Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

'a J sa a VILÁG PROLETÁRJÁT,EGYESÜLJETEK! /V r DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 199. szám 1976. augusztus 24., kedd Ára: 80 fillér Növényvédelem — Még víz kell a másodvetéseknek Az időjárás mindig ad va­lamilyen meglepetést a me­zőgazdasági dolgozóknak. Hol az aszály miatt kell a hom­lokot ráncolni, mert ez okoz gondot, hol pedig a csapadék miatt. Az elmúlt hónapban mindenki az esőt várta, most a csapadék növeli a felada­tokat. Különösen a szőlőül­tetvényekben jelent sok mun­kát az esős idő. Könnyen repednek a bogyók, ahol megtelepedhetnek a fürtrot­Itadast okozó kórokozók, s ugyanakkor megnövekszik a peron oszpóra veszély is. A másod vetésekre természete­sen nagyon kedvező az esős időjárás. Jól fejlődik a ta­karmány és a tarlóburgonya is. A zöldségfélék fejlődése Pedig — úgy tűnik — azok­ban a gazdaságokban is jó, ahol később ültették el eze­ket a növényeket Sajnos, a Icáposztaféléknél a hernyók annyira elszaporodtak, hogy az ellenük való védekezést nem szabad nélkülözni. A tarlóburgonyában a burgo­nyabogár kártétele okoz a mezőgazdasági szakemberek­nek többletmunkát Ezért .sok gépet kell a növény­védelemre állítani. Ismét be­öltöznek a növényvédelmi szakmunkások, hogy mielőbb elvégezhessék a szükséges í növényvédelmi munkákat Örvendetes, hogy az AGRO­KER-nél szinte minden fon­tosabb növényvédő szer meg­vásárolható és elszállítható. Ilyenkor a jól szervezett és gyorsan végzett növényvéde­lemmel sok termés meg­menthető. Nem szabad tehát elhanyagolni ezt a munkát. A szegedi járás gazdaságai­ban határjárásunkkor meg­figyelhettük, hogy a gazda­ságok nagy gondot fordíta­nak az időszerű növényvé­delmi munkákra. A szőlő­termelő gazdaságokban per­meteznek. Az almatermelő üzemekben a különféle gom­babetegségek ellen védekez­nek. * Az aszályban elégséges ön­tözővizet biztosított területén a gazdaságoknak az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság Minden igényt ki tudott elégíteni. Sajnos, ezzel a le­hetőséggel nem minden gaz­daság élt kellőképpen, mert berendezéseik nem voltak előkészítve az öntözővíz fo­gadására. Maglóczki András, az ATIVIZIG osztályvezető­helyettese arról tájékozta­tott, hogy az AGROKER-nél egy hónap leforgása alatt 17 millió forint értékű beren­dezés és annak tartozéka ta­lált gazdára a mintegy 27 milliós készletből. A gazda­ságok messzemenő támoga­tást kaptak az államtól. Az aszály beálltaval 30 száza­lék vásárlási kedvezményben részesültek, s a későbbiekben még 40 százalék kedvez­ményt kaptak, azaz az ere­deti vételár 30 százalékáért vásárolhatták meg az öntö­zéshez szükséges berendezé­seket, és azoknak tartozékát. Az öntözési idény előtt, alatt, majd utána közösen tart vizsgálatot az óntoző­művek felett az ÖVH, az ATIVIZIG es a víztársulatok. Az országban 451 ezer hektár területet öntöznek már. Az ATIVIZIG a hozzá tartozó területen több mint 40 ezer hektár öntözéséhez biztosít vizet. Ebből Csongrád me­gyére 32 -ezer hektár jut. Sajnos, az öntözhető terüle­Több figyelmet a műszaki pályákra Tanév-előkészítő megyei tanácskozás Szegeden Dr. Kornidesz Mihály előadása a pedagógusoknak Molnár Sándor és Meszes György, a balástyai Móra Fe­renc Tsz tagjai, a Novatur 1507-es permetezőgéppel kombi­nált növényvédő szert permeteznek • kétéves almás­kertben A küszöbönálló új tanév előkészületei során tegnap Szegeden, a megyei tanácsházán rendezték meg a Csong­rád megyei oktatási intézmények igazgatóinak, szakfelügye­lőinek. pártalapszervezeti titkárainak hagyományos érte­kezletét. A kétnapos programot Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s délután ugyanő mon­dott összefoglalót. Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője közoktatás-politikánk időszerű kérdéseiről, féladatairól beszélt, majd Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára szólt az ifjúsági moz­1 galom feladatairól a KISZ IX. kongresszusának határozatai nyomán. Az elnökségben helyet foglalt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, és Deák Béla, a városi párt­| bizottság titkára is. Ma, kedden konzultatív megbeszélé­sekkel folytatja és fejezi be munkáját a tanév-előkészítő megyei tanácskozás. tek nem szaporodnak, hanem inkább csökkennek. Ennek oka, hogy a gazdaságok ön­tözőberendezései elavultak, vagy olyan mértékben kop­nak, hogy nem tudnak kellő kapacitással dolgozni. Az öntözési terv szerint az ATIVIZIG három időjá­rási viszonyra állította be. A csapadékos, a közepesen csapadékos és a száraz, aszá­lyos időjárásra. A víz ki­emelésének és elkormányzá­sának költsége a földekre 12 millió 500 ezer forint. Ez az összeg megoszlik. Részt vál­lal belőle az ATIVIZIG, a gazdaságok és a társulatok. Eddig 80 millió köbméter vi­zet használtak feL Maglóczki András szerint igazgatóságuk az öntözési tervét az idén is maradék­talanul teljesíti. Annál is inkább, mert a meteoroló­giai előrejelzések szerint is öntözni kell. Az aszály után nagy a vízhiány a talajban annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben többször je­gyeztünk esős napokat. Ezek azonban nem pótolják teljes egészében az aszály okozta vízhiányt Jellemző példa, hogy a szegvári Puskin Tsz például esős napon is ön­tözte cukorrépáját. Az öntözési szezon kitoló­dott, meghosszabbodott, azaz áprilistól októberig tart, mintegy 220—240 napot ölel magába. Még, augusztusban tártunk, tehát októberig le­het még öntözni. Különösen igénylik ezt a másodvetések, a rétek, a legelők, sót isme­rünk már ugaros öntözést is, amikor a puszta szántóföldet öntözik meg, készítik elő a jobb magágyat. Alapjában véve ez a munka a jövő évi termés megalapozását je­lenti. Talajminták a Holdról A Ssaljut—5 hetedik hete Vasárnap, sima leszállással. Földet ért a Luna—24 jel­zésű szovjet automatikus holdkutató űrállomás visszatérő berendezése, amely augusztus 19-én startolt a Hold fel­színéről, fedélzetén egy értékes, holdtalajmintákat tartal­mazó tartállyal. A Luna—24 fúróberendezése segítségével, amelynek megszerkesztésekor a tervezők új műszaki megoldások egész sorát alkalmazták, s amely sikerrel vizsgázott a kí­sérlet során, a szovjet űrkutatás újabb jelentós lépést tett a Földünkhöz legközelebb levő égitest tanulmányozásában. A Luna—24 „küldeményének" tanulmányozása — mint a korábbi kísérletek mutatták — hosszabb időt igé­nyel, de várhatóan a holdfelszín összetételének további sa­játosságait tisztázza majd, s ezzel egyben közelebb visz a Föld keletkezésevel kapcsolatos kérdések végleges tisztá­zásához. Az automatikus holdkutató állomás segítségével vég­rehajtott sikeres vállalkozás a szovjet űrkutatás egyik stra­tégiai fő irányának — a kozmikus térség és az égitestek automatikus eszközökkel való megismeresenek — tovább­fejlesztését jelenti. * A TASZSZ különtudósftója jelenti a földi irányító köz­pontból. hogy végéhez közeledik Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrrepülésének hetedik hete a Szaljut—5 orbitális tudományos állomás fedélzetén. Egynapos aktív pihenés után a kozmonauták hozzáfog­tak egy kísérletsorozathoz, amelyben fontos szerepet ját­szik egy infravörös színképelemző teleszkóp. Ugyanakkor folytatták a korábban megkezdett kísérleteket. A Föld légkörének áttetszőségét vizsgálták azzal a céllal, hogy ta­nulmányozzák, hogyan változik a légkör összetétele a Föld felszínétől való különböző távolságokban. A kísérle­teket az infravörös spektrumban végezték a Föld konti­nentális területei és a világóceán fölött. Tanulmányozták továbbá a Nap és légkörének infravörös kisugárzását. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos be­rendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok egész­sége és közérzete kitűnő. Az űrrepülés folytatódik. Dr. Kornidesz. Mihály elő­adásában először arra emlé­keztetett, hogy a párt 1972­es közoktatás-politikai hatá­rozatában olyan távlati kér­dések is szóba kerültek: mi­lyen legyen a későbbi évek oktatási rendszere. Ehhez ter­mészetesen tudományos igé­nyű előmunkálatokra van szükség, s 1978-ra kell konk­rét javaslatokat tenni. Jelen­leg két alternatíva merült föl — elemzésükhöz többek között figyelembe veszik más. elsősorban szocialista országok példáit — a tízosz­tályos és a nyolcosztályos is­koia lehetősége. Az előbbi mellett több kedvező mo­mentum szól, föltehetően megoldható vele az általános műveltség legfontosabb ele­meinek elsajátíttatása. Az NDK-ban például azonos tan­terv alapján oktatnak tíz év­folyamot, de a fölsőfokú ta­nulmányokra alkalmasnak látszó diákokkal a nyolca­dik évtől külön rendszersze­rint foglalkoznak. Ez a sze­lekció — a nyolcadik osz­tály után — meglehetősen erős, hiszen száz egyetemi férőhelyre száztíz-száztizenöt gyerekkel számolnak. Ismét másik változat szerint azonos anyagot oktatnak nyolcadik osztályig, ahonnan a tanulók egyik csoportja a kilencedik osztályba megy (a Szovjet­unióban például 60 százalé­ka, de Romániában csak egy­harmada), a többiek szak­munkásképzőkben, szakkö­zépiskolákban folytatják ta­nulmányaikat. Vagyis tíz évig kötelező az oktatás, de a tananyag csak nyolc évig azonos mindenkinek. Ez a variáció lehet a mi nyolc­osztályos rendszerünk javí­tott változata. Persze, az elő­készítő elemzést seregnyi más tényező is motiválja, így nem utolsósorban az az örvendetes jelenség, hogy ha­marosan mind több gyerek kerül az iskolapadokba. Az 1978-as új tantervek, tankönyvek bevezetésének előkészületeiről dr. Kordinesz Mihály elmondta, egy időben némi lemaradást tapasztal­tak, szerencsére a javaslato­kat széles körben, aktív tan­testületi vitákon elemezték, és sok segítséget kaptak a sajtótól is. A minisztérium­nak az az elképzelése, hogy minden pedagógus kapjon le­hetőséget az új dokumentu­mok megismerésére, kézi­könyvek, cikkek, tanulmá­nyok segítsék fölkészülésüket. Dr. Kornidesz Mihály a közvetlen feladatokat okta­tási szintenként, külön-külön is elemezte. Óriási eredmény — hangoztatta —, hogy az óvodás korúak 78 százaléka valóban el is jut az óvodá­ba, jóllehet az arány nem mindenütt egységes. Volt idő, amikor Szeged 92 százalékos telítettséggel vezetett, most Budapest érte el a 91 száza­lékot, s az aránytalanság mindenekelőtt az igények­ben jelentkezik: tavaly 24— 26 ezer gyerek maradt ki a? óvodákból, többségükben négy-öt nagyvárosban. Hasz­nos kezdeményezés volt az iskolai előkészítők megszer­vezése, továbbfejlesztésük ugyancsak az 1978-ás új tan­tervvel várható. A népese­déspolitikai határozatokból fakadóan persze gondokat okoz majd, ha 100—120 ezer­rel több gyerekre kell szá­mítani tartósan, s tulajdon­képpen 90 ezer új óvodai fé­rőhely kell ahhoz, hogy tar­tani tudjuk azt a bizonyos 78 százalékot: megközelítően ilyen keretszám szerepel az új ötéves tervben. Megköze­lítően, s ezért nélkülözhetet­len a társadalmi segítség: az új óvodai férőhelyek meg­teremtéséhez fontos szerep hárul a tanácsi és pártszer­vezetekre, de az üzemekre is, melyeknek közvetlen ér­deke, hogy a dolgozó nőket visszakaphassák. A jelenlegi óvoda feltételek sem minde­nütt kielégítőek, nemcsak a felszerelések hiányosak, de nincs elég képesített óvónő sem. A gondok orvoslására vezették be ismét az óvónők középiskolai szintű képzését, ami persze nem végleges megoldás, átmeneti forma, kívánatos lenne, ha az itt végzők továbbtanulnának le­velező úton. hogy a növek­vő, korszerű feltételeknek is megfelelhessenek. Az általános iskolák fel­adatairól szólva kitért arra, hogy a tankötelezettség tel­jesítéséről kollektív önbirá­latra van szükség. Minden­kinek végig kell gondolnia annak képtelenségét, hogy lassan évtizede a diákok tíz százaléka nem végzi el az általános iskolát. Volt ez az arány persze nagyobb is, de utóbb erősen, stabilan meg­ragadtunk ennél a 10 száza­léknál! Többek között felül kell vizsgálni, hogy minden esetben gondos mérlegelés dönt-e a 6 éves korú gyere­kekről, hogy alkalmasak az iskolára, ugyanakkor a vég­zősök problémáit is megvizs­gálhatnánk azokban az ese­tekben, amikor a kelleténél csábítóbb az egyes üzemek­ben fölkínált gyors kereseti lehetőség. Kedvező jelenség, hogy moöt csupán az első osztályosok 6—8 százaléka nem léphet tovább, koráb­ban évekig ez a szám 11 százalékos volt. Jelenleg az általános iskolát a diákok 79 százaléka végzi el nyolc esz­tendő alatt, 89 százaléka pe­dig tíz év során; a cél nem más, mint ezen arányok ja­vítása. Ugyancsak eredmény­nek tekinthetjük, hogy fejlő­dött a gyerekek olvasási, be­széd- és fogalmazási készsé­ge, de nem fejlődött a szá­molási készsége, ami a ké­sőbbiek során abban is érez­teti kedvezőtlen hatását, hogy egyre kevesebben je­lentkeznek műszaki pályák­ra. Aránytalanságok mutat­koznak az egyes városokon belül is az oktatási intézmé­nyek személyi és tárgyi fel­tételeiben. Kedvezőbb képet kapunk viszont az általános iskolások továbbtanulási szándékairól, míg 6—7 éve 82—84 százalékban, utóbb 93 —94 százalékban szeretnék tanulmányaikat folytatni, s egyre többen, a szakmunkás­képzésben és a szakközépis­kolákban. A középiskolák feladatairól szólva dr. Kor­nidesz Mihály visszatért ar­ra a kedvezőtlen, jelenségre, hogy a műszaki pályák egy­re kevésbé vonzóak. Míg más fakultásokon" négyszeres-ö(.­szörös a túljelentkezés, több olyan intézmény akad, ahol a férőhelyeknek csupán két­harmadára akad jelentkező. Mi más lehetne a középisko­lák feladata, megszerettetni a matematikát, a fizikát, a műszaki tudományokat. A továbbtanulás bázisa válto­zatlanul a gimnázium, itt kell javítani a természettu­dományos oktatás feltételeit: általában véve az 1978-as tanterv ezen a területen is várhatóan intézkedik majd. A nevelés kérdéseiről dr. Kornidesz Mihály elmondta: milyen fontos a tanítási órán belüli és kívüli nevelést szinkronba hozni a szülői neveléssel, valamint a tár­sadalmi, az adott környezeti hatással. De együttesen kell foglalkozni a szellemi és testi neveléssel is. hiszen csak ígv képzelhető el a szocialista embertípus megteremtése, a kettő közül bizony lemaradt az utóbbi, a tanulók testi ne­velése. Beszélt arról is, hogy alaptalannak bizonyult a hie­delem, miszerint az V. öt­éves tervben háttérbe szorul a kultúra. Kiderült ugyanis, hogy az előző tervidőszakhoz képest ezen a terüetlen 48 százalékos túlteljesítésnél tar­tunk, amihez fogható előre­lépés a gazdasagi életben sem igen található. Azon kell faéadozni, hogy ahol csak lehet, közösen hozzunk létre iskolát és kulturális intézmé­nyeket. Befejezésül az elő­adó új intézkedésekről szólt, s egyebek között megemlítet­te, hogy a végzős szakembe­rek pályázati rendszerű el­helyezkedésétől az oktatási intézmények feszítő pedagó­gushiányán akarnak segíteni. ' * Dr. Kornidesz Mihály sze­gedi előadását követően ellá­togatott az ópusztaszeri Nem­zeti Emlékparkba, majd Csongrádra utazott. N. L át v

Next

/
Thumbnails
Contents