Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Péntels, I97G. augusztus 20. 11 ••1 Ml IMI lllll Az opusztaszeri A dcszki A kiszombori somogyi Karolyno felvételei A

Megvárt a legértékesebb. A műemlékvédelem is jegyzi. Tábla a falon, tómondatos útbaigazítás: épült 1700-ban, s a stílusa: barokk. Egy másik tábla a mai hétköznapokról árulkodik, a kastély nevelőotthon. - A pedagógusok készséges Idegenvezetők. Beletanultak ebbe a szerepbe is, mert jönnek ide autóbusszal, kerékpárral, a szomszédos községekből és az ország távolabbi vidékeiről. Valahonnan tudják, hogy a kastélyt érdemes megtekinteni. Hogy ml mennyire eredeti, pontosabban mennyi idős, nehéz kideríteni. A kastélyokat általában hosszú ideig építették, amikor meg elkészült, a ház urának ízlése és a változó divat szerint alakították tovább. Az elhúzódó munkákra született az a mondás: „Sokáig meg kell fontolni, amit egyszer felépítesz." A bennfentes magyarázat szerint a lépcsőház kovácsolt vaskapuja olyan idős. mint az épület. Az utcára nyíló kapu tizenöt évvel ezelőtt készült, a régi másolata. A műemlékvédelem nem engedi, hogy a világítást, s a fal színét megváltoztassák és a lépcsőház korlátját kicseréljék. A két nagy terem falalt csak fehérre lehet meszelni. Valószínű, ilyen fehér volt akkor is, amikor Rózsa Sándort itt vallatták. A várfal izgatja legjobban a betoppanók fantáziáját Mindenki a Kurca-parti romot akarja látni, amit felújítanak. Az egész épületre az utóbbi Öt év alatt egymillió forintot költöttek. A falumúzeum igazgatója, Jaksa János tud a legtöbbet a •kastélyról. A múzeumban régi írásokat, képeket mutat. Egy múlt századi festményen még a börtön épülete is látható. — Ezt már rég lerombolták. Ha jól emlékszem — néhány pillanatig töpreng a 72 éves ember —, akkor a börtönt 1910-ben bontották le. Három megyéből hozták ide. a rabokat. A kastélyt 170Q-ban a Hallerok-építették újjá. A jelenlegi helyen többször épftkéztek. A falak nagyon erősek,'a külső égy méter vastag. Annak idején a mesterek pormészbe rakták a téglát, ma.id vízzel megöntözték és egy-két napig vártak, amíg megkötött. - A padlásról Kossuth katonái a császáriakat lőtték. Nem bírták a kastélyt bevenni — szólal meg hátunk mögött egy tízéves néger kisfiú és igy bekapcsolódik a beszélgetésbe, Ö is mesél, méghozzá tökéletes maKastélyok Hol a tőrök elől, hol a német elől futottak az itt élő népek. Évszázadokig csak a nagy pusztaság volt az Alföldön, a kultúra, a civilizáció jeleivel az erre utazók ritkán találkoztak. Amit meghagyott a tőrök, az az enyészet, vagy más ellenség vagy az atyafiak haragjának martaléka lett. Az indulatokat nehezen lehetett zabolázni és a piros kakas hamar felkerült a nádtetejű házak, vagy a földesúri kúriák tetejére. A történelem filmtekercseinek képei ismerősek. Az elemi iskolás is tudja, hogy a tőrök hódoltság alatt sem a gazdaság, sem a kultúra nem indult virágzásnak. Ebből a korbői ne ls keressünk emlékeket. De aztán? Aztán sem történt túl sok érdekes, bár a ma emberének minden történelmi pillanat érdekfeszítő. Egy pesti idegenvezető ismerősöm szavai miatt az emlékeken kezdtem töprengeni. — Az Alföldre ritkán viszek csoportokat, mert keveset lehet ott látni: egy-két múzeum, néhány templom, ételek és homoki borok. Sehol egy száz-kétszázéves valamire való épület, ami mutatna. Ehhez hasonlókat mondott még tovább, amihez én bólogattam ls. Később jutott eszembe, szólni kellett volna. Régi udvarházak, kúriák valóban ninesenck, de léteznek kastélyok. Már nem ls idegenforgalmi, hanem kultúrtörténeti szempontból érdekelt a dolog s ezért beültem a Somogyi-könyvtárba. Hiába olvastam azonban Genthon István: Magyarország művészeti emlékeit, H. Takács Mariann; Magyarországi udvarházak és kastélyok eimű Írását. Rados Jenő: Magyar kastélyok könyvét. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák érdekfeszítő olvasmányát, Csongrád megyéből egyetlenegy építmény sem szerepelt a kötetekben. A „Vármegyei szociográfiák" emlitl, hogy a Károlyiak a derekegyházi kastélyt uradalmi központnak akarták kiépíteni. Pompásan felszerelt épület, kedvenc nyaralóhelye volt a családnak. Ennyit tudva ültem autóba, hogy körülutazzam a megyét, kastély-ügyben. gyarsággal. Jaksa bácsi megsimogatja a gyerek fejét. — Az unokám — magyarázatképpen -hozzáteszi: — az édesapja ghanái. A gyerek most Itt tanul Szegváron. Felcsillan az öreg szeme, büszkén mondja: — Tudja, hogy Szegvár 107 évig Csongrád megye székhelye is volt? Zsilinszky Mihály múlt századbeli leírásából azt is lehet tudni, hogy lett a község a vármegye központja. A szatmári békekötés után, — amikor az újonnan alakult megyének nem volt székhelye. — kétségtelenül Szeged lett volna a legalkalmasabb erre a szerepkörre. A váro6 azonban saját birtokainak visszaszerzésével küszködött és gróf Károlyi Sándor szép Szegvári kastélyát lakásul felajánlotta az első főispánnak, gróf Köllonics Ádámnak,' A vármegyét pedig a szegénység vitte Szegvárra, mivel nem Vólt saját épülete, és a hivatalos Iratokat sem tudták hol tartant. A megye a gyűléseit mindig másutt tartotta, azok szinte vándorkirándulúsok voltak. Az alispán vagy főispán hol ide. hol oda hívta össze a nemességet. A szatmári béke után nem volt a megyének olyan kis faluja, ahol ne üléseztek volna. A következő főispán Szegeden vett egy házat, de mivel az rossz állapotban volt, eladták. Az 1758-as vásárhelyi gyűlés kimondta: márpedig egy új megyeházát kell Szegeden építeni. Aztán megkezdődött a vita. huzavona az építkezés körül. Az újonnan alakult vármegye harmadik főispánja Csongrádot jelölte székhelyéül. A főispán óhaját megszavazta a megyegyűlés, de a tervnek voltak ellenzői. Végül Mária Terézia 1707-ben úgy határozott, hogy a régen tervezett megyeházát ott épitlk fel, ahol akarják, csak azt óhajtotta, hogy a tervrajz és a költségvetés szerint kezdjenek az építkezéshez. És megkívánta: a börtönhelyiséget kemencével kell ellátni. a női börtönt cl kell különftefii' ¥ térnem: éírar-épmnél a szilárdságot jobban vegyék figyelembe, mint a küllemet. A mofcypi uraknak ismét eszébe jutott. Szegvár. A kastélyt csak börtönnel kell bővíteni, s melléképületekkel megtoldani. Szegedi építészek eskü mellett becsülték fel a Károlyi kastélyt és véleményük az volt: a kastély emeleti része lakhatatlan, a földszint is roskadófélben van, a fa nagyobbára korhadt. Ennélfogva az épület nem ér többet 836 forintnál. A vármegye ezen az áron vette meg az épületet, dé az átalakítására még 20 ezer forintot Kiköltött. Vasalt régi ajtók, sárgára meszelt, egy méter széles falak és az ablakok fakerete zöld szinű. Hirtelen, első ránézésre ez tűnik fel a derekegyházi kastélyból. amelyet 1703-ban á Rákóczi család építtetett. Nem kecses, nem hasonlít az észak-magyarországi kastélyhoz. Arra is jó volt, — ez látszik a vastag falakon, — hogy az ellenséggel szemben védekezzenek. Fejes István, a derekegyházi tanács elnöke úgy emlékszik legénykorára, mint a tegnapra. — A kastély története mindig izgatott. Legénykoromban sok mesét hallottam. Bojár Imre és csapata hosszú Időn keresztül búvóhelyül használta a kastélyt. A legendás hírű betyár sokáig portyázott ezen a vidéken. A magam szemével is méggyőződtem, hogy a kastélyt alagút kötötte össze' a közeli erdővel. Negyven évvel ezelőtt, amikor a konyhai része leszakadt, kiderült, hogy az épület alatt alagút van. Ekkor felfedeztük, végigmentünk az egy kilométer hosszú, másfél méter széles. 1.80 méter magas nyíláson, ami félig földdel volt betemetve és úgy kellett kitisztítani. A RSkőczl-íéhoz érkeztünk, amelyet hárman is alig tudtak k'örülémi. Tovább is kutattam a föld alatt, de az alagút már anyrtyira be volt temetve, hogy nem lehetett kiásni. A Rákóczt-fa néhány éve száradt ki. a három méteres vastag tölgy több mint 200 éves volt, amikor kivágták. A kastély történetét 1972-beh falugyűlésén ismertettük. A szentesi levéltár anyagából néhány adatot megtudtunk róla. Amikor Károlyi elárulta Rákóczit, a kastélyt ajándékba kapta a királytól, ö cserélte ki a zsindelytetőt és'még egy emeletet épített rá. A kastély 32 szobája Idős, beteg embereknek ad otthont. A szociális otthonhoz 11 hold francia kert tartozik. Nemcsak az épület karbantartásával törődnek sokat — évente 200 e?er forintba kerül a salétromos falak javítása —, hanem a kerttel ls, A nagymágocsl szociális otthon olyan látványt nyújt, mint az angol filmeken megjelenő tornyos kastélyok. Gyönyörű ez a barokk stílusú építmény, ötven hold park veszi körül, amelyet angol rendszerben telepítettek. Hat kertész az eredeti stílusnak megfelelően telepiti a fákat és a díszcserjéket. A szociális otthon 350 lakója kellemesen érezheti magát a nem mindennapi környezetben. A 78 szobában teljes kényelmet találnak. Sok pénzbe kerül az épület fenntartása és a karbantartása, pedig a kastély nem Idős, a múlt század uto-so évtizedében épült. Példáai egyszeri körülfestése közel egymillió forint. Az idén 2.5 mtllií. forintért építették a szennyvízcsatornát. A falu vb-tltkára. Csizmadia Sándor kíváncsivá tesz. Tőle tudom, a kastélyt Ybl Miklós tervezte. (Ennek nyomára semmilyen könyvben nem bukkantam, bár elképzelhető, hisz Ybl a Károlyi családnak is sokat dolgozott, a kastély a Károlyiaké volt. — Az építkezésről egy régi könyvben olvastam, onnan tudom. hogy a kastély Ybl tervezése. Sajnos a könyv nincs meg, és a pontos címre sem emlékszem — mondja mentegetőzve Csizmadia Sándor. Kiszomboron annyit azért megtudtam, hogy a kastélyt 1857-ben építette a Rónay család. Az olasz—román stílusú épület falai között tyúkok kotkodácsolnak, az ÁFÉSZ csirkekeltetője mellett ttt működik a MEK felvásárlótelepe is. A praktikus célnak megfelelően alakították kl a termeket és tárolókat. Sok kiszomborl marasztalja el a helyi tanácsot azért, hogy nem itt kerestek helyet a kultúrotthonnak. A vályogfalú művelődési ház valóban nem méltó a kiszomboriak kultúra szeretetéhez. Deszken és Öpusztaszeren azon tűnődtem, vajon az egykori kőműves, kőfaragó, ács, festő mesterek honnan merítették tudásukat, mi hajtotta őket, mert az általuk megformált falra oda kell nézni és a mai szemnek pihentető. megnyugtató, örömteli látványt nyújt. Az idő természetesen sokat igazított a névtelen mesterek munkáján. (A deszki kastély — a múlt század első felében épült — már 1945 előtt is szanatóriumnak adott helyet. Azóta is a gyógyítás követelményeinek megfelelően alakítják a belső helyiségeket, öpusztaszeren pedig a szociális otthon igényelnek rendezték át az egykori vadászkastélyt.) Az is Igaz. pompában elmaradnak az ismert, magyar kastélyok. mint például a fertődt mellett. de harmóniájuk nem áll azok mögött Valamennyi kastély, — a szegvári, a derekegyházi, nagymágocsl, ópusztaszeri, kiszombori — rangos építészeti emlék. Milyen kár, hogy építésük története eddig Ismeretlen. HALASZ MIKLÖS A derekegyházi A nagymágocsi