Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

2 Kedd, 1976. augusztus 3Í: III isszes fronton folytatódik a harc © Bejrút (UPI) tek jelentések a fővárosból Libanonban az összes fron- is. A szembenálló felek tokon folytatódnak a fegy- ugyanakkor tartják magukat veres harcok Különösen el- egy korábbi megállapodás­keseredett harcok dúlnak az nak ahhoz a rendelkezéséhez, ország északi részén, Tripoli amely megtiltja, hogy tüzér­kkiötőváros környékén. He- séggel és aknavetőkkel lőjjék ves összecsapásokról érkéz- a lakónegyedeket. Pravda-cikk a libanoni—egyiptomi ellentétről A Pravda hétfSi számában következetesen küzdenek „megfigyelő" aláírással cik- azért, hogy Libanon földjén ket közöl a közel-keleti hely- eloltsák az arabközi testvér­zet időszerű kérdéseiről, A gyilkos háború tüzét, cikk hangsúlyozza: Éppen ez a fő oka annak „Az utóbbi időben egyre a kísérletnek, hogy Líbiával nyugtalanítóbb hírek érkéz- szemben az arab világ reak­nek a líbiai—egyiptomi ha- ciós erőinek egységfrontját táron kialakult helyzet el- vonultassák feL Mindez olyan mérgesedésérőL Az egyipto- körülmények között megy mi vezetők fenyegetéseket végbe, amikor a libanoni tartalmazó nyilatkozatokat válsággal összefüggésben éle­intéznek a Líbiai Arab Köz- ződik a közel-keleti helyzet, társaság és vezetői címére, amikor a libanoni reakció az Az egyiptomi kormány Líbia imperialista és cionista erők kairói nagykövetét »nem kí- támogatásával és ösztönzésé­vánatos személynek* nyilvá- re igyekeznek leszámolni az nította és kiutasította az or- arab nemzeti felszabadítási szágbóL mozgalom élcsapatával, a Vajon a Líbiai Arab Köz- Palesztin Ellenállási Mozga­társaság mivel vonta magá- lommal, valamint a libanoni ra a szomszédos Egyiptom, nemzetközi hazafias erőkkel, az imperialista és reakciós önként adódik a következ­SS 2a£*££*t£e£k tetés: e próbálkozások részét nem is olyan régen még nyil- alkotják az imperializmus és vánosan tettek hitet ama a reakció arra irányuló álta­szándékuk mellett, hogy jános tervének, hogy újabb Egyiptom és Líbia egyesíté- ^ mérjenek az arab sevel létrehozzak az Egysé­ges Arab Föderációt. Mi tör- egységre, tént tehát? Az arab országok és más A lényeg az, hogy Líbia az országok haladó erői arra hi­elmúlt évek során követke- vatottak, hogy megadják a zetesen leleplezte azokat a szükséges segítséget és támo­próbálkozásokat, hogy az gatást a líbiai népnek annak arab népekre olyan közel-ke- érdekében, hogy az imperia­leti rendezési terveket erő- lista és a reakciós erők ne szakoljdnak, amelyek az im- mérhessenek újabb csapást perlalista államok és a cio- az arab egységre, ne válthas­nista agresszorok érdekeinek sák valóra az arab népek ér­jelélnének meg. A Líbiai dekeivel, vágyaival, valamint Arab Köztársaság e politikai a szabadságra, a független­vonala tükröződött a legutób- ségre és a fejlődésre irányu­bi libanoni eseményekkel ló törekvéseivel összeegyez­kapcsolatban is. A líbiai köz- tethetetlen agresszív tervei­vélemény, a líbiai vezetők ket." fl Lockheed világbotránnyá terebélyesedett London (AFP, TTPI) fekturában mintegy 40 ez­A lassan az egész nyugati ren írták alá a felhívást világot átfogó Lockheed-bot- Tokióban pedig a kommu­rány újabb fejezetére derít nista párt parlamenti képvi­fényt a londoni „Sunday Ti- selői írták rá nevüket azok­mes"-ban megjelent interjú, mányra. amely az amerikai cég egyik KATONA ISTVÁN HAZAÉRKEZETT VARSÓBÖL Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Népszabadság főszerkesztőjének vezetésével hétfőn hazaérkezett Varsó­ból az a küldöttség, amely a Tribuna Ludunak, a LEMP KB központi lapjának ün­nepségén vett részt. RIBÁNSZKI RÓBERT HAZÁNK KÍNAI NAGYKÖVETE Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Ribánszki Róbertet, hazánknak a Kí­nai Népköztársaságba akkre­ditált rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. KORMÁNYVÁLSÁG KUVAITBAN A kuvaiti kormány vasár­nap benyújtotta lemondását Szabah el Szalem el Szabah emír államfőnek. Az ural­kodó a lemondást elfogadta és az új kabinet megalakítá­sával az eddigi kormányfőt, Dzsabir al-Ahmad al-Dzsabir sejket bízta meg. KÁRPÁTI FERENC BELGRÁDBAN Kárpárti Ferenc vezérőr­nagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes vezetésé­vel hétfőn katonai küldöttség utazott Belgrádba hivatalos, baráti látogatásra. A CSEHSZLOVÁK AKADÉMIA ELNÖKE BUDAPESTEN Az MTA elnökségének meghívására Magyarországra érkezett Jaraslav Kozesnik akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnö­ke. Itt-tartózkodása 6orán megbeszélést folytat az Aka­démia vezetőivé démia közötti együttműkö­désről, a tudomány-irányítás időszerű kérdéseiről és is­merkedik a tudomány leg­újabb eredményeivel. GÉPELTÉRÍTÉSI KÍSÉRLET VIETNAMBAN A VNA vietnami hírügy­nökség hétfőn jelentette, hogy az egykori Thieu-had­sereg egy zsoldosa szomba­ton kézigránátokkal felfegy­verkezve megkísérelt hatal­mába keríteni egy francia utasszállító repülőgépet, s azzal külföldre akart mene­külni. A repülőtér alkalma­zottai megfontolt és határo­zott fellépésének köszönhe­tően a repülőgép utasai és személyzete sértetlenül hagyhatták el a gépet. A légikalóz egy kézigránátot felrobbantott A géprabló a robbanás következtében meghalt Hosszú út pora í. Először Spanyolországban Cn/ nyár eleji délelőttön, a nagy visszavonuláskor Bizony, lenyugszik már a •-ö» úgy tizenégy óra táj- Franco repülőgépei. Nők, nap a spanyol birodalom fe­ban kiderült: rövidesen Spa- gyerekek, öregek menekül- lett — sőt, leáldozóban van nyolországba utazom. Lám, tek a kis fegyveres utóvéd az ország napja, kivéve azt az élet tele van véletlenek- yédszárnyai alatt. Amikor a a rövid időszakot, amikor a keL Soha nem gondoltam ar- gépek kereszt alakú árnyéka Köztársaság megpróbálja az ra, hogy valaha is spanyol az útra vetődött, és megszó- egészséges fejlődés útjára te­földre lépek, most meg, íme, laltak a géppuskák, magá- relni a nemzet szekerét. Ám egy szempillantás alatt mű- nyosnák és kiszolgáltatottnak jön Franco — fasiszta mód­ködésbe lép bennem az em- érezték magukat. Aztán elte- szerekkel és olyan (nyugati) lékezet, akárha komputer mették a halottakat, és vo- döntőbírákkal, akik szerint a billentyűjét nyomták volna nultak tovább ők is: Fran- „be nem avatkozás" elvét be, és egymás után lapátolja ciaország felé. nem sérti a német és olasz a tudat fölszínére mindazt, Akiket átengedtek, azok fegyverszállítás, személyes ami agyamban ezzel az or- többségét egy időre koncent- katonai közreműködés, szággal kapcsolatos. rációs táborba zárták a fran- H • _ . , , Antonio Machado Nappali ciák. De sok tízezer menekülő nv"^ feTkJn«en Sva l töprengés című kötetét né- előtt bizony nem nyílt meg a nyevei> leusepesen szoiva — hanapján kedvtelve lapoz- határsorompó, gattam. „Fehér nyárfák. Ám csak kevéske idő te­Lenn a parton jegenyefák lik el, s a francia összeom­sorakoznak / A hegy habos lás tragikus napjaiban tízez­tajtékot tölt I tenger-kékü rek menekülő áradata höm­távolokba l napfény ömlik pölyög a spanyol határ felé. tal a „legkatolikusabb or­záporozva... / Ó, te gyönyö- Franciák — a nácik elől fut- szág" templomtornyaiban — rű spanyol föld", írja a köl- nak. Francoék megerősítik a 1975-ben újra megszólalnak, tő A Duero partjai című ver- határőrizetet, és a sorompók A „Caudillo"-t, a „Genera­sében. zárva maradnak. lissimo"-t búcsúztatják. A Machado a huszadik szá- A maga módján néha a halál leszólította a színről, zadi spanyol költészet egyik történelem is szolgál olyan Az egyház gyászol, bár nem legnagyobb alakja. Az ugyan- fordulatokkal, melyekben az teljes szívvel. Papjai az utób­ezen időszak hispán történe- igazságszolgáltatás egy sajá- bi években — és nemcsak tének legtragikusabb esemé- tos formája is föllelhető — Baszkföldön — egyre sűrflb­nye, a polgárháború idején, többnyire az érintettek ere- ben kerültek összeütközésbe a köztársaságiakhoz csatla- deti szándékaitól függetlenül. Franco terrorjával A „leg­_ - katolikusabb országban" a fl <?nanvn impérium templomok ma is rendelkez­H apaiiyui fénykora- nek ^ úgynevezett mene­ban akkorara nott e bmxJa- dékjoggaL Ami már akkor is lom, hogy — a szolasmondast érvényes, ha valaki kézzel idezve - sosem nyugodott le megérinti a templomfalat. Az benne a nap. Az ibér müve- egyház beleegyezése nélkül a szet - akkor is. kesobb is menedékjogot élvező el nem — nagyszerű dolgokat pro- fogható> le nem tartóztatha­megkondítja a harangot. A harang a köztársasági Spa­nyolországért szól, annak ve­reségét gyászolja. Aztán a harangok — ezút­kozik. „A gaztett Granadá­ban történt" írja Federico Garcia Lorca halálakor. Ver­se halhatatlan vádirat — bi­zonyára évszázadokig túléli majd a végórájához közele­dő fasiszta rendszert, amely Franco halálával maga is az agónia állapotába jutott. Machadot is a falangisták áldozatának tekinthetjük: együtt vonult vissza a köz­társaságiakkal francia terü­letre, végül már gyalog, a fasiszta gépek szakadatlan dukált A politika már ke- bántalmazható T7/v Kr\ Xí rtlu^ví Kt1fi»*/\l.- MVVfHW l-l vésbé. Kolumbuszék nyomá- jYanco ban Cortez, Pizarro minden- tyültek re elszánt konkvisztádorai végeznek az azték, a maja, az inka kultúrával, ölnek, géppuskatüzében haladva rabolnak,^ rombolnak, éget­előre az úton, melyet a le­írások szerint halottak és hó­buckák szegélyeztek. A go­lyó elkerülte, ám az úton szerzett tüdőgyulladás gyor­san végzett vele páy hét múl Ám rohamrendőrei fü­a menedékjogra, és állig felfegyverzetten benyo­multak minden olyan eset­ben a templomokba, amikor, úgymond, „politikai" okokból menekült oda előlük az ül­dözött. va egy ban. Erről francia halászi alu­nek. Egyik évről a másikra sok évszázados fejlődés rend­kívül értékes alkotásai vál­nak semmivé. Ami megma- inig július. Spanyol föl­rad belőle, az legföljebb any- lafU. dön állunk, kis völgy­nyi, mintha gyufákat gyúj- ben, melyet körös-körül he­togatnának a csendes-óceáni gyek szegélyeznek. Fullasztó éjszakában. Spanyol földről a hőség. Alig várjuk, hogy indul útjára a „szent" inkvi- elinduljon az IBUSZ-buszaz a géppuskatözről zíció. Tömjénfüstös dühe or- ország belseje felé. Valaki már hallottam, ír- szágokon, földrészeken söpör pénzt váltott a pihenőnél, tam egyszer. Tán 1960-ban. végig. Miközben egyre dől Most mosolvogva mutatja: az Egy szegedi munkásmozgal- Hispániába a sok rablott egyik pesetán még Franco mi harcost interjúvoltam arany, ezüst, drágakő. arcképe van, a másikon már meg Hajnóczy utcai lakásán. Ragyogása elhomályosítja János Károly királyé... Mj­Betegen feküdt, a szíve ra- a királyok, államférfiak te- közben kanyargós utakon gu­koncátlankodott. Előbb nem kintetét. Álmaikat dédelget- ^i a busz, és a következő nagyon akart szóba elegyed- ve elfeledkeznek egy igen lé- fordulónál zöld erdők káre­ni velem — ilyen állapota-' nyeges momentumról: világ- jában föltűnik egy ismeret­ban minek háborgatom?! —, birodalom nem üzemeltethe- jen város. Falai fehéren szik ­de makacsságom szelíd ter- tő a gazdasági fejlődésben ráznak a perzselő napfény­rorja végül mégis diadalmas- hátramaradott anyaország ben. kodott. irányításával. A legutóbbi Papp Zoltán A harmincas években a századfordulóra már csak spanyol polgárháború kato- morzsák maradnak az egy- (Kfivetkezik: VÁSÁRLÁS nája volt. őket is vadászták kor leigázott területekből. helyett: barcelonai korábbi alkalmazottjával ké­szült. Ernest F. Hauser, a Lockheed repülőgépgyártó konszern koblenzi képvisele­tének egykori helyettes ve­zetője az interjúban elmon­dotta. hogy a Nyugat-Né­met Keresztényszociális Unió 1962 és 1966 között összesen 12 millió dollár „jutalékot" kapott az amerikai konszern­től Starfighter típusú kato­nai harcigépeknek a nyu­gatnémet légierő részére tör­tént megvásárlásáért. * A tokiói kerületi bíróság hétfőn úgy döntött, hogy ki­hallgatás céljából újabb tíz napra őrizetben tartja Masi­moto Tomiszaburo volt köz­lekedésügyi minisztert és Szato Takajuki volt közleke­désügyi miniszterhelyettest. Mindkettőjüket azzal a vád­dal tartóztatták le, hogy „csúszópénzt" fogadtak el a Lockheed repülőgépgyártó cégtől. Az ügyben eddig 18 személyt tartóztattak le köz­tük Tanaka volt miniszterel­nököt is. A Japán Kommunista Párt aláírásgyűjtő kampányt fejt ki annak érdekében. hogy nyomást gyakoroljanak a hatóságokra a Lockheed­botrány kivizsgálásának be­fejezésére. Az egyik japán lap értesülése szerint a kom­munista párt tízmillió alá­írást szándékszik összegyűj­teni, Vasárnap Osaka pre­BATYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány* és technikatörténetből 166. Dr. Veress Ferenc orvosprofesszor Bukarest­ben született, 1877-ben. Tanulmányait a kolozs­vári egyetemen végezte, és ott nyert orvosi dip­lomát, majd magántanári címet. Egyetemi ta­nárrá 1910-ben, a pozsonyi egyetemre nevezték; ki, majd 1918-ban került át a kolozsvári egye­temre, majd végül Szegedre. A Bőr- és Nemi­beteg Klinika igazgatását csak rövid ideig látta el, 1922-ben visszaköltözött Kolozsvárra, ahol magánorvosi praxist folytatott, majd később Bu­karestben telepedett le. Dr. Veress Elemér, az élettan professzora, Ko­lozsvárott született, 1876-ban. Egyetemi tanul­mányait szülővárosában végezte, és ott avatták orvosdoktorrá, 1899-ben. Szakmai pályafutását tanársegédként kezdte XJdránszky professzor mellett, majd az élettan tárgyköréből magántá­nári minősítést szerzett, 1906-ban. Az élettan rendkívüli tanárává 191 l-ben, nyilvános rendes tanárává 1913-ban nevezték ki a kolozsvári egye­temre. A Tanácsköztársaság idején a budapesti élettani tanszékre kapott meghívást, azonban 1919 őszén ezt érvénytelenítették. A szegedi egye­tem élettan-professzorává 1921-ben nevezték ki, és ebben a minőségében maradt nyugalomba vo­nulásáig. Az élettan legfontosabb területein szé­les körű munkásságot fejtett ki. Foglalkozott az érzékszervek élettanával, a látó- és szaglószerv működésével, izomélettannal, a szívműködés, a központi idegrendszer kísérletes vizsgálataival és módszereivel, munka- és sportélettani vizsgála­tokkaL Az élettan tankönyve 1919-ben jelent meg, és mini ilyen, egyik első munka volt a szaktudományágban. Több hasznos tanulmány­utat tett németországi és angliai egyetemeken, és többször megfordult a nápolyi zoológiai állo­máson. Több tudományos társasági tagságot és tisztséget töltött be. Munkássága elismerésekép­pen, amit írásban több mint 60 tudományos köz­lemény mutat be, számos bel- és külföldi kitün­tetést és emlékérmet kapott. Szabad idejében kedves hangulatú akvarelleket festett. Szegeden halt meg, 1959-ben. Dr. Reinbold Béla biokémikus professzor Ko­lozsvárott született, 1875-ben. Orvosi oklevelét szülővárosában szerezte, 1900-ban. Tudományos munkásságát az élettani intézetből, Udránszky professzor mellett kezdte. Magántanári minősí­tést 1907-ben szerzett. Rendkívüli tanári címet 1909-ben kapott, majd az élet- és kórvegytani tanszékre egyetemi tanárrá 1918-ban nevezték ki,. Az egyetemmel 1921-ben Szegedre jött, és itt az orvosi vegytan tanszéket vezette. Kutatómun­kájának középpontjában a pankreas emésztő­funkciójának és a hemoglobin biokémiai tulaj­donságainak vizsgálata állott Sorrendben ő volt ni szakorvos Szamosfalván született, 1893-ban. a szegedi egyetemi negyedik rekotra. Szegeden Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen halt meg, 1927-ben. végezte, ott kapott orvosi diplomát, 1915-ben. A Dr. Veszprémy Dezső kórbonenok professzor szegedi egyetemre 1921-ben került, és itt nyert Sajószentandráson született 1871-ben. Orvosi magántanári minősítést a nemibetegségek jár ját Tudományos munkássága a kórbonctan és a kórszövettan, továbbá a bakteriológia legfonto­sabb területeire terjedtek ki. Foglalkozott a gü­mőbacillusok virulenciájának részletes vizsgála­tával, a központi idegrendszer betegségeivel és az üszkös gyulladások bakteriológiájával Több szakkönyvnek volt társszerzője, és ezek közül az id. Jancsó Miklóssal közösen írott Malária című, 1903-ban megjelent művét Mészáros-díjjal tün­tették ki. Több tudományos tagságot & tisztsé­get töltött be. Ö volt a szegedi tudományegye­tem időrendben harmadik rektora. Szegeden halt meg, 1924-ben. Dr. Vidakovits Kamilló sebészprofesszor Üj­moldován született. 1879-ben. Orvosi tanulmá­nyait Budapesten végezte, és orvosdoktorrá 1903­ban avatták. Orvosi pályafutását a kolozsvári egyetem sebészeti klinikáján kezdte, ahol a se­bészeti műtéttan tárgyköréből 1914-ben kapott magántanári minősítést. Az egyetemmel 1921-ben ő is Szegedre jött, és itt nevezték ki a sebészeti klinika vezető professzorává. Kutatási területe a hasi és mellkasi sebészet, valamint a rekesz­sérv területére terjedt ki. Foglalkozott a végbél gyulladásos sebészeti bántalmaival, az epekövek korai műtétjével. Munkásságáról közel hetven tudományos publikációban számolt be. 1945-ben vonult nyugalomba. Szegeden halt meg, 1967­ben. Dr. Szentkirályi Zsigmond bőr- és nemikórta­oklevelét Kolozsvárott szerezte, 1895-ben, majd az egyetem belgyógyászati klinikáján volt gya­kornok, később tanársegéd. 1903-ban magánta­nári minősítést nyert, és 1911-ben címzetes, 1914-ben rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a minősítést ványtana tárgyköréből. Kutatási területe főleg bőrgyógyászati szakterületekre terjedt ki, de ezek mellett sokat foglalkozott egészségvédő intézetek megszervezésével, működtetésével és fejlesztésé­vel. Szegedről 1922-ben Hódmezővásárhelyre, kórbonctani intézetbe. Az egyetemmel 1921-ben tnajd később Kassára távozott, főorvosi állásba. Szegedre jött, és tovább viselte előbbi funkdó= (Folytatjuk-)

Next

/
Thumbnails
Contents