Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

46. évfolyam 186. szám 1976. augusztus 7., szombat Ára: 80 fillér a ruházati iparban A divatos öltözködés ré­gebben 6zinte kizárólag az ifjúságot érdekelte. Bár ma Is fiatalok költik jövedelmük viszonylag nagyobb. hanya­dát ruházkodásra, napjaink­ban minden korosztály igé­nyesebben, korszerűen, vá­lasztékosan kíván öltöz­ködni. Minden korosztály: ezen nem csupán a közép­korúakat és az időseket, ha­nem a legfiatalabbakat, a gyermekeket, sőt, a csecse­mőket ie értjük. A legkiseb­bek eseteben termeszetesen a szülők igényéről van szó, akik részben fejlettebb eszté­tikai érzékük, reszben a kor­szerűbb ruházati cikkek könnyebb kezelhetősége miatt keresik a divatos gyermek­ruhákat, csecsemőknek való tipegőket, kötött holmikat Ezért nem túlzás azt állí­tani, hogy az ország egész lakosságát érintette a Mi­nisztertanács egyik legutóbbi határozata, amely a könnyű­ipar további rekonstrukció­járól döntött s az a tájé­koztató, amelyet a kormány ülése után a könnyűipari miniszter tartott a belföldi és a külföldi újságíróknak e téma részleteiről. A ruházati ipar elmúlt öt évben lezajlott rekonstruk­ciójának eredményeit mind­annyian érzékelhetjük a bol­tokban, ahol divatosabb, kor­szerűbb ruhákat, kabátokat, pulóvereket, cipőt, fehérne­műt találunk, mint azelőtt. Az iparág rekonstrukciójá­nak második szakaszában, ebben a tervidőszakban az előzőnél többet, 17 milliárd Géprendszerek ­számítógéppel irányítva A Csepel Müvek fejlesztési programja Korszerűbb gyártmány­szerkezet, magas műszaki színvonalú gyártási techno­lógiák — ezek a Csepel Vas­és Fémművek tízéves fej­lesztési tervének legfonto­sabb céljai. A fejlesztési koncepció az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakra mintegy 17 milliárd forint állóeszköz-beruházást irá­nyoz elő, ebből nyolcmilliár­dot 1980-ig, a jelenlegi öt­éves tervben használnak fel. A korszerűsítések során messzemenően figyelembe veszik a legújabb műszaki­tudományos eredményeket és a nemzetközi élvonalat kép­viselő olyan technológiákat vezetnek be, amelyek előre­láthatóan még az ezredfor­dulón is korszerűnek szá­mítanak. Kiemelten fejlesz­tik a szerszámgépgyártást, megpedig oly módon, hogy a berendezések illeszthetők legyenek a következő évtize­dekben várhatóan gyorsan elterjedő számítógéppel irá­nyított gyártórendszerekhez. (MTI) forintot fordítanak új gépek beszerzésére, a legújabb technika meghonosítására, a műszaki színvonal emelésére. Az elképzelések szerint 1980­ig 100—110 millió rubel és 110—120 millió dollár érték­ben importálnak termelőbe­rendezéseket a ruházati ipar számára. A modernebb gépekre nemcsak azért van szükség, mert azok korszerűbb ruhá­zati termékeket állitanak elő, hanem azért is, mert — nagyobb termelékenységük­kel — részben pótolják a hiányzó munkáskezeket. Mi­közben ugyanis az iparág termelésének mennyisége nö­vekszik, a munkáslétszám csökken; a budapesti ruhá­zati üzemekben például ma 20 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint 1970-ben. A létszámcsökkenést nem­csak pótolja, hanem talán mérsékli is a ruházati ipar rekonstrukciója. Hiszen az új, jó gépeken könnyebb a munka, s a gépek beállítá­sával egyidőben általában felújítják az egész üzemet, javítják a munkakörülmé­nyeket, továbbfejlesztik n szociális létesítményeket is. Csongrád megyében a leg­több vállalat és szövetkezet közössége meghatározta már azokat a többletvállalásokat, amelyekkel szeretnének hoz­zájárulni az V. ötéves terv sikeréhez, illetve az idei gaz­daságpolitikai feladatok megoldásához. Ezúttai újabb vállalásokat közlünk, vala­mint a gumigyári dolgozók pótfölajánlásait. A gumigyáriak Jelentős feladatot oldanak meg az V. ötéves terv időszakában. Elegendő arra gondolni, hogy exportjukat nyolcvan szaza, lékkai, vagyis 600 millió fo­rintos értékkel növelik. Most azt is meghatározták, mi­ként segíthetik a gyermek­intézmények építésére, bőví­tésére irányuló törekvéseket. E szerint öt év alatt kétmil­lió forinttal járulnak hozzá szegedi, makói és sándorfalvi óvodák építéséhez. A Szegedi Mérlegkészitö és Javító Isz a tervidőszak végére 50 százalékkal növe­li termelési értékét. ígéri a szövetkezet közössége, hogy 3 és 5 kilogrammos gyors­mérlegből minden piaci igényt kielégít; ha szükséges, a tavalyi ötszáz darabos mennyiségnek akár a két­szeresét is elkészítik. Véd­nökséget vállaltak a Medicor Műveknek gyártott — jó­részt exportra kerülő — hét és fél kilós inkubátor csecse­mőmérleg gyártása fölött,­mégpedig úgy: hogy- megkü­lönböztetett figyelmet for­dítanak a minőségre és a szállítási határidőkre. Ezál­tal a szövetkezet évi 3 mil­lió forint értékűre növeli közvetett árukivitelét. Vál­lalták a szövetkezetiek, hogy a hamarosan gyártandó ana­litikai, laboratóriumi és tá­ramérlegekhez súlyokat, il­letve súlysorozatokat gyár­tanak. ígérik, hogy nagy gonddal javítják és tartják karban Csongrád megye ipari és mezőgazdasági üze­meinek, valamint kereske­delmi cégeinek a mérlegeit. Tervezett társadalmi mun­káik közül legjelentősebbek: évente két kommunista mű­szakon vesznek részt, hogy segítsék a szegedi gyermek­intézmények építését. Ugyan­csak munkát vállaltak Sze­ged . tisztaságának védelmé­ért. A Szegedi Járási Építőipa­ri Szövetkezet idén is bőví­tette együttműködését vál­1 alatokkal intézményekkel; szerződést kötött az újszenU iváni tanáccsal. A szövetke­zet lakatosüzemének szocia­lista brigádja a deszki óvo­dával, az asztalosüzem kö­zössége pedig a tiszaszigeti általános iskolával kötött megállapodást. A tervezett idei két kommunista műsza­kon kapott bért oktatási in­tézmények segítésére aján­lották föl a szövetkezet dol­gozói, illetve az összeg egy részét a szövetkezet étkez­déjének építésére fordítják. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán pénteken bezárta kapu­it a II. honismereti nyári egyetem. A záróülésén dr. Margócsy József, a nyári egyetem elnöke kiemelte, hogy a foglalkozásokban a II. Rákóczi Ferenc korának legjobb ismerői, szakértői működtek közre. Az egyetem hazai és kül­földi résztvevői összesen 15 előadást hallgattak meg, emellett felkeresték a me­gye és környékének Rákóczi­emlékhelyeit. Űj épületvizsgálati módszer A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat szakemberei több éves kutatási és kísér­letsorozat alapján újfajta roncsolásmentes épületvizs­gálati módszert dolgoztak ki. Lényege, hogy a hősu­gárzást alakítják látható képpé, ami gyakorlatilag ab­ból all, hogy különleges mű­szerrel felfogjak az infravö­rös sugárzás elektromágneses jeleit, s ezeket megfelelő közvetítéssel, a televízióhoz hasonlóan, a monitor képer­nyőjére vetítik. A felvevő kamerával hő'o'rváltozások is kimutathatók. A termovi­ziós kézsülékkel az épület­szerkezetek megbontása nél­kül teszik láthatóvá a be­tonba ágyazott vasbetéteket, megtalálják azokat a hőfizi­kai rendellenessegeket, ame­lyek paraelcsapódást, tehát beázást vagy a tapéták alatt falpenészesedést okoznak, s ugyanígy derítik fel a pane­lek közötti hézagtömítés hi­báit, azokat a repedéseket, hézagokat, amelyeken át megszökik a meleg, AfMo VILÁG PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! Bnyedl Zoltán felvétele A megyehatáron: Lázár György és felesége dr. Komócsin Mihály társaságában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap, pén­teken délután feleségével Csongrád me­gyébe érkezett. Miniszterelnökünket a megyehatáron dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Perjési László, a me­Csongrád megyében befejeződött az aratás Másodvetések — Mélyszántás gyei tanács elnöke köszöntötte. Velük, to­vábbá szegedi vezetőkkel — Török Jó­zseffel, a városi pártbizottság első titká­rával és Papp Gyulával, Szeged megyei város tanácsának elnökével — találkozott Lázár György az esti órákban, majd tár­saságukban, feleségével együtt, megtekin­tette a Szegedi Szabadtéri Játékok Bánk bán előadását a Dóin téren. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának tájékoz­tatása szerint megyénk ter­melőszövetkezeteiben és az állami gazdaságokban befe­jezték az aratást, összesen 101 ezer hektár aratnivaló — közte 78 ezer hektár bú­za — várt 650 kombájn és a kombájnasok munkájára. Jól szervezett és sikeres volt az idei aratás, némi ne­hézséget csupán a kezdés jelentett: a forró meleg el­lenére később érett a búza, mint a korábbi években, és azok a gazdaságok, amelyek szárítóval még nem rendel­keznek, kénytelenek voltak megvárni a teljes érést. Már a termésbecslések többet ígértek a tervezett mennyi­ségnél, az aratásban részt­vevők lelkiismeretes munká­jának köszönhető, hogy ezt a többet veszteség nélkül sike­rült betakarítani. A korábbi évek gyakorla­tánál sürgetőbb körülmény­ként állt elő az aratást gyor­san követő tarlóhántás és a másodvetések megkezdése. Gazdaságaink dolgozói ha­mar fölismerték, hogy az aszály szántóföldi kultúrák­ban okozott veszteségeit enyhíteni kell és enyhíteni lehet. Legtöbb helyen takar­mányt és burgonyát vetettek, illetve zöldségféléket palán­táztak a kenyérgabona he­lyére. Számos gazdaságban megkezdték mar az ószi ve­tések előkészítését is. Biztonságban a termés, fedél alatt a gabona További korszerűsítések Az V. ötéves terv sikeréért Növekvő export Újabb vállalások

Next

/
Thumbnails
Contents