Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

8 Kedd, 1976'. július 27. BUDAPESTRE ÉRKEZETT JERZY LUKASZEWICZ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Jerzy Lukaszewicz, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogad­ta. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. MEXIKÓI DELEGÁCIÓ HAZÁNKBAN A magyar országgyűlés meghívására hétfőn hazánk­ba érkezett a Mexikói Egye­sült Államok képviselőházá­nak négytagú küldöttsége Luis Danton Uodriguez Jai­me-nek, a képviselőház el­nökhelyettesének vezetésével. A ROMÁN NAGYKÖVET BÜCSÜLATOGATASA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke búcsúláto­gatáson fogadta Ioan Cotot-ot, a Román Szocialista Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. SZOVJET VEZETŐK TÁVIRATA A szovjet vezetők távirat­ban üdvözölték a kubai ve­zetőket az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Szov­jetunió a jövőben is bővíteni fogja szoros kapcsolatait Ku­bával, amely a szocialista ál­lamok internacionalista kö­zösségének tevékeny tagja — állapítja meg a távirat, ame­lyet Leonyid Brezsnyev, Nyi­kolaj Podgornij és Alekszej Koszigin irt alá. KERESIK A MERÉNYLŐKET öt nappal Ewert-Biggs dublini brit nagykövet meg­gyilkolása után az ír rend­őrség helyesírási hibáktól hemzsegő levél birtokába ju­tott. A levél írója közölte, hogy szervezete a felelős a pokolgéppel elkövetett me­rényletért, amely a levegőbe röitette a diplomata autóját. A levé] szerint eddig is­meretlen szervezet, egy bizo­nyos „ír katolikus védelmi csoport" áll a merénylet mö­gött A nyomozás különben zsákutcába jutott bár előze­tes letartóztatásba helyeztek néhány embert — őrizetben az IRA „ideigleneseinek" két vezető embere: Ruari O'Bra­daigh és Dávid O'Connei is. Nekik azonban feltehetőleg nincsen közvetlen közük a dublini merénylethez, amely­nek elkövetőit a szélsőséges republikánusok táboréban ke­resik. WALDHETM GENFBEN Kurt Waldheim ENSZ-f«­titkár hétfőn megkezdte négynapos hivatalos látoga­tását Genfben, a világszer­vezet európai központjában. A főtitkár elnököl az ENSZ koordinációs bizottságának évi konferenciáján. Waldheim feltehetőleg találkozik a Vö­röskereszt képviselőivel is, hogy megvitassák a libanoni helyzetet. PARLAMENT! KAPCSOLATOK Indiai parlamenti delegá­ció érkezett hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa meghívására. A delegá­ciót Btagat, az indiai parla­ment alsóházának elnöke ve­zeti. A Legfelsőbb Tanács szék­házában hétfőn baráti lég­körű találkozót tartottak, amelyen a vendégek és ven­déglátók megvitatták a szov­jet—Indiai parlamenti kap­csolatok' továbbfejlesztésének kérdéséit, A világűr kutatása A Szaliut—5 személyzete kérdésekre válaszolt o Moszkva (TASZSZ) Borisz Volinov, a Szal­jut—5, szovjet orbitális űrál­lomás parancsnoka és Vita­lij Zsolobov fedélzeti mér­nök rádión keresztül vála­szolt az űrrepülés földi irá­nyító központjában akkredi­tált újságírók kérdéseire. Volinov hangsúlyozta, hogy nagymennyiségű színkép-fel­vételt készítetlek a Föld lég­köréről. A felvételek lehető­vé teszik annak megállapítá­sát, hogy a légkörben milyen magasságban és mennyi ózon, vízpára és aeroszol van. Ezek a légköri összetevők sajátságos módon befolyá­solják „a Föld közérzetét". Az ózon például megvédi az élővilágot a nap sugárzástól. A Szaljut—5 parancsnoka közölte, hogy az űrhajósok a víz- és erdőgazdálkodási szakemberektől, valamint a geológusoktól konkrét fel­adatot kaptak. Ezenkívül ál­landó megfigyelés alatt tart­ják a Föld felhőtakaróját is. Nemrég például észrevették, hogy az Atlanti-óceán köze­pén megkezdődött egy cik­lon kialakulása, és erről ér­tesítették a meteorológuso­kat A világűrben jóval gyor­sabban telik az idö, mint a Földön, szinte más az időszá­mítás. A különböző művele­tek többségének végrehajtá­sához jóval több időre van szükség a kozmoszban, mint a földi edzéseken volt — mondotta Volinov. Zsobolov fedélzeti mérnök hangsúlyozta, hogy a világ­űrben elvégzett minden kí­sérlet valamilyen szempont­ból érdekes. Betűk a Marson 0 Pasadena (Reuter) Rejtélyes alakzatok jelen­tek meg a pasadenai űrköz­pont képernyőjén a Viking —1 egyik szombati marsbeli adásakor. Az alakzatok kife­jezetten „b" és „g" betűkre és a „2" számra hasonlítot­tak. A felbolydult tudoshad azonnal megkezdte a titokza­tos „betűk", illetve „szám" tüzetes vizsgálatát. A tudó­sok szerint minden lehetsé­ges, a többi között az is, hogy egyszerűen furcsa for­májú szikladarabok árnyé­káról van szá Kuba nemzeti ünnepén Nemzeti lobogók díszébe öltöztetett utcákkal, ünnepi gyűlésekkel, kulturális és •sporteseményekkel ünnepli Kuba népe július 26-át, a Santiago . de Cubaban levő Moncada-laktanya ellen 1053-ban végrehajtott törté­nelmi jelentőségű támadás évfordulóját, az ország nem­zett ünnepét. Az évforduló központi ün­nepségének ebben az évben Kuba legnyugatibb tartomá­nyának, Pinar del Riónak hasonnevű székhelye ad ott­hont. A dohánytermesztéséről és cukorfeldolgozó üzemeiről is­mert tartomány legnagyobb városában mér több hete folytak' az élőkészülétek a nagygyűlésre. A nagygyűlé­sen egyébként részt vesz a hivatalos kubai látogatáson levő Agoetinho Neto angolai államfő. Vádlottak a bíróság előtt 9 Reuter Szudánban vasárnap 97 személyt bíróság elé állítot­tak azzal a váddal, hogy részt vettek a Nimeri elnök elleni júliusi puccskísérlet­ben. A vádlottak egyik ré­szét Khartumban, a máslkat a Nílus túlsó partján levő Omdurmanban állították ka­tonai bíróság elé. Megfigye­lők nem zárják ki a halálos ítéletek lehetőségét. A bíró­ság előtt álló személyeket azzal vádolják, hogy egy „külföldi ország segítségével" próbálták megdönteni Ni­meri rendszerét. Emlékezetes, hogy Szudán Líbiát vádolta az államcsíny anyagi támo­gatásávaL Berlin és a párbeszéd Most, amikor Helsinki el­ső évfordulójának meg­ünneplésére készülünk, nem fölösleges emlékeztetni rá: a legnagyobb szerve­zett erő, amely a tanácsko­zásért küzdött, az európai kommunista mozgalom volt. A kezdeményezés a szocialis­ta közösség országainak kom­.munista és munkáspártjaitól indult ki és óriási munkát végeztek a közvélemény moz­gósításában az európai tőkés országok testvérpártjai is. Ezek az egybehangolt erőfe­szítések tették lehetővé az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­szakaszának megtartását a legmagasabb szinten. UJ Napjainkban az európai kommunista és munkáspár­tok a helsinki eredmények elmélyítésén, az ott elért si­kerek továbbfejlesztésén mun­kálkodnak. És aligha* lehet túlbecsülni annak a Jelentő­ségét, hogy a testvérpártok a továbbfejlesztés dolgában egyhangúan elfogadott berli­ni dokumentumokban azonos következtetésekre jutottak. Melyek e következtetések sorában különösen fontosak? Mindenekelőtt egyetértet­tek abban, hogy Helsinki is példázza: a legbonyolultabb európai és nemzetközi prob­lémákat meg lehet oldani valamennyi érdekelt részvé­telével, a teljes egyenjogú­ság alapján. Igen lényeges e megállapítás, s az azóta el­telt időszak is bizonyítja, hogy a záróokmány ajánlá­sai nem valósulnak meg maguktól és automatikusan. A Helsinkiben kötött megál­lapodások hatékonysága an­nál nagyobb lesz, minél si­keresebben tudják mozgósí­tani a kommunista és mun­káspártok a kontinens vala­mennyi békeszerető és de­mokratikus erejét, a néptö­megekeL A dokumentum mélyreha­tóan elemzi az enyhülésért és a társadalmi haladásért vívott harc dialektikus egy­ségét. Megállapítja, hogy a békés egymás mellett élés kedvezőbbé teszi a harci kö­rülményeket azok számára, akik az igazságosabb társa­dalomért, akik a szocializ­musért küzdenek. A kommunista és munkás­pártok olyan munkaprogra­mot dolgoztak ki dokumen­tumokban, amely reális és hatékony intézkedéseket tar­lalmaz az enyhülési folya­mat elmélyítéséért. . 2. Az intézkedések első kö­re a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére vo­natkozik. Egyebek közt fel­szólítja az államokat — első­sorban az atomfegyverekkel rendelkező, nagy katonai po­tenciájú országokat — a ka­tonai költségvetések rendsze­res csökkentésére. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió már hónapokkal korábban ennek a felhívás­nak szellemében járt el, s rendkívül nagy önmérsékle­tet tanúsított katonai költ­ségvetésének elkészítésénél. A folyó költségvetési évre érvényes szovjet katonai költségvetés százalékosan még valamelyest kisebb is az előző esztendeinél, ugyan­akkor, amikor az Egyesült Államok rekord-ugrással 113 milliárd dollár fölé emelte katonai kiadásait! Nyilván­való azonban, hogy ilyen helyzet hosszabb időszakon át nem tartható fenn, s a mérsékletre a másik félnek is hasonló módon kell vála­szolni. Ugyancsak ebbe az első körbe tartoznak azok a javaslatok, amelyek az atom­háború megakadályozására irányulnak. Alig több, mint két héttel a tanácskozás után újabb előrelépés történt ezen a téren: a Moszkvában alá­írt szovjet—francia doku­mentum igazolta, hogy ilyen intézkedések lehetségesek és kölcsönös jószándék esetén elérhetők. A javasolt intézkedések egy második köre a fasiz­mus gyökeres kiirtására, a demokrácia és a nemzeti füg­getlenség kivívására és megvédésére vonatkozik. Harminc évvel azután, hogy a kommunisták és demokra­ták hősi harcra kényszerül­tek a fasiszta ellenforra­lommal szemben Spanyolor­szágban, minden jel az utol­só európai fasiszta rezsim közeli végére mutat. A kom­munisták azonban az anti­fasiszta-demokratikus küzde­lem kérdését nem szűkítik le Spanyolországra. Valódi demokratikus fejlődésre hív­nak fel olyan államokban, mint Portugália, Görögor­szág amelyekben megdöntöl­ték a fasiszta, ultrareakciós diktalúrát. Ott is és más európai tőkés országokban is a demokratikus jogok védel­méért és kiterjesztéséért szállnak síkra, hogy a bur­zsoázia ne tudjon az egyete­mes békét is veszélyeztető diktatúrához folyamodni. A javasolt intézkedések harmadik köre egyebek közt a népek közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztésére, a kulturális, tudo­mányos együttműködésre vo­natkozik. Igen lényeges an­nak hangsúlyozása, hogy véget kell vetni a gazdasági kapcsolatokban a diszkrimi­nációnak és minden állam számára biztosítani kell a legnagyobb kedvezményt 3. A kommunista és mun­káspártok dokumentumá­nak jelentősége elválaszt­hatatlan a történelmi perspektíváktól, lehetőségek­től és felelősségérzettől. At­tól, hogy a kontinens min­den lakóját érintik a javas­latok említett és további „körei". Éppen ezért haté­kony összefogásra hív fel a berlini okmány, mozgósítani kívánja a tömegeket a pár­beszédre és az akcióegység­re. Vajda Péter ítéletidő Jugoszláviában Vihar cs felhőszakadás 9 Belgrád (MTI) A hetekig tartó kánikulát Jugoszláviában hatalmas vi­harokkal és felhőszakadások­kal kisért erős lehűlés vál­totta fel. A bosznia-her­cegovlnai Doboj városon és környékén a hét végén óriá­si vihar vonult végig. Az ítéletidőben, majd az azt kö­vető áradásban nyolc sze­mély, köztük hat gyermek életét vesztette. Jelentések szerint valószínű, hogy a viharnak további haláloe ál­dozatai is voltak. esőzéstől megduzzadt Te­sanjka folyó okozta, amely elsodorta a Doboj és Banja­luka közötti közúti hidat, to­vábbá több lakóházat és szá­mos személygépkocsit. A vjz Te6anj községben a házak mennyezetéig ér, elsodort egy téglagyárat és a termés nagy részét is elpusztította. A vihar és az ár károkat okozott a vasúti és a közúti hálózatban. 180 méter hosszú vasúti töltést rongált meg a Doboj és Banjaluka közötti vonalon. Több közúton is A legnagyobb gondot az szünetel a forgalom. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 138. A szegedi egyetemi oktatás egyik megalapo­zója, a fizikaoktatás itteni fundamentális - meg­teremtője. dr. Fröhlich Pál 1689. december 6-án született Torzsán. A természettudományok iránt kora ifjúságától érdeklődő fiatalember mar kö­zépiskolás korában kiemelkedő képességéről adott bizonyságot a fizikában. Felsőfokú tanul­mányait a budapesti tudományegyetemen vé­gezte, matematika—fizika szakos középiskolai tanári oklevelét 1913-ban szerezte meg. Mint ötödéves egyetemi hallgató Eötvös Loránd meg-i hívására részt vett a balatoni és az erdélyi geo­fizikai kutatásokban, s ez idő alatt egész életé­re kihatóan igen sokat tanult a legnagyobb ma­gyar fizikus precizitásából. A kitartó és tudatos kutatási szisztémákat minden bizonnyal ekkor rögzítette magában. Az első világháború idején katonai szolgálatra hívták be, és nem sokkal később megsebesült. Tanulmányalt a háború után folytatta, és 1918-ban szerezte meg a dok­tori címet. Ezt követően a budapesti tudomány­egyetemen kísérleti és elméleti fénytan tárgy­köréből magántanári minősítést kapott. A szege­di tudományegyetemre 1924-ben hívták meg, és a kísérleti fizikai intézet vezetését bízták ré tanszékvezető egyetemi tanári minőségben. Szegedi kinevezésekor igen sok nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen laboratóriumok és szinte felszerelések nélkül folyt a kutatói és ok­tatói munka. Ez az áldatlan állapot egészen 1930-ig tartott, mire az egyetemi épületek fel­iüljpefc a Dóm terep. Áz 1925-ben Rockefeller-: ösztöndíjjal Chicagóban szerzett tapasztalatok felhasználásával figyelemre méltó fizikaiskolát alakított ki a geometriai optikai törvények ta­nulmányozására. Ezen az aránylag uj területen elért eredményeinek elismeréseképpen a Ma­gyar Tudományos Akadémia 1928-ban levelező tagjává választotta. Még ebben az évben a Dóm téri üj kísérleti fizikai intézet szervezésével bíz­ták meg, s e célból állami ösztöndíjjal a legkor­szerűbb német egyetemek kísérleti fizikai inté­zeteit tanulmányozta. Klasszikus kutatási terü­letei mellett, a harmincas évektől kezdődően fi­gyelme mindinkább a kolloidfoszforok felé for­dult. főként a zselatiníoszforok lumineszcenciá­ját vizsgálta. Fröhlich Pál oktatott, kutatott, szervezett, de sohasem maradt távol a tudományos élet meg­mozdulásaitól. Konferenciákon, kongresszusokon, külföldi tanulmányútjai alkalmával a kísérleti fizika fáradhatatlan szószólója volt. Az egyetem vezetésében is aktív szerepet vállalt. Három alkalommal látta el a dékán, majd a prodékán és 1942—43-ban a rektor feladatait. Kedves modorú, vidám természetű ember volt Fröhlich Pál: professzortárssal, Gelei Jó­zseffel -közös ötletük volt, hogy Szent-Györgyi Albertet paprikadiolomával fogadják 1937-ben, amikor a Nobel-díjat megkapta. Kora jelentős tudományos felfedezője, a pola­rizációs színkép megalkotója, dr. Fröhlich Pál Szegeden, 1949. október 15-én hunyt el. Neve és munkássága a hazai kísérleti fizikai kutatásban elévülhetetlen, sőt a, nemzetközi irodalom iá számontartja őt. Szeged tudomány- és kultúr­történetében úgyszintén méltó hely illeti meg, hiszen 25 évig állt az egyetem szolgálatában. Szintén az egyetemalapító professzorok sorá­ban tartjuk számon dr. Gelei Józsefet, aki Ár­koson született, 1885-ben. Egyetemi tanulmá­nyait Kolozsvárott végezte, 1909-től Apáthy Ist­ván professzor mellett volt tanársegéd. A grázi, a müncheni, a würzburgi. majd később a lissza­boni egyetemeken végzett állattani kísérleteket tanulmányútjai során. A kolozsvári egyetemen !!>14-ben magántanár lett. Az első világháborút követően, egy ideig gimnáziumban tanított., de tudományos ambícióit értékelve, 1924-ben a sze­gedi tudományegyetem állattani és összehason­lító bonctan tanszékére kapott vezető professzo­ri kinevezest. A felszabadulást követően az or­voskar biológiai intézetének volt vezetője, ha­láláig. A véglénykutatás, a sejttan és a gerinctele­nek mikrotechnikája területén nemzetközi szak­ielcintélyre tett, szert. Nevéről számos újonnan felfedezett élőlényt neveztek el. A hazai és kül­földi szakfolyóiratokban megjelentetett több mint százötven dolgozata mellett szak- és tan­könyviről munkássága is jelentős. A sejt bioló­giájával foglalkozó, 1927-ben megjelent köny­vében újszerű megállapításokat tett. amelyek nyomán több helyen Indultak meg citológiai ku­tatások. Hermán Ottóról, az életbúvárról 1935­ben írott könyve Szegeden .jelent meg. Több hazai és külföldi tudományos társaság választotta tagjául, és a tihanyi Biológiai Kuta­tóintézet munkájában is részt vett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1923-tól levelező tagia, 1938-tól rendes tagja volt. Élete utolsó szakaszában előszeretettel foglalkozott morfoge­rietlkával, behatóan érdeklődött Szevercov alap­elvei iránt, de e területen jelentőset alkotni már nem volt ideje. Budapesten halt meg; 1952-ben. (Folytatjuk-)

Next

/
Thumbnails
Contents