Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAí, EGYESÜLJETEK! m 66. évfolyam 192. szám 1976. augusztus 14., szombat Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA M U N KÁSPÁR T LAPJA Szedik a zöldséget és a gyümölcsöt Munkák a téeszekben Vetőmagellátás A Barátság vezetéken Alig múlt el az aratási Időszak, máris egész sor újabb betakarítási és talajművelési munka elvégzése vár a mezőgazdasági üzemekre. A szegedi járás termelőszövetkezeteiben is főleg a zöldség és a gyümölcs betakarítása, valamint a nyárutói szántás tart. Újdonságként itt-ott már böngészik a pritaminpaprikát is. Kisebb mennyiségben a szegedi és a fővárosi piacokra szállítják ezt a keresett zöldségfélét. Röszkén most vizsgázik a vöröshagyma-termeszlés. Makóról hozták a technológiát, és az utóbbi néhány évben terjedt el termesztése. A röszkei Kossuth Termelőszövetkezetben 38 hektáron termeltek az idén vöröshagymát. E területnek jó részét dughagymáról nevelték, de megpróbálkoztak a magról vetett hagymatermesztéssel is. A helyi szakemberek' szerint a magról vetett vöröshagyma jobb eredményt hozott, mint a dughagyma. Nagy hiány volt az idén tavasszal dughagymából. Ara emiatt 100 forint körül mozgott kilogrammonként. Valószínűleg ezért határozta el a röszkei Kossuth Tsz is, hogy ót hektáron csak dughagymát nevel. Eddig probléma jelentkezett a vöröshagyma felvásár-, lásánál. A MÉK bejelentése . szerint nagyon sok, megyén kívüli idegen vállalat, a köz-' pontilag előirt és meghatározott ár felett vásárolta fel a termelőszövetkezetektől a vöröshagymát. Emiatt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat is hagymafelvásárlási gondokkal küzd. Július vége óta teljes készenlétben van az átvételi részlegük — gépkocsik, felvásárlók és feldolgozók —, és félő, hogy a vöröshagymahiány miatt nem tudják exporttervüket időre teljesíteni. örvendetes, hogy az utóbbi hetekben a Csongrád megyei MÉK a felvásárlásnál új gyakorlatot vezetett be. Elvállalták', hogy a felvásárlási árakat 48 órával előbb közlik a gazdaságokkal. Szeged zöldségellátásában jelentős szerepet játszik a MÉK. Sajnos, sokszor az üz- , letek jóval többet rendelnek a gyümölcs- és zöldségfélékből, mint ami elkel, s a több napos árut sem értékelik le, így a minőséggel jogos probléma van. Az aszályos esztendő szükségessé tette, hogy a termelőszövetkezetek sokkal nagyobb gonddal foglalkozzanak a téli és a jövő tavaszi takarmány biztosításával. A röszkeiek 600 vagon silótakarmányt tesznek el télire. E munkát most végzik. A gazdaságok fontos feladata az őszi talajmunka is. Megkezdték a termelőszövetkezetekben a szerves trágya és a műtrágya kiszórását. Sajnos, néhol erőgép hiánya miatt lasabban haladnak a munkával. Befejeződött a gabona aratása, a gazdák' számára azonban ez az időpont nem jelent még lélegzetvételnyi szünetet sem. Gondoskodni kell a jövő évi gabonatermés vetőmagjáról, és. á vetés előkészítéséről. Á Vetőmagtermeltető ' és Értékesítő • Vállalat már az aratás időszakában megkezdte az októberben földbe kerülő gabonavetőmag kiszállítását. A gazdaságok idén minden eddiginél előbb vehetik át a megrendelt szaporítóanyagot, és ez számukra termelési biztonságot is jelent. Október l-ig minden gazdaság átveheti a gabonavelőmagot. Az ellátás megfelelőnek ígérkezik. Megérkezett az 50 milliomodik toooa szovjet kőolaj A Dunai Kőolajipari Vállalat feldolgozóüzemébe pénteken érkezett meg az 50 milliomodik tonna kőolaj, amelyet a Barátság vezetékrendszer továbbított a távoli szovjet szénhidrogénmezőkről a magyar határ közelében épített fényeslitkei szivattyúállomáson át Százhalombattára. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország 1959 decemberében írta alá a Barátság I. vezeték építéséről szóló megállapodást, amely szerint a 400 milliméter átmérőjű vezetéken 1962. végén kezdődött meg a szovjet kőolaj szállítása. A következő évben kereken egymillió tonna kőolaj érkezett ezen a vezetéken, s népgazdaságunk fejlődésének, igényeinek megfelelően évről évre növekedett az import. Újabb lendületet adott ezeknek a szállításoknak az Ungvár—Fényesl itke—Százhalombatta között kiépített, 600 milliméter átmérőjű Barátság II. vezeték. Így a múlt évben már több mint 6 millió tonna kőolajat kaptunk a Szovjetuniótól a Barátság vezetékrendszeren át, háromszor annyit, mint a hazai termelés. (MTI) A Szaljut—5-ről Meteorológiai megfigyelés Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 űrállomáson tevékenykedő két szovjet űrhajós véleménye szerint, végéhez közeledik „az időjárás nagy lázadása", amely tartós aszályt okozott Nyugat-Európában, és kiadós esőzésekkel járt az európai kontinens keleti részén. E két, szokatlanul tartósnak bizonyult légköri frontnak a határai kiegyenlítődnek, és fokozatosan egybemosódnak — közölték a kozmonauták. Növekvő bauxittermelés Az alumíniumipar ma már nemzeti iparunk, jellemző ágazata a magyar népgazdaságnak. Az egész iparág — a bauxitbányászattól a7 alumínium késztermék felhasználásig a teljesítmények alapján jelenleg az európai ranglistának harmadik helyén tálálható. 15 evvel ezelőtt az egy lakosra számított alumíniumfelhasználás még csak 4—4,5 kilogramm köriiL mozgott, napjainkban megközelíti a 13 kilogrammot. Ezzei a fogyasztással Európában az. első öt között áll Magyarország, megelőzve sok, hazánknál fejlettebb iparral rendelkező nemzetet. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötödik ötéves tervének összeállításakor elsősorban azt vizsgálta, van-e mód az alumíniumipar korábban elfogadott hosszú távú központi fejlesztési tervének bővítéséi-e már az 1976—1980-as években. A Minisztertanács legutóbbi ülése elé- a7 alumíniumiparnak már ez, tehát a gyorsabban fejlődő felhasználói igényekké] számoló ötéves terve került, összhangban az, alumíniumipar eddigi eredményeivel, és a népgazdasag jelenlegi lehetőségeivel. A Minisztertanács a tervet jóváhagyta, s egyben tájékozódott az 1980 utáni időszak várható fejlesztési teendőiről -is. öt év múlva a bauxittermelés 5,5, a timföldgyártás 4,5, az. alumíniumkohók termelése több mint 3 százalékkal haladja majd meg az 1975-ös mértéket. A magyar—szovjet timföld-alumi. nium egyezmény keretében pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat. Bemutatták A cigánybárót A fanfárok hangjai tegnap este a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programjának negyedik premierjére szólították a közönséget Az előadást az eső miatt negyedórás késéssel kezdték. Mint korábban tudott volt, zsúfolt nézőtér előtt vitték színre Johann Strauss A cigánybáró című daljátékát, a szabadtéri játékok történetében immár a negyedik nyárévadban: Horváth Zoltán rendezésében, Csikós Attila díszletei között, Márk Tivadar jelmezeiben. A kórusokat Csala Benedek, a táncokat Barkóczy Sándor készítette elő. A nagy sikerű bemutatót Medveczky Ádám vezényelte, s a fontosabb szerepekben Palcsó Sándort, Házy Erzsébetet, Melis Györgyöt, Komlóssy Erzsébetet és Bordái Valériát látta a közönség. Színpadra lépett a Szegedi Nemzeti Színház több művésze is. Képünkön: Jelenet az első felvonásból. Barinkay (Palcsó Sándor), Carnero gróf (Katona Lajos) és Mirabella (Jablonkay Évák Segítség az anyagmozgatás korszerűsítéséhez Tanácsadó-szolgálat Szegeden Acs S. Sándor felvétele Az anyagmozgatás korszerűsítése — főként a nagy vállalatoknál — egyik döntő tényezője a termelés hatékonysága fokozásának. Ezért szakemberek, s hivatalos testületek régóta vizsgálják; miként lehetne korszerűsíteni, az anyagmozgatást; A Minisztertanács 1974 végén határozatot hozott az anyagmozgatás fejlesztésérc, a gépellátás javításara, a pénzügyi kedvezmények odaítélésére. E tevékenységben az operatív irányító testület az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Csongrád megye nagyvállalatainál a megyei pártbizottság- vizsgáltatta meg az anyagmozgatás helyzetét. Az 1973-as adatokból kiderült, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, mivel például az élelmiszeriparban, és az építőiparban a munkások 17 és fél százaléka végez ilyen tevékenységet, s közöttük nagyon sok a nő, és az idős dolgozó. A vizsgált vállalatok 300 millió forintot költöttek az anyagmozgatás fejlesztésére a negyedik ötéves tervidőszakban, de ez még kevésnek bizonyult. Ilyen előzmények után az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet — az országban elsőként — tanácsadószolgálatot hozott létre Szegeden. (Cím: Horváth Mihály utca 7. Telefonszám: / 3-475.) Az idén július 1-től dolgozó csoport munkájáról tegnap, pénteken tartott tájékoztatót a Technika Házában Suba Imre, az intézet műszaki fejlesztési főosztályának vezetője, valamint Nagy Sándor, a szegedi iroda vezetője. Elmondották, hogy a tanácsadók ingyenes szakmai, módszertani segítséget nyújtanak elsősorban Csongrád megyei vállalatoknak. Később, amint igénylik az anyagmozgatással foglalkozó szakemberek, tanfolyamokat szervez az iroda. Megismerteti a vállalatokkal az új eljárásokat, tanácsokat ad műszaki és gazdasági kérdésekben, segítséget nyújt anyagmozgatási és csomagolási technológiai tervezéshez. Fontos feladat a korszerű anyagmozgatási rendszerek megismertetése és meghonosítása a megyében. Ugyancsak jól járhatnak a vállalatok azzal a segítséggel, amelyet a tanácsadók az anyagmozgatás fejlesztésére igényelhető anyagi támogatás megszerzéséhez nyújtanak. Természetesen a pályázatok kidolgozásához adott tanácsokról van szó. Kedvezményes hitelre és állami támogatásokra azok a vállalatok számíthatnak, amelyek anyagmozgatási rendszer bevezetésével munkásokat küldenek termelő területre. Eddig Csongrád megyéből két vállalat nyújtott be ilyen pályázatot, amelyet tárcaközi bizottság bírált. Az egyik cég, a CSOMIÉP 12 és fél millió forintos állami támogatást kapott, a ruhagyár pályázatát viszont visszaküldték. Ennek átdolgozásában már jelentős segítséget nyújt a szegedi iroda. Tanácsokat természetesen csak akkor adhatnak az iroda alkalmazottai, ha maguk is ismerik a vállalatok körülményeit. Éppen ezért — különösen a következő hőnapokban — gyakran ellátogatnak majd a megye üze^ meibe. Jelenleg például a FÜSZÉRT-nél tanulmányozzák az anyagmozgatás hatékonyságát. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet tanácsadószolgálata jó lehetőséget nyújt a megyei vállalatok szakembereinek. Most utóbbiakon a sor, hogy valóban igénybe vegyék a nem kis áldozatok árán létrehozott szolgáltatást. Bogorodosány Ünnepélyesen lerakták az óvoda alapkövét Az Orenburg—szovjet nyugati határ kőzptti nemzetközi gázvezeték építésének fontos támaszpontjává vált Bogorodcsány, ahol a magyar munkások dolgoznak. Mintegy 800 magyar munkás dolgozik itt a kompresszorállomás, többemeletes lakóházak ós a járulékos objektumok építésén. De építenek mást is: bölcsödét, óvodai. S-e héten ünnepélyes külsőségek között rakták le az óvoda alapkövét. Ugyanakkor fémdobozba zárt, orosz és magyar nyelven írt emléklapot is helyeztek az alapkövek mellé. „Ez az épület újabb jelképe a Szovjetunió és Magyarország népei megbonthatatlan, örök barátságának és internacionalista egységének" — hangzik a felirat (MTI) *