Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

39 Csütörtök, 1976. július 22: SZEGEDf ÜNNEPI HETEK Nabucco: Sztojan Popov XIII. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpontban délelőtt 9 órától. Művészet és otthon 1978. Kiállítás a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19-ig. Kiss Sándor szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzenm kupolacsarnokában, augusztus 29-ig. Kass János grafiknsmfivész kiállítása, a Bartók jBéla Művelődési Központban. július 25-ig. Hegyi Flórián népi fafaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. Száz év Szeged zenei életéből. Kiállítás a Somogyikönyvtárban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Üzletek nyitvatartása Az ünnepi hetek idejére, július 24-tól augusztus 21-ig módosítják néhány üzlet és a nagyobb éttermek nyitvatatási idejét. Az ÉLI KER Oskola utcai dohányboltja a szabadtéri hétköznapi előadásainak napjain 8—12-ig, a vasárnapi előadások előtt pedig délután 3-tól este 8-ig lesz nyitva. A városellátó Széchenyi--téri élelmiszerüzletébén vasárnaponként reggel 7—H-ig is lesz árusítás, a KáfSSfe utcái népművészeti boltot pedig hétköznap 9— 18-óráig, vasárnap 10—18 óráig kereshetik fel a vásárlók. A Tisza Szálló étterme reggel héttől; a Búbos és a Tisza halászcsárda reggel 9-től; a Szőke Tisza étterme, az öreg Kőrössy halászcsárda, a Tisza Gyöngye délelőtt tíztől; a Szeged étterem és a Kikőrössy halászcsárda délelőtt 11-től; a Hungária fél 12-től; az Alabárdos este hattól lesz nyitva, s valamennyi, eddig felsorolt étterem éjjel 2 órakor zár az előadásos napokon. A Szeged söröző 9—24 óráig, az Eva presszó 11—24 óráig, a Nagyállomás étterme reggel fél hattól éjjel egy óráig lesz nyitva az előadások napjain, egyébként szokásos nyitva tartási rendjük érvényes. A Debrecen étterem reggel fél héttől este 10-ig a Gambrinus söröző pedig délelőtt 11-től éjfélig fogad vendégeket ' __ Amint megérkezett, első útja a szabadtéri igazgatóságára vezetett, és valósággal áradozott Kocsis Zoltánról, fiatal zongoraművészünkről, aki a legjobb bolgár hangszerszólisták társaságában adott szólóestet közelmúltban a Szófiai Fesztiválon, és a közönség kedvence lett Sztojan Popov, a Nabucco címszereplője, először jár Szegeden. A bemutatkozáshoz tehát illik leírni a legfontosabbakat: burgaszi születésű, 1964-ben fejezte be tanulmányait a szófiai konzervatóriumban, s pályája szülővárosában Indult, majd alig két esztendővel később az akkorra már világhírű Szófiai Operában folytatódott Az első szerep, még az államvizsgán, Verdi Rigo. lettója. — Az olasz mester nálunk is rendkívül népszerű, magam vagy tizenöt baritonszerepet tudok a Verdi-repertoárból, egyikével, a Nabuccóval mutatkozom be Szegeden is. Először 1968ban énekeltem. Az operán még érezhető Bellini hatása, a librettó sem oly tökéletes, viszont kitűnő kórusok, s az énekeseknek nagy lehetőségeket kínáló, bravúros áriák követik egymást. Érthető, ha az olaszok rendkívüli módon szeretik, nemzeti operának tisztelik —ez a bemutató idejének társadalmi, politikai körülményeiből is következik — s az utöbbi években világszerte sikerrel játsszák. Amikor Palermóban énekeltem 1971-ben, a nézők közül többen 6Írva fakadtak, annyira meghatódtak, elérzékenyültek a muzsika hatására. Novemberben Mexikóban, januárban Avigr\pnban leszek a babiloniak királya, legkedvesebb szerepeimhez tartozik, mert hálás színészi feladatot is jelent. — Mikor lépett fijl először külföldön? — Hat hónappal a diplomavizsga utan, Lengyelországban. — Pesten többször énekelt Szeged? — Kollegám, Gyuszelev mesélt a szegedi szabadtériről — eredetileg vele jöttem volna —, és persze Nikoloirtól is hallottam egyet s mást. akinek tudtommal nagy sikere volt itt a Turandotban. A kitűnő tenorista legutóbb május végén énekelte a mantuai herceget odahaza, azóta beteg. Szegedi honfitársammal, Elenkovval is természetesen gyakran vagyunk színpadon, nagyszerű basszista, tavaly szeptemberben például emlékezetes föllépésünk volt Kölnben, az Igor herceggel. S ha már itt tartunk, többször hallottam már színpadon Tkacsenkót ls, elég sokat járok énekelni Odesszába, bár eddig együtt sohasem szerepeltünk. — Előzetesen annyit mindenesetre tudtunk önről, hogy gazdag repertoárjáról, szinte valamennyi jelentős szláv opera mellől nem hiányoznak Donizetti, Leoncavallő, Puccini, Biiet és általában a nagy romantikus mesterek bariton-figurái. Azt is hallottuk, szívesen vállalkozik szabadtéri fellépésekre. Nem félti a hangját? — Szabad ég alatt természetesen többet kivesz az emberből egy-egy előadás, mégis úgy hiszem, a művész élete rövid — persze nem feltétlenül a biológiai élete —. s a hivatása az, hogy élményt nyújtson az embereknek, megossza velük a művészet gyönyörűségét. Ameddig csak teheti. Mifelénk a művészeket a bolgár kultúra követeiként tisztelik, s nemes missziójukhoz minden feltételt biztosítanak, nem utolsósorban azért, mert kis nép vagyunk, így adhatunk hírt magunkról a világnak. — A bolgár énekes-iskola lassan fogalommá vált, s az a párszáz szerencsés jegytulajdonos, aki évekkel ezelőtt a budapesti Operaházban részese lehetett a Szófiai Opera vendégjátékainak — a Turandottal, a Hovanscsinával és Goleminov Ivajlójával —, meggyőződhetett társulatuk rendkívüli képességeiről. Ha jól emlékszem, ön akkor a Hovanscsina egyik főszerepét alakította, Nikolovot nem akarták leengedni a színpadról Kalaf áriája után, s Gyuszelev is remek benyomást keltett. Visszatérve a szegedi bemutatkozásához, két kérdést még: milyen nyelven énekelnek, és Szeged után — ahová elkísérte a családja, felesége, két lánya és a fia is — milyen állomás következik? — Külföldön rendszerint az opera eredeti nyelvén, tehát ezúttal olaszul énekelünk. Szófiában az orosz operákat természetesen oroszul szólaltatjuk meg, s ha másajkú vendégünk van, akkor igazodunk a darab eredetijéhez, egyébként a bolgár közönségnek anyanyelven. Augusztus második felében Szovjetunió-beli turnén veszek részt, majd Isztambul, Bécs következik a Rigalettóval, Teherán, Bordeaux a Giocondával, Barcelona az Igorral, Mexikót már említettem, s az évet Nizzában a Toscával zárom. Január: Rouen-ban Otelló, február: Bordeaux-ban Aida, április: Moszkvában Rigolettó és vissza Rouen-ba a Toscával, május: Gant a Machbeth-tel... Eddig jegyezte föl Nikolcnyi István Templom — a templom előtt Kopjafák Kiss Sándor szobrászművész, jórészt népművészet ihlette faszobraiból rendeztek kiállítást a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolájában. A tárlat legszebb darabjai az erdélyi kopjafák arány- és motívum-világát kapcsolják össze egy korszerű szemléletű, jelkép erejű plasztikai alapállással. Érdekes ritmusaik, felületi megmunkálásuk, figuráinak öszszefogott megjelenítése emlékezetesen szép szobrokká emelik az alkotásokat. Sándoc felvétel* förray Gábor, a Nabuceo díszlettervezője már az idei tizenegyedik premierjére ké. szül. Negyedszázada álmodja színpadra a könyvekbe és kottaíejekbe rejtett alkotásokat, s mint elmondta, nem teher számára a sok feladat, hisz egykor épp erre a bőségre vágyott Nemrégiben érkezett Londonból, ahol a Lombardokhoz tervei zett színpadképet. Sopronban az Aidához, a Margitszigeten a hét végén bemutatott Carmenhez készített díszletet. Most a szegedi dómszínpadon először létható Verdi-mű alkotótársa. Mivel először mutatják be itt a Nabuccot, valóban tiszta lappal kezdhetett munkához. — Már dolgoztam a szegedi szabadtérin, 1965-ben a Bánk bán, 1971-ben a Hacsaturján-balett, a Spartacus díszleteit terveztem. Az új feladat Verdi Nabuccoja, melyhez korábban kőszínházban már több alkalommal készítettem színpadképet. Most, természetesen, merőben új feladatokat kellett megoldani. Ügy kell elszakadni a tér építészeti környezetétől, hogy számolni kell annak fantáziát és kezet erősen kötő hatásával. Két, merőben más világot kell összebékíteni — az ezredévekkei ezelőtti Babilon és Jeruzsálem építészeti architektúráját úgy felidézni, hogy az hozzá is idomuljon és le is választódjon a Rerrich-féle tér és a neogótikus dóm építészeti együttesétől. Templomot kellett építeni a templom elé, évezredekkei korábbi, merőben más világot Hatalmas kubisztikus formákból áll egységes látvánnyá a babiloni templom, a zikkurat mai, korszerű színpadi jelzés-változata a dómszínpadon. Óriási, végtelenbe vezető lépcsősora, ritmikus elemei, aranyoszöldes színe, a sumér kultúra jellegzetes isteneivel, A babiloni zikkurat tervezője: Forray Gábor harci jeleneteivel, fantasztikus állatainak stilizált dombormű-sorával egyszerre múltat idéző környezet, kellemesen semleges háttér, egységes szemléletet kifejező díszletkép. s a színpadi mozgásokat jól meghatározó térformálás. — Teljesen más megoldá sokat kerestem, mint a színházak zárt színpadán. Itt, a szegedi szabadtéri óriási színpadán nagy, centrális, mondhatnám úgy is, egy vonallal meghatározható kompozíciót követelnek a méretek. A kubusokból komponált építménnyel és a díszlet színvilágával is igyekeztem nemcsak az opera szín helyeit, Babilont és Jeruzsálemet Idézni, de szerettem volna erőszakmentesen elválasztani azt a környezettől. A sumér kerámiák egy nemű zöldes árnyalata, s a héber kultúrát idéző aranyszín minden bizonnyal jó hátterül szolgál a jelmezek színes kavalkádjának. Véle. ményem szerint a jó szabadtéri díszlet titka a méretekhez jól megválasztott lépték, a nagy összefoglaló, a játékot szervező forma és a korszerű színvilág. X. I» Illyés az övéi közölt evagy: egy komédia Gyulán Aki új darabjával a vár- lenne a Westminster apátszínház közönsége elé lépett, ság falai között elmélkedni, érezhette, hogy milyen 6ze- mint a lópvilág szegényeiretettel fogadja a „szűkebb nek szellemi és anyagi nyopátria", a „váratlanul meg- morúságán változtatni, örökölt provincia". Monda- Nem először írjuk le: nunk sem kell talán, hogy a myés Gyula folyton megtévoli életrajzi — családtör- újuló művészete újabb és téneti mozzanat, a Gyula- újabb meglepetéseket tartovárin született anyai nagy- gat. Az, hogy a 60-as évekapa csupán apropó Illyés tői kezdődően drámáival a számára. „Eredendő magyar magyar intellektuális drákomédiájának" (Dániel az ma új fejezete kezdődött, övéi között avagy „A mi irodalomtörténeti tény. A erős várunk") vannak ugyan Dániel az övéi között ls arhelyi vonatkozásai, a darab ra az utóbbi években teremazonban — Czímer József, a. tett illyési vígjáték-modelldramaturg szavaival szólva re vezethető vissza, amely a — „a magyar nép minden- molrire-1 vígjáték és a vákori, történelmi és mai de- sári komédia, a farce harűjének és gondjainak" tük- gyományát egyesíti és folyrözője. tatja. Többféle elem szintéIllyés játékában egyetlen tizálódik hét a műben, s az, történelmileg ismert, hiteles hogy mindez nem a művévagy csak félig hiteles tör- Bzi kompozíció kiegyensúlyoténelmi személy sem jelenik zatlanságát okozza a jószermeg. Dániel, az 1600-as évek- kezet érdeme, ben nyugat-európai tanul- A Gyulai Várszínház előmanyutra küldött ifjú pro- adásán megiátszott, hogy itt testans tudós a nép életével hagyománya van a történelösszenőtt vezéralakba, amű mi drómának. Sik Ferenc kozponti figurájává emelő- rendező (a várszínház módik. A tortenelmettehátnem véfizeti vezet6je is egyben) a tankönyvekből jól ismert kitűnően oldotta meg íela_ nagyságok tettei i lusztral- datat. Míg az idei nyór elsö ák. Danié1 « társai -név- bemutatóját (Keresztúry Detelenul is tőrtenelmet csinál- ^ö Nehéz méltóság című ™ T a korszak eletebol művének kínpadra állitáfejlődnek ta. A hit-huseg a sát) a Btatikussóg, M áUó. nepht* való hűseget is je- ké k ^^^ jellemezte, lentette akkor; - akar az addig m ennek p^ntoBan ^ én nemzedékem hősi eszten- ellenkezőjét kaptuk, deiben." — olvashatjuk ... Illyés Gyula sorait a műsor- A színészek - szerencsefüzetben. Valóban, Dánielék ~ ne™ azok « emberek pápista-gyűlölete sokkal több yoltak' akik egy ilyen egyszerű hitbéli, teológiai bot nem értenek meg. Ok kérdésnél. Az igehirdetők fltek csak *gazan ,b«nneszavára fölzengő zsoltár a ? yan JÓ. kedvvel • Jatszotmegmaradósért küzdő nép íak' amilyennel ritkán toábrázolásának eszköze. S az lalkozunta Mensaros Loszlo illyési történetfilozófia - bod?f der?JK't Haltu*,?*df miként A reformáció genfi £>bbano tehettege, Jordán emlékmüve előtt című nagy vers is bizonyítja - a harc ^SSPeSSi ™ képeB,**e szükségességét vallja. a ™"ett Gúbor alata„nincs visszafelé út" paran- k*U ^emelnünk- Csicsát vállalja. De jelen van a jo darabban az életmű másik f Róttuk, de most megmuvezérmotívuma: a „nem fe- tatta. hogy mire kepes jgaledhetsz, nem menekül- ff' A rendező munkatársa hetez, — bárhová kerülj!" Sze£rt;ar« Menyhért volt. Mert Dánielnek is könnyebb Olasz Sándor Úttörő néptáncosok tábora Szegeden Megyei úttörő néptáncosok egyhetes edzőtábora ér véget szombaton Szegeden; a vasutas művelődési ház nagytermében este 7 órától bemutató zárja a programot. Az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes asszisztensei által vezetett csoportok — 60 úttörő Szegedről, Vásárhelyről, Makóról — naponta reggel 8-tól este 9-ig kimerítő foglalkozásokon vesz részt a Vasutas művelődési házban és a Juhász Gyula művelődési központban. A tábor célja, hogy a gyerekek eredeti néptánc-anyagokkai ismerkedjenek meg, sajátítsak el, ugyanakkor a jövő néptánc pedagógusai is alkalmat kapjanak foglalkozások levezetésére — Nagy Albertnek, az EDOSZ-együtte* vezetőjének irányításával. A tábort a megyei- és a makói úttörő-elnökség, a módszertani intézet, a vásárhelyi Petőfi Művelődési Ház és az EDOSZ Szeged Táncegyüttes patronálja. Távirányítású gyárkapuk Távirányítással működő, teleszkópos rendszerű györkapuk, garázskapuk sorozatgyártósára rendezkedett be — licencvásárlás alapján — a Hódmezővásárhelyi Vegyesipari Vállalat. A kapu tetszés szerinti távolságból — például a portásfülkéből — gombnyomással működtethető: az elektromos mozgatószerkezet a kapu elemeit—a teleszkóphoz hasonlóan — alulról felfelé egymásba tolja. Az első ilyen kapukat a legújabb, illetve legmodernebb gyárak, vállalatok rendelték meg. Az Orosházi Üveggyár utón a szegedi szénhidrogén-medence kiemelt nagyberuházásának különféle gázfeldolgozó üzemeihez és más objektumaihoz, újabban pedig a paksi atomerőmű építkezéséhez készítenek egész sor ilyen szerkezeteket. Gyorsuló ütemben épül a paksi atomerőmű Negyedik éve, hogy Pakson folyamatosan és gyorsuló ütemben épül a magyar és a szovjet kormány államközi egyezményén alapuló első magyar automerőmű. Népgazdaságunk eddigi legnagyobb beruházásáról szerdán a helyszínen tanácskozott az országgyűlés építési és köz. lekedési bizottsága. Felszólalt Juratovits Aladár Csongrád megyei képviselő is,