Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

Szerda, 1976. augusztus 11. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK XVII. Szegedi Nyári Tárlát, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, augusztus 20ig. Kalmár Márton szobrászművész szabadtéri kiállítása, a Bartók Bcla Művelődési Központ udvarán, augusztus 30-ig. Fotóklubok lt. Szegedi Szalonja. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 21-ig. Joó József mügyűjteménye. Kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig, Koszta Rozália festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, augusztus 20-ig, íróportrék. Molnár Edit fotókiállítása a Sajtóház Művészklubjában, szeptember 15-ig. Művészet és otthon 1070. Kiállítás a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19-tg. Száz év Szeged zenei életéből. Kiállítás a Somogyikönyvtárban, augusztus 20tg. A Móra Ferenc Mtizeum állandó kiállításai. Illúzió korszerű anyagokból A Jegyesség a színházzal még a gyerekkorban köttetett. Csikós Attila gyerekszínész korában is szívesen rajzolt, később a színház és a rajz a díszlettervezésben találkozott. Harmadik próbálkozásra felvették az Iparművészeti Főiskola építész szakára, előtte-közben az Egyetemi Színpadnál dolgozott. Ö készítette többek között a Karnyóné és a Kékszakállú herceg vára díszletelt és jelmezeit, melyekkel az Egyetemi Színpad részt vett 1965ben Nancyban a nemzetközi amatőr színházi fesztiválon. Az ottani együttesektől tizenkét fiatalt hívott meg Bayreuthba Wieland Wagner, a világhírű operarendező. A válogatós után a tizenkettőből 6 maradt egyedül, s tíz fesztivál előkészítő munkálataiban vett részt. Volt díszletmunkás, festő, világosító, majd díszlettervező-asszisztens. 1968 óta dolgozik az Állami Operaházban, ahol a szcenikai műhety vezetője. E munkája mellett számorf díszlettervezői megbízást is kap. Szegeden Is találkozhattunk egy alkalommal már munkájával. A múlt színiévad egyik emlékezetesen szén produkciójának, Kodálv Székelyfonójának világét álmodta a szegedi deszkákra. Az akkori siker nyomán hívta meg Horváth Zoltán rendező, hogy tervezze meg a szabadtéri Cigánybáró előadásának díszletelt. Az első színpadi próba szünetében először a szegedi műszak nagyszerű felkészültségét, lelkesedését. szakismeretét dicséri, majd n tervezői feladat szuverenitására terelődik a sző. — Csakis ügy lehet hozzáfogni egy-egy munkához, ha a produkció színpadraállítói Csikós Attila alkotótársak. A díszlettervezés látványkereső kísérleteinek korát éljük. Az anyagok, eszközök változnak, egyre modernebbek, korszerűbbek. A szándék régi: színházi környezetet, hatásos illúziót teremteni adott darabokhoz. Mindig az egészből építkezve igyekszem eljutni a szükséges részletekig. A díszlet véleményem szerint elsősorban téralkotás, s csak ennek következménye a színek, formák kompozíciója. Csikós Attila először tervez a Dóm tér hatalmas színpadéra. Erről a hélyogkovácsfeladatról így beszél: — Valamelyik este megnéztem a Bánk bánt. S bár ismertem ezt a gyönyörű eklektikus teret, a szabadtérit, nagyon meghatott és megdöbbentett a hatezer néző csöndje. A Cigánybáró díszleteinek tervezésénél igyekeztem fölvállalni a teret is, a színházat is. Éppen ezért nem készítettünk tíz méternél, magasabb díszletelemeket, s ezáltal talán elértük: van Szegeden egy adott építészeti tér, s a két torony alatt létezik, él egy színház. A Cigánybáró romantikáját elnagyolt, elemeiben emlékeztető formákkal, korszerű anyagokkal, expresszív elemekkel Igyekeztem hangsúlyozni. Vállalnom kellett a műfaj romantikéját. Annak látvány-részét is. hiszen vállaltuk sztorilát, mondanivalóját, zenéjét. Tandi Lajos Kettős évfordulóra készül Szigetvár Koreográfiák: három műfajban A cigánybárót Ács S. Sándor felvétele A hét elején elkezdődtek az idei szabadtéri Játékok negyedik bemutatójának, Strauss: A cigánybáró című húromfelvonásos daljátékának színpadi próbál. Strauss műve már sokszor szerepelt a szabadtéri műsorán, de először állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színház operarendezője. Horváth Zoltán. Az előadás karmestere Medveczki Ádám, a díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Márk Tiuadar tervezte. A nagy statisztériát mozgató, látványos jelenetekben, humorban és örökzöld dallamokban bővelkedő előadás főszerepeit Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Melis György és Berdál Valéria alakítja. Jelentős szerpeket kaptak a darabban a Szegedi Nemzett Színház művészei: Bartha Mária, Réti Csaba. Kovács János, Kátal Endre, Nagy Zoltán, Kovács Gyula, Jachinek Rudolf és Mentes József. Szólót táncol Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó, Erdélyi Sándor, a koreográfiát Barkóczy Sándor tervezte. A romantikus történetből készült daljátékot augusztus 13-án, pénteken este 8 órakor mutatják be. Képünk az első színpadi próbán készült. Másfél évtizede nincs szabadtéri műsorfüzet, amelyből hiányozna a neve. Koreográfus: Barkóczy Sándor — olvasható idén is a Bánk bán és a Cigánybáró színlapjan, sőt a Tragédia próbáinál is láttuk a téren. A közreműködők közül az Egyetemi Színpad tagjai, a főiskolások és néhány hivatásos táncos várta az instrukcióit — Különleges feladatom volt a Tragédiában — meséli. A szereplők színpadi helyváltoztatását kellett úgy terveznem, hogy a mozgás improvizációs jellegű, természetes legyen, mintha abban a pillanatban alakulna a színpad. Azt ls mondhatnám tehát, akkor dolgoztam jól, ha a közönség nem vette észre az előadás kezdetén, hogy a színpadon mozgó fiúk—lányok egyáltalán nem a maguk választotta utakon járnak, de azt sem, hogy a római és prágai színben koreografált mozgások alkotják a Jeleneteket. Vámos l.ászló rendező kérésére egyébként valamennyi tömegjelenet előkészítésében részt vettem. — ügy tudom, a szabadtéri minden egyes felújításához új koreográfiákat tervez. Vagyis, ahány Háry, János vitéz vagy Cigánybáró — annyi felújított táncbetét. — Ez természetes, hiszen az új szereplőkkel, a más táncosokkal bemutatott darabok változnak. Arról nem is beszélve, hogy minden rendezőnek különbözőek az igényei, és az én munkámat természetesen a rendezői kívánalmak határozzák meg elsősorban. Idén ugyan minden változtatás nélkül került színre a tavalyi Bánk bán, de a Cigánybáróban kapott feladatom nagyon különbözik az 1972-es előadás koreográfiájától, Már az első megbeszéléseken kitűnt, hogy Horváth Zoltán rendező olyan előadást szeretne, amelyben a látvány dominál. Ennek érdekében a táncosok nem pusztán a hangulatokat felerősítő betétszámokban szerepelnek, mint az eddigi bemutatókon, hanem sokkal többet lesznek a színpadon. A tánc szerves részévé vélik az előadásnak. — Kérem, mondjon néhány példáit — A harmadik felvonást a Mesél a bécsi erdő betétszáma nyitotta eddig, most dramaturgiai funkciót kapnak a táncosok; megelevenedik az erdő, „poétikus lények" népesítik be. a természet szülöttei. Amikor a darab szereplői megérkeznek és bevonulnak az erdőbe, a természet rendje visszaáll, a szimbolikus lények mozgása megszakad. a táncosok meghatározott pózokban, mozdulatlanul maradnak a -színért. A másik példa — ugyancsak a harmadik felvonásban —: a mindig sikeres Tereferepolka szintén táncbetét volt eddig. Most a szokásosnál Jóval korábban lesz színpadon a tánckar, a császárnő fogadására mint takarítók csinosítják a fővárost, és közben járják el a polkát — Az új feladatokhoz elég a próbo? — Egyhetes intenzív munka van mögöttünk, készen várjuk a bemutatót Természetesen ez csak nagyon fegyelmezett, profi-táncosokból álló gárdával, és az alkotókkal való kitűnő együttműködés révén lehetséges. Az Operaházból, Pécsről, az Operettszínházból, Debrecenből és a szegediek közül válogattam a balettkar tagjait, a szólótáncosok — Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó, Erdélyi Sándor — pedig egyenesen Várnából, sikeres versenyszereplés után érkeztek ide. Szakmai körökben egyre nagyobb a szegedi játékök rangja, így, a sok külföldi és más szabadtéri szereplési lehetőségek dacára a legjobb táncosok is szivesert jönnek. — Az Állami Balettintézet igazgatóhelyettese, az Operaház koreográfusa és balettmestere minden nyáron itt dolgozik. Nyilván szívesen vállalja; miért? — A koreográfusnak Magyarországon nincs Ilyen sokrétű lehetősége, mint a Dóm tér színpadán. Jó példa az idei szezonom: prózában, operában, daljátékban dolgozhattam. És itt mindenfajta munka jelentősége fokozódik, ahogy a szabadtéri egyre inkább felnő vállalt feladatához. S. E. Szigetvár kettős évfordulóra készül: az 1560-os hősi vérvédelem 410, és a várossá alakulásának 10. évfordulójára. Szeptember 6. és 12. között eseménysorozattal adóznak a szigetvárlak Zrínyi Miklós és vitézei emlékének. Az eseménysorozatot a több mint 600 tagot számláló várbaráti kör ünnepi közgyűlése nyitja meg. A Zrínyire emlékezés jegyében rendezik meg a Jubileumi út. törő honvédelmi szemlét Szeptember 12-én az úgynevezett belső várban — Zrínyi kirohanásénak színhelyén — emlékeznek meg a történelmi eseményről. Ebből az alkalomból a TIT tudományos ülést tart, amelyen a Zrínyl-kutatés legújabb eredményeiről számolnak be a történészek. Egy másik ülésen a történelmi emlékhelyeknek a tanulóifjúság hazafias nevelésében betöltött szerepéről tanácskoznak a szakemberek. A II. Szulejmán szultán dzsámiban várostörténett kiállítás nyílik. (MTI) Ifjú képzőművészek tábora „Egy variációsorozati" — mutatja a tébor ifjú lakója alkotását Fodor József festőművésznek. Az egymás melletti lapokon sorban egy növekvő villám megtört vonala. „Míf szól hozzá?" samártélyi ifjúsági képzőművésztábor egyik művészeti irányítója válaszában szinte megfogalmazza a fiatal amatőr alkotók országos helyzetét, és felvázolja a mártélyi alkotótábor céljait is. Mert néhány helyen az országban a némi rajzkészséggel megáldott gyerekek könnyebben követik a dtvatos stílusokat, látványos, meghökkentő kifejezésmódokat — gyors siker és a korszerűség látszatának reményében. S amikor éppen itt, Mártélyon szembetalálkoznak a természettel: egy fűzfával, egy tanyával, a Tisza-part szépségeivel, egyik társuk tekintetével, vagy éppen a falu parasztembereivel. akkor megáll a tudomány. • . -. Éppen ezért az Immár tizenegyedik alkalommal megrendezett mártélyi országos ifjúsági képzómüvésztábor elsősorban szakmai alapismereteket igyekszik adni,« mesterség fogásait szeretné fejleszteni. A tehetséges fiatalok korszerű művészetszemléletének, ismereteik bővítésének, a közösség formáló erejének jó Iskolája igyekszik lenni Mártély. Az elméleti előadásokon, konzultációkon, valamint a gyakorlati munkában bevallottan is a sokrétű ismeretek mellett hangsúlyosan foglalkoznak e táj sajátos képzőművészeti életével és a reálizmus problémáival. Napközben a tábor csendes. A résztvevők ilyenkor a Holt-Tisza partján, vízen ringó csónakokban, tanyák mellett vagy a falucska utcáján dolgoznak. Néhány portré azért most Is készül a tábor udvarán, a három ágból összeeszkábált tábori festőállványoktm, néhány szobor is áll a beton gólyalábak között. Caakó János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának kultúrfelelóse, a tábor vezetője, aki hét évig maga is hallgatója volt a mártélyi telepnek, örömmel mutat egy kinyomatott plakátot; Mráz János nak, a nagyon tehetséges fiatal szegedi graftkusnak a tavalyi egészségügyi pályázaton díjat nyert alkotását. A megyei tanács vb egészségügyi osztályának plakátpályázatáról éppen egy evvel ezelőtt írtuk ezeken a hasábokon: „Az igazi, a jelentős eredmény az lenne, ha a nagyszerű plakátokat ki is nyomtatnák, s az egészségügyi intézmények falain és a hirdetőoszlopokon egyaránt kifesthetnék ágitáWH hivatásukat." A kinyomtatott példányok első darabjaié fájhattuk a táborttan —' MTiítKik, a többi néhány ezret a közeljövőben másutt is felfedezhetjük. A tavalyi plakátok az egészséges életmód és a testmozgás Jegyében születtek, a mostani pályázat célja a látás védése, a szem óvása. Biztos, hogy ezúttal is hasonlóan magas színvonalú plakáttérvek születnek. A hagyományokhoz hfveni a KISZ Csongrád megyei bizottsága az idén ls megrendezi a tábor hallgatóinak alkotásaiból a záró kiállítást. Augusztus 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyílik meg a tábor 58 hallgatójának — közöttük fiatal lengyel képzőművészeknek — a táborban készült alkotásait bemutató tárlat T. L. Lázár Mihály felvétele Stanislaw Romániák, lengyel szobrász, fafaragás közben 4 »