Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

Srerda, 1976. július 14. Finn vendégeink programja Dr. Polinszky Károly okta- [ tisi miniszter kedd délelőtt fogadta Kalevi Kivistö finn oktatási minisztert, a IV. I finn—magyar barátsági hé- j len hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetőjét és kíséretét. A fogadáson részt j vett dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi állam- ] ütkár és dr. Molnár Béla, \ a Hazafias Népfront Orszá- \ gos Tanácsának titkára. Je- i Jen volt Paul Jyrlcankallio, a Finn Köztársaság nagykő- í vete. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke kedden delelőtt a városházán fogadta a finn küldöttség vezetőségét, élén Kalevi Kivistö közoktatási miniszterrel- A találkozón jelen volt a fővárosi tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának több vezető munkatársa, valamint Paul Jyrkánkallic, a finn nagykövet. Kedden délután a Külügyminisztériumban Púja Frigyes külügyminiszter fogadta a finn minisztert. A szívélyes baráti légkörű találkozón részt vett dr. Molnár Béla, s Paul Jyrlcankallio. A IV. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn küldöttség tagjai — akik az elmúlt napokban a magyarországi testvérvárosok életével ismerkedtek — kedden visszaérkeztek Budapestre, majd városnézésen vettek részt. Délután a küldöttség — Kalevi Kivistö közoktatási miniszterrel — megtekintette R Parlamentet, majd a kongresszusi teremben dr Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság helyzetéről. Jelen volt Paul Jyrlcankallio, a Finn Köztársaság nagykövete. Finn vendégeink kedden este a fővárosi művelődési házban megtekintették a KISZ Központi Művészegyüttesének folklórműsorát. Az V. ötéves terv sikeréért V Több árut exportálnak a szegedi gumigyárból Készül a szegedi gumigyár elismert terméke, s mélytúrótömlő, amely kitüntetést kapott az idei tavaszi Budapesti Nemzetközt Vásáron is, a egyre keresettebb a külföldi piacon Az ötödik ötéves terv lényeges célkitűzése, hogy javuljon a gazdálkodás hatékonysága, s a nemzetgazdaság egyensúlya. Ehhez minden támogatást megadnak a vállalatoknak is, elsősorban exportot növelő hiteleket. A Taurus Gumigyár szegedi üzemének dolgozói megbeszélték tennivalóikat a tervidőszakra, határoztak azokban a kérdésekben, amelyek megvalósítása révén javíthatnak a termelékenységen, növelhetik a termelés menynyiségét, különösen pedig az exportot. Úgy határoztak a gumigyári dolgozók, hogy csatlakoznak az Ikarus gyáriak versenyfelhívásához, illetve az öt megyei nagyvállalat kezdeményezéséhez, s megfogalmazták vállalásaikat. Bár eredetileg a szegedi gumigyárnak az ötéves tervidőszakban 35 százalékkal kellett volna növelnie a termelés mennyiségét, de a piaci viszonyok lehetőséget adtak arra, hogy ezt akár megduplázzák. Ügy is döntöttek, hogy 1980-ig 72 százalékkal emelkedik a termeígy elérik az évi 2 forintos termelési EpUI az orenburgi földgázvezeték Az Orenburg és a nyugati szovjet határ között, húzódó földgázvezeték épilése a KGST-tagállamok egyik legnagyobb körös gazdasági vállalkozása. Es bár technikai szempontból analógiáról nem beszélhetünk, az épülő óriás elődje, a Testvériség földgázvezeték már működik. A gigászi új építkezés sajátossága abban áll, hogy a gázvezetéket szovjet területen bolgár, magyar, NDK, lengyel, csehszlovák szervezetek építik. A részvevő államok mindegyike kialakítja a maga ún. „nemzeti építési szakaszát", ahol saját munkásaival és szakembereivel dolgozik, saját technikáját,1 berendezéseit és építőanyagát alkalmazza. Most először alkalmazunk ilyen építési gyakorlatot, A Román Szocialista Köztársaság a gázfeldolgozó üzem harmadik részlegének építéséhez járul hozzá. Jelenleg az útvonal valamennyi szakaszára megérkeztek az építők, állandóan erkeznek a szükséges technikai eszközök. Az útvonal építőinek összesen mintegy 2 millió kW teljesítményű szivattyú telpeket kell építeniük, amelyek biztosítják a a földgáz továbbítását a hat európai KGST-országba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy e fontos probléma — a KGST-tagállamok nagy mennyiségű szovjet földgázzal történő ellátása — az energiaválság közepette történik, amely kiterjedt a tőkőolaj, földgáz, valamint egyéb tüzelőanyagok világpiaci árának többszöri emeléséhez vezetett. A földgázvezeték közös építése széles körű lehetőségeket kínál a testvérországok számára a tapasztalatok, az élenjáró munkamódszerek, a műszaki eredmények kicserélésére. A szovjet szállítmányok lehetővé teszik a szocialista országok számára, hogy több földgázt használjanak fel nitrogénműtrágya és egyéb vegyitermékek gyártásához. Az Orenburg és a nyugati szovjet határ között húzódó földgazvezeték építése jó példa a KGST-tagállamok szocialista nemzetköziségére. A Szovjetunió, amely gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a kőolaj és a földgáz nagy távolságú szállításához szükséges vezetékrendszer építésében, biztosttja a szükséges segítséget a testvérországok szakemberei számára. lésük, s milliárd értéket. Az előbbi célkitűzés érdekében elsősorban az exportjukat növelik körülbelül 80 százalékkal, mely önmagában hatvanmillió forintos mennyiség. A takarékosabb és hatékonyabb gazdálkodást segítik elő azzal, hogy a termelési költségeket 1 százalékkal mérséklik, s így körülbelül 6 millió forintot spórolhatnak meg. A magasabb termelékenység érdekében legalább 3 százalékkal javítják a munkaidő kihasználásának jelenlegi állapotát, gondosabban foglalkoznak a normák kialakításával. A drágább és kulcsfontosságú termelőberendezé. sek kihasználásán is javítani szeretnének, úgy, hogy az eddigi napi 2,2 műszakszámot 2,5-re növelik. A gumi gyári szocialista brigádok kezdeményezésére a szegedi üzem dolgozói két alkalommal tartanak szabad napjukon kommunista műszakot, hogy támogassák a városi tanácsot a gyermekintézmények fejlesztésében. Ezenkívül egy általános iskolát és egy óvodát patronálnak a gumigyáriak. Nemes törekvésük a gumigyári munkásoknak, hogy a gyártelep és az E5-ös út közötti szabad térséget szépen rendbehozzák, közel 10 ezer négyzetméteres területen parkosítanak, füvesítenek és kialakítanak egy sportpályát is. Növekszik a bauxitkész! etek feltárása Az V. ötéves tervben tovább nő a bauxit- és a szénkutatás, amellvel az új bá.nyák nyitását készttik elő — hangoztatták kedden Veszprémben, a vegyipari egyetemen rendezett tanácskozáson földtani kutatásokkal fogtásaihoz is. A nagyszabású munka 90 százaléka az országos földtani kutató-fúró vállalatra vár. A feladat teljesítéséhez 120 millió forintos állami támogatást kapott a vállalat s ebből az összegből korszerű szovjet információt adnak a követkés országok többségére és a kező ötéves terv bányanyilalkozó intézmények, vala- berendezésekre cseréli gépmint a termelő bányák képviselői. A tervek szerint ez időszak alatt újabb szénkészletek felderítésére és részleges kutatására 300 kilométernyi fúrást végeznek el, s ezzel nemcsak az V. ötéves terv bányanyitási igényeit elégítik ki, hanem már parkját, a nagyobb teljesítményű fúróberendezésekkel 1977-ben már 88 ezer méter kutatófúrást végezhetnek. A mennyiségi növekedés és a hatékonyság emelkedés jellemzi a bauxitkutatás ötéves tervét is. Az utóbbi hónapok legkiemelkedőbb eredménye, hogy a geológiai és geofizikai módszerek újszerű egyeztetésével rendkívül gyorsan feltárták az iharkút környéki külszíni fejtésre alkalmas bauxitlencséket. Két lencsét mér átadtak a bányászatnak és az idén még négy újabbat készítenek elő a termelésre. A bauxitkutató vállalatnál is nagyszabású rekonstrukció kezdődött, s a géppark teljes cseréjét követően megduplázódik a kutató, fúrás mennyisége: 1977-re eléri az évi 100 ezer métert. A tanácskozáson megvitatták azokat az új kutatási módszereket is, amelyek tovább növelik a korszerű fúróberendezések hatékonyságát. Többször kellene beszélgetnünk? A

z ember nem ls gondolná: a kimondott és tovább gondolt szavak milyen mozgósító erejűek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál például érezhető volt. hogy a tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések megkezdésétől az értékelő, összefoglaló taggyűlésekig — valójában a beszélgetéssorozat hónapjai alatt — milyen jótékony erjedést, mozgalmasságot indított meg ez a politikai feladat. A véleménycsere lehetősége is pezsditő. de az az érzés maga. hogy most nemcsak „beszélünk", meg „elmondjuk". hanem kis idővel már az elmondott vélemények hatását is érezzük, ez lendítő erővé vált a napi munkában. Az utóbbi időben volt egy olyan kimondott vagy kimondatlan vélemény, mintha hiányozna a forradalmi lendület a párttagokból, mintha mindenki várna: majd megmondják. mit kell tennem. Azt mindig nehéz utolérni, mit takar az Ilyen magatartás. A kendergyári elbeszélgető bizottságok tapasztalata szerint erős a kötődés ideológiánkhoz és a párt gyakorlati politikájához, még ha sokszor úgy is nyilvánul meg ez. hogy a feladat megjelölését, a teendők „kiosztását" várják. Mi az amit ebből le lehet szűrni — és bizonyára nemcsak ebben a nagy gyárban —, mert mindenki számára tanulság lehet? Nyilván az a közhelyszámba vehető megállapítás is. hogy az emberek olyanok, amilyenné az adottságaik és a körülmények hatása alatt válnak. Az adottságok alapján ls. de főleg a körülmények javításával az emberek is formálhatók — s ha egyszer egyáltalán nem arról van szó. hogy az emberek passzívak, vagy nem akarnak a politizálás aktív részesei lenni, akkor beszéljünk arról, hogy javítani kell a politikai munka módszerein, munkastílusán, az emberek egyéniségével, képességeivel is törődve kell meghatározni a feladatokat. Nem mintha ez nem lenne mar régtől fogva a párt célkitűzése, csak a jelek szerint a megvalósítás nehezebb. De mennyire! Van, aki úgy állította élére a kérdést: vajon nem kellene tudni minden kommunistának, hogy ml a feladata? Nem tudjuk, mit követel személy szerint mindenkitől a szocializmus épitésének napirenden levő programlistája? Milyen forradalmi mozgalom az, amelyet megmerevítenek az utasításra, feladatmeghatározásra váró tagok? Azért, mert ma már nem romokat kell eltakarítani hórukk munkában, még nem kell. hogy elaludjék bennünk az öntevékenység, az egyéni kezdeményezés lendülete. Hát persze, persze — s le is inthetnénk az ilyetén szólókat. hogy miként például egy tudományos kutatási témában is meghatározott feladatokat hajt végre az eredményt majdan közösen felmutató kollektíva, ugyanúgy a fejlett szocializmust zászlajára tűző társadalomban is az emberformálás, meg a gazdasági munka is összetettebb annál. hogy ki-ki a saját rögeszméi szerint munkálkodjék, 3 ne pedig az összehangolt és tervszerű munkára szorítsabiztassa magát és társait. Ennek felismerése alapján jogos és okos az a kívánság, hogy konkrét programot kell adni minden párttagnak: ez a te dolgod, elvtárs, ez a te munkádon múlik, ezért te vagy felelős. Lényeges és nagyon fontos megtalálni az utunkban álló. nagyonis nyilvánvaló feladatokat, de ne ítéljük kényelmesnek azokat se, akik jelentkeznek, hogy határozzon meg számukra feladatot a pártvezetőség. Mély rokonságot mutat ezzel egy másik kérdéskör. amely ugyancsak pontosan körvonalazható a kendergyári kommunisták által elmondottakból. A vezetés szerepéről, a veztők megítéléséről van szó. A beszélgetések során számosan dicsérték sok vezető elkötelezettségét, ügybuzgalmát, sokszor egészségét nem kímélő erőfeszítéseit. De szót ejtettek — ha kisebb számban is —, az őnkényeskedésekről, a bírálat a vélemények elfojtásáról, a gyenge vezetői magatartásról • is. Ml tulajdonképpen a szocialista vezető legfontosabb jellemvonása? Mi az, amit imitt-amott hiányolnak? Nem más. mint a szolgálat. Szocialista, vezetőnek lenni, akár párttag az illető, akár pártonkívüli, a nép. a fejlett szocialista társadalom ügyének szolgálatát jeleni. Ebből a szempontból nézve bizony egyetlen esetet sem tűrhetünk meg, ha egy vezető elfeledkezik erről a legfőbb elkötelettségről és hatalmát, befolyását nem a közösség, az üzem, az osztály érdekeben alkalmazza. Párttagjaink jól ismerik a párt vezető szerepét a szocialista társadalom építésében. Ez azt is jelenti, hogy párttagjaink készek tbben a munkában forradalmi lendülettel és ideológiai elkötelezettséggel részt venni. De a kérdés jobb megértéséhez azt is hozzá kell tenni: párttagjaink jelentékeny hányada nincs megelégedve a pártszervezetek irányító és főleg ellenőrző munkájával. Nem tartják elégnek azt sem, ha erre állandóan csak szóban hivatkoznak, mert gyakran azt tapasztalják, hogy a pártalapszervezetek, sokszor azonban még magasabb vállalati pártszervek ls, csak tudomásul veszik, hogy milyen feladatra kell mozgósítani a kommunistákat. Való igaz, hogy pártszervezeteink élete meglehetősen féloldalas. Otthon vagyunk az ideológiában, tisztában vagyunk a marxista—leninista elmélettel, de folyton csak tanuljuk a szocializmus politikai gazdaságtanát. Több magabiztosság kellene a gazdaságpolitikában. A beszélgetések során olyan vélemények is elhangzottak, hogy néha a pártszervezetek nem adnak a gazdasági intézkedésekhez megfelelő segítséget. Ezek az észrevételek nyilvánvalóan konkrét esetenken, tapasztalatokon nyugszanak. A tanulság, amit levonhatunk belőle, egyezik azzal a már elhangott véleménnyel, hogy el kell sajátítania a pártvezetőségnek is azt a közgazdasági tudást, amely nélkül a problémákat sem megérteni, sem pedig azokban helyes döntést ajánlani nem lehet. N

éhány, talán túlzottan is önkényesen kiragadott kérdéskör nem mutathatja be a mafia teljességében a párttagokkal folytatott beszélgetések lényegét, hangulatát Azt hiszem, teljességgel nem is lehetséges. A vélemények, a megnyilatkozások oly sokszínűek voltak, akár maga az élet. Látnunk kell, hogy gondolatainkat, elképzeléseinket csak a párt tudja konkrét programmá egyesíteni. A kommunisták illő felelősséggel és bátorsággal mondják ki véleményüket, nemcsak Ilyen beszélgetések kapcsán, hanem az egyszerű hétköznapokon is. Az összegezés legfőbb tanulsága: a jobb eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges gyakrabban és felelősségteljesen beszélgetnünk közös dolgainkról. . MAROSI JÁNOS