Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

8 Kedd, 1976'. július 27. Fogalmak — közelről 20. Komplex program A KGST-arszógok közötti együttműködés fejlesz­tésében fontos állomás volt a Komplex Program ki­dolgozása ó» elfogadása. Pontos megnevezése: „Komp­lex program a KGST-tagországok közötti együttmű­ködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyíté­sére és tökéletesítésére". A Komplex programot a KGST huszonötödik ülés­szakén fogadták el, 1971 Júniusában. Ebben a prog­ramban rögzítették a KGST-országok közötti együtt­működés további fejlesztésének legfontosabb irányel­veit, módszereit, eszköz- és intézményrendszerét. Leszögezték többek között, hogy a nemzetközi mun­kamegosztás kiemelten fejlesztendő formái — az egy­szerű árucsere-forgalom mellett — a közös fejleszté­si programok kidolgozása és megvalósítása, a tagor­szágok vállalatai közötti termelési együttműködés. Rögzítették továbbá, hogy a nemzetközi együttműkö­dés intenzív elmélyítéséhez szükség van a szocialista világrendszerben meglevő áru- és értékviszonyok tu­datos felhasználására. A Komplex Program nemcsak elveket és módsze­reket rögzít. Több mint 200 konkrét teendőt, intézke­dést sorol fel — rendszerint határidőket is megálla­pítva —, amelyeknek elvégzése, végrehajtása hozzá­járul a gazdasági, tudományos és műszaki együttmű­ködés tökéletesítéséhez, a szocialista gazdasági in­tegráció szélesítéséhez, fejlesztéséhez. Víztisztítás fénnyel Az ivóvíz fertőtlenítése sok gondot okoz. A hagyományos tisztítóberendezések jelentős befektetéseket igényelnek, s felépítésük is sokáig tart A klórozás pedig rontja a víz ízét A moszkvai szakemberek bakterioid fényforrással mű­ködő, áthelyezhető víztisztí­tó állomást terveztek. A be­rendezés hat szekcióból áll, s ezeket hajlékony csőveze­ték köti össze. A szekciók közepébe kvare burkolat alatt az ultraibolya tarto­mányban sugárzó csíraölő lámpákat helyeztek eL A kvarc burkolat és a beren­dezés fala között áramlik a víz, amely a fény hatására fokozatosan megtisztul. A módszer előnye, hogy a víz így azonnal felhasználható, s ízét sem veszti eL Nemzeti kinesünk: Ják Vas megyei barangolások Alföldi embernek még ak­kor sem mindennapi sze­rencse egy dimbes-dombos, Helybeli vezetőnk elmond­ta, hogy az egész épületre egy bizonyosfajta sezlm­lyuggatta, csak ennyit fe­lelt „Injektáljon bele abba a párezer lyukba az álta­dunántúli metrla jellemző, mert az lünk ajánlott bslzssmkeve­szoros szak- építési munkát többször fél- rékből, magának úgyis fut­terveket ja az idejéből...'' | Ugyanez Meg is tette volna már, a szobrok, fa- ha nem félt volna, hogy ősz­ielkészítésére is, szeporlad a kezében Dunán­hegyes-völgyes utazás, ha a mai program mellett csak beszakították s a feltételesen marad idejekul- megváltoztatták, túréhsége kielégítéséire. De vonatkozik nincs hivatalos kiküldetés ragványok es nincs olyan 12—14 órás hiszen a középkori kőfaragó túlnak eme rendkívül ritka munkaprogram, amiből ne jutna egy-két félóra, vagy netán egy óra, hogy megáll­jon egy műemlék, rom, vagy vár melletL Különösen ér­vényes ez Vas megyére, ahol akármelyik irányba is indul el az ember, hogy 20 kilométer olyan nevezetességbe botlik, amit kár lenne nem meg­néznie. mestereknek nem volt elő- középkori alkotása. | rajzolva semmi, fantáziájuk Néhány perc maradt még és művészi elképzeléseik személyes jellegű beazélgeté­alapján „rögtönöztek". A sükre is. Szabóné a nyug­Sopron környéki kőbányák- díjkorhatároo már túl van. ból származó építési alap- Megtudtam azt is, hogy ha anyag, valamint a jáki mű- elmegy, nem fog kapni biztos, hely magyarországi alkotá- nyugdíjat Kislánya művé­után sai (Lébeny, Tűrje, Gyula- szettörténész szeretne len­fehérvár) elvetik azt az el- ni, de mivel óriási a túlje­képzelést, mely szerint egy lentkezés, „beérné' egy an­Bécsben székelő „nagy kő- gol—orosz szakos tanári dip­faragóműhely"-nek bármi Múltkor három napot Vas- köze is lenne Jákhoz. ban töltöttem. Nem sok ez egy megyére, Szavária biro dalmára pedig egyenesen Késő este érkeztünk, már nem volt „látogatási idő". lámával m. (Mellesleg: ki­váló idegenvezető!) Drukko­lok neki.., Dr. Pslágyi András Naplórészlet a tanyákról Letéve „kőszínházi Isntocs- tanító néni, mint rég nem lá­káinkat", júniusban folytat- tott gyermekeit. A jó hangu­Kiskunmajsa-Kigyóson el­maradt az előadás, mert az tuk vándorkomédiás életűn- latú előadás után rádióriport emberek lakodalomba mán­két. Ujabb húsz előadás kö- ós nagy vacsora következett, tek. Helyette átruccantunk Madarason lekéstük a pia- Szankra, ahol spontán szer­vetkezett, helyeken, Jártunk ismerős de felkerestünk eot, így a délelőttre tervezett vazés után kivételeaen Jól »i­újabb falvakat, tanyákat, ez- előadást estére, a művelődési került előadást tartottunk a zel is bővitve színházunk kö- házba hirdettük meg. Nagy zsúfolásig megtelt moziban, zönségének lelkes táborét. lendülettel és kedvvel fog- Kiskőrösön igazi vásári A téli előadássorozathoz tunk a toborzáshoz, de egy- környezetben, a piacon ját­viszonyítva változott a mű- re-másra bántó, sokszor sér- szőttünk. Ha ez az elző elő­sor. Egy nagyobb lélegzetű, tő szavakat hajigáltak felénk, adások egyike lett volna, több jelenetből álló darabbal Nyolcéves fiam is velünk minden nagyszerűen sikerül, is készültünk, néhányszor tartott; nagy kalapban, bo- de ilyen fáradtan nem tud­előadtuk, de sajnos, nem vál- hócmaszkban kiabálta: tuk kellőképpen magunkkal totta be a hozzá fűzött re- — Peti bohóc vagyok! Min- ragadni a zsivajgó, eladási és ményeket. Ügy tűnik: a rö- denkit szeretettel várunk az vásárlási energiákkal túltelí­vid, frappáns jeleneteknek esti előadásra! nagyobb sikerük van. Felújí­tottunk két régebbi farce-ot: — Jó-jó, de jobb lett vol­tett közönséget Akasztón egy kisfiú hatal­Az üstfoldozót és A csoda- felé egy kemény arcú, kerék pirulát Mindkettő tanulsá- pározó ember. na, ha nem látlak! — lökte mas tölcsért szerzett nekem, ezzel könnyebben ment, így, gos, mulattató történet. A kecskeméti „nyitány" csodálkozva a fiam. után első előadásunk Orgo­rekedten, a toborzás. Az is­Mit mond? — kérdezte kola udvarán nagyrészt gyer­mekközönség előtt játszet­— Nem érdekes. Valamiért tunk, ennek megfelelően tnó­vány piacán volt és — bár dühös a bácsi — mondtam, dositvs programunkat egy kofaasszony megjegyez- Az emberek gyanakodva Az utolsó napon három te; miért pont tojásosztáskor méregettek bennünket. Ki- előadásunk volt a jászszent­keQ ezt csinálni — az elő- derült hogy a pap egyik be- lászlói játszótéren, tikkasztó adás jól sikerült Nagy ener- szódében „istenkáromlásnak" melegben, giával fogtunk a munkához, minősítette munkánkat. El- észrevette a parókiára, beszélgettünk a játékhoz. Nagyszerű érzés mentünk volt végre nyárfákkal gazda- hosszan Egy fiatalember állapotunkat és és „megkegyelmezve", néhány a üveg szódát hozott Kisebb gított szabad téren, ragyogó nagy műveltségű lelkipász- megváltással felért ez akkor, ég alatt, piaci közönség előtt torral, aki belátta; hogy el- A kecskeméti szociális otthon komédiázni. Előadás után hamarkodottan és alaptala- után a lajosmizsei szociális odajött hozzám egy mezítlá- nul ítélkezett. Meghívtuk az otthonba is ellátogattunk. É* bas cigánygyerek és zené- esti előadásra. Ott is volt. volt idei, nyári, Bács-Kiskun szünk, Grigorisz Papadimit- A madarasi előadás előtt megyei turnusunk utolsó elő­riu gitárjára mutatva meg- Bácsalmáson játszottunk a kérdezte: Kossuth-parkban táborozó — Mi az? — Gitár. Tetszik? — kér­deztem vissza. Bólintott. — kujont játszom, akinek sok zájuk ezzel a pénze. Láttad, ezen játszott, muzsikált. Szeretnéd még hallani? — Bólintott, de egy­re csak a gitárt nézte. Oda­adása. A sok fáradt, öreg ét beteg arcra, még ilyen elesi­diákok előtt A vándorkomé- gázottan is sikerült derűt m diás című jelenetben egy vén mosolyt varázsolnunk. Hoz­képest még mindig örömtöbbletünk, amit volt — Adjon nekem is — szólt igyekeztünk maradéktalanul átadni flröm-deflcitea életük-föl egy kislány. Adtam. — Még! — mondta. Adtam nek. hívtam ©rlgoriizt, aki térdre- még. A jelenetben a vén ku- Ojabb előadássorozat zárult ereszkedve a kisfiú előtt jon, éppen a gazdagságával, le, de nem az ilyen Jellegű hogy egymagasaágban legye- elcsábít egy fiatal lányt, és előadások sorozata. Örömmel nek, zenélni kezdett. ördöggé változva elvágtat ve- hallottuk, hogy a „kezdő caa­Szekérre raktuk összecsuk- le. Taps közben lenéztem a pat" másik fele köré csopor­ható színpadunkat, kellékein- színpadról: a kislány elgon- tosult társulat idén a Ba­két és elindultunk esti fellé- dolkodva forgatta ujjai kö- kony vidékén játszik, és Haj­zött a vén ördögtől kapott dú-Biharban is „útrakeltek" a Csokonai Színház fiataljai, oá- Ütra keltek — és mi tovább­teren keresztül cigánykere- zis" volt. Amit Fazekas Mi- ra is úton vagyunk, most kekkel kísérte szekerünket hály tanár bácsi és a közön- éppen Csongrád megye felé fizetett", és jól, mert sóg nyújt ott nekünk min- kacsingatva, 4* reméljük; és dig, azt nem lehet megfizet- hogy egyre többen jönnek ni, nem lehet megtanulni, velünk a Játék szárnyain az egészaéges, derűa élet, % bol­dogság felé!.,, úgy fogadott bennünket a ki telítődés, Csernák Árpid pésünk színhelyére; a szom­szédos és jól ismert Kargala gyanús forintokat, felé. A kisfiú több száz mé- Borbáspuszta most is Ezzel mi sem felejtjük el őt, nyilván ő sem minket Kargalán, a kultúrközpont- úgy hívják: szcrfttet itt tá fejlődő tanyasi iskolában mindig felüdülés a játék; lel­kevés. Állítom, hogy Kőszeg Kalauzunk azonban reggeli várában például akad any- frisseséggel mutatta be a nyl látni-, olvasnivaló, ami­hez — csak félórás ebédszü­netekkel — egy hét i» ke­vés lenne. De ott van Sár­Vár, a gyönyörű Nádasdy­várral, nagyszerű termálvi- kiismeretességérőL lávát vagy a büki gyógy- ta ós megmutatta, fürdő a Kastély-szállóval, s uz Őrség gazdag néprajzi emlékeivel, nem is beszélve szombathelyi nevezetessé­ta lu legnagyobb érdekessé­gét Igen nagy lelkesedéssel mesélt a gazdag köfigurák szimbolikus értelmezéséről s a középkori kőfaragók lel­Elmond­hogy a restaurálások alkalmával már korántsem olyan pon­tosan mélyítették ki a köle­velek. kőíodrok hasadékait, gekröl. amelyek — merő jóllehet pontos tervrajzok s település-földrajzi okokból — az eredeti maradványok talán legjobban elérhetők a nagyközönség számára. Számomra mégis Ják volt legtanulságosabb. Hazánk alapján készítették. Megmu­tatta, hogy a XX. századi vakolat nem egy helyen rosszabb képet mutat a hét­száz év előttinél. De a kerí­legszebb románkori műem- tés kapubálványai között fe­léktemploma ezen a dimbes- szülő stilizált vaskaput is dombos tájon már messzi- félig megette a rozsda, pe­ról kiemelkedik két hatal- dig azt néhány éve készítet­mas tornyával. Még kimon­dani ls sok; több mint hét­száz évvel ezelőtt építették, sajátos elhelyezéssel, igen nagy gondot fordítva az épület és a környező táj vi­ték. (Nem vagyok műértő, de azt sem értem, mi volt azon százezer forint?!) Lenyűgö­zően s nem egy újra meg újra feltett „lemezként" be­szélt a jákiak évszázados ra­szonyéra. A középkornak ez gaszkodásához, ami az egyes világi alapítású temploma u Ják nemzetség birtokköz­pontjában épült, amely egy­ben a táj gazdasági és szel­lemi központját is jelentette. műtárgyadhoz fűzi őket. Idegenforgalmi hivatalaink s az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség rendkí­vül nagy erőfeszítéseket tesz Építőmesterei — ahogy ak- azért, hogy megőrizze eze­kor nevezték: a kőfaragók nem saját művészi elképze léseik fitogtatására töreked tek, hiszen legtöbbjük név- mind Magyarország, telenül, évtizedek nehéz munkájával vé6te keze nyo­mát a rideg kőfalakba. Mint JákróL Szabó Lászlóné nem ahogyan a későbbi száza- mondott mást, mint amit ata­dokban is volt, az épületek, ban találtam, legfeljebb lei­templomok festészeti, szob ket az egyedülálló „mester­műveköt", s ha nyugatabb­ra is mentünk, ezmégmind­Megvettem az útikalauzt rászati díszítésének gazdag­sága mindig az építtető va­gyoni helyzetével állt szoros üMizefüggésben. kesebben, magávalragadóan, eredeti lokálpatriotizmus­V»l. Egyszer, amikor egy mu­zeológustól kétségbeesve Az építés történetét éskö- kérdezte, hogy mi lesz a bal rülményeit magáról az épti- oldali mellékszentély létről lehet legjobban leol- készült, XV. századi vásni, hiszen hiányzik az alapítás időpontját megörö­kítő oklevél is és nagyon ke­fából Ma­donna-szobrával, ami önma­gában is óriási értéket kép­Családi események Ménesi Györgynek és sípos ta, Szilnél Bélának és Jémbog Magdolnának Hajnalka, dr. No- Rozáilénzűc Szilvia Katalin. Túri HÁZASSÁG 1. kerület Sseged: dr. BaUa István Péter és Pálinkás Vera, Ssalóky Béla László és Várkonyi Márta, Fró­kai Tibor rá ördög Marta, Fa­ragó-Szuhay Ferenc Tibor és Molnár Erzsébet. Zsembery An­U1 Gyula és Szűké Erzsébet. Fo­dor Tamás Lajos és Rózsa Má­ria Magdolna, Hegedüs-Bite Fe­renc és László Eszter, Bódi Fe­rene ós Kiss Erzsébet Katalin, Kocsis Imre és Szabó Ilona, Far­kaslnszkl István Sándor és Ká­vák Mihálynak ée dr. HajdU Eva Máriának Eszter, Kollár Józsefnek és Bernóth Gabriel­lának Árpád Bála, dr. Utaasy Bélának e« Pazar Magdolnának Lóránd Levente, Országh-Sugár József Miklósnak és Horváth Er­zsébetnek Miklós. Nagy János­ée Lajkó Gizellának Zsuzsanna, Gyuris Ferenanek ée Radó Ma­riának Benjámin Ferenc, Kei­ner Olivér Lászlónak és Mándl Magdalénának Tamás, Nagy János, Garamvölgyl Sándor Jánosnak ée Tóth Zsu- zsefnek ós zsannának Sándor, Csamangó 1 Istvánnak ós Szóké Gizellának Tamás, Regéd János Zoltánnak és udvardl Mártának Márta, Dávid Istvánnak és Terhes Ro­záliának Rozália Éva, Pintye Jánosnak és Fodor Ilona Etel­kának Márta, dr. Tóth déza Ká­Jóasefnek ée Orosz Erzsébetnek Ptroska, Varga József Gábor­nak és Galambos Annának Pé­ter Ede, Virág látván Mihály nak és Práger Honénak Barba­ra Réka, Porteleki Jánosnak óa Kovács Rózsának Tímea Ivett, Czang Ferencnek és Latorcai nak ée Salrékl Rózsának Jádnt Klárának Dóra, Gálfl Sándor Aladárnak es Huri Piroskának Mátyás Jó- I Márkus Mariának László, Apró Lászlónak ós Bartha Arankának Melitta, Fa. Sándor, Ma kai Mihálynak ós Varga Piroskának András Mi­hály, Mészáros Csaba László­dor Károlynak és Elek Évának nak es Selmeczl Judit Annemá­Henriett. Lajkó Ferencnek és Kádár-Német Rozáliának Fe­renc, Farkas Mihály Lászlónak és Mester Katalinnak Péter, •Szentesi Ferencnek és Szllasi rolynak és dr. Soós Katalinnak Ilonának Judit Ilona, Kovács dics Ágnes Emesá, Frint-Schwar- Fanni, dr. Tekulios András Bán- József Istvánnak és Szászfalvi - - - — _ oopn^t ^ ^ Pécsek Mária Já- Ágnesnek László Márton, Szűcs dntának Judit, Lajos Lázárnak Istvánnak ós Dér Irénnek Attila Csillagvárt Magdolnának István, Vidéki István Jánosnak cze Fidél Lóránt és Varga Mar­git, Huszár Károly és Fodor Ró­zsa Anna, Romák György László és Kovács Edit, Pálinkás György és Kovács Katalin, Bogdán Ist­ván és Szemmárl Gabriella, Rákai József ós Kalmár Jolán Ilona, Torma Tibor ós Rengel Mariainna, ördög Csaba ós Ba­zsjk Ágnes, Grúber Tamás és Récz Katalin, Tóth János és Fó­sa Rozália Edit, Horváth István és Korek Katalin Márta házas­ságot kötöttek. II. körűiét Szeged: Juhász-Varga László ós Kuruosal Anna, Dániel Jó­zsef és Moinár Ilona, Farkas János és Dékány Ágota, Van­osura Miklós és Hódi Klára, Konrád Ferenc és Classus Christine Kathrln házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kiss István András­Zsolt Lázár, Müller Józsefnek és Baló Ilona Annának Judit, Cze­és Márta Erzsébetnek Róbert, Mi ha lik Györgynek ég Oláh Er­ne Zoltánnak és Kispéter Mária zsébet Ilonának Mónika, Muesi Un nevű rtanak Titanilla Judit, Pataki Falnak ee Perlaki Piroskának Zsuzsanna, Gaadag András Gá­bornak rá Segesvári Erzsébet Juliannának András. Bzéesi Szil­veszternek te Oláh Ilonának Tí­mea, Tanára Istvánnak és Papp Mária Magdolnának Kóbort Ist­ván, Ágoston Gábornak és Mi­ké Zsuzsannának Roland Nor­bert, Oltványi Imrének ós e»á­szár Franciskának Times Kata­Amáliának Mónika Csilla, Vár­nagy Antal Péternek és Vámos KataUnnak Roland Antal, Bö-H röez Dezsőnek rá Csiíári Rozá- zsannának Margit llának Anikó Rozália, Varga Já- mekük született, noanak és Herczeg Margitnak* Zeitén, szíven István Vilmos­nak és Szúnyog Arankának Józsefnek és Szabó Borbála Esz­ternek József, Fritsch Miklós Ferencnek és Somogyi Eva Zsu­nsvö gyér­ül. kerület Szeged: Arany Antalnak te Szabó Évának Ágnes Viktória, HALALOZA85,Ulete"' Aranka Mária, Ruck József Tombácz Antalnak és Keller Györgynek és Ivón Ibolyának Zsolt, Kis Sándor Péternek és Acs Julianna Máriának Julian­na, saitos-Bzücs Já-nosnak és László Irénnek János, Szóráth Mária Matildnak Péter • Andó Sándornak és Rigó Ilona Piroskának Szilvia, Borka Lászlónak és Zákány Máriának Szilvia, Katona Sándor Ferenc­I. Kerület Szeged: Rácz Bertalan Mátyás, Karkai Mónika, Fodor József, Nagyiván Ferenenó Kovács Má­ria, Gramsperger Jánesné Kis Gizella, Tatár György, Kiss Zsigmondné Kopf Mária, Maza­reán Vazulné Póaa Erzsébet, Csaba, Szabó Mihály, Ráeg Péter, Ber. bás Szilveszter, Tanáog Mátyás, Meszes Imréné Tóth Etelka, Ntt­sovita István, Bzabó Árpád, Fa­zekas Rozália. Ferencz Ferenc, nek László, Pataki Jánosnak és Nagy Arankának Edit, Olajos Attlía Péternek rá Bakai Rozá­liának Tamás, Molnár István­nak és Zakar Ilonának Zsolt, nak és Karácsonyi Katalin Má- Kappan-Tóth Istvánnak és Zá­riának Attila István, Hajdú Ist­ván Fülöpnek és Csizmadia Klá­ra Valériának Zsolt. Kovács Bé­lának és Tamási Zsuzsannának Istvánnak és Tösmagi Évának Ivett Barbara, Oravecz nak és Rácz Margitnak Marosán József Lászlónak Etelkának Rita, Prónal István- Mustos János Tamásnak és Fe­nak és Nyerges Ibolyának Ibo- renc Adrienne Editnek Tamás lya, Prelsz Istvánnak és Harma­ti Erzsébetnek Richárd, Nagy Attila, ayöngyösl Béla Péternek és Gujás Máriának Eva, Tolnai Ferencnek és Török Máriának Györgynek és Héder Etelkának Lászlónak és Menyik Erzsébet- nek és Varga Erzsebetnek Gé- Csamangó István né Gradicskai —- " bor. Szabó Lajosnak és Dezső Etelka, Jelinek Klára, Csáki '— Pálné Ráláss Máris. dr. Kardos János, Tóvölgyi Péter Pálné Szűcs Erzsébet, dr. Domonkos Qáborné Zslgmondy Márta, Papp István. Rgtágz György meghalt. ü. kerület Sseged: Hányuk Mihály. Bu­dai Ferenc, Tok György, Dévai Csaba, Griffel László, Rajtos Ist­vánná Mészáros Etelka meghalt, üt. kerület Szened: Sánta Jánesné Ördög Erzsébet, Papp István, Miklós Pálné Kucsora Julianna, Fürtön Mihály, Mucsl András, Horváth Mihály. Oá! János. Dobsa Sán­Farkas Erzsébet, dori Veronika Évának Szilvia, Dóra János Árpádnak és Lipka Magdolnának János. Kajuha János- Eva, Szűcs Bélának és Farka László, Erzsébetnek Kornélia, Gáspár Ferenc Sándornak és Vajda Evá Monoki Klárának Ildikó, Köves- nak Eva Andrea, Magyar Já­dy Lajos Gyulának és Szabó nosnak és Losoncz Rozália Ibo­Irónnek Szabolcs Balása, Ördög lyának Renáta, Balázs Sándor- _ _ Jenő Istvánnak és Szekeres nak és Akim Máriának Sándor, és Kolompár Eva Etelkának Ag­Teréz Annának Ágnes Teréz Babarczl Lászlónak és Lovas Máriának László, Dobák István Mátyásnak rá Babarczl Iloná­nak Katalin, Hollósi Miklósnak és Táblás Zsuzsanna Saroltának Miklós Gábor, Terhes Antalnak és Igaz Zsuzsannának Zoltán Zsolt, Virág Gyulának és Sza­bóid Máriának Gyula, Márkus Jánosnak és Rauk Aranka Etel­kának János, Szilágyi Jánosnak és Ocskó Ilonának Erzsébet, Tóth Tibornak és Tóth Máriá­Sándor- nak Tibor, Kandrusz Lászlónak Szabolcs Levente, Szabó Tlva- I dar Lászlónak es Prágai Eva Máriának Eva, Imre Sándornak és Ring Rozáliának Zsolt, Imre Sándornak es Ring Rozáliának Szabolos, Nagy József Berta­lannak és Ábrahám Erzsébetnek György. Rozókl Bélának és Cse­hó Etelkának Marietta, Kasza nak és Kiss Ferencnek és szécsi Editnek Ju- riának Szilvia dtt Katalin. Szél Imrének és Kó­nya Máriának Róbert, Veres La­jos Jánosnak és Latos Erzsébet­nek Ildikó, Bite Károlynak és nes, ÜJvári János Istvánnak ég B _ Palásti Eva Gizellának Eva, dor Éndréné Csurgó Istvánnak és Forray Mohos Pál, Gabriellának AtUla, Tóth Al- Kovalik frédnak rá Berec-z Szilviának At* tiUa Alfréd, Bálint András­Katalin Vikló­Agnes, Csuhaj Zoltánnak és Egri Etelka Kata­Unnak Krisztina Ildikó, Ábra­hám Gábornak ég szóké Z«u­zsannanak Gábor, Kováog Bélá­Hugyeoz András, Elekné Kováog Erzse­vet ípitt adat maradt fcon- V-^el, g s sai jócskán at-lcaboe József, Vatsa Mihálynak ssetceces Rtwáiúroak wontaa. nak és Bottal JuUóPaSrmJt Mar­tiét, Oszter Jánosné Szalb Má­ria Irma, Kiss Antaloé Kise Ro. zália, Jákfalvl János Károly, l.a­Jos Sándorné Barta Margit, Ve­rebélyt Kornél, Lantos József János, Vlgh Ferenc, Bzabó Ist. Vén, Gora Károly, Bagi Flórián­ná Krizáén Rozália, Gombos On Mihály megt*K-

Next

/
Thumbnails
Contents