Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

Szerda, 1976. augusztus 11": Befejeződlek a magyarmongol gazdasági tárgyalások 0 Ulánbátor (MTI) Cerenszanzsa mongoi külKedden délelőtt Zsambin kereskedelmi miniszterheBatmönh mongol miniszter- lyettes a két ország közötti elnök fogadta a magyar— 1977. évre szóló árucseremongol kormányközi gazda, forgalmi és fizetési megállaságl együttműködési bizott- podást írt alá. ság 10. ülésszaka alkalmá- A magyar delegáció kedból Mongóliában tartózkodó den délután hazautazott Borbándl Jánost, a Minisz- Ulánbátorból, tertanáca elnökhelyettesét, Spino!a visszatért Lisszabonba 0 Lisszabon (MTI) A portugál szárazföldi erők főparancsnoksága hivatalosan közölte, hogy Spinola ex. tábornok kedden visszatért Lisszabonba. az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökét, és a delegáció tagjait. Ezt követően Borbándl János miniszterelnök-helyettes és T. Ragcsa, a mongol miniszterelnök első helyettese aláírta a magyar—mongol gazdasági együttműködési kormánybizottság 10. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. Torda! Jenő külkereskedel. ml miniszterhelyettes és D. Tüntetések Dél-Afrikában 0 Johannesburg (AFP, terelnök fajüldöző rendszere UPI. MTI) nemcsak az ország lakossáHétfőn délután is folyta- gának túlnyomó többeégét tódnak a Johannesburg kö- jelentő négereket sújtja rülJ, feketék lakta települé- diszkriminációs intézkedéseken a fiatalok heves tün- sekkel, hanem a színesbőtetései és összecsapásai a rűeket és az Indiaiakat ls; rendőrséggel. A kivezényelt, az előbbieknek nincs közvetnagy létszámú rendőri ala- len képviseletük a parlakulatok több ízben a fegy- mentben, és még mindig léverüket használták, és tezik az a törvény, amely könnyfiázbombákkal kísérel- megtiltja a színesbőrűeknek ték meg szétoszlatni a fel- — a négerekhez hasonlóan háborodott tömegeket. —, hogy feherekkel házasod, Vorster dél-afrikai mlnisz- janak óesze. Lángpallos a parazitaparadicsom fölött Az olasz képviselőliázlian folytatódott a vila 0 Róma (MTI) reotti-kormány bizalmi viAz olasz képviselőházban tája• M,nden Pártcsoport rékedden folytatódott az And- széről a pártvezető szólalt fel. Az OKP álláspontját 0 Kommentárunk A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint Johannesburg négerlakta elővárosában, Sowetóban, folytatódnak a zavargások. A halálos áldozatok száma, a múlt hét szerdája óta elérte a tizenkettőt Tüntetések és összecsapások robbantak kl Johannesburg más peremvárosaiban, sőt a főváros, Pretoria körzetetben Is. Ezek a tények. Elég egy pillantást vetnünk a legújabb hírekre ahhoz, hogy a kutató tekintet észrevegye: a DélAfrikai Köztársaságban, az intézményesített fajüldözés fellegvárában valami új kezdődött. ' A rezsim elleni első nagy kitörés dátuma 1900. Tizenhat. esztendő telt el az akkori vérfürdő, és 1978 júniusa, az első sowetói robbanás között. De az első és a második társadalmi-politikai detonáció között már mindössze hót hét. A folyamat félreérthetetlenül gyorsul. A keserűség 1900-1, sharpevillei lobbanását órák alatt oltotta ki a brutálisan kiontott vér, az első Soweto elfojtásához két nap kellett — most augusztus 4-e óta folynak az összecsapások és nagyságrendjük érzelmi mélységben, földralzl méretekben egyaránt azóta is növekszik. Igen. ez most valami új apartheid-országban. Lehet, hogy ezt is sikerül vérbe fo|tani, mint az előző kettőt. sót ez n valószínű. De az. biztos, hogy azok, akik az őslakosság mérhetetlen szenvedéseiből olyan Jól éltek, soha többé nem alhatnak nyugodtan. És az is. hogy a fekete kontinens déli részén fennmaradt parazitaparadicsom felett megjelent a lángnallos bizonyossága. Bekövetkezet az az állapot, amelynek elkerülhetetlenségére több mint két évtizede figyelmeztetik n szocialista országok, a haladó erők és az ENSZ-határozatok az illetékeseket, mindenekelőtt Pretoria nyugati patrónusait. Ha a dél-afrlknl gazdaságban minden ENSZ-szankcióval dacolva nem lenne ma is tizenegy milliárd (!) dollár nyugati tőke, ha nem nyugatnémet tábornok „instruálná" a Vorster-rezsim fegyveres erőit, ha az amerikai General Electric nem versenyezne éppen most francia partnereivel azon, kitől rendeljen Prtorla atomreaktort — a „fehér bunkert" már régen elnyelte volna a felszabadító mozgalmak tengere. A Jövő így is ez lesz, de a bunker belső, és külső védői felelősek mindennap meghosszabbított emberi gyötrelemért, minden csepp kiontott emberi vérért Enrico Berlinguer főtitkár, a kereszténydemokratákét Zaccagnini, a szocialistákét Craxi fejtette ki. Az egyszínű kisebbségi Andreottikormány a múlt héten a szenátusban már bizalmat kapott annak révén, hogy a pártok többsége, köztük az OKP tartózkodott a szavazáskor. Berlinguer beszédében rámutatott: az Andreotti-kormány nem jelenti-azt a megoldást, amelyet az OKP javasolt (demokratikus nemzett egységkormány), amelyre az országnak a s lyot válságban szüksége lenne. Újdonságot jelent azonban, hogy e kabinet hivatalba lépése és jövendő sorsa az OKP-tól függ. Az OKP nemzeti felelősségérzettől indíttatva nem akarja megakadályozni, hogy gz ország kormányt kapjon, és az megkezdje a sürgető problémák, elsősorban a gazdasági válsághelyzet megoldására irányuló tevékenységet. Fenntartja azonban magának a jogot, hogy a kormányt esetről esetre cselekedetei alapján ítélje meg — jelentette ki az OKP főtitkára, arra utalva, hogy a kommunisták tartózkodása addig tart, amíg a kormány beváltja a programban vállalt kötelezettségeik Négyszáz paragrafus « a tengerről i A tengerjogi konferencia éppen a tengerjogi konferen- hiányzó 20 százalék a probelnöke, Sri Lanka küldöttsé- cia kezdetén került sor sú- lematikus. Az egyik legvitagének vezetője, H. S. Ame- lyos összeütközéssel fenye- tottabb: a 200 mérföldön inraszinghe közölte: csak a gető „flottatüntetésre" a néni ásványkincsek kiaknámegnyitóülés nyilvános. Az- Földközi-tenger keleti me- zásának kérdése amelyet a tán bezárják az ajtókat, és dencéjében. A törökök azt tőkésországok „nemzetközi a vitákról csak a sajtókon- állítják, hogy a görög sziget- tengerbányászati hatóság" léferenclákon értesül a világ, világ körül hullámzó Egei- tesítésével akarnak megoldaVita pedig lesz bőven, nem- tengeren (ahol egyes görög ni. A szocialista és fejlődő csak szelíd, jogi, szövegezési, szigetek csak néhány kilo- országok szembeszegülnek hanem lényegbevágó, sors- méterre vannak a török szá- ezzel a tervvel, mert a nagy döntő kérdésben is. Ezt a razföidtől) joguk van min- monopóliumok kezébe adná Sri Lanka-i diplomata na- denütt olajkutatásra és -fú- a jövő évszázad számára oly gyon jól tudja; 6 az egyike rásra. Éppen ezért útnak in- fontos, fantasztikus mennyiannak a néhány nemzetközi dították a Sismik—1 török ségű olaj réz, nikkel, kobalt, jogi szakértőnek, aki 1958 olajkutató hajót. Athén azon- mangán és egy sor más ásóta, azaz amióta az ENSZ nal tiltakozott és nyomatékul vány kitermelési jogát. A összehívja a tengerjogi kon- cirkáló útra küldte a Nautt- szocialista és a fejlődő orferenciákat, minden üléssza- lus görög hadihajót... Az szágok azt akarják: ne lekon részt vesz. Ez most az Égei-tenger alatt — az úgy- gyen semmiféle „nemzetközi ötödik ülésszak és a New nevezett kontinentális talap- cég", a szuverén országok Yorkban ülésezők eleve el- zat mélyén és a szigetek köz- maguk, nemzeti eszközökkel, döntötték: a forduló, az ülé- vetlen közelében — állítólag állami kezelésű vállalatokkal sek jelenlegi szakasza szép- sok millió tonna legjobb mi- vegyenek részt „az emberitember 18-ig tart. nőséRű olaj van. S most va- ség egyetemes örökségének", Esztendők óta készül a jon kié a kitermelés joga? a tenger kincseinek ki termenemzetközi tengerjogi kon- Hiszen itt aligha érvénye- lésében, venció. A sok szabályt össze- síthető az a nagyjában már v foglaló okmánynak kellene elfogadott alapelv, hogy 12 gyXm^anS® ela beszabályoznia: kinek milyen tenger, mérföldön belül a ^ncian yphalokripis - íelés mennyi joga van a ten- part menti ország felsegjogai . K, ... gereken. Több mint 150 ál- teljességét gyakorolhatja, a R 1 l getlK 82 U lam és igen sok felszabadító, tizenharmadiktól a kétszáza- S'^'^MáSSSSkilletve függetlenségi mozga- dikíg, viszont a part menti ra hivatkoznak, a svájciak. szárazföldi hátrányos lom küldötte el delegátusait ország bizonyos előjogokat amikor mjn(; a a konferenciára, mert hiszen élvez — mert a görög—török és földrajzilag aZ .JP^Jf^SL 1flía" f?lségvizek hat-órát ezen, helyzetben levő ország" kér gyobb kérdéséi kozé tartó- alapon egyszerűen nem lehet ,; - n zik a tengerjog. Valaha rég, megállapítani... (Egy ten1025-ben Hugó Grotius szo- geri mérföld 1852 gezte le azt az alapelvet — vannak olyan helyek az amely nagyon sokáig a nem- Égei-tengeren, ahol a két or zelközi jog szilárd tétele volt szag között csak néhány ki- nvolrv«n' "métr'vítáa rikkrtvL hogy egy-egy állam fel- lométer a távolság.) ^ amel^l most rfrt aiségvizeinek határa addig ter- New Yorkban ott van a JTT1' jed, amíg „a kilőtt ágyúgolyó tárgyalóasztalokon a konven- Yorkban állftólaekivétel olir" ni A 10-7 niLL-n1„KXl Ó11A («r. 0811, BllITOiag KIVCH. I nek bizonyos előnyöket, a 11.. . bériaiak, amikor a kereskcdeimi hajóik számára kívánnak kedvező elbánást messzi vizeken is. Abban a mintegy elér Vannak már tisztázott, világos döntések a tengerjogban. Az egyik konferencián — Caracasban — például a szovjet és az amerikai küldöttség, majd a résztvevők többsége állást foglalt amellett, hogy a nemzetközi hajózás útjában fekvő minden tengerszoroson feltétlenül szabad a kereskedelmi és katonai hajózás. Világos döntés született a múlt években abban a kérdésben is, hogy ma már nem a Grotius-féle „felségvízfogalom" van érvényben, az élet megkövetelte, hogy külön foglalkozzanak a part menti országok felségvizeinek kérdése mellett más országok jogainak megfogalmazásával is. Elsősorban halászatról és halászati jogról szoktak beszélni, holott ma már a tengerjog ennél több. Ezt bizonyítja az is, hogy ció 397 cikkelyből álló ter vezete. Mintegy nyolcvan százaléka a cikkelyeknek pls 5ZO már elfogadott, de éppen a nélkül szerepei az yphalokriGardos Miklós Megalakult Libanonban a Népi Felszabadító Hadsereg 0 Bejrút (AFP) A bejelentés nem körvoKedden este Bejrútban a nalazta az új fegyveres tmLibanoni Haladó Szocialista Mlet céljait, mindössze arPárt bejelentette a Népi röl tájékoztatott, hogy miFelszabadító Hadsereg meg- ]yen feltételek mellett lehet alakítását. Kamai Dzsumb- tagjainak sorába lépni, s latt pártja felszólított „min- milyen fizetést kapnak den szimpatizánst", hogy lép- a hadsereg tisztjel, jen be a hadseregbe, amely- Az új fegyveres testület nek parancsnokságát Bejrút- felállításáról a libanoni baltól északkeletre, a Liba- oldal áltaj ellenőrzött rádió non-hegységben állítják fel. számolt be. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudománYés technikatörténetből 150. katárs dolgozatát küldte el publikációra a magáé helyett. A Berlini Max Planck Intézetből 1938 nyarán tért haza, és n műegyetemi fizikaintézetben kapott fizetés nélküli tanársegédi állást, és így külön óraadói munkát ls kellett vállalnia, hogy meg tudjon élni. Végleges kinevezést csak huszonhét éves korában, háta mögött már tizennégy tudo- meg tudotT magának nyerni, ményos dolgozatával a szegedi polgári iskolai ta- munkatársat vagy közéleti tevékenységében nárképző főiskola fizika tanáraként kapott, 1941- mindazokat, akik társadalmi munkásként találben. A szegedi tudományegyetem Kísérleti Fi/.!- koztak vele Elmélyülten és mindig a precizításka tanszékére 1950-ben került, mostmár vezető ra törekvően vett részt az Akadémia fórumaitól professzornak, ahol fotolumineszcenciával kez- kezdve a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek Dr. Budó Ágoston Budapesten született. 1914. március 4-én, kishlvatalnokl családból. Miután érettségi vizsgáján túl volt, a fia sorsát védő apa őt jogi pályára terelte. Így lett a matematika és a fizika iránt már középiskolás korában élénken érdeklődő ifjúból joghallgató. Becsületesen helytállt a jogi fakultáson, de az általa oly nagyra tartott tudományokhoz nem lett hűtlen. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által — elsőéves hallgatók részére — kiírt versenyt, mindenki legnagyobb meglepetésére, egy joghallgató, Budó Ágoston nyerte meg. Elhivatottságénak bizonyítása után iratkozott át a természetin- dett foglalkozni. Ezt megelőzően. 1949-ben Deb- munkájában az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportjának munkáját társadalmi tevékenységével elnöki szinten irányította. Budó akadémikus mindennapi munkájában az oktatást éppen olyan fontosnak tartotta, mtnt a kutatást. Tudását önzetlenül adta át munkatársainak. akik között ma mér több kiváló tudóst tartunk számon. Tankön wírói tevékenységének legjelesebb darabja a Mechanika című kötete, amely itthon négy kiadást ért meg. A Kísérleti Fizika című könyvéből életében két kötet jelent meg, a harmadik kéziratban maradt. A Theoretische Machanlk című művét Berlinben, német nyelven öt kiadásban jelentették meg. Az ország fizikus társadalmán túl mindenkit Ma tanítványt, a dományi karra, ahol most már fizikusnak készült. Kiváló képességeit tanárai hamar felfedezték, és az akkoriban igen híres Pogány-tanszéken dolgozó Schmid Rezső figyelmébe ajánlották. Harmadéves egyetemista volt, amikor bekapcsolódott a kétatomos molekulák spektroszkópiájával foglalkozó kutatómunkába. (Spektroszkópia a színképek vizsgálatával foglalkozó tudományág, az anyag izzó gőzei és gázai által kibocsátott színkép tanulmányozására. (Negyedéves, amikor az Igen nagy tekintélyű Zeitschrift für Physik közölte do'gozatát. Nevére hamar felfigyeltek. Egyéves ösztöndíjat recenbe kinevezték professzorrá, de Fröhlich Pál halálát követően mégis visszatért Szegedre. (A fotolumineszcencia olyan fénysugárzás, melyet egyes anyagok fénnyel való gerjesztés után bocsátanak kl.). Kutatásainak eredményeként széleskörűen felderítették a fluoreszcencia és a fotolumineszcencia sugárzások Jellemző tulajdon- elhunyt ságait főként elméleti, de sok vonatkozásban Rltka adottságií egyéniség volt, avatott kezű gyakorlati téren is. tudósa a fizikának, meggvőző erejű oktató, aki A fizikai tudományok művelésében elért slke- még szerényebb képességű hallgatóit is magával rei eredményeként a Magvar Tudományos Aka- tudta ragndni, tudományos munkása tudománydémia 1950-ben levelező. 1900-ban rendes tagjá- politikának, energikus és céltudatos szervezője a A Magyar Tudományos Aakadémláról hazatérő tudós, Kossuth-díjas akadémikus, dr. Budó Ágoston, a JATE Kísérleti Fizikai Intézetének tanszékvezető professzora, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke 1969. december 29-én a Szegedre Induló gyorsvonaton szívroham következtében vá választotta. Kossuth-díjjal 1951-ben tüntették kapott, és a holland származású Nobel-díjas De- ki. 1961-től tagja volt ax Akadémia elnökségébey professzor mellett dolgozott Berlinben. Itt új témát kapott, ugyanis Debey a dielektrikumokkal foglalkozott. (Dielektrikumoknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyeknek nagyon kicsiny az elektromos vezetőképességük, vagyis szigetenek. és ötéven keresztül vezette a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályát titkári megbízatásában. Szegeden akadémiai kutatócsoportokat hozott létre, és kitartó szervező munkája eredményeként jött létre a Szegedi Akadémiai lók.). Tudományos lelkiismeretességgel végzett Bizottság, amelynek első elnöke lett. Több hazai munkájának eredményeként Debey a fiatal mun- és külföldi tudományos társaságnak tagja volt, és tudomány társadalmasításának. Alkotó géniusza még sokat sejtetett, tudománysáén még további nagyszerű megállapításokat várt tőle, a fizikusok további dolgozatokat és könyveket vártak tőle, és nem ls alaptalanul, hiszen csak 55 éves volt. amikor meghalt, de így ls gazdag tudományos hagyatékot hagyott utódalra. (Folytatjuk.) i l