Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

Péntek, 1976. augusztus 13. 3 Magyar Hermes Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat legújabb gyártmánya a Hermes svájci cég licence alapján készülő, nagy teljesítményű irodai mechanikus írógép. Jellemzője a nagy megbízhatóság, a könnyű kezelés és a szép esztétikai megjelenés. Az új típusból, melynek első darabja a napokban készült el, ebben az évben 2800 darab hagyja ti a, gyárat Szeptember 6-án Tanévnyitó az iskolákban Tanításmentes szombat az általános iskolák alsó tagozataiban Bár még javában tart a vakáció, mind több diák gondol a közelgő tanévre —különösen azok, akik tavaly eredménytelen tanulásuk miatt a javítóvizsgára készülnek- A javítóvizsgákat az iskolákban általában augusztus végén tartják, a pontos időpontot az igazgatók jelölik meg. Az idén a tanévnyitó ünnepélyeket — mind az általános, mind a középiskolákban — szeptember 6-án, hétfőn. tartják, az első tanítási nap pedig szeptember 7-e, kedd. Az 1976—77-es tanév utolsó tanítási napja az általános iskolákban 1977. június 4-e, a középiskolák IV. osztályosainak május 14-e, az I—III. osztályosainak június tl-e. A tanévzáró ünnepélyeket az általános és középiskolákban 1977. június 12—20. között, az igazgatók által megjelölt napokon tartják. A középiskolák I—III osztályaiban 192, a IV. osztályokban 174 a kötelező tanítási napok száma. Ha ez valamilyen oknál fogva előreláthatólag az utolsó tanítási napig nem teljesíthető, az igazgató a tavaszi szünet terhére, vagy a tanév végéig, legfeljebb június 20-ig meghosszabbíthatja a tanítás idejét. A rendtartások intézkednek a tanítási szünetekről is. A téli szünet az általános és a középiskolákban egységesen december 22-től január 2-ig tart A szünet első napja december 22-e, a tanítás 1977. január 3-án, hétfőn kezdődik. A tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart, a szünet első napja április 5-e, az első tanítási nap április 14-e, csütörtök. Az iskolákban a tanítás november 7-én. március 15én. március 21-én, április 4-én, húsvéthétfőn és május 1-én szünetel. A pedagógusok a tanév folyamán kétszer, novemberben és áprilisban nevelési értekezleten vesznek részt Az 1976—77-es tanévben vezetik be először az általános iskolák alsó tagozataiban a 11 napos tanítási ciklust Ezáltal lehetővé válik, hogy a 12. napokon az iskolások együtt lehessenek szüleikkel, és a tanítók nagy többsége is szabad szombatos legyen. Ezeken a szombatokon ugyanakkor minden iskolában gondoskodni kell a napközi ügyeletről. A szülők többségének véleményét is meghallgatva, minden iskola maga határozza meg, hogy melyik héten tartja a tanításmentes szombatot Tirellen a mumkmwew&any Sohasem kívánt még a munkaverseny megszervezése olyan alapos elemzést és előkészítést, mint az idén tavasszal. Számolni kellett mindenekelőtt azzal, hogy népgazdaságunknak minden eddiginél nehezebb feladatokkal kell megbirkóznia a következő esztendőkben, s az idén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elmúlt két évben, a (kongresszusi és felszabadulási munkaverseny időszakában — elsősorban a megyei nagyüzemek dolgozói .— Próbatermelés a gázmező csúcsüzemében A szegedi szénhidrogén medencében befejezték a gázfeidolgozó csúcsüzem kialakítását, s megkezdődött a próbatermelés. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár dolgozói már korábban befejezték a nagy munkát, de külföldi műszerek hiánya miatt azonban az üzem csak részlegesen működhetett. Nemrégiben ezt a hiányt megszüntették, s a télre . már teljes erővel ontják a gázt a fővárosi és más fogyasztóknak. Az üzem legfőbb feladata ugyanis, hogy a téli fogyasztási csúcsidőszakokban is zavartalan legyen az ország ellátása. Emellett azonban nyáron sem marad téllenül: fádalatti tartafékokat gyűjt a következő télre. A fontos kisegítő üzemet mintegy 300 millió forintos beruházásból létesítették. A téli fogyasztási csúcs után az elosztócsapokat átváltják, s nem az országos távvezetékbe, hanem a Kardoskútig megépített csővezetékbe bocsátják a feldolgozott földgázt. Ott ugyanis — megfelelő technológiával — kimerült gáztároló rétegekbe, vagyis természetes földalatti tartályokba bocsátják a szegedi gázt, s ezzel fontos tartalékokat képeznek az ország energiahordozókkal történő ellátásához. A próbatermelés után, teljes üzemmel, napi 4,5 millió köbméter gázt dolgoznak fel. D. R. olyan lelkesedéssel járultak hozzá a termelés növeléséhez, amely után érthető a oillanatnyi megtorpanás is. Elvégre egy kicsit szabad örülni a munkasikereknek. S Csongrád megye legtöbb üzemében hamar újjáéledt a szocialista közösségek vállalkozási kedve és sorra meghatározták a brigádok: miként tudják az addiginál hatékonyabbá tenni munkájukat. Megkönnyítette a fölajánlásokat a megyei pártbizottság 1976. évi gazdaságpolitikai állásfoglalása, amelyből valamennyi iparág dolgozói megérthették, hogy mire kell' leginkább odafigyelniük. Az első félévi munka értékelése után kiderült, hogy a munkaverseny folyamatos volt, segítette a vállalati, népgazdasági célok elérését. Ez tükröződik abból a jelentésből, amelyet az SZMT közgazdasági osztálya a testület elnökségének tegnapi ülésére készített. Az eredmények jók, s ezekre lehet alapozni a további feladatokat Érvek tengerében E

rvek mindig is akadnak. Méghozzá nem is akármilyen érvek, hanem megfontoltak, átgondoltak, lényegbe vágók, amelyekben nyoma sincs a mentegetőzésnek. Hiszen mentegetózni — fél vereség, no meg minek is mentegetőznénk? Hiszen arra semmi néven nevezendő okunk nincs! S valóban nincs. Nem mentegetőzünk tehát, hanem érvelünk. Mi határidőre elkészültünk volna az építkezéssel, ha az alvállalkozó időben szállította volna a nyílászáró szerkezeteket. Időben elkészültünk volna, ha időbe,n és pontosan kapjuk a tervdokumentációkat. Aztán az érvek újabb hosszú sora: — Mi időben szállítottuk volna a nyílászárókat, ha időben megkapjuk a megrendeléseket. De az sajnos későn érkezett... Akadnak érvek bóségesen, talán túlontúl bőségesen is. S majdhogynem ugyanilyen bőségesen — pedig ez igazán nehéz dolog — akadnak késő, lucaszéke módján készülő beruházások. Közismertek a példák, néhányat mégis érdemes felsorolni. Netán a kamaraszínházat, a telefonközpontot, az épülő szállodát, vagy Üjszeged leendő középmagas házát Íme, néhány a sorbóL És van egy másik sor: a határozatok sora. Párt és kormányzati döntések sora, amelyek a beruházások meggyorsításáról, a folyamatban levők mihamarabbi befejezéséről szólnak. Döntések, határozatok, érvek és tények csapnak össze a szinte mindennapi vitákban, amelyek a gordiuszi csomó kibogozására lennének hivatottak. Gordiuszi csomó? Inkább csomók! Sajnos, korunkban Nagy Sándor aligha hozhatna megoldást egy kardcsapással. Ha valami véletlen harsonaszó életre keltené, legjobb esetben úgy járna, mint a Mikszáth által föltámasztott, újkori szélmalomharcot vívó Zrínyi. E bogokat-csomókat elvágni ugyanis képtelenség. Csak megoldani lehet, ha lehet. Márpedig — legalábbis hinni szeretném — előbb-utóbb lehet A példázatok sora szerencsére e tézis számára is könnyedén kínálja föl önmagát, méghozzá helyből, Szegedről. Igazi luca széke módján épült például az Április 4. útja vagy a Tolbuhln sugárút Aztán — csodák csodája — jó tempóban épül végre a Kossuth Lajos sugárút. Sót, ha hihetünk az építőknek — s miért ne hihetnénk, ha szemünknek merünk hinni? —, határidő előtt elkészül az egész építkezés, az új Izabellahíddal együtt S ezt a végtelenül megnyugtató ígéretet és munkatempót máris követheti egy ellenpélda: a Lenin körút Takaréktár utca és Mérey utca közötti szakaszának átépítését egy évre vállalták az épitök. Igaz, közműveket és villamospályát is kell cserélni-építeni, csakhogy például a 4-es út szolnoki átkelőszakasza csatornástól és közművestől kilenc hónap alatt elkészült S jóval hosszabb szakasz, mint az emlegetett Lenin körúté. A példák is csakúgy sorakoztathatok, mint az érvek, szinte vég nélkül. Jó és rossz példák egyaránt. Csak az a kérdés, hogy példáknak és érveknek van-e valami hasznuk? Hiszen itt van például a szegedi telefonközpont ügye. Épül szorgalmasan évek óta, s immár sokadik határIdejét éli. A városban már kész pokol telefonálni. A vonalra várás fontos Intézmények munkáját teszi szinte lehetetlenné, s volt már tűz, ami háromszoros kárt okozott, mivel nem sikerült időben értesíteni a tűzoltóságot. Ráadásul a postaigazgatóság tízmilliókat invesztált be e beruházásba, államköltségből. Kábeleket fektetett a föld alá, fölhúzatta az állandóan sürgetett építőkkel a postapalotát, téliesítetté, fűttette az építkezést, csakhogy időben megkezdhesse a BHG a központ berendezéseinek szerelését. S illesse egyszer dicséret az. építőipart is: mindent megtettek, hogy ne hátráltassák a szerelők munkáját. (Nyilván ók is érzik a telefon nyűgeit!) De hát hiába siettek. Anyagés kapacitáshiány, exportérdekek, s ki tudja, mi minden még hátráltatta a BHG-t. Jó, ha 1977 elején lesz Szegednek új telefonközpontja! Természetesen a BHG-nak is vannak érvei, józan, köznapi ésszel cáfolhatatlan érvei. De hát az érvek csak érvek maradnak, s azokkal a legnagyobb jószándékkal sem lehet telefonálni. De hat az érvek bogát sem lehet nagysándori módra karddal kettévágni, hiszen ezt a csomot is népgazdasági érdekek és tények szülték a világra. Számolni kell velük. Mint ahogyan az épülő szállodánál is tekintélyes csúszást okozott az ablakok, ajtók késedelmes szállítása. — Későn kaptuk a megrendelést — mondották akkoriban a Fémmunkás Vállalatnál, pedig hát hogyan kaphatták volna korábban, mint ahogyan a szálloda tervei elkészültek. S ráadásul az építők azóta sem erőltetik valami nagyon, hogy Szeged mihamarabb egy új szállodával gazdagodjon. Hiába, a lakásépítkezés is nagyon fontos népgazdasági i érdek és politikai feladat. Mintha egyik keresztezné a másikat! Benyomások rakódnak le az emberben évek hosszú során. Hallja az érveket, vádakat és viszontvádakat, amelyek valamiféle rendszertelen kaleidoszkóppá állnak össze benne, a mentségek, vagy inkább tények megcáfolhatatlan rendszerét alkotva. Mert hiszen a szűkös kapacitások, vagy a szűkös anyagi helyzet közepette mindegyik érv önmagában, s az érvek rendszere is igaz. Cáfolhatatlanul igaz. Csakhogy akad más igazsag is. Az, hogy milliók állnak kihasználatlanul itt, Szegeden, mivel néhány építkezés, beruházás nem készült el a sokadik határidőre sem. Milliók a népgazdaság, vagyis valamennyiünk zsebébóL Nem véletlen, hogy politikai és kormányzati határozatok foglalnak állást a beruházások mielőbbi befejezése mellett, azért, hegy az országszerte mindannyiunk zsebéből befektetett milliárdok minél hamarabb kamatozzanak, minél hamarabb szolgálják azt a célt, amiért szükségesnek tartottuk befektetni az anyagot, munkát és energiát Igaz, hogy talán soha oly gyorsan nem folytak építkezések, mint manapság Igaz, hogy soha annyi lakás nem épült, s az építőiparon sem voltak soha akkora terhek, mint napjainkban. Ezt is el kell mondani, mert hozzátartozik az igazsághoz. S ha meglevő nyűgeinknek legalább egy részét sikerülne leadni, akkor valóban maradéktalanul örülhetnénk. De ehhez elsősorban talán érveinket kellene feladni! J

ó, támadhatatlan érvek mentik késéseinket, elmaradásainkat. Igaz. Az is igaz viszont, hogy annak talán jobban örülhetnénk, ha megcáfolhatatlan érvek helyett egyszer emberi mentegetőzést kapnánk: — Sajnos, késünk, de most már nekilátunk! Hiszen az érvek kereszttüzében legföljebb a kötbért lehet kiszabni a BHG-ra, vagy a kamaraszínház tervezőjére és építőjére, de hát a kötbérből sincs telefon vagy színház, s nem jutnak időben megfelelő szerephez a beinvesztált milliók. Érvek mindig is akadnak. De végre már akadhatna egy kis emberi elbizonytalanodás, mentegetőzés is, hátha a polgári jogi harag helyett a bajt orvosolni szándékozó igyekvés venné át a vezérszólamot e sokszólamú karában a beruházásoknak. Mert a be nem váltott ígéret feletti emberi szégyenkezés talán feledtethetné, hogy könnyebb pereskedni, s fizetni is, .mint a munkát okosabban szervezve, kemény fejtörés árán eleget tenni, ha késve is — az ígéretnek. Vagyis a lehető legjobban eleget tenni állami vállalatként az állam, tehát valamennyiünk igényeinek. Szávay István Párfküldöttséqünk Madagaszkárban Garai Gábornak, a Magyar kári Demokratikus KöztárSzocialista Munkáspárt Köz- saságba a malgasi szocialista ponti Bizottsága tagjának vezetésével magyar pártkül- tikus bizottság elsó döttség utazott a Madagasz- resszusara. (MTI) Nyit az AGROMRSEXPO kiállítás A budapesti nemzetközi előzetes sajtótájékoztatón vásárközpontban csütörtökön számoltak be a nemzetközi a Nemzetközi Mezőgazdasági seregszemléről, a hónap véés Élelmiszeripari Gép- és gén megnyíló AGROMASMűszerkiállítás és Vásár, az EXPO kiállításról. A vásár AGROMASEXPO szervezői területén már megkezdték a ^xw,<mkorszerű mezőgazdasági gépek felállítását. összesen — a hazaiakkal együtt — 20 országnak mintegy 130 kiállítója mutatja be legkorszerűbb mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági és fafeldolgozó gépeit, műszereit. A vásárközpont C pavilonjában és környékén több mint 23 000 négyzetméter szabadtéri és fedett területen állítják ki az újdonságokat. forradalom kartájának támogatására alakult demokrakongSzámítógép a gyárban R 20-as, szovjet gyártmányú számítógép szereléset kezdték meg a Borsodi Vegyi Kombinátban. Az új „elektronikus agy" a tervek szerint augusztus végére lesz üzemképes, s így a jövő hónapban már megkezdik a kipróbálását. A több mint 5000 főt foglalkoztató vegyipari nagyvállalat új elektronikus agyába mintegy két év alatt táplálják majd be a vállalat teljes információ-rendszerét. Az elektronikus központ építése, felszerelése csaknem 70 miihó forintba kerüL