Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

Péntek, 1976. augusztus 6. 3 A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyára évente 150 ezer köbméter beton felhasználásával készít elöregyártott beton- és vasbetonelemeket, amelyeket a mély-, magas-, valamint út- és hídépítéseken használnak lel. Idén kezdték el a hídgerendák gyártását amik jelentősen meggyorsítják az autópályák felüljáróinak építését. Képünkön: speciális gépkocsik szállítják a hídgerendákat Ujabb modern kenyérgyárak Tovább javult Pest megye kenyérellátása: agusztusban megkezdi rendszeres terme­lését a gödi és ráckevei ke­nyérgyár. A Gödön épült üzem naponta 80 mázsa ke­nyeret és mintegy 30 ezer péksüteményt szállít majd a gödi és a környező községek üzleteibe. Ezenkívül a hétvé­gi napokon segítik majd a Dunakanyar más területei­nek ellátását is. A dolgozók munkáját kor­szerű berendezések, többek között NDK-gyártmányú gyorsdagasztó gép, lengyel alagútkemence könnyíti. Csaknem hasonló kapacitá­sú, 16 óránként 7,5 tonna kenyeret sütő üzem épült Ráckevén is. Feladata a mind népszerűbb üdülőterü­let Ráckeve és a környező községek kenyérellátása lesz. (MTI) Illést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Szegeden ülésezett, Bódi Györgynek, az ifjúsági szö­vetség megyei első titkárá­nak elönkletével. A tanács­kozás munkájában részt vett és felszólalt Kakuszi László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyette­se, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság társa­dalmi elnökhelyettese, Oláh Miklós, a megyei pártbi­zottság munkatársa, vala­mint dr. Frank József, a KISZ KB tagja. Az ülés napirendjén két írásos jelentés szerepelt, majd egyéb kérdéseket tár­gyalt meg a testület. Tóth Zsuzsanna megyei titkár adott szóbeli kiegészítést a megyei NEB-vizsgálat anya­gához, amely az ifjúságpoli­tikai határozatok végrehaj­tását ellenőrizte a mezőgaz­dasági üzemekben. Ugyan­csak az ő előteresztésében ismerkedett meg a testület azokkal a feladatokkal, ame­lyek a KISZ-szervezetekre várnak az idei ifjúsági par. lamentek megrendezésében. A tanácskozáson felszólalt Kakuszi László, Oláh Miklós, dr. Frank József, Szilvási Rozália és Ludányi István. Taneszközök a középiskolákban A közelmúltban összegez­ték a TANÉRT-nél a közép­iskolai taneszközfelmérést, s eszerint az ország középis­kolái az alapjegyzékben fel­sorolt taneszközök 53 száza­lékával rendelkeznek. Tete­mes a hiány: meghaladjá a 208 millió forintot. A múlt év tavaszán jelentette meg az Oktatási Minisztérium a gimnáziumok és a szakkö­zépiskolák közismereti tan­tárgyainak alapvető tanesz­közjegyzékét. Az alapjegy­zés 144-féle eszközt, illetve sorozatot tüntet fel, a töb­bi között 18-féle demonstrá­ciós, 14-féle általános okta­tástechnikai eszközt, 55-fé­le képet, faliképet és térké­pet, 14-féle hangszalagot és 17-féle hanglemezt. Az uta­sítás előírja, hogy az isko­láknak a taneszközállomány fejlesztése során elsősorban a jegyzékben felsorolt esz­közök beszerzéséről kell gondoskodniuk. A TANÉRT az elmúlt hó­napokban részletesen fel­mérte a középiskolák tanesz­közállomauyat, a felmérő Keltetőgép együttműködéssel Kooperációs keltetőgép- francia Bekoto-céggel, gyártásra kötött szerződést amelytől két komplett kel­az Intercooperation Rt. a tetőállomás berendezéseit is megvásárolta. Az együttmű­ködési megállapodás öt év­re szól és további 10 évre meghosszabbtíható. A koope­ráció alapján a Delta Szö­vetkezet fokozatosan felké­szül különböző keltetőgép­alkatrészek sorozatgyártásá­ra. Ehhez a francia part­ner műszaki segítséget nyújt, átadja a gyártóberendezések technológiáját és a műszaki dokumentációkat. A részegy­ségekbői ós a keltetőállomás előre gyártott épületelemei­ből 1977 végéig mintegy másfél millió dollár érték­ben szállítanak a magyar gyártók a francia cégnek, il­letve az általa megjelölt más vevőnek. A szerződés szerint a koo­perációs gyártásmegosztási program részleteiben évente állapodnak meg, figyelembe véve a növekvő magyar igé­nyeket (MTI) ívet az ország valamennyi — 514 — állami középisko­lája megkapta, és 98 száza­lékuk ki is töltötte. Az isko­lákban a hangszalagok 77 százaléka, a demonstrációs eszközök, a képek, a falitáb­lák, a térképek, valamint a tanulkísérleti eszközök 62— 63 százaléka hiányzik. Leg­kisebb, 34 százalékos a hiány az ügynevezett álta­lános oktatástechnika eszkö­zökből. A valóságos helyzet a felmérés adatainál kedve­zőbb. Az alapjegyzék ugyan­is számos olyan taneszközt is feltüntet, amely a „jövő iskoláját" szolgálja, tervezés, vagy gyártás alatt áll. Az iskolák a taneszközök beszerzésére ötéves tervet készítettek, a még hiányzók töbségét három éven belül az oktatás szolgálatába ál­lítják. Csupán az idén saját költségvetésükből és a me­gyei tanácsok támogatásából mintegy 68 millió forint ér­tékű taneszközzel szeretnék csökkenteni a hiányt nyálunk ideje U gyan kivel ne történt volna már meg, hogy oda kellett állnia éppen illetékes főnöke elé: — Főnök, en­gedjen már el, csak egy féi órára! El kell intéznem a... S itt hosszan lehetne so­rolni, mit is kellene elintéznie a kérelme­zőnek, éppen munkaidőben. S a kért fél órából rendszerint minimum egy lesz, vagy inkább kettő. Hiszen az ügyintézés­sel nemcsak az jár együtt rendszerint hogy csak munkaidőben van rá mód, ha­nem a sorbaállás, a várakozás is. Kérni kell tehát, engedélyt, emberi be­látást a főnöktől. Engedélyt arra, hogy az ember munkaidőben járhasson a dolgai után. S vajon ki ne adná meg ezt az en­gedélyt? Hiszen a főnök is ember, ő is volt már jó néhányszor hasonló helyzet­ben, amikor neki kellett odaállnia a má­sik főnök elé és kérni És hiába ember a főnök is, mégiscsak kellemetlen kérin­csélni, emberi belátásra hivatkozni, hi­szen sokszor nem is életbevágó ügyről van van szó, hanem például egyszerűen egy útlevélkérelem beadásáról. Mindegy miről, mert hisz szinte mindenféle ügyintézés­nek a lényege: csak munkaidőben történ­het Amolyan láncreakciónak lehet tanúja az ember. A munkás szívesebben menne a hivatalba munkaidő után, de akkorra már a hivatal is bezár, siet a hivatalnok is, hi­szen bezár az óvoda, a bölcsőde. Ott is munkaidő van, s mennie kell a gyerekért akit különben az utcára tennének. Ért­hető az is, hogy siet az óvónő, vagy a bölcsőde dolgozója, hiszen sürgősen el kel­lene intéznie valamit a hivatalban, vagy megvásárolnia valamit az üzletben, ahon­nan viszont a dolgozók a bölcsődébe, az óvodába sietnek, hiszen ott is lejár a munkaidő. Láncreakció érvényesül az emberek idő­beosztásában. Mindenkinek alkalmazkod­nia kell a másikhoz, a többi munkahely munkaidejéhez, s végül is marad az egyetlen lehetőség: munkaidőben menni! Egy kis időt koldulni a főnöktől. S az ember sokszor szabadabb időbeosztásban is dühöng, ha a délelőtt közepén kell in­téznie valamilyen maszek dolgát, hát még akkor, ha látja, hogy az IBUSZ útlevél­ablakánál vagy az OTP pénztáránál gyak­ran munkaruhás emberek is á'lnak a sorban, idegesen pislogva órájukra. Hi­szen már réges-rég lejárt az idő, amire szólt a főnöki jóindulat és szemhunyás. De hát szól az többre is, mert a főnök is ember, s holnap már ő is lehet ügyfél. Valóban ez lenne az egyetlen megoldás? Valóban csak munkaidőben lehet intézni dolgainkat? Magányügyeinket? S az is kérdés: magánügy-e egyáltalán, ha vala­kinek hatósági bizonyítványra van szüksé­ge, lakásváltozását akarja bejelenteni, út­levélkérvényt akar beadni, vagy a társa­dalmi adminisztráció ki tudja milyen más lehetőségével vagy kötelezettségével kíván élni? Nem, semmiképpen sem magánügy, kivált, ha sokszázezer munkaórát visz el minden esztendőben. De hát amíg más lehetőség nincs, addig szemet kell hunyni a kényszerű lógás felett. De nem a lehe­tőségek hiánya felett! Szerencsere változik a világ, ha egy kis­sé lassabban is a kelleténél és a lehetsé­gesnél. De hát a változás már megkez­dődött, például a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének rendelkezésével, aki határozott az ügyfélfogadás és az ügyfél­szolgálat továbbfejlesztéséről a tanácsok­nál. Oly módon többek között, hogy a tanácsok szakigazgatási szervei szerdán­ként teljes munkaidőben kötelesek fogad­ni az ügyfeleket, nemcsak a szokásos dél­előtti vagy kora délutáni órákban. De nemcsak ez a rendelet hozott változást a tanácsi ügyfélfogadásban, változott az az utóbbi időben magától is, a dolgok kény­szere folytán. Mert hát változott az utóbbi időben maga a szemlélet is. Érdemes idézni a példát. A városi ta­nács ügyfélszolgálati irodája eleinte 9-től fél 4-ig volt nyitva. Igen ám, de látták, hogy fél 9 tájban már sorok állnak a ka­pualjban. Tavasszal tehát módosították a nyitvatartási időt: reggel 8-tól fogadják már az ügyfeleket, délután fél 4-ig, szer­dánként pedig — az említett rendelet ér­telmében — fél 5-ig. De még mindig nem tartják tökéletesnek ezt a szisztémát. Vál­toztatni akarnak ezen is, ha véget érnek a nyári szabadságok. Csak egyelőre azt nem tudják biztosan, hogy mi lenne jobb. Hamarabb, tehát 7-kor nyitni, hogy azok, akik 8-ra vagy fél 9-re járnak dolgozni, még munkakezdés előtt elintézhessék ügyes-bajos dolgaikat, vagy inkább tovább, fél 5 után is nyitva tartani, hogy akiknek akkor jár le a munkaidejük, azokat is tudják fogadni. Kísérlet, az igények felmérésének dolga, hogy melyik változat mellett döntenek. Akár így, akár úgy, maga az akarás, a szándék is figyelmet érdemel. Figyelmet, mert hiszen az ügyintézést szolgáltatásnak fogják fel, amelynek ha rendezik idejét, azzal nemcsak a hozzájuk forduló ügyfél­nek, az embernek tesznek szívességet, ha­nem az egész társadalomnak is. Szívessé­get? Nem, inkább csak azt teszik, ami kötelességük. Kötelességük az emberrel és a társadalommal szemben. K ötelesség és szolgálat. íme. az új vo­nások a hivatali, ügyintézői szem­léletben. Reméljük, ez is lánc­reakciót von majd maga után. Reméljük, hogy egyre kevesebb munkaruhás embert kell majd látni az OTP pénztárainál, az útlevélkérvények beadásánál, ügyeink in­tézésének ki tudja, milyen helyszínein. Mert hiszen a szemléletnek e változása igazán méltó a láncreakcióra, hogy min­denki megtalálja a maga idejét. A maga idejét, amely — akárhogyan is nézzük — valamennyiünk ideje is egyben. Általá­nossá kell lennie e szemléletnek. S ez nem jóindulat, hivatali kedvesség és szi­vél^esség kérdése, hanem kötelesség. Kö­telesség, a szó legszorosabb értelmében. Szávay István Vasutasok kép Rúzsa új iskolája A falu első emeletes köz- Azelőtt az iskola kérte a szü- lót számolnak. Aki az előz­épülete az új iskola. Tisz- löket, és több volt a fönn- menyeket ismeri, ennek is telni való igyekezet, hogy új tartás, mint az egyetértés, örülni tud. művelődési házának fölépi- Évekkel ezelőtt mi is írtunk Apró mutatója a változás­tése után iskolára kezdte ra- a csorvahomokon árválkodó nak: az olajozott padlójú kis kosgatni forintjait: amiben öreg iskoláról, a benne tanú- iskolákból most tiszta, szép legszegényebb volt, abban ló összesen hat kicsi gyerek- és világos termekbe jönnek akart előbbre jutni. Sok ről, megkockáztatván az.t az a gyerekek. Összesen 265 kényszerítő körülmény sür- állítást, hogy a benti isko- pár papucsot rendeltek erre gette a kezdést. A község ál- iában erősebben fognák ke- az évre. hogy védjék a pad­landóan nő, költöznek be az züket, a tudományok útjait lót. Óriási a távolság a ta­emberek tanyáról gyerekestől, nagyobb sikerrel járhatnák, nyai iskola és a szaktanter­és az iskola azoknak is ki- Kaptunk rá postafordultával mes oktatás között: ezt a esi volt, akik régóta bent olyan dörgedelmes választ az nagy távolságot a rúzsai gye­lak tak Azok is egyre többen egyik szülőtől, nem győztünk rekek most szeptemberben vannak, akik kimaradtak csodálkozni rajta. Háborgott, átlépik. Természetesen azok­ugyan, de kérik, hogy gyer- hogy miért akarunk jobb is- nak is újdonság, akik a benti mekük bejárhasson a köz- kólát gyermekének, mikor az iskolákba jártak eddig, hi­ponti iskolába. js jó, ami van. Most egy- szen az új iskola új felszere­A változásra ez a legjobb szerre szűnik meg a Ruki I. léseket is jelent. A tanári példa, hogy a szülők kérik. a honvéderdei és a lapos- asztalokat, fölszerelve dia­' " dűlői iskola, a Ruki Il.-ben vetítővel, magnetofonnal, marad míg a tervek szerint írásvetítővel, lemezjátszóval, egy tanulócsoport, de Sárkö- akár vezérlőpultnak is ne­zése MÁV oktatási főnökség gozók tanulnak itt, bentla­kezdte meg működését Nyu- kásos vagy levelező forrná. gat-Magyarország vasúti ban. Itt szerzik meg a sokré­központjában, Szombathe. tű és felelősségteljes vasúti lyen. Az egész ország terű- munkához szükséges alapje­leiéről, zömmel azonban a mereteket az új dolgozók, s szombathelyi vasútigazgató- itt képezik át. a gőzmoz­ság hatókörébe eső öt me- donyvezetőket is Diesel-mo­gyéböi érkezett vasutas dol- tor vezetővé, zi Zoltán igazgató szerint vezhetnénk. nem biztos, hogy igaza lesz Sokat áldozott a falu köz­a tervnek: ha a nagyobb ponti fűtéses új iskolájáért, testvér bejár, biztosan mellé- Dolgozott érte társadalmi csatlakozik a kicsi is. munkában is, akinek idejár Ennek a nagyfokú be- a gyermeke, vagy majd ké­áramlásnak köszönhető, hogy sőbb jár, és az is, aki „ér­a csendesedő létszámú isko- dek nélkül" örül, hogy van. Iákhoz szokott tervek sze- Mindenesetre nagy helyet rint fölépített, nyolc tantér- hagynak az iskola mellett, met magába foglaló szép épü- hogy tovább bővithessé'.j let várhatóan zsúfolt lesz. majd, ha szükség lesz rá. Minden tanteremre 39 taniu II. D.

Next

/
Thumbnails
Contents