Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

5 Péntek, 1976. július 23. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A centenáriumi ipari vásár és kiállitás megnyi­tója a Marx téren. XIII. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Bio­lógiai Kutatóközpontban délelőtt 9 órától. Művészet és otthon 1976. Kiállítás a Gulácsy La­jos-teremben, augusztus 19-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, augusztus 29-ig. Kass János grafikusművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. Hegyi Flórián népi fafaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. Száz év Szeged zenei életéből. Kiállítás a Somo­gyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Felsenstein útjain Mo nyílik a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár Sajtótájékoztató a városi fanácsházán A szegedi városi tanácshá- biztosit. A vásári belépők is terméke nyerte el újból, vagy Kán tegnap, csütörtökön dél- újszerűek, a száz esztendővel első ízben a kiváló áru cí­előtt tartották meg a Cente- ezelőtti kiállitás díszes okle- met. A kiváló áruk között náriumi Szegedi Ipari Vásár veiét reprodukálták levelező- találhatjuk a szegedi kon­sajtótájékoztatóját. Ezen ott lap nagyságúra, melynek kes- zervgyár halászlékonzervjét, voltak Csongrád megye és keny széle letéphető, s akö- a paprikafeldolgozó hat ter­Szeged párt- és tanácsi veze- zönségdíjak szavazására is mé közöttük a szegedi ha_ tői, belgrádi nagykövetsé- szolgai, a lapot pedig fol le- ' " günk képviselője, a szabad- het használni képeslap gya- iasziekockat, a Delikát—8 kai vásárigazgatóság vezetői, nánt. A centenáriumi vásár- ételízesítőt, a Rekord gulyás­kereskedelmi és ipari vállala- ról már megjelent egy köny- levesport, a tyúkpörköltet, a tok vezetői. vecske, amely ismerteti a marhafriúsroládot és a cseme­űiifiíiSfaT^r PsikT%e ^ eSZtendŐ klállításalnak gepaprika 5 dekagrammos renc? a szegedi' városi tanács történetét és katalógusként is csomagját, a Medikémia vb titkára, az ipari vásár szolgál. Vegyipari Szövetkezet autó­igazgató tanácsának elnöke Hagyomány már, hogy a ápolási cikkeit, az Alföldi tájékoztatta a ma nyíló cen- j^iváló Aruk Fóruma a Sze- Porcelángyár étkészleteit és tenanumi vásárról. , , . , . , Elmondta többek között, Sedi Ipari Vasarra kulon pa- a szegedi ruhagyár leniszter hogy a Marx téren kialakí- lyázatot hirdet a legjobb ter- alapanyagú férfiöltönyét. Az tott vásárvárost az elmúlt mékek minősítésére. Ez al- ipari vásár ma nyitja meg esztendőkben tovább bővítet- kalommal m áruféleséget kapuit, és a díjakat is ma zetméter kiálfitási Set* áll biráltak' el- * 50 vállalat 126 adják át a kiállítóknak. A szerda esti, első nagy­színpadi próba után kissé álmatlanul de barátságosan, szívélyesen fogadott Ober­frank Géza, a Nabucco kar­mestere. Az Apáthy kollégi­umi szobájából lesétáltunk a nézőtérre; stílszerű környe­zetben (nappali világosság­nál szemlélve a színpadra ereszkedő hatalmas lépcső­sorokat) beszélgethettünk. Mindenekelőtt arról, hogy 1969-ben karigazgató volt itt a Benzi- dirigálta Carmen­ben. Akkor a kórussal fog­lalkozott, azóta viszont kon­certműsorban lépett pódi^i umra a szegedi szirrifoniku­sokkal, néhány hete pedig, az operai találkozón, fővá­rosi vendégművészekkel, em­lékezetes Manón Lescaut­előadást vezényelt a szín­házban. — Milyen benyomásai ma­radtak a szegedi zenekarról? — Kedvesek, tehetsége­sek, jól felkészült együttes, s tapasztalataim szerint in­kább az operajátszás az erős oldaluk. A Nabuccóhoz per­sze vendégjátékosok is be­ülnek az orchesterbe, tehát nem teljesen a szegedi ze­rfekart hallja a közönség. A térviszonyok sajátosságaiból következően az első próbán magam sem alkothattam tiszta hangzásképet, erre csupán a vezérlőpultnál nyí­lik lehetőség, de az ott ülők megnyugtattak, nem lesz probléma. Mindenesetre any_ nyit mondhatok; más sza­badtéri koncertjeimhez ha­sonlítva, az első próba sok­kal jobban sikerült, mint gondoltam volna. A Carmen Lucifer: Lukács Sándor rendelkezésre, amelyből a fe­dett rész 7400 négyzetméter. Nagy volt az érdeklődés a vásár iránt, sok jelentkező­nek már nem tudtak lehe­tőséget adni a bemutatkozás­ra. A vásár elsősorban Dél­Alföld gazdasági arculatát A , reprezentálja, de a szegedi „ A tevenézők hatalmas ta­kiállítás országos jellegű, hi- L"kács Sándort renge­szen a fővárosból 73 kiállító, í.eg "mtAnkuLs ^T^V ISSEJTL lZ££ ^^""sas SHíi r£ ff^-s^as nnc^iw ífÜT* -79 villogó szemmel, cselszövő Ougoszlav cég megjelenese mozduIatokkal _ ördögnek. mutatja, de első ízben bemu- Aztán megtartották az első tatkozik Szeged finnországi kosztümös próbát a téren. testvérvarosa, Turku is, tab- Lucifer patyolatfehérben je­jokeppel és ket cég terme- lent meg a színpadon, egy­Y ó j, , . szer együttérzően átkarolta A Szegedi Ipari Vasáron Ádámot, másszor barátilag tehát 329 magyar és jugo- a kezét nyújtotta neki, vagy szláv vállalat ad találkozót fáradt-sajnálkozón a vállára üzletfeleinek, a felhaszná- hajtotta a fejét. És szinte lóknak, a kereskedőknek, és gesztustalanul, az ördögalak­mutatja be áruit közvetlenül hoz tapadt pózokat minden­is a fogyasztóknak. A sze- kor mellőzve, különös szug­gedi vásár eddig a termelők, gesztivitással közölte velünk a kereskedők és a fogyasztók Madách mélyértelmű gondo­jelentős fóruma volt és ma- latait. Segítették-e korábbi rad is. Megtudtuk, hogy a színészi tapasztalatok Lukács kiállítás iránt jelentősen Sándort ebben a hagyomá­megnőtt az országos nagy- nyostól eltérő szerepíormá­vállalatok érdeklődése. Is- lásban? mert és legújabb termékei- „ . . , .. . vei ielentkezik a Haidúsáei — Egyik legkedvesebb sze- var, hogy Iparművek! a P^i NSSS a 5"?, ^JT™ SLS2T^kor^statí^ müvek, a Tiszamenti Vegyi- J*"*™- » * « centrátói amikor a sto«s£ — Valóban, roppant moz­gásigény van bennem, haj­lamos vagyok az erős gesz­tikulációra, de most nagyon, szigorú korlátokat szeretnék szabni. Mindig attól félek, hogyha sok a mozdulat, ak­kor nem egészen letisztult a gondolat, fejben, szívben nincs minden a helyén. Ex az aggodalom tart állandó feszültségben a próbák alatt, de talán hozzásegít az igé­nyem szerinti teljesítmény­hez is. Lukács Sándor 1972-ben végzett a főiskolán (ahová háromszor sikertelenül fel­vételizett), azóta a Vígszín­ház tagja. A legfiatalabb Lucifer a Dóm téri Tragédia­előadások történetében. S. E. A karmester és fordító. Oberfrank Gcza kóruselőkészületeinél külön gondot okozott, hogy francia nyelven kellett megtanítani, most viszont arra figyelünk, hogy a magyarul éneklő kó­rus szövegejtését az ola­szoshoz igazítsuk, mivel a szólisták Verdi anyanyelvén, eredeti szöveget dalolnak. — Ismeretes, hogy a fia­tal karmestert jóideje azért nélkülözte operai és hang­versenyéletünk, mert a ber­lini Komische Oper főzene­igazgatójaként Felsenstein mellett dolgozott. Most járt le a három éves szerződése. Felsenstein halála mennyi­ben módosítja pályáját, el­képzeléseit? — Ügy kerültem hozzá, hogy karmestert keresett a Háry János bemutatójához, s a Berlinben tanuló Kodály Zoltánná ajánlott neki. A közös munka első pillanatai­tól éreztem, hogy friss, kor­szerű szemlélete lényegében ugyanazokkal a momentu­mokkal hadakozik, melyek­nek jelenléte az operaját­szásban erősen leszűkíti a művek hatását, merev sé­mákba torlaszolja, s engem is gondolkodásra késztettek, miként újíthatóak meg. Felsenstein — az alapelveit tekintve — talán az egyet­len járható utat mutatta meg afelé, hogy az operát kiemeljük muzeális tradíciói­ból, s minél szélesebb tö­megeknek tegyük érthetővé, teljesebb szépségükben, komplexitásukban fölmutat­va. Olyanoknak is, akiket mondjuk nem bűvölnek el a statikus, mozgás- és akció­képtelen hangfenoménok, mert az opera nagyon ösz­szetett műfaj. S jóllehet na­gyon fontosak az énekesi adottságok, mégsem csupán azokból áll össze egy-egy előadás. Nem mondom, hogy Felsenstein mindig el is ér­te, amit akart, de olyan intenzíven, oly gazdag fan­táziával nyúlt a darabok­hoz, hogy új, ismeretlen eré­nyeit pompaztatta elö sza­munkra a próbákon. Verdit, Mozartot, sőt még a Háryt is fölfedezte nekünk — a remekművek fölmérhetetlen gazdagságában. Az utolsó rendezéseinek, a Carmen­nek, a Hárynak és a Figaro házasságának előadásaihoz a jövő évadban vendégkar­mesterként is vissza-vissza­járok majd Berlinbe. Ideha­za pedig, az operaházi el­foglaltságom mellett, a Bu­dapesti MÁV Szimfoniku­sokkai dolgozom. — A Nabucco színlapján fordítói minőségében is sze­repel. Hobby ez, vagy több annál? — Felsensteinhez is azért utaztam, mert mindig hinni akartam a színpadi szituá­ciókban, pontosabban, za­vartak az operaszínpadokon gyakori dramaturgiai képte­lenségek. Ha karmesterként nem érzem át a muzsika tö­kéletes élményéhez a látni­valóak hitelét, nehezen tu­dom meggyőzni a hallgatói­mat. Ilyen megfontolásokból, már főiskolás éveimben ja­vítgattam a librettókat, majd a diplomavizsgára énekes kollegáimnak lefordítottam a Nürnbergi mesterdalnokok harmadik felvonásának szo­baképét. Ez a részlet megy tudtommal az új szegedi fil­harmóniai évadban is, s a dolog érdekessége, hogy an­nak idején nem tudtam meggyőzni Gyimesl Kál­mánt, énekelje el Beckmes­sert, most pedig 6 lesz az a szegedi koncerten, tehát másfél évtizeddel később találkozik először a szerep­pel. Visszatérve erre a for­dításomra, évek múltán elő­vettem, s jót derültem ma­gamon, már nem tudtam elfogadni. Az Operaházban először a Falstaffhoz Lányi Viktor fordítását igazítot­tuk át Blum Tamással, Fe­rencsik János és Miko And­rás elfogadta — a darabot vezényeltem is —, akkor került a nevem először a plakátokra, mint fordítóé. Dolgoztam a Travlata szöve­gén is, az első igazi, teljes librettó-fordításom azonban éppen a Nabucco, amit di­rigáltam is. Ezt követte a Don Jüan, a Jenufa, néhány kiegészítés az új Borisz Go­dunovhoz, és néhány felké­résre — mint például a rá­diónak Schubertet — küld­tem fordításokat. A szegedi Nabucco kóru­sai tehát Oberfrank Géza magyar szövegével hangza­nak föl a Dóm téren (mert a szólisták olaszul énekel­nek), amikor ő maga elő­ször áll a hatezres nézőtér elé, s először hajol meg ennyi_ ember előtt, a rival­dák "íényzuhatagában. Nikolényi István ez a hatalmas szinpad. Meg kell mondanom, nagyon za­ilyen tömegben SeTe^^űvek tótbágyára8 inkvizítort általában jel- ^^iTS az Egyesült Vegyiművek, a lemezhetunk, egeszen biz- g^J ^endVpiLnaf­Budapesti Bútoripari Válla- tos, hogy kimarad közülük: ban nevetgélést hallok a lép­tet. az Autófém Ipari Szövet- humánus. Az én inkvizíto- ő aljáról. Remélem, a fe­kezet es mások. A kornyeze- _„_ ,,„1+ raP;nná­tünkben levő ismert vállala- rom ' ,7 " i gyelem szilárdul majd aa tok közül bemutatja termé- bsan 8<>ndolkodo, az ellenfel előadásra A másik gondo­kéit a Kenderíonó és Szövő- világát is ertem kepes, na- maf. részben szjntén a szín­ipari Vállalat, a Szegedi Ru- gyan is emberies alak. Sok- pad teremtette. Ahogy azt £££££Zm^tri TZTtrJn^n már Kárpáti Aurél megirta Tisza Bútoripari Vállalat^ a «7 T*' ht>gy pllanaton* hajdan, Lucifer valóban, Metripond Mérleggyár, a k®"1 döntenem Kell, mi- passz{vabb szerepre kénysze­összes jelzőket, amelyekkel ták hada éppen átöltözik HÓDGÉP, az Alföldi Porcé- lyen legyen Lucifer, az el- r(n a dráma második részé­lángyár, a Taurus Gumigyár, lenzéki angyal. ben. Ekkora terepen ezt át­s a szegedi élelmiszeripari , ... . . , , , vállalatok reprezentánsai: a — A vígszínházt eloadast hidalni, a jelenlétet hang­húsipar, a paprikafeldolgozó is Szinetár Miklós rendezte, súlyozni: a színész igazi 4tö­és jl konzervgyár. Valószínű, Eredeztethetjük innen a sze- próbája, nagy érdeklődés kfeéri majd d, szerer,iéstr . . . . , , az állami gazdaságok termék- 5 szerepiesi. _ Lattam a színházt pró­bemutatóját, az AGROKER — igen. A Szent Johanna bákon, hogy gyakran szinte által fölvonultatott kisgépe- bemutatója után kért fel, „visszaszívna" egy-egy tag­ket és a háztáji gazdaságok játsszam Lucifert. Harmad- lejtést, szélesebb gesztust. egye segi 1 . szor vagyok Szegeden, de a Mintha legszívesebben lefog­A vásár időszakában több ő y ed- nú a saját kezét, mert kü­rendezvény várja a latogato- , .... kat, számos vállalat vevő- dig, úgyhogy nem nagyon lonben nem gyozt visszafog­fcioigálatot, szaktanácsadást ftHtt»m, mi nrwnrient kivaa m a mozgást. \ M ű vészét és otthon Az ünnepi hetek idején szinte hagyomány már, hogy a Képcsarnok Gulácsy Lajos­termében képző- és iparmű­vészeink otthont formáló al­kotásait mutatják be. A teg­nap óta látható, szépen ren­dezett kamarakiállitáson az alkotók legújabb, a modern otthonnak jellegzetességet adó tárgyaikat mutatják be. Láthatók a kiállításon kár­pitozott ülőgarnitúrák, nép­művészet ihlette bútordara­bok, lakást díszítő kerámiák, textilek, üvegtárgyak, kis­plasztika! alkotások, dísztár­gyak. Külön figyelemre mél­tó és dicséretes, hogy a meg­rendezett enteriőrök kiegészí­tő festményeit szegedi és vá­sárhelyi művészek — Csikós András, Dér István, Fejér Csaba, Nóvák András, Cs. Pataj Mihály, Pataki Ferenc, Zombori László, Zoltánfilst­ván — készítették. Acs S, Sándor felvétele *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents