Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

2 Péntek, 1976. július 2. Brezsnyev-Berlingner­találkozó Az értekezleten részt vett küldött­ségek hazautaztak Berlinből A találkozón részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP a KB tit­' # Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, „„ PR ... . SZKP KB .főtitkára június *B ™ Póttagja, 30-án Berlinben találkozott Kara ls­Enrico Berlinguerrel, az Clasz Kommunista Párt fő­titkárával. Leonyid Brezsnyev gratu­Leonyid Iljics Brezsnyev­nek. a Központi Bizottság főtitkárának vezetésével csü­törtökön elutazott Berlinből a Szovjetunió Kommunista Iáit Enrico Berlinguernek az pártjának küldöttségé, amely OKP hatalmas sikeréhez, amelyet a legutóbbi parla­menti választásokon ért el, és új sikereket* kívánt az olasz kommunistáknak az országuk megújításáért, a békéért, a demokráciáért, a részt vett az európai kom­munista és munkáspártok értekezletén. A szovjet pártküldöttséget a Berlin-Schönefeldi repülő­téren Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­nemzeti függetlenségért és párt Központi Bizottságának a társadalmi haladásért fo- főtitkára. valamint clZ lyó harcukhoz. NSZEP KB PB_ tagjai bú­Leonyid Brezsnyev és En- csúztatták. Az SZKP kül­ríco Berlinguer megbeszéli- döttsége hazaérkezett Moszk­sük során állást foglalt az vába. SZKP és az Olasz Kommu- * nlsta Párt, a szovjet és az Az értekezleten részt vett olasz nép közötti barátsáp kommunista és munkáspár­és együttműködés további megszilárdítása mellett. tok delegációi tegnap haza­utaztak Berlinből. keknek megfelelően fejlessze a gazdasági együttműködést. Az NSZK válasza a Szovjetunió május 22-i kormánynyilatkozatára % Bonn (MTI) selje. Kénytelen ugyan elis­Csütörtökön válaszolt a merni azt — a négyhatalmi bonni kormány a Szovjet- megállapodás szellemében unió kormányának május ~ hogy Nyugat-Berlin „to-. 22-i nyilatkozatára. A válasz vábbra sem alkotórésze a a hivatalos közlönyben je- szövetségi köztársaságnak", a lent meg, miután a szöveget várost „továbbra sem az a kormány gondosan egyez- NSZK kormányozza", úgy tette az NSZK szövetségesei- véli azonban, hogy Nyugat­vei, a vezető tőkés országok Berlin és az NSZK kapcso­Puerto Rico-i értekezletén. A latal -nem hasonlíthatók kormánynyilatkozatban „ki- Nyugat-Berlin és harmadik egyensúlyozottan" szerepel- államok kapcsolatahoz . A nefc pozitív ós negatív ele- bonni kormánynyilatkozat mek. Ennek következtében befejezésül így folytatta: A szociáldemokrata körökben Követségi kormány szándé­birálták, jobboldali keresz- hogy következetesen és ténydemokrata körökben vi- türelmesen fejlessze a kétol­szont üdvözölték az állás- dalú kapcsolatokat, és el­foglalást. idejűleg a kölcsönös érde­A szövetségi kormány be­vezetőül rámutat arra, hogy a szovjet—nyugatnémet vi­szony javulása nélkül nem vált volna lehetővé Európá­ban az enyhülés. Az aláírt és hatályba lépett szerződé­sek megszilárdították a bé­két Ez valamennyi résztve­vő erőfeszítéseinek köszön­hető — állapítja meg a kor­mánynyilatkozat. A nyilatkozat megerősíti azt az elvet hogy a bizton­ság politikai és katonai vo­natkozásai kiegészítik egy­mást Védelmébe veszi vi­szont a nemzetközi enyhülés belső ellenfeleit és nem ért egyet azzal, hogy a szovjet kormánynyilatkozat különb­séget tesz a „jó szándékú és a rossz szándékú" erők kö­tött. A szövetségi kormány a továbbiakban maradéktala­nul azonosítja magát az At­lanti Paktum politikájával, és a NATO-t „az enyhülés biztosítékának" tünteti fel. Tagadja, hogy a NATO a bé­két veszélyeztető agresszív célokat követ, s ugyanakkor „aggodalommal" szól a Var­sói Szerződés tagországainak védelmi erőfeszítéseiről. Hangsúlyozza, hogy a szö­vetségi kormánynak az eu­rópai egységre irányuló erő­feszítései nem állnak ellen­tétben keleti politikájával, hanem — sokkal inkább — a kettő kiegészíti egymást. A továbbiakban rámutat: Az NSZK kormánya elismeri — helsinki szellemében is — a „határok sérthetetlenségét", de ragaszkodik ahhoz a le­hetőséghez. hogy a határok „a nemzetközi Joggal össz­hangban, békés eszközökkel és megállapodással megvál­toztathatók legyenek". A nyilatkozat mint „az európai envhülés lényeges elemét" méltatja a nyugat­berlini négyhatalmi megálla­podást, fontosnak nevezi i fiáiiimii csütörtökön Lavrentidis­Köztársaság alelnökének GÖRÖG PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA A magyar országgyűlés meghívására Isaak Nikolau nek, a Görög országgyűlése vezetésével kilenctagú par­lamenti küldöttség érkezett hazánkba. FOGADÁS A KANADAI NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Kanada budapesti nagy­követe a kanadai nemzeti ünnep alkalmából csütörtö­kön fogadást adott rezlnden­ciáján. A fogadáson megje­lent dr. Bíró József, külke­reskedelmi miniszter. Nagy János külügyminiszter­helyettes, valamint a gazda­sági, a kulturális, a társa­dalmi élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. MAGVAR—JUGOSZLÁV MEZŐGAZDASÁGI MINISZTERI TÁRGYALÁS BÁBOLNÁN Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter és Ivo Kustrák, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Mezőgazdasági Bizottságának elnöke (miniszter) szerdán és csütörtökön a bábolnai mezőgazdasági kombinátban a két ország mező- és erdő­gazdasága, valamint élelmi­szeripara közötti együttmű­ködés időszerű kérdéseiről tárgyalt. A két delegáció ma Jugoszláviában folytatja a tárgyalásokat, majd szlové­niai mezőgazdasági üzemeket tanulmányoz. BEFE1EZÖDÖTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTEREK TANACSKOZASA Moszkvában csütörtökön befejezte munkáját a . szol cialista országok egészség­ügyi- minisztereinek tanács­kozása, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Ku­ba, Lengyelország, Magvar­ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam képviselői vettek részt. A tanácskozáson a tudományos-technikai ered­mények gyakorlati alkalma­zásának kérdéseit vitatták meg. Külkereskedelmi sajtótájékoztató O Budapest (MTI) A minisztériumban kapott Ma délelőtt Török István tájékoztató ismertetés szerint külkereskedelmi miniszter- az idén azt kivániák elérni, helyettes sajtótájékoztatót hogy a dollárelszámolási for­tartott Magyarország és a galom kivitele 10—12 száza­tőkés országok árucsere-for- lékkai ,a behozatalé — en­galmának tapasztalatairól, s nél mérsékeltebben — 7—8 a további tennivalókról. százalékkal emelkedjék. Előrehaladás a KGST integrációs programja végrehajtásában Július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben a KGST XXX. ülésszaka, amely előreláthatólag az együttműködés legfontosabb további feladatainak kijelölésével segíti a szocialista közösség gazdasági integrációjának gyorsítását. Ezúttal már az integrációs program végrehajtásának öt­éves tapasztalatai állnak rende'kczésre. amelyeknek ösz­szegzése még szilárdabb alapot teremthet az együttműkö­dés fejlesztéséhez. Az 1971-ben eiíogadott komplex program az integ­ráció fejlesztésének felada­tait 10—15 éves időszakra határozta meg. Most tehát az út tartunk. tsttek és azokat felhasznál­ták a tervező munkában. Űj módszerekkel, formák­kal is gazdagodott az el­múlt öt évben a KGST-or­felénél-harmadánál szágok együttes tervező mun­Ez természetesen kája, ez főként az 1976— 1980-as tervidőszakban érez­teti hatását. Mindenekelőtt az 1975. évi budapesti ülés­szakon elfogadott sokoldalú integrációs intézkedésekről van szó, amely a világon el­ső ízben tartalmazza a les­nem fogható fél úgy, hogy a kitűzött feladatok felét­harmadát teljesítettük, hi­szen az integrálódás folya­matát nem a teljesített fel­adatok számával kell mér­nünk, hanem az egész fo­lyamat előrehaladásával, az jelentősebb közös feladato­egyes országok és az egész kat, elsősorban a különböző közösség gazdasági fejlődé- termelőkapacitások létesíté­sének eredményeivel, az sében, a gépipari szakositás együttműködés elmélyülésé- és kooperáció feilesztésében, vei, a tagországok nemzeti a tudományos-műszaki kuta­gazdaságainak fokozatos ösz- tások célszerű összehangolá­sában. A tervező munka szekovácsolódásával. Az Integrációs program végrehajtásának sikerét min­denekelőtt azok az eredmé­új vo­nása az is, hogy az egyes országok, belső tervezési rendjüknek megfelelően kü­Több, sokoldalú egyez­ményt írtak alá a KGST­országok nyersanyagellátásá­nak javítására. E megálla­podások alapjan van folya­matban a Szovjetunióban a vastartalmú nyersanyag- és ferróötvözet-termelő kombi­nát bővítése, épül a kijen­bajevi azbesztkombinát, az uszty-ilimszki cellulózkombi­nát. Ezek a komplex prog­ramban előirányzott és közös erőfeszítéssel megvalósuló termelőkapacitások az 1980­as évektől kezdve jelentős feladatot töltenek majd be a részt vevó országok, így ha­zánk nyersanyagellátásában, gazdasági fejlődésében. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon főként a komp­lex program megvalósításá­val kapcsolatos szervezeti intézkedéseket, munkaprog­ramokat tekintették át 1973-ban Prágában fogadták el az orenburgi gázvezeték létesítésével és a sokoldalú integrációs intézkedések ter­vének kidolgozásával kap­csolatos határozatokat. Az 1974. évi szófiai jubileumi ülésszakon már több fontos egyezményt is aláírtak, köz­nyek fejezik ki, amelyeket . feltüntetik az lnteg­a tagországok népgazdasá- '"ció feüesztésével összefüg- tük az °«nburgi gázvezeték guk fejlesztésében a komp- A építésének általános egyez­ményét. Itt fogadták el a elértek. Igen jelentős pél­SS, íMS&ít BS^ssstm dáut hogy országaink az el- remtenek a sokoldalúan el ^v.w^Lúl.T határozott célok és a nem­a világgazdaságban az utób- zetl tervek között A terve_ bi években tapasztalt vál­sáeielenséeek ellenére is — zésl együttműködés fejlesz­Unnn^nl* if. if?i r„H,„ téséhez tartozik az is, hogy dinamikusan tudták fejlesz- URyancsak a budapesti ülés­teni gazdaságukat, sot a fej­lődés üteme az előző terv­időszakhoz kénest növeke­dett. A l^GST-tagországok ^Im^zlk'majd kozó konvenciót is. 1975. évi budapesti ülésszak a sokol­dalú, integrációs intézkedé­sek tervének elfogadásával, az 1976—1980. évi népgaz­dasági tervek koordinációvá­szak határozatot hozott a "ak ^í^^ével és a táv­távlati célprogramok kidől- hatéro" gozására, amelyek 1990-ig ™i™ zatok elfogadásával ugyan­nemzeti jövedelme 1971-75. gT^X^^nva-enátS' csak 1e,enWs állomása volt között 36. ugyanakkor a fej- "'IMS? 'T^Jlt peráció feilesztésével, a me­zőgazdasági és élelmiszer­lett tőkésországoké 14, ezen belül a közös piaci országo­ipari-termékek termelésével, nőtt. A KGST-országok ipari termelése 45, a fejlett tőkés az inari közfogyasztáscikk­ellátással. valamint a közle­rehajtásának. A budapesti ülésszakon elhatározott cél­programok ' kidolgozása a megszabott ütemben halad, az eddig végzett munkát a országoké pedig csak 9 szá- kedés feilesztésével kapcso- KGST XXX. berlini ülés­zálékkal haladta meg az 1970. évi szintet. A szocialis­ta közösség országainak gaz­daságát a stabilitás és ki­egyensúlyozottság, nagy fokú dinamizmus jellemezte. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy az elmúlt öt év­ben, a komplex program céljainak megfelelően jelen­tős előrehaladást értünk el a tervezési együttműködés­nek, vagyis a KGST kere­tében folyó együttműködés alapvető módszerének a fej­lesztésében. Ezzel kapcsolat­ban különösen fontosak vol­tak a felső szinten lefolyta­tott gazdaságpolitikai kon­zultációk. amelyek lehetővé tették a nemzeti tervek meg­alapozását és a tervek két­és sokoldalú összehangolá­sának elmélyítését. A terve­zési együttműködés megala­pozottságát növelte, hogy nagyszámú prognózist készí­latos közös tennivalókat. szaka értékeli majd. Mind reménytelenebb a libanoni helyzet • Bejrút (TASZSZ) Az Arab Liga tűzszünetl felhívása ellenére csütörtö­kön, úgyszólván egész nap súlyos harcok dúltak Liba­nonban. A haladó erők rádió­jának jelentése szerint a nem. zeti hazafias és a palesztin egy­ségek csütörtökre virradóra erőteljes tüzérségi tüzet zú­dítottak a jobboldali, keresz­tény erők által elfoglalt Dzsiszr al-Pasa palesztin me­nekülttáborra. Hírügynökségi jelentések rámutatnak arra, hogy a harcok mind súlyosabbá vá­lása reménytelenné teszi a helyzet gyors és ésszerű ren­dezését. Indira Gandhi az NDK-ban • Berlin (MTI) Indira Gandhi, indiai mi­niszterelnök csütörtökön Üj-Delhiből hivatalos láto­gatásra Berlinbe, az NDK fővárosába érkezett. BÁTYAI JENÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 120. Czógler Kálmán, korának híres biológus taná­ra, Czógler Alajos fia. Szegeden született 1884­ben. Alap- és középfokú iskoláinak elvégzése után, egyetemi tanulmányait Budapestén végez­te, és ott szerzett természetrajz-vegytan szakos középiskolai tanári oklevelet. Tanári pályafutá­sát Budapesten kezdte, ahonnan Trenc3énbe he­lyezték, majd 1914-ben került vissza Szegedre ta­nárnak oda, ahol korábban ö maga is tanult. Igazgatói címet 1936-ban kapott. Szaktantárgyai közül különösen a természetrajzot kedvelte, zoo­lógiával és őslénytannal gyakorlatban ls foglal­kozott. Ezek mellett a növénygyűités is foglal­koztatja. Műkedvelő régészként, Móra Ferenccel, részt vett a Szeged környéki ásatásokban. Szak­irodalmi munkásságéból különösen kettő érde­mel említést: A szegedvidéki kagylók, ezt 1927­ben Jelentette meg, és az Adatok a szegedvidéki vizek puhatestű faunájához. Ez utóbbi 1935-ben jelent meg. Itt, szülővárosában halt meg, 1952­gtmnáziuml Igazgató. 1900-tól haláláig Budapes­ten tanított. Mint kedvelt tudományágát, a bota­nikát művelte legszívesebben. Az e területről va­ló szakcikkel mellett több természetrajzi tan­könyvet írt középiskolai és tanítóképzői növen­dékek számára. Kedves hangú vlrágregél és me­séi napilapokban Jelentek meg. Szakkönyvel kö­zül, A növények etimológiája című műve jelen­tős. Budapesten halt meg, 1911-ben. Dr. Hille Alfréd 1891. augusztus 14-én született Szegeden. Középiskoláinak elvégzése után, a bu­dapesti tudományegyetemen szerzett történelem­földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet 1918­ban. majd a következő évben doktori címet. A szegedi tudományegyetemen magántanári képesí­tést szerzett Légkörtan tárgykörből, 1930-ban. Több európai országban tett tanulmányutat, A szegedi egyetemről Budapestre, az Országos Me­teorológiai Intézethez 1940-ben távozott. Tudo­mányos munkásságát főként a repülési meteoro­lógia terén feUette ki. Firbás Nándor zoológus, tanár Murényban szü­ben. Ormándy Miklós természetrajzi szakíró, 1884— letett 1863-ban. Középiskoláinak befejeztével, a 1888. között tanított Szegeden. Tölgyesen szüle- budapesti tudományegyetemen szerzett középis­tett 1846-ban. Belépett a piarista rendbe s a ko- kolal tanári oklevelet, majd 1887-ben az egyetem lozsvárl egyetemen szerzett természetrajzból és zoológiai és összehasonlító anatómiai tanszékére i vegytanból középiskolai tanári oklevelet, 1880- tanársegéddé nevezték kl. Innen a műegyetem azonban hőgy a város érde-i bnn. majd egv évre rá doktort fokozatot. Szeged- .ál'attani tanszékére került át, de a középiskolai kelt kifelé az NSZK képvl-1 ről Sátoraljaújhelyre helyezték, ahol tíz évig volt oktatás Jobban érdekelte. Ezért vállalta el 1890­ben a besztercebányai meghívást, ahonnan 1891­ben a szegedi tankerületi főigazgatóságra került. Zoológiai tárgyú szakcikkeit hazai és külföldi la­pokban Jelentette meg. Jól sikerült vadászati tár­cái a Vadászlap-ban láttak napvilágot. Szegeden halt meg. 1932-ben. Suták József matematikus, egyetemi tanár Sza­badkán született 1885-ben. Középiskolái után a piarista rendbe lépett, a budapesti tudomány­egyetemen 1891-ben a doktori efmet is megszer­zett. Ezután a szegedi piarista gimnáziumba ke­rült, ahol matematikát tanított. A budapesti tu­dományegyetemre 1896-ban hívták meg magán­tanárrak, majd 1912-ben kaoott katedrát. A ma­tematikai analízis terén fejtett ki nagy értékű munkásságot. Lefordította és kiadta Bolyai János Appendixét. A fény elektromágneses elméieta cí­mű tanulmányával 1895-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia naevdíját. Negyvenöt évi oktatói munka utón vonult nvugalomba, 1930­ban. Budapesten halt meg. 1954-ben. A Kiskunfélágvházán, 1842. január 10-én szü­letett Magyar Gábor középiskolai tanár, 17 éves korában lépett be a piarista rendbe. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet 1889-ben. Pályafutását Tatán kezdte, ahonnan Nagykanizsára, később Kecskemétre, majd vé^üi 1802-ben Szegedre helyezték. Itt történelmet és földrajzot tanított, és oktatási rendszerébe az em­berföldrajz vonatkozásait is bevezette. Szegeden főigazgatóvá 1899-ben nevezték ki. A város tu­dományos és népművelői közéletébe ls bekapcso­lódott. Az 1948-ig működött Dugonics Társaság egyik megalapítója volt. Késóbb a piarista rend magyarországi tartományfőnöke lett. Budapesten halt meg, 1912-ben (Folytatjuk;)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents