Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

5 Vasárnap, 1976. augusztus 1: mmmmmzm Együttműködés — számítógéppel Csongrád megyében a számítástechnikái erőforrások értéke megközelíti a negyedmilliárd forintot. Gazdaságpolitikánk, a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program megköveteli, hogy e jelentős anyagi és szellemi erőkkel felelősségteljesen, a lehető legnagyobb hatékonysággal gazdálkodjanak a megye vállalatai és intézmények Országunk megyéi közül Csongrád rendelkezik a legnagyobb gépi kapacitással. S országosán elsőként, példaadó módon megyénkben született olyan állásfoglalás, hogy a lehetőségeket és az igényeket felmérve, összhangba hozva tervezzék és szervezzék meg a számítástechnikai kultúra terjesztését, alkalmazási körének kibővítését. Ennek szellemében alakult meg májusban — mint arról lapunkban röviden már beszámoltunk — az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának irányításával és felügyeletével a Megyei Számítástechnikai Koordinációs Bizottság. A társadalmi aktivistákbői az országban elsőként szervezett ilyen regionális bizottság harminc tagja — akinek eddigi tevékenységéről dr. Székely Sándor elnök és dr. Muszka Dániel titkár tájékoztatott — három albizottságban megkezdte munkáját. A kapacitás felmérő, az igényeket vizsgáló és a bizottság kapcsolatait, munkarendjét kialakító albizottságok tagjai — a megyei, városi párt- és tanácsi tőkből álló csoportok társadalmi munkában tájékoztató propagandát adnak majd arról, hogy területükön melyek azok a probléma-, téma- és munkakörök, amelyeket érdemes számítógépre vinniük, illetve ezt hol és hogyan tehetik meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Csongrád megyében elsősorban a vállalati ügyvitelek feldolgozására (pl. könyvelésre, bérszámfejtésre, számlázásra), uaszervek, vállalatok. Intézmények képviselői, szakértői, az egyetemek oktatpi, a számítástechnikai szakemberek — azon fáradoznak, hogy megtegyék az első lépéseket az állásfoglalás megvalósítása érdekében. Mindenekelőtt felmérik a megyei számítástechnikai erőforrásokat; a számítógép-kapacitást, az adatelőkészítő kapacitást és a szakembergárdát. A kapacitásfelmérő albizottság — aminek munkáját Mészáros László, a SZÜV szegedi igazgatója vezeti — számbaveszi a megyében üzemelő számítógépeket, teljesítőképességükről, kihasználtságukról, szakember-ellátottságukról, illetve kihasználhatóságukról, a vállalatok számítástechnikai fejlesztési terveiről készít összegzést Ezzel szoros összefüggésben tevékenykedik az igényeket vizsgáló albizottság — Halász Józsefnek, az EGSZ1 területi tagozata vezetőjének irányításával. A számítógéppark nettó kapacitásának — tehát az üzemeltetők által a megyei feladatok ellátására átengedni tudott teljesítőképességnek — ismeretében próbálják felkelteni, felderíteni, egyeztetni a vállalatok, intézmények igényeit. Tevékenységüket, az egész bizottság kapcsolatait, munkarendjét a dr. Muszka Dániel, a József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője által irányított albizottság alakítja majd ki. Az albizottságok munkájának célja most az, hogy a kapacitás és az igények oldaláról egyaránt tiszta képet adjanak, aminek alapján aztán o megyei számítástechnikai koordinációs bizottság átgondolt ajánlásokat, terveket készíthet a számítógépek megyei alkalmazására. E most készülő felmérések alapján tesz majd javaslatot a koordinációs bizottság arra. hogyan lehet a leggazdaságosabban kihasználni a meglevő számítástechnikai erőforrásokat, hány új gépet s hol célszerű még üzembe helyezni. A vállalatok, intézmények számara a szakér-. tisztikák készítésére, jelentősebb gazdasagi döntéseket előkészítő adatfaldolgozásra, tudományos kutatások elősegítésére vették igénybe az elektronikus számitógépeket cs könyvelöautomatákat. Kivételt képeznek sajnos a mezőgazdasági üzemek, amik még ilyen célokra sem alkalmaznak számitógépeket. S bár a megyében közel négyszáz számítástechnikai szakember dolgozik — tehát a szakember-ellátottság jónak mondható —, a vállalatok, intézmények körében a számítástechnikai kultúrát az eddiginél sokkal jobban el kellene terjeszteni. Arra kellene törekedni, hogy a gazdasági egységek olyan saját szakértői csoportokat alakitsavak ki, amelyek képesek arra, hogy egy-egy témát előkészítsenek számítógépes feldolgozásra. (Jobban ki lehetne használni e téren azt a lehetőséget, hogy a számítástechnikai szakembereket képező szegedi tudományegyetem segítséget tud nyújtani a szakmai továbbképzésben. a szaktanácsadásban és a fiatal programozó matematikusok munkába állításában.) Szükséges lenne az is, hogy a vállalatok, intézmények vezetői számára lehetővé tegyék a számítástechnika területén való általános tájékozódást (pl. előadásokkal, tanfolyamokkal, bemutatókkal). Olyan szemléletet kell kialakítani, amely csak a gazdaságosság, a hatékonyság szempontjait érvényesiti, s nem eltúlozva a számítógépek értékét, azoktól „csodákat" vár, vagy azokból „státuszszimbólumot" csinál. A megrajzolt Tragédia Illusztrációk Madách művéhez Az utóbbi száz év egyik legtöbbet játszott, legtöbbféleképpen értelmezett, legsokoldalúbban megközelített irodalmi alkotása Madách drámai költeménye, Az ember tragédiája. Értelmezték és belemagyaráztak, idézték, bemutatták, s megtagadtak előadását. Gondolatainak bő forrása, érzelmeinek őszintesége arra késztette az egymást követő nemzedékeket, hogy a maguk képére formálják, hogy megtalálják, felkutassák benne azt, ami koruk, társadalmuk és ideológiájuk, személyes életük számára a legfontosabbnak tűnt. Madách valószínűleg nem szánta színpadra alkotását, mégis a legtöbbet játszott magyar dráma lett Olyan mű Az ember tragédiája, mely megtermékenyítette a többi művészeti ágat is, hatásának nyoma sok helyen kitapintható, felfedezhető. A képzőművészet is hamar társul szegődött a Tragédia mellé, s igyekezett képileg megfogalmazni Madách üzenetét. Ha végignézzük azokat az illusztrációkat, melyek a Tragédiához készültek, megannyi értékes és izgalmas üzenetet kaphatunk a müvek korabeli értékeléséről éppúgy, mint az illusztráció korabeli értelmezéséről, a különböző stílusokról, a megfogalmazó művészek egyéniségéről. Az illusztrációk jelentős része a szó negatív értelmében nem tudott túlnőni az illusztráláson. Egyszer vallási példázatokként jelenítette meg Madách művét, „igazi" mennyországgal, valóságosnak hitt angyalokkal, ördög-Luciferrel; máskor Adám és Éva történetét erotikus szerelmi jelenetekké alacsonyították pusztán; ismét máskor didaktikus és illuzórikus történelmi képeskönyvet készítettek. A Tragédia illusztrátorai közül három, messze kiemelkedő művész Zichy Mihály, Buday György és Kass János alkotásait idézzük. (Nem véletlenül. Az ember tragédiája igen erős szálakkal kötődik Szeged városához. Részben azért, mert a szabadtéri előadások történetében a mostani, immár a tizennegyedik évad, amikor műsoron szerepel Madách drámai költeménye. Hétszer tűzték műsorra a harmincas években, s a felújított szabadtéri történetében a mostani a hetedik rendezés.) A három grafikus rajzai három korszakról adnak jelentéseket, három felfogásban jelenítik meg képileg is, a grafika különböző műfajainak eszközeivel Az ember tragédiáját. Zichy Mihály a múlt század utolsó harmadában többször is készített kőrajzokat, litográfiákat Az ember tragédiájához. Fantasztikus mesterségbeli felkészültségről, a mü ismeretéről tesznek tanúbizonyságot ezek a lapok, ugyanakkor hűséges röntgenképei a múlt század művészi elvárásainak, Az ember tragédiája felfogásának. Zichy szinte színpadi jeleneteket rajzol, meglehetősen teátrális pózokban ábrázolja a különböző színekben megjelenő szereplőket. Hogy mégis a korszak illusztrációi közül az ö munkái lettek maradandók, azt nemcsak nagyszerű mesterségbeli felkészültségének, hanem szuverén művészi megoldásainak is köszönhetők. Buday György 1935-ben fába metszett Tragédia-illusztrációi minden bizonnyal a Hont Ferenc-rendezéshez készített díszlettervektől termékenyültek. Buday a harmincas évek közepén a Tragédia drámájára rezonált, s a fekete-fehérek drámájának ellentétéből építette föl grafikai sorozatát. Tömör, lényegretörő, s nagyon kifejező alkotások ezek, melyek a mű figyelmeztető intéseit hangsúlyozzák. A legújabb megközelítések közül kimagaslik Kass János rajzsorozata, mely a művész egyik főművének tekinthető. Dialektikus szemléletet kozmikus felfogást tükröz, nagy megjelenítő és asszociációs erővel, klasszikusan tiszta vonalkultúrával, biztos komponálással. Kass rajzaiban az emberiség egyedi és törzsfejlődése nyer képi megközelítést. T. L» Fönt balra; Zichy Mihály rajza a Tragédia párizsi színéhez; mellette Buday György metszetén Ádám és Eva; lent Kass János két rézkarca Mindennek megvalósításán tevékenykedik — társadalmi munkában — a Csongrád megyei Számítástechnikai Koordinációs Bizottság. Aminele munkája iránt — mint vezetői elmondották — máris élénken érdeklődnek a megye határain túl is, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól, a Számítástechnikai Célprogram Irodáig mindenfelé. Az, hogy a megyei számítástechnikai erőforrások közel negyedmilliárd forintos értékével a következő években hogyan gazdálkodnak, országos példa lehet. A megyei koordinációs bizottság eddigi tevékenysége arra mutat, hogy törekvésük pozitív; követendő példát adni. Ennek eléréséhez azonban elengedhetetlenül szükséges a lelkes társadalmi munkát végző számítástechnikai szakemberek munkájához a megye valamennyi vállalatának, intézményének, gaz. dasági vezetőjének segítsége. A koordinációs bizottság által kitűzött célokig csak valamennyiük felelősségteljes, hatékony együtt, működésével lehet eljutni! SZABÓ MAGDOLNA u < ips A i/j ; r * f^fMMM^kiMjí ' -Ilii % . "ISP* — m _