Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

29 Csütörtök, 1976. július 22: Nyár a Tiszán Néhány esős nap — elég későn — elvette a nyár per­zselő hevét és elviselhetőbbé tette a munkahelyeken a nappalokat és az éjszakákat. A nyár persze még itt van és az időjárás népi megfi­gyelői szerint naptári jelen­létén túl is marad az idén, és hosszú, napos őszre szá­míthatunk. A Tisza nyári életének arculatán mit sem változtattak az átfutó zápo­rok, zivatarok. Ha kisüt a nap, forrósága a folyóba vi­szi a fürdőzőket a strandon és végig a partok mentén. A megszelídült folyó Hogy jó órában mondjuk: a fürdőzés a Tiszán nem járt tragikus szerencsétlenséggel az idén a szegedi révőrség­hez tartozó területen. Sze­rencsére tavaly egész nyáron sem történt vízbefulladós Al­győtöl az országhatárig és reméljük, a szezonzárásig sem követel áldozatot a fo­lyó, Hogy alapjában véve biztosított a rend, a fegye­lem a Tiszán, az köszönhe­tő a szegedi révőrségnek, amelynek munkájában szép számmal vesznek részt ön­kéntes rendőrök is. Napról napra, óráról órára járják kishajójukkal a folyót és fel­ügyelnek a rendre, visszaszo­rítják a szabálytalanságokat. A Tisza különben annyira megszelídült mára, hogy ilyen ősidők óta még nem volt, legalábbis Szegednél nem. Sodra lelassult, majd­hogynem áll a víz Csong­rádig. Jó két hete ugyanis megkezdte működését Jugo­szláviában az újbecsei öntö­zőmű, annak érezzük duz­zasztó hatását Sokan ezért vélik a Tiszát most már ve­szélytelenebbnek az eddigi­nél, pedig a strandolás örö­mei mellett megmaradtak a veszélyek is a folyón. Tiltó táblák Erről meggyőződni szalad­tunk fel Algyőig és vissza, le az országhatárig, a szege­di révőrség kishajójával, amely 130 lóerővel szeli a vizet Ladikjukkal a hajózó útban horgonyzó sporthorgá­szok nem is örülnek a rév­őrség magas hullámokat ve­rő kishajójának, a tilosban fürdőzők pedig jobbnak lát­ják, ha a rendőrség megje­lenése előtt kikecmeregnek a vízből. A továbbra is veszé­lyes helyeken, például a Ma­ros torkolatánál, ahol ko­rábbi években annyian vesz­tették életüket ott van a fürdést tiltó tábla, ugyanígy a Boszorkánysziget előtt, a szennyvízlefolyónál. Az ille­tékes tanácsok sajnos ugyan­akkor nem gondoskodtak még annyira sem, mint az előző években, szabad fürdő­helyek bolyával — sőt vízőr­rel! — védett kijelöléséről. Nincs ilyén az újszegedi ol­dalon, a híd alatti „lapos"­on, a Sárga üdülőtelepnél, Algyőn, Gyálarétnél, csupán Tápénál és az évek óta be­zárt Fűzfacsárda előtt. A veszélyes helyeken a til­tó táblák ellenére is a víz­be merészkednek egyesek, közvetlenül a szennyvízbefo­lyó alatt. Újszegeden a Sport­uszodából kifolyó szenny- és termálvíz fölött anyák pan­csol tat ják gyermekeiket a Ars 5. Sándor felvétele A tápéi motoros komp szünet nélkül jár: teherkocsik, autók, szekerek kelnek át a Tisza egyik feléről a másikra Hazában. Efölött a vízőr és a bólyanélküli „lapos" in­kább homokbánya, mint sza­badstrand. A Maros és a Ti­sza a híd alatti szűkületben rakja le fövenyterhét, ame­lyet markolókkal, ásóval, la­páttal szakadatlanul bányász­nak, hordanak — mégse fogy el — .ennélfogva a partsza­kasz veszélyes. Nincsenek zátonyok Minden fürdőző mellett nem állhat egy-egy rendőr, hogy elhárítsák előlük a ve­szélyeket Különben egyesek odáig merészkednek, hogy a két part között közlekedő Odessza motoroshajó útjá­ban és kikötője előtt füröd­nek. Egyenesen játszanak a veszéllyel. A napokban meg­írtuk lapunkban, hogy ahíd­láb párkányáról való vízbe­ugrálás két esetben is sú­lyos, életveszélyes sérülés­sel járt, ennek ellenére né­melyek továbbra is fejest ugrálnak onnan. Egyik für­dőző vasroncsba ugrott egy másik pedig terméskőre fe­jest > Sajnos, a vízisízés szabá­lyainak be nem tartása is gondot okoz a révőrségnek — tájékoztatott Rudas Károly rendőrhadnagy. Vannak mo­torcsónakosok, akik a vízen sikló sízők figyelését a csó­nakból gyermekkorúakra bíz­zák, akik tudvalevően még nem rendelkeznek vízi jártas­sággal. A biztonságos vízi­sízéshez hozzátartoznak az alapvető tudnivalók, már ami a vízi jártasságot illeti. Lám, a nyár örömei mellett mennyi a veszély a Tiszán, amely most alig folyik, in­kább áll, ennélfogva öntisz­tulása is lényegesen lelas­sult Igaz viszont hogy a duzzasztástól tartja szintjét a folyó a mínusz vízállás fö­lött közel egy méterrel. Máskülönben a júliusi káni­kulában kibukkantak volna már a zátonycár, s a hajózó utak leszűkülnének a kisebb járművek előtt is. A gyors vízfolyáshoz szo­kott tiszai halak persze most megzavarodtak a lassú víztől, amely a nap hevétől túlon­túl fel is melegedett A hi­vatásos halászok sem fog­nak most jó halat, nemhogy a horgászok. Megérjük, hogy az egy-két Tisza-parti ha­lászcsárdában, amely még megvan — nem úgy, mint a Fűzfacsárda, a Maros-menti halászcsárda — majd akvá­riumban mutogatják a halat, az étlapon pedig csirkesült és birkapörkölt szerepel. Lődl Ferenc A család és a szocialista életmód Jelentős lépésekkel hala­dunk a társadalmi egyenlő­ség útján. Ezen az úton szükségszerűen merül fel a kérdés: hogyan éljünk? Ho­gyan éljünk abban a társa+ dalomban, amelyben egyre kiteljesedőbb valóság a tár­sadalmi megkülönböztetések, hátrányok és privilégiumok megszüntetése. A válaszok, ha nem is mindig teljes tu­datossággal, de már a szo­cialista társadalmi változás talaján, azt természetesnek tekintve, általában a jelent meghaladó igénnyel fogal­mazódnak, az útkeresés szándékával bátrak és mesz­szire tekintők, alapjában reálisak és a nehézségekkel is számotvevők. 1. Általános rokonszenvet vált ki az a megfogalmazás: éljünk úgy, hogy cseleke­deteink méltóak legyenek szocialista eszményeinkhez. Ennek az Igénylésnek tuda­tában kereshetjük azokat az általános, de közel sem könnyű erkölcsi, magatartás­és szokásbéli problémákat, amelyek megváltoztatása, szocialista tartalmú megoldá­sa szinte minden egyes em­bertől ítéletei, cselekedetei, szokásai tudatos változtatá­sát igénylik. A rangban és fajsúlyban egyenértékű tár­sadalmi kérdések hosszú so­rából most csak egyet eme­lünk ki: a férfi és a nő csa­ládon belüli egyenlőségének problémáját. A politikai, gazdasági és kulturális haladás eredmé­nyeként a férfi és a nő ál­lampolgári jogai szinte hiánytalanul egyenlőek, és társadalmi esélyegyenlőségük is egyre jobban közelíti egy­mást A munkájában és csa­ládjában helytálló nő láttán megváltozik a társadalom értékítélete „a" nőről, ki­alakul a szocialista jellem­vonásokkal gazdagodó, ké­pességeit a társadalom hasz­nára kamatoztató nő ideál­képe. Társadalmunk tudati haladásának egyik legjelen­tősebb kifejezője ez a kiala­kuló új értékítélet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa ha­tározatában felhívja a társa­dalmat, tegyen még többet a nők társadalmi esélyegyen­lőségének javítása, teljessé válása érdekében. Ebben a változásban természetesen a nőnek magának is aktívan, tudatosan kell és lehet részt vennie. A folyamatban a férfi ugyan elveszíti a meg­előzően élvezett privilégiu­mokat, de éppen ezáltal és eközben nyer új értékeket. Többek között a nőben egyenrangú társat a társada­lomban és a családban, a teljes embert hitvese, gyer­mekei anyja személyében, s teljesebb örömet az apaság­ban. így a megelőző társa­dalmi rendtől örökölt hátrá­nyok leküzdése, illetve a pri­vilégiumok elvesztése az em­ber általános emelkedését, személyiségének kiteljese­dését eredményezik. családok táplálkozási, higié­niai és kulturális igényei és ezek kielégítési lehetőségei, s hogy ezek is befolyásolják, gyorsítják, vagy lassítják a női és férfi szerepekre rakó­dott nézetek és szokások vál­tozását. Ahhoz, hogy megszülető gyermekeik igazán jól hasz­nálják ki a társadalom által felkínált egyre javuló lehe­tőségeket, az is szükséges, hogy a szülők, az apa és az anya is tudatosan cseleked­jenek fiú-, illetve leánygyer­mekük sokoldalú, egyenlő jogú és esélyű teljes sze­mélyiséggé nevelésének ér­dekében. Nevelő munkájuk eredményétől is függ, hogy az üj nemzedék tagjai a tár­sadalmi realitás talaján álló, önálló, tevékeny, a családi és a szélesebb társadalmi kö­zösségi tevékenységre kész, harmonikus emberek legye­nek. 3, 1*1 Fejleszt a gyógyszeripar Tovább fejlesztik, bővítik tése alapján az EGYT buda­a hazai gyógyszeripar leg- pesti, Hőgyes Endre utcai fiatalabb üzemét, az Egye- telepét 1978. december 31-ig sült Gyógyszer- és Tápszer- kitelepítik és az úgynevezett gyár körmendi gyáregységét, galenikum gyártmányok Az eredetileg tápszergyár- (gyógyszerkészítmények) -elő­tásra létrehozott üzemben bevezetik a gyógyszerkészí­tést, s több má6 termék elő­állítását A csaknem 200 millió forintos program megvalósítása megkezdődött A Gazdasági Bizottság doo- gyár. állítását Körmendre bízzák. Ez az üzem már elkészült. Jövőre gyógyszerkészítményt gyártó csarnokkal és jégkrém üzemmel bővül a körmendi HIOB A beavatottak és a köz- emeljük ki, vagyis azokat, vetlenül érdekeltek bizo- amelyeket szegedi házgyári nyosan tudják, mi a HIOB, elemekből állítanak össze a a tisztelt olvasók többsége következő években. Kezd­azonban aligha. Nos, szí- hetjük mindjárt az úgyne­vesen elmondjuk, annál is inkább, mivel igen izgal­mas, szívmelegítő, közvet­ve mindannyiunkat érintő dolgok rejlenek mögötte. A HIOB azt jelenti: (házgyári iskola, óvoda, bölcsőde. Szeged város V. ötéves terve 88 általános iskolai tanterem. 1450 óvodai és 400 bölcsődei hely építését, létrehozását tartalmazza. A szükséges pénz rendelke­zésre áll, s úgy hírlik, az építőkapacitással sem lesz baj. Nagy szó ez mosta­nában. E szép elgondolás megvalósítása érdekében a DÉLÉP készített javaslatot házgyári elemek széles kö­rű alkalmazására, a Szege­di Tervező Vállalat pedig ennek alapján készíti el év végére a panelekből készít­hető iskolák, óvodák és bölcsődék típusterveit. Mindez természetesen össz­hangban van a megyei, il­letve a városi pártszervek vezett Tarján VI. ütem 16 tantermes iskolájával, ame­lyet egybe szándékoznak építeni a tervezett művelő­dési központtal. A két rész­letben végzendő munka eredményeként először az iskolát adják át rendelteté­sének, valószínűleg azon­ban csak 1980 második ne­gyedében. Paneles lesz az Északi városrész új 16 tan­termes iskolája is, ennek elkészítését szintén négy év múlva ígérik. Hasonló mó­don tervezi a tanács a ge­dói és a Szilléri sugárúti iskolák bővítését is, továb­bá Szőregen is egy űj 8 tantermes építését. HIOB-óvodák a követke­ző helyeken épülnek: Do­rozsma. Felsőváros, Északi városrész. Móraváros, Új­szeged, Petőfitelep és Hó­biárt basa utca. Összesen 900 kisgyereket tudnak majd ezekben a korszerű­en fölszerelt „dedókban" döntéseivel. A Csongrád gondozni, amelyek közül az megyei pártértekezlet ta­valy márciusban hangsú­lyozta: „az állami oktatás tárgyi felételeinek javítá­sáért mindenekelőtt az óvodai hálózat bővítését, az általános iskolai tanterem­fejlesztést kell szorgalmaz­nunk." És hasonlóképpen foglalt állást a Szeged vá­rosi pártértekezlet ls: „né­pesedéspolitikánkkal össz­hangban folytatjuk a böl­csődei és óvodai hálózat bővítését." Az említett kulturális és szociális beruházásokból ez­elsőt már 1978 elején, az utolsót pedig négy-öt év múlva — a városfejlesz­tésnek megfelelően — épí­tik föl. A többi óvodát és a tervezett bölcsődék többsé­gét hagyományos módon építik föl. Házgyári bölcső­dét Felsővároson és az Északi városrészben építe­nek a következő években. A kijelölt határidők be­tartásáért tanácsi vezetők, vállalati igazgatók a felelő­sek, akik évenként kötele­sek beszámolni a HIOB­úttal csak a HIOB-osokat program teljesítéséről is. Mindenki tudja: a család a gyermekek életre indításá­ban meghatározó szerepet játszik. Éppen ezért, ahhoz, hogy minden megszülető fiú és leány társadalmi lehető­ségeit egyenlő eséllyel ki is használhassa, ahhoz már a családi nevelés minden moz­zanatának is a szocialista ember nevelése szolgálatába kell állania. Amikor a hogyan éljünk jelent és jövőt formáló kér­déséről beszélünk, a neve­lésben kialakult és még to­vább élő egyenlőtlenségeket is reálisan számbe kell venni, hogy további gyakorlatunk­ban tudatosan, korszerűen fogalmazzuk, alakítsuk és fogadtassuk el gyermekeink elé állított követelményein­ket Tudjuk, hogy az általá­nosan javuló gazdasági és kulturális feltételek ellenére is társadalmi rétegenként, illetve a városi, vagy a fa­lusi életviszonyoknak meg­felelően igen különbözőek a A nő és a férfi társadalmi esélyegyenlősége a szocializ­mus építésének eredménye­ként egyre jobb lesz, de fi­gyelmeztetni szükséges: az intézményes nevelés — az óvoda, az iskola, tömegkom­munikációs eszközök együt­tes pozitív hatása is csak ne­hezen bonthatja le azokat az akadályokat, amelyeket ne­tán a családok, a tradicioná­lis nevelés következménye­ként, már a kisgyermekkor­ban fiaik és leányaik elé még felépítenek. A családok a társadalom támogatása, a pedagógiai ismeretek megszerzéséhez nyújtott gazdag források nélkül nem birkózhatnak meg a feladatokkal. Ezért a szocialista életmód formálá­sának egyik alapproblémája: megnövelni az ember isme­reteit az emberről. Segíteni a szülőt abban, hogy értő, érzelemgazdag, tudatos ne­velője legyen gyermekének, s hogy ezáltal is előkészítse fiát és leányát arra, hogyan éljen egyenlő jogával, egyen­lő esélyekkel. Turgonyi Júlia Nemzetközi építőtábor Szegeden Tizedik alkalommal szer­vezték meg a József Attila Tudományegyetem nemzet­közi építőtáborát — ez alka­lommal július 4-től augusz­tus 18-ig. A három turnus­ban nemcsak a JATE hall­gatói vesznek részt az ön­kéntes munkában, hanem a külföldi testvéregyetemek — az Odesszai Mecsnyikov Egyetem, a Lodzi Tudo­mányegyetem, a Greifswaldi Ernst Moritz Arndt Egye­tem, a Turkui Egyetem —, valamint a társintézmények diákjai is, mivel az idén or­szágos építőipari központtá nyilvánították a szegedit Jelenleg a táborban 150 hall­gató dolgozik, közülük 70-en külföldiek. A vendégek jú­lius 18-tól augusztus 8-ig tartózkodnak Szegeden. Ez­után az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nógrád­verőcei nemzetközi táborá­ban töltenek nyolc napot Tegnap, szerdán dr. Rácz János tanszékvezető egyete­mi tanár, a JATE oktatást rektorhelyettese, Oláh Mik­lós, a megyei pártbizottság munkatársa, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára, dr. Krajkó András, a JATE partbizottságónak titkára, valamint Papp István, az egyetem KISZ-bizottságának titkára a tábor vezetőinek kíséretében meglátogatták a fiatalokat munkahelyeiken, a város különböző részein levő DÉLÉP építkezéseken. A fiatalok az építőipar külön­böző ágaiban szakmunkát és segédmunkát végeznek. Délután a rektori hivatal­ban dr. Rácz János, dr. Krajkó András, valamint Papp István köszöntötte a külföldi delegációk képvise­lőit. Export A Beton és Vasbetonipari Művek újfajta vasbeton tübbing gyártásának előké­szítését kezdte meg. Az UVATERV műszaki tervei alapján Jugoszláviának is szállítanak ezekből a termé­kekből a belgrádi új vasúti csomópont alagútjának épi­téáébea.

Next

/
Thumbnails
Contents