség érvényesülésének tapasztalatairól és a további előrehaladás szükségességéről. Végül a beszámoló tervezet az érdekképviseleti tevékenységgel és annak javításával foglalkozik. Ezek a témák tág lehetőséget adnak arra, hogy a tsz-tagok és az alkalmazottak is kifejtsék véleményüket a szövetkezeti mozgalmunk legfontosabb kérdéseiről, értékeljék a szövetkezetek működését, gazdálkodását és javaslatokat tegyenek. Így százezrek szava, tapasztalata érvényesülhet a III. kongresszus beszámolójában és határozatában. A szövetkezeti mozgalom eredményeit és gondjait értékelő munkát megkönnyíti, hogy a XI. pártkongresszus határozata középtávra, a párt programnyilatkozata pedig hosszú távra is kijelölte a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődésének irányát. Ennek lényege, hogy pártunk tovább folytatja a csaknem 20 éves bevált agrár- és szövetkezetpolitikáját. Egy nemzedéknyi idő alatt parasztságunk i*gy történelmi utat tett meg. Kialakultak, megszilárdultak korszerűsödnek a szocialista nagyüzemek, melyek a gazdálkodásban, a termelésben egyre szebb eredményeket érnek el. Falvaink a korszerűsödés, a városiasodás útjára léptek. Megváltozott a paraszti életforma, és egyre erősödik a tsz-tagok közösségi életszemlélete, szocialista tudata. Bevált szövetkezeti politikánk folytatása természetesen nem jelent változatlanságot. A tudomány és a technika fejlődése is igényli az új szervezést, belső irányítási módszerek alkalmazását. Fokozottabb követelményeket állít a mezőgazdasági szövetkezetek elé az ötödik ötéves terv is, mely gazdálkodásuk legfontosabb iránytűje. A kongresszusi közgyűlések jó alkalmul szolgálhatnak arra is, hogy a szövetkezetek vezetői, tagjai, alkalmazottai, kritikusan áttekintsék saját tevékenységüket is. Közösen, nyíltan megvitassák azt, hogy még milyen helyi tartalékok találhatók, és miként lehet a gazdálkodást még hatékonyabbá, még jövedelmezőbbé, a tagság életét még szebbé, emberibbé tenni. A kongresszusi előkészületek hetei azt is megkívánják, hogy a közös gazdaságok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítsanak az őszi feladatok tervszerű elvégzésére, és az aszály okozta károk mérséklésére. A szövetkezeti kongrezszusi közgyűlések és a területi küldöttgyűlések belpolitikai életünk fontos eseményei lesznek. A tanácskozásokon elhangzó észrevételek, javaslatok idejében eljutnak majd az országos tanácshoz és helyet kapnak a kongresszusi dokumentumokban, így a kongresszusi beszámoló, és a határozat megfelelő választ adhat a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom minden időszerű, fontos kérdésére. T. B. — Vonatok a tengeren Hatalmas vasúti kompátkelöhelyet létesítenek a Szovjetunió és Bulgária között. A fekete-tengeri viszonylatban a szállításnak ezt az új ágát a két ország közti különféle szállítások egyre növekvő volumene hívja életre. A vasúti kompátkelés lehetővé teszi továbbá a vasútvonalak és a tengerjáró hajók ésszerű kihasználását. Jelenleg ugyanis mindkét irányban a rakományoknak mintegy 70 százalékát tengeren szállítják. A kompátkelés először Iljiasevszk (Szovjetunió) és Várna (Bulgária) ugyanazon parton, „vonalban" fekvő kikötőit köti ö6sae. A komphajók feleslegessé teszik az átrakodást, lényegesen leegyszerűsítik, s ami a legfőbb, olcsóbbá teszik a szállítást Az öregségi nyugdíj átcseréléséről B F. szegedi olvasónk 1963-ban ment nyugdíjba. Ezt követően pedig 1975. április végéig termelőszövetkezetben dolgozott tagként. A termelőszövetkezetben a fizetése jóval több volt, mint az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkereset. Olvasónk tovább dolgozni már nem tud, ezért arra kíváncsi, hogy van-e lehetősége arra, hogy a termelőszövetkezetben elért keresete alapján a nyugdíját átcseréljék. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései az öregségi nyugdíj átcserélésére lehetőséget ad. Átcserélhető az öregségi nyugdíj akkor, ha a nyugdíjas a nyugdíjazást követően legalább 36 hónapon át dolgozott. Ez esetben az átcserélésre két lehetőség van, az egyik az, hogy a nyugdíjazást követően nyugdíjban nem részesült vagyis szünetelt valamilyen ok miatt a nyugdíj folyósítása, a másik pedig az, hogy nem szünetelt a nyugdíj folyósítása, de 36 hónapon át dolgozott és az itt elért kereset jóval magasabb, mint a nyugdíj alapját képező átlagkeresete volt. A nyugdíjfolyósítás szüneteltetése idején, ha a nyugdíjas dolgozik, újabb szolgálati időt szerez. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével módosítható. A töryény lehetőséget ad arca is, hogy a nyugdíj összegét az új kereseti átlag alapján újból megállapítsák, még akkor is, ha a nyugdíj folyósítása nem szünetelt. Ennek előfeltétele, hogy a nyugdíjas a nyugdíjázását követően legalább 36 hónapon át dolgozzon. Ebben a 36 hónapban azt az időt is be lehet számítani, amikor a nyugdíj folyósítása szünetelt. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál az 1973. évet megelőző évi kereseteket is figyelembe lehat venni, utólag nem kell a nyugdíjosztályba sorolást elvégezni, hanem a tényleges keresetet kell figyelembe venni. A termelőszövetkezeti tágoknál a 36 havi keresetet éves viszonylatban kell igazolni, mégpedig azokat az éveljet, amelyekben a férfi legalább 150, illetve a nő pedig 100 tízórás munkanapot teljesített. Azokban az években elért keresetet, amikor a tag ka. vesebbet dolgozott, akkor a férfi tagnál a 13, illetve nő tagnál pedig a 8 tízórás munkanaplók arányában számított hónapoknak megfelelő keresetnek kell tekinteni. Ez a rendelkezés természetesen a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra is vonatkozik. Megjegyezni kívánjuk, hogy az átcserélésnek a 36 havi kereset alapján csak akkor van értelme, ha a nyugdíjas dolgozó ez idő alatt elért átlagos havi keresete jóval meghaladja a nyugdíjazáskor figyelembe vett havi átlagkeresetét, egyébként nincs* jelentősége az átcserélésnek, mert a nyugdíj összegét nem változtatja meg. Olvasónk esetében 1963-ban történt nyugdíjazáskor az átlagkeresete 1850 forint volt, a termelőszövetkezetben pedig a 36 havi átlagkeresete meghaladja a 3000 forintot, tehát jóval több, mint az eredeti átlagkeresete volt. Azt tanácsoljuk, hogy öregségi nyugdíjának átcserélését fentiek alapján kérje igénybejelentés útján a szegedi társadalombiztosítási igazgatóságtól. „ Dr, y. M, ;