Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

10 Vasarnap, 1976. augusztus 29"; Sikerült rendezni IbaiTliri a vitás kérdéseket A genfi leszerelési bizottság a jövö héten hagyja jóvá a konvcnciótervezctet • Genf (MTI) A genfi leszerelési bizottság munkacsoportjában nemhivatalos formában megegyezés jött létre a környezeti hadviselés eltiltásáról beterjesztett konvenciótervezot végleges szövegéről. Ismetté vált, hogy pénteken a késő esti órákig nyúlt informatív tanácskozáson sikerült minden vitás kérdésben az álláspontokat közös nevezőre hozni, és az eredményes munka alapján szombaton délelőtt már a végső technikai simításokat végezték el. A szerződéstervezet szövegének végleges elkészültéhez még arra van szükség, hogy az új fegyverkorlátozási megállapodás végleges szövegét hivatalos ülésen is megtárgyalják és elfogadják. A mindenfajta környezetromboló eszköz katonai vagy más ellenséges célzatú felhasználását eltiltó konvenciótervezet végleges szövegét a munkacsoport a jövő héten nyújtja be a leszerelési bizottság ülésén. Formailag ezen a fórumon kell jóváhagyni az új fegyverkorlátozási megállapodást, amit később az ENSZ-közgyülés őszi ülésszakán is előterjesztenek. nyilatkozata 0 Belgrád (Tanjug) Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek és a zágrábi televíziónak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy kész bármely pillanatban visszatérni Spanyolországba, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen körülmények között fog megtörténni. „A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy mi, a Spanyol Kommunista Párt vezetői otthon legyünk az országban és támogassuk a demokratizálásért folytatott harcot" —, mondta az elnöknő. Ibarruri a továbbiakban megállapította, hogy Ariás Navarro reformista kísérletei zátonyra futottak. Az Olasz Szocialista Párt kéri Induljon parlamenti vizsgálat Milyen szerepet játszott a SID a kormányfők kinevezésében? • Róma (MTI) Az Olasz Szocialista Párt parlamenti képviselői útján kéri, hogy induljon parlamenti vizsgalat — egy e célból alakitando és felhatalmazott rendkívüli vizsgáló bizottság útján — annak megállapítására, milyen szerepet játszott, vagy játszik a SID (titkosszolgálat) a kormányfők és az egyéb magas államigazgatási posztok betöltésében. A szocialista képviselők kérték ez ügyben a képviselőház kommunista el. nöklelű alkotmányjogi állandó bizottságának összehívását. Ha a bizottság elfogadja előterjesztésüket, a képviselőház elnöke — a kommunista Pietro Ingrao — kinevezheti a vizsgáló bízottAz új Portugália alapja az alkotmány 0 Lisszabon (MTI) Oetavio Pato, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyilatkozatot adott az MTI lisszaboni tudósítójának. A tudósító megkérdezte Patótól, hogyan valósul meg Portugáliában az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének az a határozata, amely szerint „hozzá kivannak járulni az egyenjogú együttműködéshez valamennyi demokratikus erővel és különösen a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a békéért, a demokráciáért és a tánsadalmi haladásért vívott harcban". Pato történelmi szükségszerűségnek nevezte a portugál kommunisták és szocialisták találkozását és szövetségét. Az alkotmányt jelölte meg a demokratikus erők lefőbb politikai platformjának. Portugália az egyetlen olyan ország Nyugat-Európában, amelyben felszámolták a monopóliumok hatalmát, jelentős földreformot hajtottak végre é6 alkotmányba iktatták a szocialista társadalmi célt. Ahhoz, hogy konszolidálják ezeket a vívmányokat, majd — amikor a körülmények lehetővé teszik — tovább lépjenek a szocializmus felé, nélkülözhetetlenül fontos a dolgozók, a munkásosztály legszélesebb összefogása és egysége — mondta. A PKP el akarja kerülni a szakszervezeti mozgalom megosztását: azon van, hogy 9 következő hónapokban megtartsák a szakszervezetek kongresszusát és a mozgalom kibővítésével előmozdítsák egységét. A decemberi helyhatósági választásokon más baloldali erőkkel közös listán szándékoznak jslölteket Indítani, s ahol csak lehet, a szocialistákkal ls összefognak. Kétértelműnek és ellentmondásosnak nevezte Soares kormányának programját: egyrészt ki akarják elégíteni a dolgozók érdekeit, másrészt a jobboldal és a nyugat-európai monopóliumok kedvébe akarnak járni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány kérni fogja Portugália felvételét a Közös Piacba. A PKP novemberre kitűzött 8. kongresszusáról szólva elmondta, hogy a párt utolsó rendes kongresszusa (1965) óta végbement események kerülnek terítékre, megvitatják a PKP-nak a fasizmus utolsó évtizedében és a demokratikus forradalomban kifejtett tevékenységét, meghatározzák a további feladatokat. ságot, és elrendelheti a vizsgálat lefolytatásátAz ügy előzménye: az Andreotti-kormány bizalmi vitájában Vito Miceli tábornok, újfasiszta képviselő, a SID leváltott vezetője kijelentette, hogy a titkosszolgálat élén ellenezte, hogy egy előző alkalommal (1972-ben) Andreotti kormányfői megbízást kapjon Leone köztársasági elnöktől. A köztársasági elnök cáfolta, hogy a kinevezések alkalmával bármikor meghallgatta volna a titkosszolgálatot. ' E kijelentés élénk felháborodást keltett, mivel elárulta, hogy a titkosszolgálat jogkörét messze meghaladóan, valóságos „kormányzást" gyakorolt, beleszólt olyan kérdésekbe (például a kormány kijelölése), amelyek az alkotmány értelmében kizárólag a parlament és az államfő hatáskörébe tartoznak. A szocialista párt kezdeményezése nemcsak a politikailag jelentős horderejű ügy hátterének tisztázását célozza, hanem azt is, hogy elkötelezett állásfoglalásra késztesse a parlament kommunista vezetését, gátolja a kibontakozóban levő kereszténydemokrata—kommunista együttműködést. RÁDIÓTELEX SZABADON BOCSÁTOTTÁK AZ SKP KÉT TAGJÁT A spanyol hatóságok pénteken este bírói utasításra szabadon engedték a betiltott Spanyol Kommunista Párt két aktivistáját, akiket az, asturiai telierautóvezetők csütörtöki sztrájkja során tartóztattak le. Jose Ramon Herrero és Gerardo Iglesias tagjai a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának. SZOVJET HADIHAJÓ-KÖTELÉK BAKATI LÁTOGATÁSA KANADÁBAN A kanadai Vancouver kereskedelmi palotájában pénteken ünnepélyes fogadást rendeztek a hivatalos baráti látogatásra a város kikötőjébe érkezett szovjet hadihajókötelék tengerészei tiszteletére. A fogadáson köszöntöt mondtak a város vezetői, akik hangsúlyozták, hogy a látogatás újab hozzájárulás Kanada és a Szovjetunió barátsága és együttműködése további fejlesztéséhez. TANÁCSKOZÁS AZ ORENBURGI GAZVEZETÉK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Alekszej Szorokin, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszterhelyettese, aki tárgyalásokat folytatott Budapesten dr. Juhász Ádám nehézipari államtitkárral, az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésének időszerű kérdéseiről, szombaton elutazott hazánkból. JÓL HALAD AZ ÚJJÁÉPÍTÉS A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint jól haladnak az újjáépítési munkálatok Pekingben, egy hónappal a július 28-i földrengés után. A lapok naponta beszámolnak arról, hogyan takarítják el a romokat és állítják helyre a károkat Tangsan városában, ahol a földrengés a legnagyobb károkat okozta. DIPLOMÁCIÁI ERŐFESZÍTÉSEK LIBANONBAN Tovább folynak a diplomáciai fáradozások annak érdekében, hogy a csaknem 17 hónapja tartó libanoni polgárháborúban megvalósítsák az 55. tüzszünetet. Hasszán Szabri el-Kholi, az Arab Li ga libanoni különmegbízottja pénteken jobbóldali vezetőkkel vitatta meg a fegyvernyugvással kapcsolatos legújabb javaslatait. Tájékoztató az izlandi külügyminiszter látogatásáról Einar Agustsson nyilatkozata A Külügyminisztérium sajtófőosztályá-nak vezetője a kővetkező tájékoztatást adta az MTI munkatársának Einar Agustsson izlandi külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásáról: — Az izlandi külügyminiszter látogatásával első alkalommal került sor magyar—izlandi külügyminiszteri találkozóra. Az elmúlt néhány évben élénkültek a bilaterális kapcsolatok a két ország között. Mind a külügyminiszteri tárgyalásokon, mind pedig az izlandi külügyminiszternek az Elnöki Tanács elnökénél és a Minisztertanács elnökénél tett látogatása során kifejezésre jutott, hogy mindkét fél kész keresni a gazdasági és a kulturális kapcsolatok kiszélesítésének reális lehetőségeit. Magyarország és Izland között nincs olyan politikai és gazdaságpolitikai probléma, amely ezt gátolná. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecsere azt mutatta, hogy az álláspontok több fontos • kérdésben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. A külügyminiszterek állást foglaltak az enyhülés politikai folytatása és megszilárdítása mellett. Egyetértettek, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát maradéktalanul végre kell hajtani, és a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. A béke és biztonság megszilárdítása, a szocialista és a nyugati országok kétoldalú és sokoldalú együttműködésének fejlesztése csak a békés egymás mellett élés elvei, a kölcsönös előnyök alapján lehetséges. A külügyminiszterek hangsúlyozták az összeurópai energetikai, közlekedési és környezetvédelmi tanácskozások összehívásának jelentőségét. A két külügyminiszter tárgyalásai szívélyes, baráti légkörben zajlottak le, hozzájárultak a nemzetközi helyzetről vallott vélemények jobb megismeréséhez, a magyar—izlandi kapcsolatok fejlesztéséhez. Einar Agustsson elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Nagyon örülök, hogy ellátogathattam az Önök országába. Egyebek közt azért is, mert nagyra értékeljük a magyar irodalmat és zenét. Csodálattal figyeljük ennek az országnak a gazdasági fejlődését. Nagyon jól tudjuk, milyen sok nehézséget kellett leküzdeniük kezdetben, a modern Magyarország építése során, de fokozatosan úrrá lettek ezeken a nehézségeken. A megbeszélésekről elmondotta: — Ezek nagyon hasznosak voltak számunkra, sok értékes információval szolgáltak, nyílt, őszinte eszmecserét folytattunk. Hangsúlyozta, hogy az izlandi kormány minden országgal — azok társadalmi rendszerétől függetlenül — együttműködni kíván. Sok lehetőséget lát a Magyarországgal való kapcsolat fejlesztésére, mindenekelőtt a kultúra és a kereskedelem terén. De nem szabad elfelejteni — mondotta —, Izland nagyon kicsi ország, mindössze 220 ezer lakosú, ez behatárolja a külkereskedelem fokozásának lehetőségeit. A külügyminiszter összegezte Izland álláspontját a tengerjogi kérdésekről: nagy reményeket füzünk a New Yorkban jelenleg tanácskozó tengerjogi konferenciához — mondotta. — Reméljük, elismerik a tengerrel rendelkező államok jogait, és létrehozzák a 200 tengeri mérföldre kiterjedő gazdasági határt. Ez alkalommal ls szeretném hangsúlyozni, hogy csak halászati határainkat terjesztettük ki 200 mérföldre, de nem óhajtjuk felségvizeink 12 mérföldben megállapított határait kiterjeszteni. Mi a szabad tengeri hajózás hívei vagyunk, nem akadályozzuk a szabad tengeri hajózást szigetünk közelében — mondotta a külügyminiszter. — Bízunk abban, hogy New Yorkban ebben az egész vitában figyelembe veszik a tengerrel nem rendelkező országok szükségleteit és jogait. Nagyon örülünk, hogy Magyarország elismeri a 200 mérföldre kiterjesztett gazdasági határt, ezért mi hálásak vagyunk Önöknek — fejezte be nyilatkozatát a külügyminiszter. BATYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 165. v Dr. Nyirő Gyula legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia volt. Jelentős elméleteket alkotott szakterületén. Foglalkozott híres emberek megbetegedéseivel, és bebizonyította, hogy Semmelweis idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott tixinfelszíóódás következményei voltak. Elmebeteg rehabilitációs problémái is erősen foglalkoztatták. Budapesten halt meg, 1966ban. Dr. Bajos Sándor Lúgoson született, 1902-ben. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, itt avatták orvosdoktorrá, 1928-ban. Ezután a Belgyógyászati Klinikán helyezkedett el, és 1938ban a vitaminok klinikai jelentősége tárgykörből megszerezte a magántanári minősítést. Kutatási területén intenzíven foglalkozott a vitaminokkal és a szénhidrát-anyagcserével. Az egyetemről 1945-ben távozott, később a szegedi Rendelőintézet röntgen főorvosává nevezték ki. A közegészségtan jeles tudósa, dr. Rigler Gusztáv Dunamocson született, 1868-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1891-től dolgozott a budapesti közegészségtani intézetben. Fodor József, a nagy magyar orvos mellett dolgozva, közreműködött annak imraunitástani kísérleteiben. A kolozsvári egyetemre vezető professzornak 1899-ben nevezték ki, és ebben a minőségében jött az egyetemmel Szegedre. Szegeden 1927-ig maradt, ekkor kapott kinevezést a budapesti tudományegyetem közegészségtani intézetének vezetésére. Kutatási területe a közegészségügy minden területére kiterjedt. Foglalkozott járványtannal és fertőtlenítési kérdésekkel, talaj- és vízhigiéniával, az alföldi artézi kutak vizsgálatával és élelmiszerhigiéniával. Szaktudományának lelkes ismeretterjesztője is volt. Könyvei mellett közel száz szakközleményt tett közzé hazai és külföldi folyóiratokban. Megírta a Szegeden is pusztított 1831. évi kolerajárvány történetét. Megszervezte az ún. tisztiorvosi tanfolyamokat, és ezeken ő is többször előadást tartott. Érdekelték a gyógyforrások, és az iskolaegészségügy alapjait tulajdonképpen ő vetette meg. Budapesten halt meg, 1930-ban. Dr. Engel Rudolf Kolozsvárott született, 1894ben. Egyetemi tanulmányait szülővárosában kezdte, majd doktorrá avatására Budapesten került sor. A szegedi egyetem Belgyógyászati Klinikájára 1921-ben került, itt szerzett magántanári képesítést 1926-ban, majd címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Foglalkozott a tuberkolózis diagnosztikájával és terápiájával, valamint orvostörténettel. Kassára 1939-ben távozott, ahol a kórház főorvosa volt. Kassán halt meg, 1944-ben. Dr. Ditrói Gábor szemészprofesszor Kolozsvárott született, 1884-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és ott avatták orvosdoktorrá, 1909-ben. A budapesti Szemészeti Klinikán kezdte pályfutását, majd 1913-ban magántanári minősítést szerzett a szemészeti diagnosztika tárgyköréből. Tanszékvezető profeszorrá Szegeden nevezték ki, 1925-ben. Kutatási területe a szem egyensúlyi zavarainak vizsgálatára, a kamilla hatóanyagának alkalmazására és a retina betegségek tisztázására terjedt ki. Széles körű tudományos társasági tagságot viselt, többek között a brazil szemorvostársaság is tiszteletbeli tagjává választotta. 1950-ben halt meg Szegeden. Dr. Rejtő Kálmán bőrgyógyász szakorvos Dobrocson született, 1894-ben. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte, majd a szegedin fejezte be, és 1922-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután huzamosabb időt a Bőr- és Nemibeteg Klinikán töltött. A bőrgyógyászati diagnosztika tárgyköréből 1936-ban szerzett magántanári képesítést, és egy ideig megbízott tanszékvezető volt. Szegedről 1941-ben távozott, amikor a miskolci kórház főorvosává nevezték ki. Miskolcon halt meg, 1970-ben. Dr. Kassay Dezső Turistvándiban született, 1899-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, de a szegedi egyetemen fejezte be, és avatták orvossá, 1925-ben. A felső légutak sebészete tárgykörből 1941-ben nyert a szegedi egyetemen magántanári minősítést, de ezt megelőzően, már 1926-ban a budapesti egyetemen működött. Az USA Pennsylvania állambeli Temple egyetemén 1957-ben kapott egyetemi katedrát. Tudományos munkássága a tüdőanatómiéra, a mandula anatómiájára és szerepére és az orrmelléküregek betegségeinek vizsgálatára terjed ki. Dr. Zacher Pál Budapesten született, 1883ban. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, ott szerzett orvosdiplomát 1907-ben. Ezután az egyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd az egyetemmel került Szegedre. Itt magántanári minősítést szerzett a kórszövettan tárgyköréből. A győri kórház főorvosává 1924-ben nevezték ki. Győrben halt meg, 1942ben. (Folytatjuk.)