Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
Vasárnap, 1976. augusztus 13; II Az Ipar és a közlekedés számos ágazatában egyre inkább szükségessé válik a dolgozók előzetes alkalmassági vizsgálata. Ehhez a munkához nyújt segítséget az ipari és munkapszichológusoknak a szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának számítógéppel vezérelt munkaköri alkalmasságvizsgáló berendezés kísérleti példánya. Képünkön: Tévesztési idő eUenórzését végzik program segítségé veL Mennyiség, minőség Sikeresebb második félév kell — A DÉLÉP munkájáról Elmaradt a várakozástól B Dél-magyarországi Magases Mélyépítő Vállalat első félévi munkája. A tervezett 750 millió 200 ezer forint értékű építést, szerelést 46 bzázalékra sikerült teljesíteni, a közmű- és mélyépítési feladatokat pedig a programnak megfelelően oldották meg. A tervezett 728 lakást nem tudták maradéktalanul átadni június végéig, de nem sokáig késett a teljesítés, hiszen július 5-én elkészültek a hátralevő két házzal ls. A lakásépítést hátráltatta a munkaterületek késői átadása. Gyakran előfordult, hogy a földmunkagépek már készenlétben álltak, hogy rendezzék a terepet az alapozáshoz, ám a szanálások késtek, így a drága gépekkel is várni kellett. Régóta megoldatlan gond ez Szegeden, s azért is aggasztó, mert olykor a házgyár termelését is esetlegessé teszi. Márpedig év végéig több mint kétezer otthont kell fölépíteni a DÉLÉP-nek. Ehhez azonban sikeresebb második félévre van szükség. Nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is vannak még bajok. Előfordul, hogy a technológiai sorrendben egymást követő szakmák képviselői nem vigyáznak eléggé a másik munkájára. A garancialevelek alkalmazása is a vártnál nehezebben eredményezi a minőség javulását. Az alkalmazás még nem is terjedt el kellőképpen. Igaz, sok bonyodalmat okoz, hogy melyik csoport okozta az építés után jelentkező hibát, másrészt nem könnyű feladat a munkahelyi vezetők anyagi érdekeltségi rendszerének kidolgozása, és a munkák minőségének kategorizálása. További gond, hogy a házgyárban nem a programnak megfelelően halad a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer előkészítése. Továbbra is jól haladnak a kormány által kiemelt beruházások. A szegedi szalámigyár rekonstrukcióján dolgozó gyárépítő, kőműves-, betonozó- és szerelőbrigádok csatlakoztak a Csongrád megyei ÁUatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a DEFAG közösségeinek a felhívásához: vállalták, hogy szeptember végére elkészítik az új tornyot. Hasonlóképpen cselekedtek a gyulai húskombinátot építő dolgozók; ők az SZTV és a Békés megyei ÁHV brigádjainak együttműködési megállapodásához csatlakoztak. A vállalat fejlesztési tevékenységének érdekes része az iskolák, óvodák és bölcsődék építéséhez gyártandó panelek kialakítása. A házgyárban vázlatterveket készítettek, s ezek alapján megbízták az SZTV-t, mint generáltervezőt, a részletes tervek elkészítésével. Hogy változatosabb, esztétikusabb legyen a HIOB-elemekből készített gyermekintézmények homlokzata, kísérletképpen bevezettek a házgyárban a fordított öntési eljárást. Eddig is hasznosan működött együtt a vállalat a DÉGÁZ-zal a műanyag csöveit lefektetésében. A közelmúltban elkészítettek a DÉLÉPnél két olyan berendezést, amellyel el lehet végezni a műanyag csövek összeillesztését és hegesztését. A fejlesztési alap jelentős hányadát gépvásárlásra fordította a vállalat az első félévben. A központi betongyárakban megszüntették az egyik legnehezebb fizikai munkát, a gépláncos kavicsfeladási rendszert Három hidraulikus bunkert vásároltak, amellyel megoldható az adagolás. A jó szándék ellenére nehezen tudják tovább gépesíteni a közmű- és mélyépítési munkát, mivel csak ritkán érkeznek a megrendelt gépekből. A tavaly igényelt földmunkagépeknek, autódaruknak és szivattyúknak még fele sem érkezett meg. Hiánycikkek ezek a nagyon fontos berendezések. Az első félévben egyebek között lánctalpas gépet, szivattyút és autódarut vett a vállalat. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat közösségének első félévi társadalmi munkái közül az egyik legjelentősebb: két kommunista műszakon több mint 3 és fél ezren vettek részt. Sz. I. Felmentések, kinevezések Az Elnöki Tanács Rapai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elismerése mellett más fontos megbízására tekintettel — felmentette a moszkvai magyar nagykövetség vezetésére kapott megbízása alól. Az Elnöki Tanács Marjai József külügyminisztériumi államtitkárt — érdemei elGyorsuló léplek ismerése mellett — államtitkári tisztsége alól felmentette, és megbízta a moszkvai magyar nagykövetség vezetésével. A Minisztertanács Rácz Pál külügyminiszter-helyettest e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács Rácz Pált külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Véget ért a nyárs vásár Szombaton befejeződött a nyári ruházati vásár, két héten át 20—40 százaíékos engedménnyel lehetett vásárolni az akcióba bevont árucikkeket. A nyári vásár árualapja — a múlt évihez hasonlóan — több mint 800 millió forint volt, s az akció során mintegy negyedmilliárd forintot takarított meg a lakosság. Az országos vásár végleges mérlegét természetesen csak a jövő héten összesitE légedetlenek nem lehetünk, de túlzottan elégedettek sem, gyorsuló léptekre van szükség a gazdaságfejlesztésben, így summázhatjuk az év első felének tapasztalatait a népgazdasági terv teljesítésében. A felemás értékelést aligha a bizonytalanság okozza, sokkal inkább a haladás és az elmaradás jeleinek váltakozása. Így például a szocialista ipar termelésének 4,4, az élelmiszeripart leszámítva 6 százalékos növekedése az esztendő első hat hónapjában magába foglalja néhány terület dinamikus fejlődését, de azt szintén. hogy egyre több tekintetben a terveaett feladatokat részben sikerült csak végrehajtani. Ez utóbbiak élére a külkereskedelmi forgalom tavalyitól elmaradó mértéke kerül, azaz az exportfejlesztésre ható erőfeszítések még nem hozták meg gyümölcseiket. Hiba lenne persze türelmetlenkedni, s úgy vélekedni, a kivitel gyors fokozásához minden feltétel adott volt. A belső, hazai feltételek egy része — így egyebek között az új szabályozók ismerete, a tamogatasok megállapítása stb. — késett, s a külső piaci magatartást sem lehetett teljes pontossággal megítélni. Az objektív akadályok azonban ne takarják el; meglehetősen sok nehézkességgel, tétovasággal, vaskalapossággal találkozhattunk mind a vállalatok, mind az irányító szervek tevékenységében. Abban nem volt hiba, hogy az exportnövelés szükségességét mindenütt belássák. Ahogyan azonban a gyakorlati munka igazodott ehhez, azt a mértéket korántsem nevezhetjük a lehetséges határ megközelítésének. Gondjaink egyike csupán ez, de nem a könnyűek közül való. Mert folytathatjuk azzal a kedvezőtlen helyzettel, mely a növényi és állati termékek, az élőállatok felvásárlásában, forgalmazásában, élelmiszeripari feldolgozásában kialakult, ami viszont abban játszott tetemes súllyal közre, hogy a kiskereskedelmi árszínvonal a tavalyinál 4,1 százalékkal magasabb lett. A gazdasági tevékenység jellegzetessége a részletek szoros összefüggése. Ha tehát a népgazdaság egyik területén a teljesítmény elmarad a kívánttól, a tervezettől, akkor ez más részterepek sokaságán is érezteti hatását, következményeit viselni kell. akár tetszik ez, akár nem. E szemléletmód és gyakorlati felismerés terjedése fontos feltétele annak, hogy a léptek gyorsulhassanak, a fejlődés a termelőágazatokban, a bel- és külföldi értékesítésben kiegyensúlyozottabbá váljék. Az ötödik ötéves terv kezdete, a tiz fél esztendőből az első meglehetősen bonyolult, s a korábbiakhoz képest nehezebb körülmények között telt el. Éppen ezért lényeges eredménynek tarthatjuk, hogy a termelésnövekedés teljes egészét az iparban és az építőiparban a termelékenység emelkedése fedezte, meggyorsult a nagyberuházások kivitelezése, s a lakosság pénzbevétele 4,8 százalékkal bővült. E kiragadott tények arról tanúskodnak, mód van a folyamatos haladásra, s több terüléten ez megvalósult. A gondot az okozza, hogy ott is adóssággal fejezték be az esztendő felét, ahol rendelkezésre álltak a jobb, célszerűbb, gyorsabb haladás forrásai. módjai, eszközei. Csak valahogy a vállalkozó szellem, a vezetői bátorság, a termelői közösségek kezdeményező kedve hiányzott hozza, s ha esetleg mégis megvolt, akkor nem kapott teret. Az a nagyobb figyelem, amely a termelőberendezések kihasználtságának -növelését, a takarékosságot, a versenyképes áruk arányának fokozását kíséri, elismerést érdemel. Erre az elismerésre — amit a társadalom sok formában ki is fejez — a jelenleginél többen rászolgálhatnának, mert módjuk van rá. Az kellene hozzá, hogy nagyobb hozzáértéssel, lelkiismeretességgel elemezzék tartalékaikat a termelékenység fokozásában éppúgy, mint új vevők meghódításában, a gyártmányok korszerűsítésében. Sajnos, sok helyen nem ezzel telt az év első hat hónapja, hanem siránkozással. magyarázkodással, kifogások keresésével. Amihez azután társultak irányítási nehézségek, kapkodás szülte intézkedések, az ágazati kapcsolatok koordinálásában elkövetett hibák. M indezek olyan tanulságok, melyek magukban hordják a teendőket, azt, hogy hol és miben szükséges határozottabban gyorsítani a cselekvést, mi az, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel, s ezzel növekvő felelősségvállalást. Ez utóbbi nélkül ugyanis nagyon keveset ér mindenfajta tetszetős terv, kecsegtető program, mert felelősséggel párosult következetes cselekvés híján papíron marad. Az ebből származó veszteség közös, bár mi tagadás, ezt sem a bér- és bérjellegű jövedelmek növekedésénél, sem a rendkívül gyorsan gyarapodó pénzbeli társadalmi juttatásoknál — a tavalyihoz mérten 13,3 százalékkal voltak nagyobbak az év első felében — nem éreztük. E kettősség hosszú ideig aligha tartható fenn, s mivel visszalépni nem akarunk az életszínvonalnál, a termelés ezernyi dolgában szükséges előbbre jutnunk, mégpedig gyorsuló ritmusban. Mészáros Ottó Színes program egy héten át Csongrádi napok hetik, de máris elmondható: a nyári szezon végi kiárusítás sikeres volt, s többségükben mindenhol elkeltek az engedményes árucikkek. Szép város Csongrád, utcáit szegélyező fái, gondozott parkjai és évről évre szemmel látható gyarapodása teszi széppé. A benne lakók büszkék is rá, ezért rendezik meg tizenegyedik alkalommal is a Csongrádi napok ünnepségsorozatát. Tegnap délelőtt a városháza előtti téren dr. Varga József tanácselnök mondta megnyitó beszédében, hogy az önmutogatás hivalkodó szándéka nélkül, az önmegismerés igényével szervezték most is az ünneplőbe öltözött város legtöbb érdeklődésre számot tartó bemutatóit, de kiállításaikon azt is szeretnék a csongrádi ember és az ide látogató idegen elé tárni, amivel egy év alatt gyarapodott a nagy múltú, magára mindig sokat adó város. Részt vett az ünnepélyes megnyitón Hunya István, a MEDOSZ elnöke, Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A megnyitó résztvevői sorra látogatták a városházán, a Kossuth Lajos Általános Iskolában, a Batsányi János Gimnáziumban, a művelődési központ klubtermében, az MHSZ városi székházában, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben rendezett kiállításokat, köztük Sági Sándor festőművész, és a csongrádi művésztelepen dolgozó képzőművészek tárlatát, valamint a Tiszai táj — tiszai emberek címmel újra meghirdetett fotópályázat legjobb képeit bemutató fényképkiállítást. A délutáni programban szerepelt a „C" típusú országos kajak-kenu verseny és a Körös-toroki üdülőtelepen rendezett kubikosöttusa, este pedig a Csepeli Utcaszínház mutatta be Lekvár című komédiáját. Minden napra tartogat érdekességet a látogatóknak Csongrád, számos aktuális témával foglalkozó tanácskozás, kulturális és sportrendezvény szerepel az augusztus 21-ig tartó Csongrádi napok műsorában. Segítenek a brigádok A Szegedi Járási Építőipari Szövetkezet dolgozói segítséget nyújtó együttműködési szerződést kötöttek az újszentiváni tanáccsal, a lakatosüzem szocialista brigádja a deszki óvodát, az asztalosüzem a tiszaszigeti általános iskolát, illetve úttörőcsapatát támogatja, a villanyszerelő részleg szocialistabrigádja a szóregi óvodában szerélt fel soron kívül világitótesteket. - - ** 5 Hét csapat versenyzett a kubikosok vetélkedőjén. Képűn-1 kön: cpül a csanytelekiek lakókunyhója