Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

8 Kedd, 1976. augusztus 17.' Gimnazisták a M11 vár az iflúság a ne- dolkozni, ha a családon be- zel szemben szót emeltek a velőktől és a neveléstől? — lü) kötelességük és joguk is kétféle nevelés ellen, rossz­erre a kérdésre kerestek vá- van, ha tiltás helyett felvilá- nak tartják, ha keveset íog­laszt a szakemberek, amikor gositást kapnak, ha problé- lalkoznak velük, ha nem néhány száz középiskolás máikat megbeszélik, ha a tudnak beszélgetni, s ha sok véleményét hallgatták meg. szülők jó példát mutatnak az a téma, amiben nem ér­Az Egészségnevelés című fo_ és szexuális kérdéseket is tenek egyet. A diákok gon­lyóiratban közölt tanulmány szóba hozhatnak. Ugyanez a dolkodásmódjára jellemző, számos érdekességei szolgál, korosztály hibásnak tartja a hogy elképzeléseik szerint A megkérdezettek saját hí? nélkülözi az sokan másképp óhajtják neveltetésükkel általáhan őszinteséget, ha a problé. majd sajat gyermekeiket svss zríT—6tó es a negyedikesek 27 száza- o ^ A diákok felfogása szerint leka minősítette úgy, hogy • a™" v„e,leT helyes, ha az iskola is fel­„nem megfelelő". Ezen belül ™ll adatának tartja a családi az érettebb negyedikesek « gondok megoldásába. El- életre yaló nevelést Érdekes g>akrabban észlelték, hogya kin sék őket kerekeknek- példáu1' hogy a niegkérde­szülők nevelési szempontjai zettek „szigorúbbak" néhány nem egységesek. * ^ kérdésben, mint szüleik, pél­Az elsősök helyesnek tart- 1 Te£ ddul hívei a™ak. ják a céltudatos szigort, ha nagylelkűségből megtűrt el- 20 «ves koruk betöltése utón hagyják őket önállóan gon- tartottnak tekintik őket. Ez- lépjenek házasságra. „Kinyitották" a Balatont 7 kilométer hosszan A második mindenki parija a magyar tengernél Régi és általános kifogás, Balatonszabadi Aranyparton, hogy a Balatont — bár ki- 7 kilométeres hosszúságban terjedése 596 négyzetkilomé- ^nyitották" a Balatont, és ter — hosszú partszakaszon " , valósággal keresni kell, vagy 30 méteres savót ingyenes, csak távoli magaslatról le- ugynevezet szabadfürdőhely­het szemlélni. 195 kilométe- iyé alakítottak. Ezzel Bala­res partvonalának a felét toníöidvór után kiaiakult a udulok, vagyis kisebb kb- , , ,,, zösségek és magánosok bir- magyar tengeren a második, tokolják. Alig 30 kilométer- "ámottevó nagyságú „min­re tehető - a nádasokat denki partja". (MTI) nem számítva — az a terű­Hajóval a sivatagba A türkméniai Novij Zah­met vasútállomás mellett, ahol a sinek keresztezik a Leninről elnevezett karaku­nu csatornát, teherátrakodó központ és hajóállomás épí­tését fejezték be a közel­múltban. Most már hajóval lehet szállítani a sivatagba az építő- és egyéb anyago­kat és árukat. Ez sokkal ki­fizetődőbb és könnyebb, mint a korábban alkalma­zót gépkocsival történő szál­lítás. (APN) Költséges huzavona Építkezésekv engedély nélkül Aki évekig gyűjti a pénzt, délytői eltérő építkezés, 11- fennmaradási engedély a hogy lakásgondját ön^rejé- letve bontás értékének tíz vége. S bár az utóbbi évek­ből oldja meg, s házépítés, százaléka. Nem kis összeg ben csökkent az engedély re vagy átalakításra szánja egy-egy családi ház eseté- nélküli építkezések, lakását­niagét, jól tudja, pénzen, ben. Volt olyan háztulajdo- adások, bontások száma, építőanyagon és szakemberen nos Szegeden, akinek 32 ezer mégsem haszontalan talán kívül még valami szükséges forintjába került a türel- feltenni a kérdést: érdé­mór az első kapavágáshoz metlenség, de nem ritka az mes-e kiskapukat keresni, is; az engedélyezett építési olyan szabálysértési eljárás fellebbezési aktókat gyárta­terv. A városrendezési el- sem, amely 10—20 ezer ío. m a szabályos, a törvény­képzelésekhez illeszkedő, a rinttal csapolja meg az tisztelő út végigjárása hp­tüzrendészeti és egézségügyi építtető pénztárcáját. Meg- iyett? szempontoknak megfelelő, az éri? Bizonyára nem, hót építésügyi szabványokat al- még ha aztán le is bontat, kalmazó terv szükséges, me- ják az építményt lyet egy szakértői bizottság Mert ez sem ritkaság, vizsgál felül. Bs ha módosf- Ságváritelepen — szabályta­tásra, áttervezésre nincs lanul — a családi ház előt­kényszerítő ok, engedélyez ti kertbe építettek fei egy is. Az építkezés megkezdé- garázst, a tulajdonos — ha sének ezután mór semmi neki nem <szabad, más se akadálya. kerülje el a sorsát — 87 cí­A folyamat azonban nem met sorolt fel, ahol ugyan­mindig ilyen egyszerű. So- csak az előkertben van a kan úgy vélik, kisebb ót- garázs. Le is bontatták mind alakításhoz vagy bontáshoz a nyolcvanhetet. P. K. let, ahol a kiránduló bejut­hat közvetlenül a tó partjá­ra. Ez a terület azonban 5— 30 méter szélességű sáv — sétány, park, vagy szabad­strand — és a vikendnapo): 300—400 ezres tömegének fogadására már kicsinek bi­zonyuL Egyes üdülőtelepe­ken az általános képnél rosszabb a helyzet. Néme­lyik kisebb üdülőhelyen nem jut 40—50 méteresnél nagyobb területsáv a kirán. dulóknak. Még mindig sok a körítés és a táj esztéiikai képét rcntó szögesdrót. Elentétes folyamat indult meg a déli parton. Ott Balatontól visszahódított te­rületeken sétányt, strandot, a második vonalban pedig üdülőket építenek. Siófokon, a hozzátartozó széplaki Ezüstparton és a nekiláthatnak tervek néikül A múlt év októberéig a 13, mert éppen azt a néhány mezőgazdasági rendeltetésű, szaz vagy ezer forintot akar. tehát zöldség.> gyümöl­jak megspórolni; amit a ter- termesztéshez parcellázott vezőnek fizetniük kellene. m Budligyártól a kultúrházig Az egykori faluban öt kocs- marosnál biliárdozni is lehe­ma is volt. Mindegyikhez tett. A legrégibb kocsmák — tartozott egy-egy nagy tánc- a Budligyár meg az ötlufeú terem, ahova az ivóból lehe a húszas években szűntek tett átjárni. Az ivó vagy meg. Híres táncterme volt kocsmahelyiség — ahol a bá- később a Fercsinek (Révész lakat is tartották — belső Ferenc), a Kószó Mojé Ist­sarkába építették a kármen- vánnak, meg a volt piactéren tőt Léckerítéssel választót- az ördög Sándornak. Egész ták el a vendégek asztalától, héten nyitva voltak. Néme­Sötétedéskor négy-öt petró- lyikben főtt élteit is lehetett leumlómpa is világított, fogyasztani. A szombat a ré­Alatta kártyázgattak, poha- gi parasztéletben kisilnnep­razgattak az emberek. nek számított. Azon a dél­Ennyi kocsma, mind meg- utánon a legnagyobb dolog­élt? Meg. De abban az idő- időben se dolgoztak. Az asz­ben nem csupán az ital ked- szonynép meg a fiatalok dél­véért jártak oda az embe- előtt végezték a dolgukat, az­rek. Minden kocsmáros azon tán várták a sötétedést. Mi­iparkodott, hogy valami szó- Után ellátták a jószágokat, rakoztató játéklehetőséggel kiültek a kispadra szomszé­csalogassa oda a vendégeket, dőlni. Az emberek reggel el­Mindegyiküknél volt kuglipá- mentek a kocsmába, aztán lya, sakk; kártyát a vendé- csak ebédre vetődtek haza. gek vittek. Tehetősebb kocs- Ebéd utón mentek vissza. Aki azt hinné, hogy „nem HAZASSAQ | I. kerület Szeged: Kiss Dezső Péter és Ágoston Ildikó Erisébet, Pály Imre ós Klonikai Gabriella, La­jos Benjámin és Csontos Ilona, dr. Bodor Ferenc József és Zsemberi Anna Mária, Arany Antal és Acsal Irén Hona, Kecs­keméti Tibor József és Kószó Irma, Renkó Ferenc István és Klbédi Katalin, Czeczon Károly és Kiss Annia, Sándor László és Családi események Rita, Gurdics Jánosnak és Tasi Erzsébetnek Tünde Gyöngyi, Valkovics Sándornak és Takács Juliannának Zsolt Sándor, Orsy Lászlónak és Csányl Erzsébet Juliannának Ildikó, Tánczos Istvánnak és Rétfalvi Irén Évá­nak Tilla Nóra, Farkas Imrének és Polyák Erzsébetnek Gabriel­la, Kovács Lajos Lászlónak és Ronyecz Máriának Lajos János, Kovács Mihálynak és Kiss-Jakab Zsuzsannának Melinda Zsuzsan­Pelsőczkl Klára, Dancsó Gáspár Itn Ava,, A- «<-,,-,„., na. Miksi Józsefnek és Magyar Károly és Szöghi Zsuzsanna Ka- j^^ Gab^^átrfclL ján^- MArlánaJ< József, Péter talln, Vaas István Péter és Bagl n^^ Ftóé^ ib^va ^rt^ak lstván™»k és Fehér Juliannának Ibölya Márta, Kothencz Józsii Mónikk Tanács BrtánakS^Í István- Vecsernyés Jánosnak és Imre és Márki Ilona, Trónyi Ká- m- Blc3e kebelnek Tamás János, roly és Kozma Éva. Jády Lucri- biW Sá^OT^stvfS^ és T^- Dob<5 Józse£ Antalnak és Barna Aki pedig a szabályokat kö- értekben még lehetett Sós'^ZÍ.k"^ ESS zának és Ordögh Mária Rozáiiá­zelebbről ismeri, es tudja építeni 30 négyzetméter alap-1 ,la, Jalcus Fet4nC és JójártEdit Jgg^ Réto Bem nak Erlka' i^ván Balázs. előre, nem kapná meg az területű házacskát, A sza­engedélyt — többnyire nem bályt egy éve módo8Ították is kéri azt. A türelmetlenebb . .„ epittetők meg éppen azt a ~ raak 12 x négyzetméteres 30 napot nem tudják már szerszámtartó kamra lehet a kivárni, amely alatt a szak- zárt kertekben —, mégis so­értói bizottság megadná az kan próbálkoznak azzal, hogy engedélyt. Elkezdik hát az :„ „,v».„ építkezést idő előtt. Előfor- hétvégl haznak 15 alka'mas duit olyan eset is, hogy még épületre kérnek építési en­a szakértői bizottság előtt gedélyt. S mert persze nem volt a terv, s már félig ké- kapják meg, megindul a fel­szen állt a ház. A következ. lebbezési huzavona> ^ meny; az építésrendészeti ^ bírság, mely 1973 óta az en- nek legjobb esetben is csak Kedély nélküli vagy az enge. meghatározott időre szóló Fehér tornyokon rádióteleszkópok A Krím déli partján, csillagászok sikeresen való­Naucsntj faluban fehér tor_ sitották meg a Föld és a uj ok magasodnak az ég fe- Hold közötti lézersugaras lé. Tetejükön ezüstös kupo- összekötettetést. A kutatóin, iák, hatalmas rádióteleszkó- tézet megbízható kapcsola­pok. Ez a Szovjet Tudomá- tot tartott fenn a Luno­nyos Akadémia Krími Csil- hod—1 és Lunohod—2 auto­logászati Obszervatóriuma, matikus berendezések fedél­Tizenöt évvel ezelőtt a krí- zetén elhelyezett lézensuga mi csillagászok követték rus csillagászati fotometriás nyomon a világ első űrhajó- tükröző berendezésseL jának, (fedélzetén Jurij Ga_ A krími csillagászok kísé­garinnal) útját. rtk figyelemmel a szociális. A krimi csillagvizsgáló a ta országok Interkozmosz szovjet tudomány jelentős Programja keretében felbo_ központja. A hatalmas 2,6 csátott szputnyikokat is. Az méter átmérőjű csillagászati intézetben számos olyan mű­tavesöve a hazai ipar termé- szert szerkesztettek, melyek ke. A krími csillagászok a segítségével a szputnyikok­korszerű csillagászat eszkö- rój és geofizikai rakétákról zeivel mágneses mezőt fe- megfigyelhetők az égitestek. ' deztek fel olyan — koráb- . A hatalmas csillagászati ban mágneses mező nélkü- távcsövek, a kitűnő megíi­linek hitt — égitesteknél, gyelési körülmények nem­mint a Sirius, a Rigcl, Aid e- csak a szovjet, de a külíöl­baran. dl csillagászokat is vonzzák Tizenhárom émei ezeiőtta az obszervatóriumba. zia, JaKUS F erenc es Jojart jsarc Anrirea Kataltoinalr BiV« BM, iavvan i^tiitt/^­Ilona, Vé«h Sándor és Mihály ^to ^ib^ek nak és Tarkó Tamás, Judit, Gllicze László ós Szfüceres mÍB Vecsernyés Pál Mátyásnak és Éva VeronBca, Bartók András és SC^^a. G^m^tő fJE? "ffLJZl™* ^In^nT Korom Mária Ilona, Tóth László i- 'rvioánev rva-ov ros Sándornak és Ráblk Glzellá­s"fos IswSk és Mr­dolna Tóttj László és Daoda Ag- csök Gl2ellának Ibolya Erika, ^/"L^^.^f.e.v X vi" nes, Pataki István és PálfyVll- KO™I- istvAnnak és vatimi KB- tiLa' Pazadzlsz Asterlsnek és Va­ma Ida, Szegedi István és Varga taíSnak lst^áS Kószó MlhMv dl Klárának Dlána R6z«- Dér Jó­Zsuzsanna, Kiss János Gergely jSSSSüt ta Zombori^ZsiSín- n<)snak 63 Molnir R°^llónak is uLne itzz^T^Wfzíi i6a­és Kertes Gizella Bu^xrl Ist- JÓBsefnek és Pap Mártának Má- v T vto és Bondor Rozália. Sándort. ria v istváímak és Landisz Tibor Józstí és Fejes Katalin Piroska Máriának Ildikó, Zsíros SfJS^ÍÍ^J?^t^S^ííSf1 Mária, Sós József és Veres Zsu- PáI Mihéivnak va« TiuU«nak Szerl Józsefnek és Blczók riona zsanna Ibolya, Klspéter Szllvesz- Ferln^ek és ter és Tanács Magdolna házas- rálr Ar.„T>i«, Bn,ín.t r™,. Andrásnak és Czlbolya Máriának ságot kötötték. rriT sc^r GFyö^ Kornél ltogy^ Fertmcnek és II. kerület Lászlónak és Balogl Maratnak Szeged: Kovács Károly és Fá- Norbert, Demeter Nándor Fe- °X)T, ak blán Beáta, Fekete István és Tar renxxnek és Vígh Katalin Julián­Anikó. Grósz Tibor Péter és Ju- nának Boglárka Emese, Teleki ^ MÍ-. J hász Katalin Irén, Bendesi Imre János Józsefnek és Maros Évá­József és Ábrahám Katalin Ma- nak Éva Anna. Révész Árpád- Tamás nevu By«™«*ke született, tlld. Hegedűs László és Nagy nak és Welsz Ildikónak Barna- HALALOZAS Szidónia Karolin, Tornai Gyula bás. Dinnyés Mihálynak és Róth L kerület László és Lepény Ilona Klára, Tei«izla Juliannának Éva, Benkő Szeged: Sánta Imre, Tóth Bé­Veress Ivén és Balassa Gabriella Györgynek ós Szőllősl Edit Má- láné Fehér Hona, Kiss Imréné Katalin, Héger Lajos és Pataki riának Krisztina, Körmendi La- popon Ilona, Darida Mária, Csá­Márta, Vlncze Ferenc és Dani jósnak és Molnár Zsuzsannának nyl Jánosné Kozma Anna, Zsem­Dana házasságot kötöttek. Anetta, Wolford Ferencnek és beri Gyuláné Molnár Julianna, m. kerület Heréd! Irénnek Anna. Irón. Jak- zöld Lajosné Szabó Márta Rozá­Szeged: Csányl József és KI- sa Sándornak és Pölös Teréziá- Ha, Sándocr Gyuláné Tari Ilona, nyó Hona, Barna István Dezső nak Csaba, Fazekas Ferencnek Müller Dezső, Nemes-Nagy Pál­és Szegszárdl Eszter házasságot és Dezső Mária Juliannának Rl- né Kómár Jolán. Turucz Antal­kötöttek. Pálfl Jánosnak és Szekeres né Rátz Erzsébet, Gáspár 36­Kiskundorozsma: Maróti Ml- Katalin Johannanak Evelin, Mé- zsef. Borza VeiKlel. Gradicskal hály és Tóth Valéria, Zakar nesl Jánosnak és Reszta Klárá- Józsefné Gregus Mária. Dobó András József és Péter Rozália, Klára, Sutka Sándornak és Ferenc, Domonkos Istvánné Tarján Ferenc és Tanács Rozá- Polycsik Margitnak Katalin, szarvas Anna, Korom Lajosné 11a, Rácz Mihály és Ülés Eva. Tóth Jánosnak és dr. Málnási Habi Erzsébet. Schvarc Imre, Balázs József Árpád és Kádár Zsuzsanna Ellának Melinda, Gémes Lászlóné Szél Terézia, GlzeHa házasságot kötöttek. Benke Tibornak és Becsei Zsu- Gyenes Béláné Kónya Erzsébet, SZÜLETÉS zaajtnának T^tmas Csaba Kaszt- Tóth Imróne Kovács Erzsébet, I kerület ner Tibornak ^ Bánsági Maria- Bogdán Antalné Kovács Juli­Szeged: Sánta Gézának ós Bfl- iCs«ba. Nagy. Lászlónak és anna. Nagy István, Kasznár-Tóth S: M^fst ^^ön^-^ög PlTot: FCrCnC P<Íter mCgha,tak' Sándornak és Kovács Veronika ^"j^^Stak KÍrolv Nvári hOTÜIet Erzsébetnek Dóm. Gulyás János SvtoSSöVai^^izsinná- . Gémes FerenanéBer­nak Zsuzsanna. Csaba. Szabó Józsefnek es Ju- „„„.„,„-,„]. A- cniHacsi Ma- Defites Julianna, Gombos La hász Veronikának József, Kis- S^v^LL, Lakitos Amád í°sné Hegedűs Rozália, Török Péter János Imrének és Monos- LaSal IIdikónak Nagypál Anna, Kovács tori Erzsébetnek Imre, Attila, Ő^vW^aLtos ^td ~ Nándor m^haltak. József h* 'uüanrna, Jójart Sándocné Fodor Sándornak és Onódl Ka­nak és Laskai Ildikónak Árpád, Péter Ferenc Józsefnek és Gyeb­Nagy Jánosnak és Marün Retf- Ilár Katalinnak Zsanett Krisztl­nának Regina Kiss Istvánnak és na nevű gyermeke született. Pópity Rozáliának István, Mol­nár Lászlónak és Specziál Erzsé- III. kerület ^^^m III. kerület Szeged: Molnár Jenöné Otott­Kovács Erzsébet, Némethi Kál­mán Lászlóné Makra Etelka, Frajcos István, Bozó Ferencné Horváth Margit, Zemkó And­bet Jolánnak László. Bajszár Szeged: Szekeres Mihálynak rásné Rúzsa Ilona, Szűcs Mi­György Bélának és Karnyuslna és Fekete Etelkának Attila, Ko- hály. Gémes István, Széli Ist­Irinánek Marina Antónia. Tóth lompár Pálnak és Sztojka Juli- ván, Rosnyal Etel Rozália. Kor­Jánosnak és Czutor Magdolná- annának Tünde, Révész József- mányos Béláné Rácz Mária, Ku­nak János, Szabó-Oallba József- nek és Juhász Katalin Editnek rucz Andrasné Kozák Ida. Guba nek és Magda Jolánnak Ibolya József. Tóth Vincének és Kreutz Jánosné Harmalh Erzsébet, Tóth Márta. Dobo Istvánnak és Ma- Lívia Gizellának Vince, Balogh Sándorné Mészáros Erzsébet gori Margit Katalinnak Anna- László Istvánnak és Oszonics meghaltak. márla, Nagy Györgynek és Len- Anikónak László. Cslncsák Mi- Ktskundoi ozauia; Hegedűs, iiuczu Katalinnak Tünde, Kata- balynafc a. Marion Mariának Sándor meghalt. bírtak a belükkel", az téved. Volt, aki egy-két nagyfröccs, meg néhány tömés pipado­hány mellett kártyázgatott estig. Aki részegeskedett, an­nak nemigen akadt asztaltár­sa. Azt tartják a régi tápaiak­ról, hogy bicskások. Aki rá­szolgált, azt valóban meglé­kelték. Háborítatlanul viszont a „fölvégiek" a fölvégi, a „ti­gérhátiak" a tigérháti kocs­mákban szépen mulattak. A mai városiasodó tápai nép­nek már nincs ekkora válasz­téka. Ám igénye, annál na­gyobb — lenne. S mivel ott­hon nem áll módjába kultu­rált szórakozóhelyre mennie, addig megy, amíg nem talál. Főként a fiatalság. Az utol­só kocsmai bálterem 1957­ben csukta be az ajtaját,' örökre és visszavonhatatla­nul. Akkoriban épült az új művelődési ház, de csak hosz­szú évre rá nyílott meg. El­sietett, már akkor is korsze­rűtlen épület lett az. Egy ideig szép volt, mert nem volt másik. Aztán egyre feslett, pusztult, az átalakítást most végzik, talán modernebbé te­szik. De mikor késiül el? A fiatalság egyre türelmetle­nebb: hova menjen szóra­kozni? Van két vendéglője Tápénak, meg egy „topogó"­ja. A két vendéglőben sem­minemű szórakozási lehető­ség nincs. Ám az egyszerű parasztházba dugott „topcsr* — talpraesett vezetője, Kó­szó Imre révén is — a teke, rex, billiárd és kártyapartik kedvelt helye. Nem kell on­nan részeget kilökni soha, a szeszsógorpk be se próbál­nak menni. Mégiscsak „top­csi", s jobb híján ide kell járniuk a fiataloknak is. Pe­dig zene sincs. Táncparkett? Alom, tán az is marad. S ha a művelődési ház elkészült? Hiányát már nemcsak a szó­rakozni vágyók, de a népi együttes és a pávakör isegy1­re inkább érzi. Gondot okoz — mondja a ház igazgatója — a mosdó. Ezen elcsodál­kozom: 1976-ban nem nyíl­hat meg művelődési ház mosdó nélkül! Ügy látszik,a sok huzavona végül is Luca székévé teszi a kultúrház építkezését. Pedig minden megvan hozzá. Csak csinálni kellene. Szüksége van rá Tá­pénak! Ifi Lelc József ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents