Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

8 Szombat, 1976. július ÍOi Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. ülésszakáról 1976. július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasáqi Segítség Tanácsának 30. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amilyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Mimszijrtanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztaisaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sindermann, a Némei Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Zsambin Batmönh. a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Blotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Aiekszej Kosztgin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelniebcn az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixeira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke, Li Dzang Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Khamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszak ülésein Horst Sindeftnann, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének, vezetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszakl együttműködés, valamint a Komplex Program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-országok jelentős sikereket értek el a szocializmus es a kommunizmus építeseben. Sikeresen teljesítették az ötéves népgazdasági terveket, gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága. szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagállamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig 12 százalékkal nőtt. A KGSTtagállamok bruttó ipari termelése 1975-re — 1970-hez viszonyítva — mintegy másfélszeresére nőtt Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték eL Jelentősen erősödött a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki bázisa. A KGST-tagországok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971—1975. között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. E sikerek a szocialista rend hatalmas alkotó lehetőségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok' kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalapozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményejvel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valamenynyi KGST-tagállam fontos nemzet! és Internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak, mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a világszocial Izmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, következetes internacionalista politikája, a béke megerősítéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események menetére, Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik, mind több a közös elem politikájukban, gazdaságukban, társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyenlítődése. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST-tagállamok egységének és összeforrottságának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott — Komplex Program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a Komplex Program megvalósítása és a tanács 25—29. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975. közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló Komplex Programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A Komplex Program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakositás és kooperáció terén. Oj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1976—1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975. kőzött csaknem megkétszereződött és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett kl. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970. közötti 8,2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi és munkaerő-torrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományostechnikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább biaonyítX hogy ák landóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbiaknak elkerülhetetlen velejárójuk a konkurrencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági ihfegrá'clŐ?,íeílesztésére irányuló Komplex Programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére, a KGSTtagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés fő ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosítására és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniök kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGSTtagállamok dinamikuson fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyinyersanyagokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamenynyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési prog• gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- ésberendezésfajták, valamint az élen járó technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez, és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt Ennek figyelembevételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGSTtagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis tc>yébbi' megerősítése és a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vetőmagtermesztés, -nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igények idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levó sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hoszszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Megvizsgálták a KGST-országok egyesített villamosenergetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamos energetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető Intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosenergia-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személyés áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban" című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek . tartotta a gazdaságpolitika és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatósságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekelnek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhfvta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatokat, a Komplex Programnak, valamint a KGSTtagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláirt záróokmánya jó alapot nvújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállatnok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvényrejuttatását, a népek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGSTtagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „Deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról" és az „Akcióprogram", valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonializmus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerített egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. A KGST • tagállamok támogatáséi, test véri együttműködésük példá ja fontos tényező a fejlődő országok harcában, amelyet, minden nép arra vonatkozó jogainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk ren delkezzenek saját természeti kincseikkel, termelőerőikkel, és hogy maguk válasszák ki a számukra legelőnyösebb társadalmi rendet. Áz ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975. július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976— 1977. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát a főiskola után! képzésre, és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGSTtagállamok — megvalósítva a Komplex Program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrottságának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság Ás a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzá járulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításé hoz, a béke és a társadalm haladás ügyéhez az egész vi lágon. \A 30. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légköriében zajlott te. 10