Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

CSsífíSriSfe, 1978; augusztus 12: 5 ÜNNEPI VETEK Muzsikáló udvar. A Budapesti Madrigál Kórus hangversenye — közreműtődik Farkas Gyöngyi cimbalmon, vezényel Szekeres Ferenc — a tanácsháza udvarán, este 8 órakor, XVII. Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai KépUrában, augusztus 20-ig. Kalmár Márton szobrászművész szabadtéri kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán, augusztus 30-ig. Fotóklubok 12. Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 21-ig, Joó József műgyűjtemcsye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Koszta Rozália fmtőmű vész kiállítása a November 1. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, augusztus 20-lg. íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Művészklubjában, szeptember 15-ig. Művészet és otthon 1976. Kiállítás a Gulácsy Lajosteremben* augusztus 19-ig, Száz „Tgy Srfegéd zenei életéből.-. Kiállítás. » Somogyikönyvtárban, -; augusztus 20-lg. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Királynő meg cigányasszony Komlóssy Erzsébet két arca a szabadtérin A szabadtéri játékok nézője talán nem is tudja elképzelni a Dóm tér alatti folyosólabirintus sajátos hangulatát, előadások, próbák idején jelmezes-kosztümös statisztasereggel, sminkesekkel, öltöztetőkkel, s tv-ből, újságokból jól ismert arcokkal. Ebben a kavargásban bizony szédül olykor az odavetődő újságíró is. Megnyugvást rendszerint az a pillanat hoz, amikor a királynő kedvesen így szól: „Megfelel a harmadik felvonás előtti szünetben, miután meghaltam? Jó, Akkor tehát halálom után itt, az öltözőben." A „feltámadt" királynő Erkel Bánk bánjának Gertrudisa: Komlóssy Erzsébet, aki A cigánybáróban Cziprát, a cigányasszonyt is alakítja. — Kétségtelen, Gertrudis parádésabb szerep. Talán „szebb" is, legtöbb énekes különben is jobban örül a drámai szerepeknek — mondja a „kettősségről". — Azért Cziprát is szívesen éneklem, hiszen A cigánybáróban először lépek fel Szegeden, s a cigányasszony szerepét újra kellett tanulnom a szegedi közönségnek. Szívesen tettem ezt, mert Szeged egyébként sem közömbös számomra: innen indultam még 1955-ben, itt énekeltem 1958-ig. Huszonegy év múlt el a kezdetek óta, s közben Franciaország és Spanyolország kivételével egész Európát bejártam, de be kell vallanom, minden alkalommal újra belenézek a kottába — mindig találhat benne valami újat az erriber! Azt a rengeteg tapasztalatot, amely helyesen íéldöfgozva alapvető fontosságú az igényes, elmélyültebb művészethez, nem könynyű megszerezni. Hirtelen elhallgat. Fejmozdula tara a királynői korona. R 1 1B lll^Kji ypi^Pilfeii ^pq íjig r JJ JaE^l JL [A 1 •ggj^j WttJm É Új szanatóriumot avatlak Hévízen Szerdán Hévízen Urbán Lajos közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója felavatta a MÁV új szanatóriumát. Az ötemeletes, 120 ágyas szanatóriumot a MÁV egykori, időközben korszerűtlenné vált gyógyháza helyén építették fel. Kun Attilának, az Általános Épülettervező Vállalat Ybl-díjas építészének' tervei szerint. A szanatórium, a három szolgálati lakás és a nővérszállás 42 millió forintos beruházási programját a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat valósította meg kiváló minőségben, az előírt határidőre. A beruházási összeghez a vasutas dolgozók önkéntes támogatási alapjából 6,2 millió forinttal járultak hozzá. A beutaltak — akik mozgásszervi betegségekkel és baleseti utókezelésre kerülnek a szanatóriumba — igénybe vehetik' a hévízi állami gyógyfürdő kórház szolgáltatásait is. Gyógyszerésztanácskozás Augusztus 12—14. között Sopronban rendezi meg a Magyar Gyógyszerészeti Társaság a III. gyógyszerésztörténeti konferenciát. A konferencián hazai és külföldi előadók tartanak előadásokat Gertrudis megcsillan az öltözői lámpafényben. — Olyan, de olyan jő volna most megállni az években — szólal meg. — Mire az énekes igazán megérik, már öregedni is kezd. Persze, ha az ember tudatosan dolgozik, és „jó helyre teszi" a hangját, sokáig kitarthat. Legjobb példa erre Simándy József. Ugyanakkor ő szinte példátlanul nagyszerű partner is, talán soha nem tudtam így együtt dolgozni senkivel. Mindért""lapot ad és vesz, .ahogyan káttyanyelven mondják. .-.»-- ' — Ennyi év alatt természetesen nagyon sok szerepélményben volt részem — válaszol az újabb kérdésre. Romantika és vidámság A szabadtéri játékok idei Slágerének Strauss A cigánybáró című daljátéka ígérkezik. Részint azért, mert a felújítás óta lezajlott három bemutatónak óriási közönségsikere volt, részint pedig, mert az idei előadásokra már hónapokkal ezelőtt nem lehetett jegyet kapni. A Háry János és a János vitéz mellett a szabadtérin elsősorban A cigánybáró képviseli a daljátékot. A mostani előadást Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának főrendezője állítja színpadra. Az első színpadi próbák szünetében készült a villáminterjú. — Milyen emlékekkel kezdett munkához? — Sohasem rendeztem Straussnak ezt a művét, sőt utoljára gyermekkoromban láttam A cigánybárót. Ügy érzem, ez nem pótolhatatlan veszteség, s nem ártott a mostani munkának. Friss szemmel, kevesebb hatással, benyomással kell megküzdeni. Ez azonban különös helyzetet is teremtett, hiszen a szereplők nagy részének, sőt az énekkar tagjainak is szinte a kisujjában van a darab, a zene, a korábbi mozdulat — sokszor játszották, énekelték. Így állott elő az a különös helyzet, hogy ezúttal a rendező ismerte legkevésbé a darabot — Jól ismert, nagyszerű művészekkel dolgozik együtt, akik sok-sok sikert értek már el ezen a színpadon. Mellettük néhány fiatal, tehetséges alkotóval is találkozunk. Horváth Zoltán, a rendező — Nagy öröm ezzel az együttessel dolgozni. A címszereplő Palcsó Sándor, a Szaífit alakító Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, aki Czipra lesz, s a Zsupán sertéskereskedőt megformáló Melis György nagyszerű alkotótársak, kiváló művészek. Csakúgy, mint a karmester Medveczky Ádám, a szegedi szabadtérin gyakran vendégeskedő Márk Tivadar jelmeztervező, Barkóczy Sándor koreográfus és szegedi kollégáim. S néhány fiatal, nagyon tehetséges művész, mint például a díszlettervező Csikós Attila vagy a várnai nemzetközi balett? versenyről érkező díjnyertes szólótáncosok, Szönyi Nóra, Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor. Nagy kedvvel, lelkesedéssel és fegyelmezetten készülünk a bemutatóra. — Lesz-e valami változás az eddigi előadásokhoz képest? — Jókai megálmodott hősének, Barinkay Sándornak egyik legnagyszerűbb kalandja az volt, amikor Bécsbe került Johann Strauss asztalára, s onnan ötvonalas papírra álmodva indult Cigánybáróként a világhír felé. Igyekeztem a Jókai műből készült eredeti, Schnitzer-féle színpadra alkalmazás kéziratát megkeríteni, de ez a vállalkozás reménytelenné vált. A kéziratot valószínűleg Bécs valamelyik könyvtára vagy gyűjteménye őrzi. Itt Szegeden játsszuk először teljes egészében az Abody Béla-féle szövegátdolgozást, amit Fischer Sándor jól ismert versbetéteinek felhasználásával készített. Ez a szövegkönyv groteszkebb, ezáltal korszerűbb történettel ajándékoz meg, mely a jó légkör egyik záloga lehet a klasszikus bécsi muzsika, Strauss örökzöld dallamai mellett. — Mi az alapvető rendezői elképzelés? — Feltétlenül vállaljuk Jókai romantikus tör.ténetét, a muzsika népszerűségét és a látványosságot, de egyiket sem akarjuk öncélúan alkalmazni. Kitűnően szórakoztató, jó kedvű előadást szeretnénk, ehhez számítunk a kalandos történet belső érzelmi fűtöttségére, kiaknázzuk a romantika és a vidámság egymásnak egyáltalán nem ellentmondó lehetőségeit. X. L. Ács S. Sándor felvételei Czipra — A Carmen mintegy 130 előadásától egészen Szokolai Vérnászáig, amelyért a Kossuth-díjat kaptam. Az elmúlt évad utolsó bemutatójában, az Elektrában Klütaimnésztrát alakítottam, ez volt az utolsó izgalmas szerepem. Gertrudis is, Klütaimnésztra is afféle démoni szerepek, ez a mély hangszín velejárója. A „gonosz" női alakításoknak számomra megvan az a külön varázsa, hogy még jobban megpróbálok bepillantani „.^ figura mögé. Lehet, hogy szokatlan, amit most mondok, de erre az operában éppen olyan szükség van, mint a prózai színészeknél. Hozzá kell minden alkalom^ mai „lopni" a szerepekhez annyit, hogy a zenei és a színészi teljesítmény egységben, önmagában emberileg ls megállja a helyét. A Gertrudisszerep tanulása közben olvasgattam a Bánk bán történelmi hátteréről, s közben nem állhattam meg, hogyne töprengjek a históriai tények mögötti személyes motívumokon, a lélektani hitelességen. Azon, hogy ha valóban úgy történt volna, ahogy Katona József megírta, mit érezhetett Bánk, mit gondolhatott Gertrudis... — Terveim? Talán még az idén egy szovjetunióbeli turné — és persze további munka az Operában, ott, ahol életem nehéz évei során is anynyi segítséget kaptam, hogy csak nagy-nagy köszönettel tartozom érte. A színpadon kívül pedig az „anyukáskodás" vár, egy kisfiam és egy kislányom van, Zsolt és Beáta, akik most nagyon hiányoznak Szegeden. Egyébként éppen a Vérnászban az anyaságról, az anyai érzésvilágból kaptam nagy szerepélményt, mondhatnám úgy is: ez volt az a pont, ahol a hivatás és a magánélet találkozott. A többi? Majd meglátjuk... A királynő feláll, hogy elköszönjék. A palást suhog, az ajtó becsukódik, s a folyosólabirintusban, a feljárat felé haladva még egyszer, újra látom koronájának csillanásá t... Domonkos László • • » Szegedi énekkar Hiddlesbrough-ban A KÓTA és a Kulturális Minisztérium jelölte a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola leánykarát arra az angliai nemzetközi fesztiválra, amelyen énekkarok, szólóhangszeresek és néptáncosok versengtek az elsőségért. A Middlesbroughban, július 31. és augusztus 8. között rendezett nagyszabású találkozón a dr. Mihálka György vezette 27 tagú kórus — akiket elkísért az útra az iskola igazgatóhelyettese, Araeri László is —szép sikerrel szerepelt A szólóhangszeresek versenyén a 22 — jórészt akadémista — induló közül a negyedik helyet szerezte meg Czifra Éva (zongora), a kilencediket Papp Éva. Ugyancsak jól szerepeltek a szólóénekesek. A folklór kategóriában Vajda Júlia a negyedik lett, a műdalokat éneklők nemzetközi mezőnyében pedig Tóth Mária és Széli Mária ért el ötödik, illetve nyolcadik helyezést. Svéd, amerikai, dán, angol, csehszlovák, ír, lengyel kórus szerepelt az ifjúsági énekkari versenyben, a szegediek az előkelő harmadik helyet kapták. A nemzetközi zsűri (amelynek nem volt magyar tagja) a női karok versenyének második díját ítélte oda a Tömörkény gimnázium énekkarának. A legnagyobb sikert, az első helyezést a folklór kategóriában értékel. Két Bárdos-népdalfeldolgozást énekeltek: a Magos a rutafa és a Hej, igazítsad, a maximális pontszámot kapta, a 15 versenyző énekkar közül a magyar kórusművészet képviselői érdemelték ki a fődíjat, a talapzaton álló hatalmas .hangvillát., Az iskolai énekkar szinte minden kategóriában nagy múltú -felnőtt, vagy, /akadémiai hallgatókból álló kórusokkal versengett. Kimagaslóan jó szereplésük és a közöségsiker bizonyítéka az is, hogy a fesztiválon induló csoportok közül egyedül ők vehettek részt Middlesbrough város polgármesterének fogadásán, és versenyen kívüli szereplésre is felkérték őket: két önálló koncertet adtak. Művészek s Maros partián Makó kiállítótermében a Maros menti Művésztelep múlt évi résztvevői gyűjteményes kiállításának megnyitásával vasárnap kezdődött az idei kéthetes találkozó. Huszonhat művész alkotásai láthatók a kiállításon, s elsősorban a nagyszerű grafikák érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Banga Ferenc fekete alapon fehér pókhálómetszetei. Kocsis Imre szitanyomatai, Váczv J. Tamás linófilmkockái. Takács Dezső népművészeti ihletésű műanyag metszetei és Zsáki István tusrajzai máris igen magas színvonalat adnak nemcsak ennek a kiállításnak, hanem a hatodik éve megrendezésre kerülő Maros menti Művésztelepnek is. A kiállítás festményanyaga erősebben kötődik a Maros-parti tájhoz, a „hagyma fővárosához", különösen az idei plakett nyertese, a salgótarjáni Iványi Ödön, valamint Kováts Gábor, Torok Sándor, Cs. Pataj Mihály, Somogyi János és Sinkó János alkotásai. Az idei telepen harminc képzőművész — közöttük öt jugoszláv — dolgozik Kocsis Imre makói származású festőművésznek, a telep művészeti vezetőjének irányításával. Hagyomány már, hogy a művésztelep résztvevői minden évben egy-egy kép-: pel-művel ajándékozzák meg a vendéglátó várost. Ezzel nemcsak megteremtik egy leendő makói képtár alapjait, de az alkotások évközben közművelődési missziót ls betöltenek, hiszen üzemek, vállalatok kollektívái tekinthetik meg. A szakmai tevékenység mellett az idei programban is szerepel több kiállítás és előadás. A Maros menti Művésztelep tárlata mellett szombaton a József Attila könyvtárban Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész alkotásaiból nyílik kiállítás, majd augusztus 20án a Kiállító Teremben az idei plakett nyertese, Iványi Ödön mutatja be festményeit, Hadifc Magda szobrászművésszel rendezendő közös tárlatán. A program során Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója a magyarországi művésztelepekről, dr. Dávid Katalin művészettörténész pedig a modern művészet sajátosságairól tart előadást. A műr vésztelepnek jó a kapcsolata a makói üzemekkel, a makói génayár egyik szocialista brigádia például a telenei dolgozó grafikusok munkájának megkönnyítésére nvomóprést készített társadalmi munkában. X. L.