Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

8 Szombat, 1976. július 3. H koherencia hozzájárulás a békéhez, a társadalmi haladás ügyéhez Ai SZKP KB Politikai Bizottságának közleménye a berlini értekezlet eredményeiről • Moszkva (MTI, TASZSZ) A TASZSZ szovjet hírügy­nökség pénteken este közle­ményt hozott nyilvánosságra „Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága az európai kommu­nista és munkáspártok ber­lini értekezletének eredmé­nyeiről" címmel. A közle­mény így hangzik: Az SZKP Politikai Bizott­sága megvitatta a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttság beszámolóját az európai kommunista és mun­kásoártok június 29—30-án Berlinben tartott értekezleté­nek munkájáról. A Politikai Bizottság teljes mértékben •jóváhagyja a küldöttség te­vékenységét, és úgy véli, hogy a konferencia fontos hozzá­járulás az európai béke, a biztonság, az együttműködés, és a társadalmi haladás ügyé­hez. — Az értekezleten egyhan­gúlag elfogadott dokumentum a marxizmus—leninizmus elvein alapszik, és a kommu­nista és munkáspártok kö­zös értékelését és következ­tetéseit tartalmazza azokról az időszerű kérdésekről, ame­lyek rendkívüli jelentőségűek Európa és az egész világ né­nel szempontjából. Az euró­pai országok munkásosztálya, g dolgozók széles néptömegei olyan irányelveket kaptak, amelyek elősegítik a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi enyhülés meg­szilárdításáért, létfontosságú érdekeiért folytatott harcuk aktivizálását. — Az értekezlet áltál meg­határozott célok eléréséhez Európa kommunista és mun­káspártjainak. összes demok­ratikus erőinek szolidaritási akcióira van szükség. A Szov­jetunió Kommunista Pártja energikus, állhatatos harcot fog folytatni e célok elérése érdekében. — Az értekezlet megren­dezésére olyan nemzetközi helyzetben került sor, amikor az államközi kapcsolatok te­rületén a békés egymás mel lett élés elve vált uralkodó­vá. Ugyanakkor az értekezlet megállapította, hogy megerő­södött az enyhülés különféle ellenségeinek tevékenysége, folytatódik, sőt egy sor ka­pitalista országban fokozódik a fegyverkezési hajsza. — A konferencia rámuta­tott, hogy a fő forrad ami erők: o szocialista országok, a kapitalista országok mun­Edward Gierek beszéde a katowicei nagygyűlésen A Katowice (MTI) Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke pénteken a katowicei sport­csarnokban a katowicei vaj­daság munkásaktívájával ta­lálkozott A több ezer munkás rész­vételével pénteken este Ka­towicében tartott nágygyűlé­sen Edward Gierek, a LEMP KB első titkára beszédében többek közt gazdasági szük­ségességnek nevezte az ár­struktúra módosítását és be­jelentette, hogy a kormány a Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsával együtt kidolgozza és előterjeszti az árstruktúra megváltoztatásá­nak módosított tervezetét. KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar—bolgár kulturális együttműködési megállapo­dást írtak alá pénteken este Szófiában az 1976—1980-as évekre. Az egyezményt ma­gyar részről dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok in­tézetének elnöke, bolgár részről pedig Alekszandr Fol, a bolgár művészeti és kul­turális bizottság elnökhelyet­tese látta el kézjegyével. MARJAI JÓZSEF BEFEJEZTE LAOSZI TÁRGYALÁSAIT A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériumának meghívására únius 30-tól július 2-ig Mar­ai József külügyminiszter­helyettes hivatalos, baráti látogatást tett Vientianeban. A külgyminiszter-helyettest fogadta Phoun Siphraseuth miniszterelnök-helyettés, a LNDK külügyminisztere. A megbeszéléseken részt vett Bényel Béla. hazánk vien­ttanei nagykövete Is. Marjai József külügvminiszter­helyettes július 2-án eluta­zott Vtentianeból. MEGKEZDŐDTEK AZ NDK —INDIAI TÁRGYALÁSOK Pénteken Berlinben meg­kezdődtek a hivatalos tár­gvalások India és az NDK küldöttsége között. Az NDK delegációját Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizott­ságának főtitkára, az indiai küldöttséget lndira Gandhi miniszterelnök vezeti. Mint már jelentettük, lndira Gandhi kormányküldöttség élén — csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Ber­linbe. kásmozgalma és a nemzeti felszabadító mozgalom, a de­mokratikus, békeszerető erők­kel összefogva képesek le­győzni a reakció ellenállasát, képesek elhárítani a világ­háború veszélyét. — Az értekezlet ismételten demonstrálta, hogy eltéphe­tetlen kapcsolat van a béké­ért és a társadalmi haladá­sért folytatott harc között. Demonstrálta továbbá az ér­tekezleten részt vevő pártok közös akaratát arra, hogy a demokrácia, á szocializmus ügyét szolgálják, figyelembe véve az egyes országok hely­zetét és nemzeti hagyomá­nyait, valamint a társada­lom fejlesztésének közös tör­vényszerűségeit. Óriási a je­lentősége a konferencia által elfogadott dokumentum meg­állapításainak a kommunis­taellenesség elszigetelésének és legyőzésének szükségessé­géről, valamint arról a harc­ról, amelyet a kommunista pártok, a Szovjetunió, a szo­cialista országok ellen kam­pányt folytató erőkkel kell vívni. — Európa kommunistái hangsúlyozták, hogy elutasí­tanak minden olyan politi­kát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkás­osztályt a kapitalista rend­szernek alárendeli. Hangsú­lyozták továbbá, hogy a kom­munista pártok Marx, Engels is Lenin eszméi alapfán to­vábbfejlesztik internaciona­lista együttműködésüket és •szolidaritásukat. Az értekezlet fontos té­nyezője az európai kontinens testvérpártjai együttműködé­se erősítésének, internacio­nalista együttműködésük fej­lesztésének kapcsolataik ál­talánosan elfogadott normái alapján. — Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága kifejezésre juttatj? meggyőződését, hogy a szov 'et nép a kommunista társa lalom felépítéséért végzet alkotó munkájával a jövőbe­is méltó 'módon járul hozzá ' kommunista moz«atom krt zös, Internacionalista ügyé­hez, antiimneriah'sta. béke­szerető erők törekvéseihez, a békéért, a népek biztonsá­gáért, a demokrác:áért és a szocializmusért folyó harcá­hoz. Magyar vezetők üdvözlete Vietnam újraegyesítése alkalmából Kádár János, a Magyter Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának < elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Apró Antal, a Ma­gyar Népköztársaság országggyűlésének el­nöke Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának, TOJI Duc Thangnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének, Truong Chinhnek, a Vietnami Köztársaság nemzetgyűlése ál­landó bizottságalelnökének, Pham Van Dong nak, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság kormánya elnökének Hanoiba az aláb­bi üdvözlő táviratot küldte Vietnam újra­egyesítése alkalmából: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és országgyűlése, egész dolgozó népünk nevé­ben forrón köszöntjük Önöket, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottságát, a Vietnami Szocialista Köztársaság nem­zetgyűlését és kormányát, a testvéri vi­etnami népet a történelmi jelentőségű ese­mény, szabad hazájuk újraegyesítése al­kalmából. Az egységes, szocialista Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harcnak a gyü­mölcse, amelyet marxista—leninista párt­jának vezetésével, a szocialista országok testvéri támogatásával, a világ haladó erőinek szolidaritásával a hős vietnami nép évtizedeken át vívott az idegen hódí­tók, az agresszorok és lakájaik ellen. Vietnam újraegyesítése megteremtette a feltételét annak, hogy a vietnami nép, a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével, végrehajtva Ho Si Minhnek, a vietnami nép nagy fiának, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemelkedő alak­jának végakaratát, felépítse a független és szocialista Vietnamot. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép az egységes haza keretei között, történel­mileg rövid idő alatt befejezi a szocializ­mus alapjainak a lerakását, sikerrel oldja meg a békés építőmunka, a nép anyagi és kulturális felemelkedésének mindmegannyi feladatát, továbbra is a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke és a hlzton­ság szilárd védelmezője lesz Délkelet­Ázsiában. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya, a ma­gyal" nép szilárd elhatározása, hogy tovább erősíti és fejleszti a két párt, a két nép nehéz időkben kikovácsolódott, a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus elvein alapuló, testvéri barátság­ban gyümölcsöző együttműködésünket. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájá­rulunk a szocialista országok egységének és szolidaritásának erősítéséhez. Népünk erejéhez mérten a jövőben is se­gíti Vietnam békés épitőmunkáját, támo­gatja az egységes Vietnamnak az indokí­nai népek közötti barátság szilárdítására, a szocializmus és a béke ügyének előmozdí­tására irányuló erőfeszítéseit Felelősségteljes és nemes megbízatásuk, népük fefvirágoztatását és közös ügyünk, a szocializmus felépítését szolgáló tevékeny­ségük ellátásához sok sikert kívánunk. Budapest, 1976. július 2. Tűzszünet Libanonban A Bejrút (MTI) A MENA egyiptomi hír­ügynökség sjerint Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára Bejrútban bejelentette: az összes érdekelt felek" megál­lapodtak abban, hogy pénte­ken éjféltől (közép-európai idő szerint 22.00 órától) tűz­szünetet léptetnek életbe. A tűzszünet elfogadásáról szóló bejelentést a jobbolda­li erők által ellenőrzött bej­rúti rádióadó az erről szóló elnöki közlemény ismerteté­sével erősítette meg. A köz­lemény szerint a megállapo­dás, mely az Arab Liga fő­titkárának a jobboldali veze­tőkkel fplytatott megbeszélé­sein született meg, kilátás­ba helyezi, hogy a tűzszü­nettel egyidőben érvényt sze­reznek a libanoni kormány és az országban állomásozó palesztin erők helyzetét sza­bályozó 1969-es kairói egyez­ménynek. II vietnami nemzetgyűlés határozatai • Hanoi (MTI) . Az egységes Vietnam nem­zetgyűlése pénteki ülésén ön lést hozott az ország al­kotmányos rendjével kapcso­latos kérdésekben, majd megválasztotta a legfőbb ál­lami tisztségviselőket. Az újraegyesített Vietnam a jövőben a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nevel viseli, fővárosa Hanoi. Sai­gon, az ország városa Ho Si nevet kapta. A VSZK nem­zeti zászlaja a VDK 1945 óta használt nemzeti lobogója marad; vörös alapon ötágú aranycsillag. A VDK koráb­bi címere is megmarad — természetesen a megváltoz­tatott országnévvel. A nemzetgyűlés 36 tagú bizottságot nevezett kl a VSZK alkotmányának kidol­gozására í A 492 képviselői egyhan­gúlag Ton Duc Thangot, a VDK korábbi elnökét válasz­totta meg a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elnöké­vé. Alelnökök Nguyen Luon Ban, a VDK volt alelnöke, valamint Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami" Ideiglenes Forradalmi Kormány Ta­nácsadó Testületének eddigi elnöke lettek. A nemzetgyű­lés Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnökét vá­legnagyobb lasztotta meg az új kormány Minh-város elnökévé. A VSZK nemzet­gyűlése állandó bizottságá­nak elnöke Truong Chinh lett. aki hasonló tisztséget töltött be a VDK nemzet­gyűlésében. A Hazafias Népfront, a SZOT. a KISZ, az MNOT és az Országos Béketanács táviratban köszöntötte viet­nami testvérszervezetét ; a Vietnami Szocialista Köztár­saság megalakulása alkalmá­ból. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 121. Dr. Beretzk Péter orvos és természetbúvár Sze­geden született 1894. október 23-án. Középiskolai tanulmányai befejeztével a kolozsvári egyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait. Orvosdoktorrá a budapesti egyetemen avatták, 1920-ban. Mint a MAV rendelőintézet igazgató-főorvosa 1967. de­cember 3I-én vonult nyugalomba. A szegedi tu­dományegyetemen 1948-ban kapott magántanári kinevezést, Magyarország szikeseinek madárvilá­ga című tárgykörre. 1964-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. A biológiai tudományok te­rületén kifejtett munkássága madártani és ter­mészetvédelmi jelentőségű. A Fehértó természeti értékeit ő fedezte fel elsőnek, és több évtizedes szorgos munkájának eredményét, fehértói gyűj­teményét a szegedi múzeumnak adományozta. A tudománvok kandidátusa fokozatot az e'sők kö­zött kapta meg. A Fehértó madárvilágával fog­lalkozó tudományos és ismeretterjesztő közlemé­j nyeinek a száma meghalad ja a háromszázat. Sze­geden halt meg 1973-ban. 79 éves korában. Jászai Rezső történelem-földraiz szakos közép­iskolai tanár Lócon született, 1871-ben. Középis kóláinak befeieztével a piarista rendbe lépett. A kolozsvári tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Ekkor került Szegedre. Itt 1915-ig ta­nított, majd Debrecenbe helyezték. Több íe^n­tös történelmi tárgyú művet szerzett. Foglalko­zott a francia forradalommal, a piarista rend tör­ténetével és Kossuth Lajos munkásságával. A vá­ros tudományos és közművelődési közéletébe is aktívan bekaocsolódott, a Dugonics Társaság 1900-ban fogadta tagjai sorába. Budapesten halt meg 1952-ben. Dr. Bauer Simont, a szegedi főreáliskola 1875— 1890 közötti tanárát, az Akadémia levelező tag­ját 1890 őszén. Ervin fia születése előtt pár hét­tel helyezték Lőcsére, így Bauer Ervin ott szü­letett 1890-ben. Édesapja halála után, 1897-ben a rsalád visszaköltözött Szegedre, így fivérével, Ba­lázs Bélával együtt városunkban nőttek fel. Bauer Ervin középiskolai tanulmányainak be­fejeztével Budapesten, majd Göttingenben tanult. Orvosi diplomá'át 1914-ben szerezte meg. Ekkor jelent meg első tanulmánya. Ugyanebben az év­ben kötött házasságot Kaffka Margittal, akinek regényeiben felismerhető férje alakja. Az első vi­lágháború kitörésekor a frontra kellett mennie. 1915-től az októberi forradalomig a temesvári helyőrségi kórház kórbonenokaként teljesített szolgálatot. A forradalom kitörésekor a főváros­ba men*. és a Tanácsköztársaság idején aktív részt vállalt a munkásmozgalomban. A bukás után második fí^eségivel, Szilárd Stefánia fizi­kussal emigrált 1919 őszén Bécsbe, majd Göttin­genbe ment. Tovább folytatta kísérleteit, és ekkor kezdett el behatóbban biológiával foglalkozni. El­ső jelentősebb elméleti-biológiai munkája 1920­ban ie'ent meg, Berlinben. A tiszta természettu­dományos élettan alapelvei címmel. Göttingenből Prágába költöz*ek. ahol az egyetem asszisztense volt. Innen Berlinbe vitte az emigránssors, és 1924-ben a rákkutató intézetben vállalt állást. A moszkvai Munkaegészségügyi Intézetbe 1925-ben hívták meg, ahonnan Leningrádba 1934-ben ke­rült. Itt ő vezette az Orvostudományi Kísérleti Intézet általános biológiai osztályát, de közben a leningrádi egyetemn ls előadott. Életének és tu­dományos működésének a leningrádi a legielen­tősebb szakasza. Itt jelent meg fő műve. Elmé­leti biológia címmel, 1935-ben. 1937-ben feleségével együtt letartóztatták, és koholt vádak alapján elítélték. 1942-ben halt meg. B. P Tokin: Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága című, nálunk 1965-ben meg­jelent könyvében ezt írja: „Napíainkban igen kedvező a helyzet Bauer munkásságának feltá­masztására és merész gondolatainak megvitatá­sára." Bauer Ervin úttörő munkásságot feltett ki az élet energetikai meghatározására, valamint az élet- és a kórjelenségek energetikai magyaráza­tára vonatkozóan. Az ún. Bauer-féle elv, az éló rendszerek állandó egyensúly-nélküliségének el­ve a biológia egyik lényeges felismerése., Meg­állapításai között a szakember bizonyára talál ma már olyanokat, amelyeket a tudomány túlhala­dott, de mégis ma is termékenyftően hathat ko­runk annyira divatos és széles körű élettani ku­tatásaira. Testvérbátyiának, Ba'ázs Bélának egykori sze­gedi lakóházát emléktábla ielöli Szegeden. Bauer Ervin életművének behatóbb tanulmányozása, részletesebb feltárása még hátra van: itt Szege­den. a biológiai tudományok hazai központjában kellene elvégezni! Kaffka Margit, miután elvált Fröhüch Brúnó erdőmérnöktől, Bauer Ervinhez 1914-ben ment nőül. Bauer mellett a teljes életet találta meg. Erre vallanak művei és naoló.iának több tanúsá­ga. Ezt a boldogságot a könyörtelen halál törte meg. ugyanis Kaffka Margit kisfiával együtt 1918-ban a spanyo'nVha áMnzata lett. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents