Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

Szerda, 1976. július 28. 3 Űj élelmiszer-ipari nagyüzem épül A kedvező külföldi tapasz- üzem évente 120 ezer tonna talatok felhasználásával kukoricát dolgoz fel és ebből 5SSS8FÍ Sernél « ««• to- folyékony cuk­gyei Szabadegyházán, a rot. 1200 vagon finomszeszt, Szeszipari Tröszt beruházásé- 30 ezer tonna fehérje-takar­ban. Az új élelmiszer-ipari mányt és 10 ezer tonna csí­nagyüzem a kukorica kemé­nyítőjét alakítja át bonyolult vegyi folyamatokkal szőlő­raolajat állit elő. A beruházás előkészítése cukorrá, illetve folyékony, még az idént megkezdődik, s koncentrált cukorrá. A mint- 6 * ' egy 2,5 milliárd forint érté- 82 úí Srar < 980-ban kezdi kű beruházással felépülő meg a termelést „Csomagolt" Ikarusok Csomagban — nagyméretű faládákban — indítja útnak Irakba legújabb exportcik­két, a midiautóbusz-felépít­ményt, az Ikarus Karosszé­ria és Járműgyár székesfe­hérvári gyára. A buszokat Irakban székesfehérvári szak­emberek szerelik össze. Az alvázat nyugati országokból vásárolja meg az iraki part­ner., A „csomagolt" félig kész autóbuszból az idén két­százötven darabot szállíta­nak Irakba Székesfehérvár­ról. Védik a Tisza partját Évről évre sok mflUő fo­rintot fordít az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság a Tisza és Maros partjainak védelmére. A tavaszi nagy áradások visszavonulása után a part egyes szakaszai meggyöngülnek, leomlanak, s a védőtöltés és a part kö­zötti hullámtér látja ennek kárát Az alacsony nyári víz­állás kedvező a partvédelmi munkákhoz. Jelenleg a Tisza alsó szakaszán, a bal parton, az országhatár előtti részen folynak a partvédelmi mun­kálatok, több millió forintos költséggel. Vízi járművek, vontatők, munkahajók járnak a vízen, a partoldalban pedig kubi­kosok dolgoznak. Előkészítik a talajt a műanyagszőnyeg es rőzsepokróc lefektetésé­hez, megkötéséhez, majd ar­ra terméskövet szórnak, s az elkészített mű víz alá me­rül, mintegy 25 méter szé­lességben. Az így védett partszakasz ellenáll a vía íovábbi romboló erejének, s az árhullámok megzabolázva vonulnak eL Marczika And­rás munkavezető, aki 45 éve áll a vízügy szolgálatában, arról tájékoztatott bennün­Acs SL Sándor felvétele hofL_a WJelölt mintegy Munkában a kubikosok, aHk a műanyag szőnyeghez exő­1200 méter hosszú partsza-i sitik a kévékbe kötött-font rőzsekötegeket kaszán augusztus végére vár­hatóan elkészülnek a mű- tonvasszereléshez, ntínt a együtt magával ragadta a anyagszőnyeg és rőzsepokróc rőzseszőnyegek elkészítésé- szél és sodorta lefelé a hul­lefektetésével, a kőszórással, hez. lámok tetején. A sötét ég| s utánuk dolgozik majd a a folyamatos munkát Baj- alatt sodródó nehéz vízi jér­partot rézsútosan kiképző nos hétfőn este, még a sö- ™ű olyannak tűnt a Tisza markológép A vontatók és tétség beállta előtt megza- hátán, mint egy veszedel­munkahajók mellett 45 ku- várta a nagy széllel kereke- mes kalózhajó, amely min­bikus dolgozik itt, apatfal- dett vihar. A munkából dél- öent elsöpör, ami útjába ke­viak, makóiak, bekésszent- után elvonulók nem tudták, fül. Az elszabadult vízi jár­andrasiak, ocsodiek, szarva- hogy másnap milyen kelle- művet sajnos éjszakára gaz­siak, kunszentmártoniak, metlenség fogadja őket. A dátlanul hagyták, jóformán akik szükség szerint éppúgy Tisza nevű munkahajót a ki sem volt kötve, horgonya értenek a betonozáshoz, be- hozzá tartozó pontonnal f!nt: Jolt * fedéIzet magas­sagaban, lámpa nem égett rajta, a kabin be volt zárva. A veszedelmes alkotmány rohant az országhatár felé, veszélyeztetve a határőrség mólóit, motoros hajóit Mint­egy két kilométer hosszú űt trtán a szolgálatos határ­őrök és az alsó vízen dol-t gozó Rózsa József halász kö­zös erővel, önfeláldozó mun­kával állították meg a „kí­sértethajót", amely másnap reggel nem állhatott mun­kába. Fogcsikorgató fékcsikorgás 1974-ben 50, 1975-ben 69 halálos áldozatot követelt Csongrád megyében a fi­gyelmetlenség, a táblákat, szabályokat semmibevevő erőszakosság. Több mint 70 ezer gépjármű, 30 ezer se­gédmotor, 100 ezer kerék­pár, és lovas kocsi is vagy 10-ezer járja a megye út­jait s ha ehhez még hoz­zászámítjuk a két határ­állomáson és Szegeden is átmenő körülbelül 1 fhillió járművet évente — e szá­mokkal bizonyítottnak lát­szik a megállapítás: a ve­szély állandó, s csak a gép­járművezetők egymást is féltő óvatosságával kerül­hetők el a balesetek. Miért hozakodunk! eló új­ra, ki tudja hányadszorra már ezekkel a tényekkel, adatokkal? Mert az eső fel­áztatta, s bizony sárossá, nehezen járhatóvá tette a főútvonalak mentén húzódó földutakat. A kerékpáro­sok, a lassú járművek', a lovas kocsik Útjait. A sár azonban nem elegendő ki­fogás ahhoz, hogy a bicik­lisek, a fogatosok felhajtsa­nak a főútra, ott baktassa­nak, 10—20 kilométeres tempóban a nyolcvannal, százzal — hozzájuk képest — száguldó autók! között. Minden kereszteződésnél ott a tábla: kerékpárosok, lo­vas kocsik, traktorok nem haladhatnak például az E5­ösön. És mégis... És még­sem veszik észre a táblát, s ha látják is, csak legyin­tenek rá. A közúti közlekedés sza­bályai szerint a gépjármű­vezető köteles olyan sebes­séggel haladni, hogy biz­tonságosan megállhasson minden olyan akadály előtt, melyre az adott úton szá­mítani kell. A lovas kocsi­kat. kerékpárokat kitiltó tábla láttán persze, hogy nem számít senki a sötét­ben botorkáló lovakra, a csellengő biciklizőkre. A meglepetést — hogy mégis találkozik velük — fékcsi­korgás kíséri. Ilyenkor, nyár derekán, amikor úgyis több a gépjármű a betonúton, még gyakoribb a fékcsikor­gás. Meg a fogak1 csikor­gatása és a sóhaj is: vajh', mikor érjük meg, hogy a KRESZ sokat emlegetett bizalmi elve megállja a gyakorlati próbát? P. K. Tisztázni kellett ugyanis, hogy a nehéz alkotmány mi­képpen szabadulhatott el, ki a felelős a mulasztásért; amely nagy károkat és sze­rencsétlenséget is okozhatott volna. L.F. Hogyan gazdálkodunk a munkaerővel ? Szegedi tapaszfalatok Alig van olyan gazdaság- pesek megbirkózni a tovább- Az üzemek többségében a politikai témájú tanácskozás, ra is nagymennyiségű ügy- gazdálkodás gyökeres meg­szűkebb körű eszmecsere, viteli munkával. Itt-ott per- javítása végett differenciált ahol ne kerülne szóba élesen sze — mint ilyen esetben béremelést is terveznek, ter­a munkaerő-gazdálkodás lenni szokott — eltúlozták a mészetesen a nehezebb, a helyzete. Az elmúlt ötéves problémát, de az terv idején még volt némi hogy a felügyeleti csak igen nehezen munkaerőhöz jutni. Ráadá­sul a mind jobban állandó­is igaz, többműszakos munkát vég­szervek, zők körében. Fokozott figye­lehetöség arra, hogy a ter- egyedi elbírálás alapján, né- lemmel kisérik a fluktuáció melést létszámfejlesztéssel hány esetben jogosnak ta- okait, s azonnal intézkedni növeljük, később azonban a lálták és teljesítették az íro- szándékoznak, ha szükséges­nagy kereslet miatt a nép- dai létszámpótlás iránti ké- nek látszik. Az ösztönzőbb gazdaságilag fontos üzemek relmeket Jellemző, hogy anyagi elismerésnél előtér­tudtak ugyanakkor kedvező elbírá- be kerül a szakmai képzett­lásban részesültek a köz- ség és továbbképzés. Tehát ZBOBOSg ... gazdasági szakképzettségű, a mostani ötéves népgazda­suló létszámhiány lazította a vagy az ilyen iskolát végzett sági terv sikeres megvaló­murikafegyelmet és vissza- fiatalok: minisztertanácsi sítása érdekében a szegedi fogta, rontatta a teljesítmé- rendelet szerint közülük üzemek is megteszik a ma­Szegeden eddig ötvenen he- gukét, átérezve a rájuk há­lyezkedtek el különféle mun- ruló felelősséget. Különösen kahelyeken. nagy gondot fordítanak a . , . , népgazdaság számára fon­Az első negyedévben eza- t dinamikusan fejlődő balyozták ujbol a másod- ágazatokban, valamlirt a la­al ásokra, mellékfoglalkozás kossá . szolgáltató vállala_ sokra vonatkozo rendelke- toknál a munkaeróprobléma zest Ez a központi döntés megoldására. a fo munkakor jobb ellátá­sát illetve az elsődleges mun- Mint azt a szegediek is fokozottabb megbe- tapasztalhatták, a káros elősegíteni munkaerőmozgás mérséklé­korábbinál ®e, illetve a tervszerűbb el­nyeket m Szegeden X976 eteő « hó­napjában 7 ezer 482-en lép­tek be valamilyen munka­helyre, a kilépők száma pedig — ugyanennyi idő alatt — megközelítette a 7 ezer kahely 300-at Ez igen sok. A fiuk- csülését kívánja tuáció jelentősen akadályoz- azz&l, hogy a za a korszerű gépek, termelő szigorúbb feltételekhez köti osztás érdekében újból köz­berendezések kihasználását, az egyéb munkavállalási pontilag szabályozták a s vannak olyan jelek, hogy engedélyeket. Szegeden a munkaközvetítést. Ez a ren­a bérversenyt is fokozza, tanácsi felügyelet alá tar- delet július 1-től érvényes, Különösen nehéz helyzetbe tozó vállalatoknál és szövet- amelytől mindenki azt re­kerülnek ilyen körülmények kezeteknél 792 főálláson kí- méli, hogy a jövőben szer­vüli foglalkoztatásból között a többműszakos üze­mek, illetve a kedvezőtle- megszüntették, nebb munkafeltételekkel rendelkező vállalatok. Igen gyakori beszédtéma minde­nütt, hogy ugyanakkor gyakran a meglevő munka­CTŐvel sem gazdálkodnak jól megjavítasa tette szüksége6. t hogy a következő öt évre 97-et vezettebben történik a mun­kaerő-igény kielégítése. A munkaidő jobb kihasználása végett kívánják felülvizsgál­ni, koszerűsíteni a tanácsok és a szolgáltató vállalatok munkaerő-gazdálkodás ügyfélfogadási rendjét is. 2. az úgynevezett rejtett talékok állandósulását. szóló vállalati terveket lé­nyegesen megváltoztassák Nyilvánvaló, hogy a párt — a Központi Bizottság ta­3. és a kormány nem nézhette valy novemberi tétlenül ezt a feszültséget 6zerint A munkaügyi prog­Valamennyiönk érdeke határozata megköveteli, hogy lehetőleg minden munkahelyen allando, stabil legyen a létszám, okozó állapotot, ezért több ramokban a termelés foko- . . . . , . olyan döntés született, amely zása úgy szerepel+ föladat- "^^w^hft^afc esz- ként, hogy azt a hatékonysag telen munkaerő-csábításnak növelfeévef kell" ra^aíósT munkaerkölcs és -fegyelem tani. Legtöbb helyen ponto- ^^ól vató fokoírttebb erősítését A rendelkezések san meghatározták az erre ^ első irányuló intézkedéseket, SondosKodas, vagyis olyan igen előírták a műszaki fejlesz- körülmények megteremtése, ne tésnek, a nehéz fizikai mun- amelyben jól érzik magukat kát helyettesítő gépesítés- a rendes munkások és alkal­nek, a belső munka erőfarrá- „ „ , . .„__„„ . létszámzárlatot a vállalatok sok feltárásának, a veszte- ^zottaK és savesen, oaa­részénél elégedetlenül ségidők csökketésének a adással végzik azt, amit rá­elősegíti a munkaerő szerűbb foglalkoztatásét, a végrehajtásának idei fél éves tapasztalatai érdekesek. Hogy mást mondjunk, a január 1-től érvényes adminisztrációs egy fogadták, mondván, nem ké- mértékét és hasonlókat juk bíztak. Közel 110 ezer egyetemi és főiskolai hallgató Befejezte szegedi látogatását a torkúi küldöttség A tavaly Finnországban ten állapították meg, hogy járt szegedi delegáció látó- e kapcsolatok egyre tartal­gatásának viszonzásaképpen masabbak, jól tükrözik a hat napig Szegeden tartóz- két ország politikai, gazda­godott Turku tanácsi kül- sági, kulturális együttműkö­döttsége. Tegnap, kedden désének a helsinki találkozó délelőtt Papp Gyula, a váró- óta különösen gazdagodó le­st tanács elnöke hivatalában hetőségeit. fogadta a finn vendégeket A finn delegáció vezetője, A beszélgetésen — melyen Johannes Koikkalainen, a részt vett Bányainé dr. Bír- turkui városi tanács elnök­kás Mária és Prágai Tibor, helyettese köszönetét fejezte a tanács két elnökhelyettese, ki a változatos, színes prog­valamint dr. Csikós Ferenc ramért. „Hasznos tapasztala­vb-titkár is — a vendégek tokát szereztünk többek kö­és házigazdáik áttekintették zött a Móra Termelőszövet­a két testvérváros kapcsola- kezetben, a paprikafeldolgo­tainak fejlődését, s elégedet- lóban" — mondotta s sza­vaihoz Heikki Ujyttyniemi, a turkui vásár ügyvezető igazgatója még hozzátette: Több mint 107 ezer hallga­tó tanult a most befejező­dött tanévben hazánk 56 fel­sőoktatás) intézményében a különböző tagozatokon. Az oktatók száma meghaladta a 12 ezret. Az egyetemi számí­tóközpont napokban megje­lent összesítése áttekintést ad az utóbbi 10 év fejlődé­séről. Eszerint az összes hall­gatók száma 13 és félezerrel magasabb a 10 évvel ezelőt­tinél. Elsősorban a levelező okta­tás iránt nőtt meg az érdek­lődés: az elmúlt tanévben a korábbinál 8 ezerrel többen, 34 300-an tanultak munkájuk mellett. Mintegy 1300-zal emelkedett a nappali hallga­tók száma, és megközelítet­te a 65 ezret. A 10 évvel ez­előttinél viszont 4 és félezer­rel kevesebben, 9 ezren ta­nultak esti tagozaton, a Centenáriumi Ipari Vásár megtekintése után bízik ab­ban, hogy a vásárkapcsola­tok is további ejleszthetők, s a turkuiak hasznosíthatják a szegedi vásáron látottakat. A turku) vendégek elis­meréssel szóltak a Dóm té­ren látott két előadásról, Erkki Tabellre, a finn test­vérváros tanácsának munka­társára különösen a Nabucco monumentális, látványos színpadi megformálása volt nagy hatással. A finn vendé­gek a város vezetőivel foly­tatott beszélgetés után teg­nap a tápéi háziipari szö­vetkezetbe látogattak, s ma, szerdán reggel vesznek bú­csút Szegedtől. Magyar műszaki napok Irkutszkbaa A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége a második félévben is rendez néhány jelentős nemzetközi találkozót, ame­lyen a hazai és külföldi szak­emberek cserélhetik ki isme­reteiket Szeptember elején Irkutszkban magyar műsza­ki és gazdasági napokat ren­deznek, amelynek program­jában 12 szakmai előadás is szerepel. Szeptember végén hasonló rendezvényen Baku­ban vendégszerepelnek a magyar szakértők és tudó­sok. A századik születésnap A Heves megyei Tarnabod községben kedden ünnepelte századik születésnapját öz­vegy Kecskés Jánosné. Anna nénit — aki ezúttal név­napját is ünnepelte — két gyermeke, húsz unokája és huszonkilenc dédunokája és a község több vezetője kö­szöntötte. Anna néni életének egy évszázadát jó egészségben töltötte és korához képest most is jó egészségnek ör­vend. « A

Next

/
Thumbnails
Contents