Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
'a J sa a VILÁG PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! /V r DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 199. szám 1976. augusztus 24., kedd Ára: 80 fillér Növényvédelem — Még víz kell a másodvetéseknek Az időjárás mindig ad valamilyen meglepetést a mezőgazdasági dolgozóknak. Hol az aszály miatt kell a homlokot ráncolni, mert ez okoz gondot, hol pedig a csapadék miatt. Az elmúlt hónapban mindenki az esőt várta, most a csapadék növeli a feladatokat. Különösen a szőlőültetvényekben jelent sok munkát az esős idő. Könnyen repednek a bogyók, ahol megtelepedhetnek a fürtrotItadast okozó kórokozók, s ugyanakkor megnövekszik a peron oszpóra veszély is. A másod vetésekre természetesen nagyon kedvező az esős időjárás. Jól fejlődik a takarmány és a tarlóburgonya is. A zöldségfélék fejlődése Pedig — úgy tűnik — azokban a gazdaságokban is jó, ahol később ültették el ezeket a növényeket Sajnos, a Icáposztaféléknél a hernyók annyira elszaporodtak, hogy az ellenük való védekezést nem szabad nélkülözni. A tarlóburgonyában a burgonyabogár kártétele okoz a mezőgazdasági szakembereknek többletmunkát Ezért .sok gépet kell a növényvédelemre állítani. Ismét beöltöznek a növényvédelmi szakmunkások, hogy mielőbb elvégezhessék a szükséges í növényvédelmi munkákat Örvendetes, hogy az AGROKER-nél szinte minden fontosabb növényvédő szer megvásárolható és elszállítható. Ilyenkor a jól szervezett és gyorsan végzett növényvédelemmel sok termés megmenthető. Nem szabad tehát elhanyagolni ezt a munkát. A szegedi járás gazdaságaiban határjárásunkkor megfigyelhettük, hogy a gazdaságok nagy gondot fordítanak az időszerű növényvédelmi munkákra. A szőlőtermelő gazdaságokban permeteznek. Az almatermelő üzemekben a különféle gombabetegségek ellen védekeznek. * Az aszályban elégséges öntözővizet biztosított területén a gazdaságoknak az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Minden igényt ki tudott elégíteni. Sajnos, ezzel a lehetőséggel nem minden gazdaság élt kellőképpen, mert berendezéseik nem voltak előkészítve az öntözővíz fogadására. Maglóczki András, az ATIVIZIG osztályvezetőhelyettese arról tájékoztatott, hogy az AGROKER-nél egy hónap leforgása alatt 17 millió forint értékű berendezés és annak tartozéka talált gazdára a mintegy 27 milliós készletből. A gazdaságok messzemenő támogatást kaptak az államtól. Az aszály beálltaval 30 százalék vásárlási kedvezményben részesültek, s a későbbiekben még 40 százalék kedvezményt kaptak, azaz az eredeti vételár 30 százalékáért vásárolhatták meg az öntözéshez szükséges berendezéseket, és azoknak tartozékát. Az öntözési idény előtt, alatt, majd utána közösen tart vizsgálatot az óntozőművek felett az ÖVH, az ATIVIZIG es a víztársulatok. Az országban 451 ezer hektár területet öntöznek már. Az ATIVIZIG a hozzá tartozó területen több mint 40 ezer hektár öntözéséhez biztosít vizet. Ebből Csongrád megyére 32 -ezer hektár jut. Sajnos, az öntözhető terüleTöbb figyelmet a műszaki pályákra Tanév-előkészítő megyei tanácskozás Szegeden Dr. Kornidesz Mihály előadása a pedagógusoknak Molnár Sándor és Meszes György, a balástyai Móra Ferenc Tsz tagjai, a Novatur 1507-es permetezőgéppel kombinált növényvédő szert permeteznek • kétéves almáskertben A küszöbönálló új tanév előkészületei során tegnap Szegeden, a megyei tanácsházán rendezték meg a Csongrád megyei oktatási intézmények igazgatóinak, szakfelügyelőinek. pártalapszervezeti titkárainak hagyományos értekezletét. A kétnapos programot Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s délután ugyanő mondott összefoglalót. Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője közoktatás-politikánk időszerű kérdéseiről, féladatairól beszélt, majd Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára szólt az ifjúsági moz1 galom feladatairól a KISZ IX. kongresszusának határozatai nyomán. Az elnökségben helyet foglalt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, és Deák Béla, a városi párt| bizottság titkára is. Ma, kedden konzultatív megbeszélésekkel folytatja és fejezi be munkáját a tanév-előkészítő megyei tanácskozás. tek nem szaporodnak, hanem inkább csökkennek. Ennek oka, hogy a gazdaságok öntözőberendezései elavultak, vagy olyan mértékben kopnak, hogy nem tudnak kellő kapacitással dolgozni. Az öntözési terv szerint az ATIVIZIG három időjárási viszonyra állította be. A csapadékos, a közepesen csapadékos és a száraz, aszályos időjárásra. A víz kiemelésének és elkormányzásának költsége a földekre 12 millió 500 ezer forint. Ez az összeg megoszlik. Részt vállal belőle az ATIVIZIG, a gazdaságok és a társulatok. Eddig 80 millió köbméter vizet használtak feL Maglóczki András szerint igazgatóságuk az öntözési tervét az idén is maradéktalanul teljesíti. Annál is inkább, mert a meteorológiai előrejelzések szerint is öntözni kell. Az aszály után nagy a vízhiány a talajban annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben többször jegyeztünk esős napokat. Ezek azonban nem pótolják teljes egészében az aszály okozta vízhiányt Jellemző példa, hogy a szegvári Puskin Tsz például esős napon is öntözte cukorrépáját. Az öntözési szezon kitolódott, meghosszabbodott, azaz áprilistól októberig tart, mintegy 220—240 napot ölel magába. Még, augusztusban tártunk, tehát októberig lehet még öntözni. Különösen igénylik ezt a másodvetések, a rétek, a legelők, sót ismerünk már ugaros öntözést is, amikor a puszta szántóföldet öntözik meg, készítik elő a jobb magágyat. Alapjában véve ez a munka a jövő évi termés megalapozását jelenti. Talajminták a Holdról A Ssaljut—5 hetedik hete Vasárnap, sima leszállással. Földet ért a Luna—24 jelzésű szovjet automatikus holdkutató űrállomás visszatérő berendezése, amely augusztus 19-én startolt a Hold felszínéről, fedélzetén egy értékes, holdtalajmintákat tartalmazó tartállyal. A Luna—24 fúróberendezése segítségével, amelynek megszerkesztésekor a tervezők új műszaki megoldások egész sorát alkalmazták, s amely sikerrel vizsgázott a kísérlet során, a szovjet űrkutatás újabb jelentós lépést tett a Földünkhöz legközelebb levő égitest tanulmányozásában. A Luna—24 „küldeményének" tanulmányozása — mint a korábbi kísérletek mutatták — hosszabb időt igényel, de várhatóan a holdfelszín összetételének további sajátosságait tisztázza majd, s ezzel egyben közelebb visz a Föld keletkezésevel kapcsolatos kérdések végleges tisztázásához. Az automatikus holdkutató állomás segítségével végrehajtott sikeres vállalkozás a szovjet űrkutatás egyik stratégiai fő irányának — a kozmikus térség és az égitestek automatikus eszközökkel való megismeresenek — továbbfejlesztését jelenti. * A TASZSZ különtudósftója jelenti a földi irányító központból. hogy végéhez közeledik Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrrepülésének hetedik hete a Szaljut—5 orbitális tudományos állomás fedélzetén. Egynapos aktív pihenés után a kozmonauták hozzáfogtak egy kísérletsorozathoz, amelyben fontos szerepet játszik egy infravörös színképelemző teleszkóp. Ugyanakkor folytatták a korábban megkezdett kísérleteket. A Föld légkörének áttetszőségét vizsgálták azzal a céllal, hogy tanulmányozzák, hogyan változik a légkör összetétele a Föld felszínétől való különböző távolságokban. A kísérleteket az infravörös spektrumban végezték a Föld kontinentális területei és a világóceán fölött. Tanulmányozták továbbá a Nap és légkörének infravörös kisugárzását. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok egészsége és közérzete kitűnő. Az űrrepülés folytatódik. Dr. Kornidesz. Mihály előadásában először arra emlékeztetett, hogy a párt 1972es közoktatás-politikai határozatában olyan távlati kérdések is szóba kerültek: milyen legyen a későbbi évek oktatási rendszere. Ehhez természetesen tudományos igényű előmunkálatokra van szükség, s 1978-ra kell konkrét javaslatokat tenni. Jelenleg két alternatíva merült föl — elemzésükhöz többek között figyelembe veszik más. elsősorban szocialista országok példáit — a tízosztályos és a nyolcosztályos iskoia lehetősége. Az előbbi mellett több kedvező momentum szól, föltehetően megoldható vele az általános műveltség legfontosabb elemeinek elsajátíttatása. Az NDK-ban például azonos tanterv alapján oktatnak tíz évfolyamot, de a fölsőfokú tanulmányokra alkalmasnak látszó diákokkal a nyolcadik évtől külön rendszerszerint foglalkoznak. Ez a szelekció — a nyolcadik osztály után — meglehetősen erős, hiszen száz egyetemi férőhelyre száztíz-száztizenöt gyerekkel számolnak. Ismét másik változat szerint azonos anyagot oktatnak nyolcadik osztályig, ahonnan a tanulók egyik csoportja a kilencedik osztályba megy (a Szovjetunióban például 60 százaléka, de Romániában csak egyharmada), a többiek szakmunkásképzőkben, szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat. Vagyis tíz évig kötelező az oktatás, de a tananyag csak nyolc évig azonos mindenkinek. Ez a variáció lehet a mi nyolcosztályos rendszerünk javított változata. Persze, az előkészítő elemzést seregnyi más tényező is motiválja, így nem utolsósorban az az örvendetes jelenség, hogy hamarosan mind több gyerek kerül az iskolapadokba. Az 1978-as új tantervek, tankönyvek bevezetésének előkészületeiről dr. Kordinesz Mihály elmondta, egy időben némi lemaradást tapasztaltak, szerencsére a javaslatokat széles körben, aktív tantestületi vitákon elemezték, és sok segítséget kaptak a sajtótól is. A minisztériumnak az az elképzelése, hogy minden pedagógus kapjon lehetőséget az új dokumentumok megismerésére, kézikönyvek, cikkek, tanulmányok segítsék fölkészülésüket. Dr. Kornidesz Mihály a közvetlen feladatokat oktatási szintenként, külön-külön is elemezte. Óriási eredmény — hangoztatta —, hogy az óvodás korúak 78 százaléka valóban el is jut az óvodába, jóllehet az arány nem mindenütt egységes. Volt idő, amikor Szeged 92 százalékos telítettséggel vezetett, most Budapest érte el a 91 százalékot, s az aránytalanság mindenekelőtt az igényekben jelentkezik: tavaly 24— 26 ezer gyerek maradt ki a? óvodákból, többségükben négy-öt nagyvárosban. Hasznos kezdeményezés volt az iskolai előkészítők megszervezése, továbbfejlesztésük ugyancsak az 1978-ás új tantervvel várható. A népesedéspolitikai határozatokból fakadóan persze gondokat okoz majd, ha 100—120 ezerrel több gyerekre kell számítani tartósan, s tulajdonképpen 90 ezer új óvodai férőhely kell ahhoz, hogy tartani tudjuk azt a bizonyos 78 százalékot: megközelítően ilyen keretszám szerepel az új ötéves tervben. Megközelítően, s ezért nélkülözhetetlen a társadalmi segítség: az új óvodai férőhelyek megteremtéséhez fontos szerep hárul a tanácsi és pártszervezetekre, de az üzemekre is, melyeknek közvetlen érdeke, hogy a dolgozó nőket visszakaphassák. A jelenlegi óvoda feltételek sem mindenütt kielégítőek, nemcsak a felszerelések hiányosak, de nincs elég képesített óvónő sem. A gondok orvoslására vezették be ismét az óvónők középiskolai szintű képzését, ami persze nem végleges megoldás, átmeneti forma, kívánatos lenne, ha az itt végzők továbbtanulnának levelező úton. hogy a növekvő, korszerű feltételeknek is megfelelhessenek. Az általános iskolák feladatairól szólva kitért arra, hogy a tankötelezettség teljesítéséről kollektív önbirálatra van szükség. Mindenkinek végig kell gondolnia annak képtelenségét, hogy lassan évtizede a diákok tíz százaléka nem végzi el az általános iskolát. Volt ez az arány persze nagyobb is, de utóbb erősen, stabilan megragadtunk ennél a 10 százaléknál! Többek között felül kell vizsgálni, hogy minden esetben gondos mérlegelés dönt-e a 6 éves korú gyerekekről, hogy alkalmasak az iskolára, ugyanakkor a végzősök problémáit is megvizsgálhatnánk azokban az esetekben, amikor a kelleténél csábítóbb az egyes üzemekben fölkínált gyors kereseti lehetőség. Kedvező jelenség, hogy moöt csupán az első osztályosok 6—8 százaléka nem léphet tovább, korábban évekig ez a szám 11 százalékos volt. Jelenleg az általános iskolát a diákok 79 százaléka végzi el nyolc esztendő alatt, 89 százaléka pedig tíz év során; a cél nem más, mint ezen arányok javítása. Ugyancsak eredménynek tekinthetjük, hogy fejlődött a gyerekek olvasási, beszéd- és fogalmazási készsége, de nem fejlődött a számolási készsége, ami a későbbiek során abban is érezteti kedvezőtlen hatását, hogy egyre kevesebben jelentkeznek műszaki pályákra. Aránytalanságok mutatkoznak az egyes városokon belül is az oktatási intézmények személyi és tárgyi feltételeiben. Kedvezőbb képet kapunk viszont az általános iskolások továbbtanulási szándékairól, míg 6—7 éve 82—84 százalékban, utóbb 93 —94 százalékban szeretnék tanulmányaikat folytatni, s egyre többen, a szakmunkásképzésben és a szakközépiskolákban. A középiskolák feladatairól szólva dr. Kornidesz Mihály visszatért arra a kedvezőtlen, jelenségre, hogy a műszaki pályák egyre kevésbé vonzóak. Míg más fakultásokon" négyszeres-ö(.szörös a túljelentkezés, több olyan intézmény akad, ahol a férőhelyeknek csupán kétharmadára akad jelentkező. Mi más lehetne a középiskolák feladata, megszerettetni a matematikát, a fizikát, a műszaki tudományokat. A továbbtanulás bázisa változatlanul a gimnázium, itt kell javítani a természettudományos oktatás feltételeit: általában véve az 1978-as tanterv ezen a területen is várhatóan intézkedik majd. A nevelés kérdéseiről dr. Kornidesz Mihály elmondta: milyen fontos a tanítási órán belüli és kívüli nevelést szinkronba hozni a szülői neveléssel, valamint a társadalmi, az adott környezeti hatással. De együttesen kell foglalkozni a szellemi és testi neveléssel is. hiszen csak ígv képzelhető el a szocialista embertípus megteremtése, a kettő közül bizony lemaradt az utóbbi, a tanulók testi nevelése. Beszélt arról is, hogy alaptalannak bizonyult a hiedelem, miszerint az V. ötéves tervben háttérbe szorul a kultúra. Kiderült ugyanis, hogy az előző tervidőszakhoz képest ezen a terüetlen 48 százalékos túlteljesítésnél tartunk, amihez fogható előrelépés a gazdasagi életben sem igen található. Azon kell faéadozni, hogy ahol csak lehet, közösen hozzunk létre iskolát és kulturális intézményeket. Befejezésül az előadó új intézkedésekről szólt, s egyebek között megemlítette, hogy a végzős szakemberek pályázati rendszerű elhelyezkedésétől az oktatási intézmények feszítő pedagógushiányán akarnak segíteni. ' * Dr. Kornidesz Mihály szegedi előadását követően ellátogatott az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba, majd Csongrádra utazott. N. L át v