Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

/ (M o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vvrv MAGYAR SZOCIALISTA M U NKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 178. szám 1976. július 29., csütörtök Ara: 80 fillér Kádár János fogadta Romesb Chandrát és Jerzy Likaszewiczet Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára szerdán fogadta az Országos Béketanács vendégeként ha­zánkban tartózkodó Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát. A megbeszélésen Romesh Chandra tá­jékoztatást adott a Béke-világtanács te­vékenységéről, terveiről, közöttük a fejlő­dési világkonferencia előkészületeiről, amelyre ez év őszén kerül sor Budapes­ten. A BVT főtitkára ismertette az új stockholmi felhívás céljait, s az annak nyomán kibontakozó nemzetközi akciókat Kádár János nagyra értékelte a Béke­világtanácsnak a béke megszilárdításáért, a népek szabadságának és együttműködé­sének fejlesztéséért, a közvélemény szere­pének növeléséért folytatott áldozatos munkáját. A magyar nép további támoga­tásáról biztosította a BVT elnökségét a fejlődési világkonferencia előkészítésében. Sokan még ma is vasöntö­deként emlegetik a szegedi öntödét, pedig dolgozói első­sorban a járműprogram megvalósítását elősegítve egyre több alkatrészt készí­tenek alumíniumból is. E könnyűfémből és szürke­vasból öntik valamennyi terméküket, s küldik az or­szág jó néhány gépipari, jár­műipari vállalatéhoz. Az idei első félév sikeres volt az ön­töde közössége számára, hi­szen termelési értéktervüket csaknem húsz százalékkal teljesítették túl. Sikernek számít az is, hogy áruik ke­lendőek, igen sok megrende­lést kap a szegedi gyár. Eb­ben szerepet játszik, hogy egyre jobban dolgoznak a szegedi fémöntők. A munká­juk minőségének javulását jól szemlélteti a selejt meny­nyiségének csökkenése. Az 1973-ban 11 százalékos vas­öntvényselejt például idén az első féléven 6 százalék alá szállt, de a tavalyelőtti­hez képest csaknem egy szá­zalékkal mérséklődött a hi­bás alumíniumtermékek ará­nya is. Az első hat hónap alatt vasból gépkocsi önindítókat, dinamóalkatrészeket öntöt­tek az Autóvillamossági Fel­szerelések Gyárának, kipufo­gókat és különféle gépele­meket a Magyar Vagon- és Gépgyárnak, illetve a Csepel Autógyárnak, villanymotor­házakat az EVIG-nek, mér­legalkatrészeket a HÓDGÉP makói gyárának, de megta­lálható a szegedi üzem jele borsócséplőgépeken is. Alumíniumból egyelőre kézi öntéssel készítenek tü­körtartókat, fogantyúkat autóbuszokhoz, ventillátor­lapátokat, lemezeket moto­rokhoz, alkatrészeket mező­gazdasági gépekhez. Hama­rosan jelentősen megváltoz­nak az alumíniumöntők; munkakörülményei, hiszen a harmadik negyedévben be­fejeződik a több mint 12 millió forintos beruházás, elkészül az új üzemcsarnok. Az építkezés során sokat se­gítettek az öntöde dolgozói. Jórészt társadalmi munká­ban készült el az alapozás, szabad idejükben betonozták a munkások az épülő csar­nok és készáruraktár közötti területet is. A csarnokban olyan ol­vasztót szerelnek össze az üzem dolgozói, amely föld­gázzal fűthető gázolaj he­lyett. Így a hevítes gazdasa­az új stockholmi felhívás céljainak el­éréséért, a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, a leszerelésért kibontakozó világméretű társadalmi küzdelemben. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Sebestyén Nándorné. az Országos Béketa­nács főtitkára. * Kádár János szerdán fogadta a hazánk­ban tartózkodó Jerzy Lukaszetuiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagjat, a Központi Bi­zottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben folyta­tott megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője. Jelen volt dr. Ste­fan Jedrychowski, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. Őszre próbaüzem az új csarnokban Korszerűsítések a szegedi öntödében Somogyi Károlyné felvétele öntőtégelyből formázószekrénybe csurgatják a folyékony vasat gosabban oldható meg, más­részt megszűnnek a fűtő­anyagszállítási gondok. Ha­marosan megérkeznek az új üzembe a már megrendelt présöntőgépek, amelyeken lé­nyegesen jobb minőségű, si­mább felületű öntvények ké­szíthetők, mint a hagyomá­nyos, kézi öntéssel. ősszel megkezdődik a próbaüzem és lehetővé válik, hogy a gazdaságossági követelmé­nyeknek megfelelően nagy sorozatban gyártsanak alkat­részeket. Hogy az űj üzemben kit állítanak a gépek mellé, leg­feljebb átmenetileg okozhat gondokat. Előrelátók voltak a gyár vezetői, hiszen tavaly — néhány éves szünet után — ismét hozzáláttak öntő­tanulók képzéséhez. Idén újabb fiatalok jelentkeztek, így őszre megint indíthatnak osztályt a 600-as sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben. A gyakorlati oktatást az iskolaidő első két évében az öntöde néhány hónapja átadott korszerű tanműhe­lyében valósítják meg. Sz. J. Lázár Gyergy Lengyelországba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Veszprémbe látogatott az UNESCO főigazgatója Szerdán Veszprémbe láto­gatott Amadou-Mahtar M'Bow, az UNESCO ha­zánkban tartózkodó főigaz­gatója. Elkísérte vidéki út­jára dr. Újhelyi Szilárd, a Magyar Népköztársaság ál­landó UNESCO képviselője, dr. Kőműves Imre, a Kül­ügyminisztérium csoportfő­nöke és dr. Maller Sándor, a magyar UNESCO-bizottság főtitkára. A vendég felke­reste az Országos Oktatás­technikai Központot, mely­nek munkájáról Böhm Já­nos műszaki igazgató tájé­koztatta. Az új kutató és to­vábbképző intézményt 1973­ban hozta létre a Művelő­dési Minisztérium. az UNESCO és az ENSZ fej­lesztési alapja, az UNDP tá­mogatásával. Az Országos Oktatástechnikai ' Központ feladata, hogy összehangolja és megvalósítsa a korszerű, új oktatástechnikai anyagok előállítását és elosztását, megszervezze az oktatás­technikai képzést és beren­dezkedjen az utóbbi fejlesz­téséhez szükséges kutatá­sokra. A központ munkás­sága túlnő országunk hatá­rain, széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki a szomszédos országokkal, ugyanakkor külföldi pedagó­gusokat fogad továbbképzés­re, főleg a fejlődő országok­ból. Az UNESCO főigazgátója elismeréssel nyilatkozott az intézet eddigi munkájáról, méltató szavaiban külön hangsúlyozta, hogy az inté­zet megteremtette a pedagó­giai és a technikai egységet. Ismertette azokat az elkép­zeléseket, amelyek szerint az UNESCO — hosszú távon — az egész világon kialakít­ja majd a nevelés megújítá­sát szolgáló hálózatot. Ázsiá­ban már megszervezték a regionális központokat, s ezek példájára hasonlókat alakítana ki a közeljövőben Latin-Amerikában is. Eb­ben az egyre fejlődő nem­zetközi együttműködésben jelentős szerepe lesz majd a veszprémi intézetnek is. (MTI) Hajnali jelentések Montrealból Két bronzérem Női kézilabda-csapatunk á bronzéremért vívott mérkő­zésen 20:15 (10:6) arányban győzött Románia . ellen. A magyar lányok harmadik helye nagyszerű fegyver­tény. A döntőben: Szovjet­unió—NDK 14:11 (7:5). — Olipmiai bajnok: Szovjet­unió, 2. NDK, 3. Magyaror­szág. , • Női tőrcsapatunk1 ellenfe­le az elődöntőben Francia­onszág válogatottja volt, amelytől kikaptak. A bronz­éremért az NSZK ellen lép­tek pástra női tőrözőink és 9:4 arányú győzelemmel biz­tosították a bronzérmes he­lyezést. Kajak-kenusaink' jól kezd­ték olimpiai szereplésüket. A K I. férfi 500 m-en Sztanity 2. lett előfutamában és be­jutott a középdöntőbe, C I. 500 méteren Szegedi ugyan­csak második helyen vég­zett előfutamában és bizto­sította középdöfi tőbeli rész­vételét. K- I. női 500 . méte­ren Rajnai Klára képviselte színeinket. Előfutamában a továbbjutást jelentő hárma­dik helyet sikérült' megsze­reznie. Halványabban szere­pelt viszont a Deme, Rátkai kettősünk a K II. 50Ö mé­teres távon. A negyedik he­lyet szerézték' meg futamuk­ban. Javításra volt még le­hetőségük, és a reményfu­tamból beverekedték magu­kat a legjobb egységek ve­télkedőjébe. Nagyszerűen helytállt a C II. 500 méteres távon a Budai, Frey egysé­günk. Budaiék elsők lettek futamukban, és így bizfos résztvevői a középdöntőnek, miként a Pfeffer, Rajnai ket­tősünk is biztosította közép­döntőben részvételét a K II. női 500 méteres távon. A női tőrcsapat Felül: Tordasi Ildikó, Bó­bis Ildikó, Rejtő Ildikó. — Alul: Kovács Edit, Maros Magda. A női kézilabda­csapat Magtárba gyűlik a gabona Az aratás akkor jő, ak­kor szép, ha a tömött kalá­szokból egyre gyorsabban megtelnek a kombájnok ga­ratjai, majd onnan a szál­lítóeszközök a magtárakba hordják a termést. Nincs szebb látvány, mint amikor a pergő, zuhogó szemekből hegycsúcsokat alkot a gabo­na. Ekkor látszik az egész évi munka eredménye. Meg­könnyebbülés, biztonságér­zet, most mér jó helyen pi­hen a jövó évj kenyerünk. , Szegeden és a környező származik abból, hogy a településeken már jól meg- szabadban tárolják a ter­teltek a magtárak. A járás mést, mert a fólia és a legnagyob átvevőhelyén, ponyva megvédi az értékes Kisteleken a környék terme- szemeket az időjárás viszon­lószövetkezeteibői gyűlik a tagságaitól, gabona. Sándorfalván és Javában dolgoznak a ma. Szőregen is raktárba gyűlik lom gépei is. Igaz, hogy még az új termés. nem őrölnek tisztán új bú­Szegeden — kényszerből zát a hengerek — keverik — a szabad ég alatt is tá- az idei búzát a régivel —, rolják a gabonát, ugyanis a , . . . .. , ,„ Budapesti "út melletti tároló ae ,gy ,s kozel lu° vagon" silójai majdnem színültig nal mar. feldolgoztak a mos­lellek. Különösebb baj nem tani nyár terméséből. Felül: Kéziné Pető Zsu­zsa, Lakiné Tóth-Harsányi Katalin, Lelkesné Tomann Rozália, Megyeriné Pacsai Márta. Középen: Nagy Ilona. Angyal Éva, Berzsenyi Má­ria, Bujdosó Ágota. Aiul: Csíkné Horváth Klára, Nagy Mariann, Németh Erzsébet, Sterbinszky Amália, Téth­Harsányi Borbála, Vadászné y.anya Maria,

Next

/
Thumbnails
Contents