Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 Csütörtök, 1976. július 1.' Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért (Folytatás a 3. oldalról) tának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztályával és népével szembeni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és népeinek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocializmusért és a vitógbékéárt folytatott küzdelemben valé kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békeért és haladásért indított mozgalom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik antikommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista reakciós erők nemcsak a konimunisták, hanem más demokratikus és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politikájának és eszméinek hiteiét a néptömegek előtt, megosz•zák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi együttműködések elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multinacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására, és függetlenségére nézve, nagy jelentősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinensévé váljék. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz, a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. A teljes leszerelésre és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony Ennek érdekében a konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mutathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szálljanak síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért; a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegen területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői —, hogy kiküszöböljék az atomháború ve. szélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktériumfegyverek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszközök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyverek új típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszer kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián részt vevő pártok sikraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszüntetése jelentékeny mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői s'kraszállnak a NATO ős a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért, és első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agressziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszakalkalmazás propagálásának haladéktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyaiások alakulásáról és intézkedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése Spanyolországban új helyzet alakult kl. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilvánosabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francoizmus politikájának bármilyen formában való tovabDfolytatására irányul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a szabadságért. vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szocialisták, a fegyveres erők mozgalmán az összes demokratikus erő között, amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról 'órtenö azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-Írország demokratikus erőivel, és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke. a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akar álcázott formában való újraéledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb, kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra, hogy harcolni kell: — az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megállapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják; továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért; az Uruguayban, Paraguay ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehelő legnagyobb támogatásáért abban a harcban, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért viv; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperialista küzdelmének támogatásáért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vivott harcban, amelyben a fejlett és fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet telies függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és naptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségéi védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk legfontosabb tényezője, és fontos hozzájárulás az egész vilag békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért sikraszállnak, számottevő haladást jelentene Európában a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hegv a ieszúltség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozok osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek, és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé való átalakítása a legjobb megemlékezés le3z mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekelnek, és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. Befejeződtek a magyar—dán külügyminiszteri tárgyatások 4. A békáért, a biztonságén, az együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező feltéteteket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatositással és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatptt harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. ( A konferencia résztvevői sikraszállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének további támogatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és Szerdán Koppenhágában a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások befejeztével Púja Frigyes és Anker Jörgensen dán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tartott eszmecserét. A külügyminiszter kifejezésre juttátta: a magyar kormány meggyőződése, hogy magasabb szintre kell emelni a magyar és a dán államférfiak közötti személyes kapcsolatfelvételeket. így megerősítette Lázár György miniszterelnöknek Jörgensen kormányfő címére intézett, magyarországi látogatásra szóló meghívását. Délben Púja Frigyes a koppenhágai városházán tett látogatást, ahol Gerda Larsen, a városi tanács elnöke ebédet adott tiszteletére. A szívélyes hangulatú díszebéden, amelyen részt vett Andersen külügyminiszter és Oláh József koppenhágai magyar nagykövet is. Púja Fri. gyes és Gerda Larsen pohár, köszöntőt mondott. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere a délutáni órákban helikopteren Aar. húsba, Dánia második legnagyobb városába utazott, ahol a Marselisborg palotában félórás magánkihallgatáson fogadta őt II. Margit dán királynő. Ezzel Púja Frigyes háromnapos dániai látogatása véget ért. PÚJA FRIGYES HAZAÉRKEZETT Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Budaoestre. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Július 7-én kezdődik Berlinben a KGST ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-országok delegációit a kormányfők vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke.