Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

37 Csütörtök, 1976. július 22: A népfrontkongresszus küldötteinek megbeszélése Tegnap, szerdán délelőtt a Hazafias Népfront VT. kongresszusának Csongrád megyei küldöttei a népfront Szeged városi bizottságának székházában megbeszélést tartottak. Ezen jelen volt dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Mol­nár Sándor, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Kulcsárné Kiss Piros­ka, a népfront városi bizott­ságának titkára. Nagy Istvánnak, a nép­front megyei elnökének meg­nyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra tájékoztatta a megye kongresszusi küldötteit a népfrontbizottságok újjává­lasztásának tapasztalatairól és a népfrontmozgalom VI. kongresszusának előkészíté­séről. Ezt követően a kong­resszusi küldöttek a nép­frontmozgalom időszerű kér­déseiről folytattak eszme­cserét. Dolgozik az új gépsor Már üzemszerűen dolgozik a miskolci December 4. Drót­művek több mint 50 millió forintos költségekkel épült új horganyzósora. Az új so­ron műszakonként 6 tonná­nyi igen jó minőségű hor­ganyzott termék készül. Ed­dig több mint 150, egyenként egytonnás „egységcsomag" került le az új gyártóvonal­ról. A jó minőségű horgany­zott huzalt az év folyamán a Vinyica—Alberirsa között épülő 750 kilovoltos távveze­tékhez is szállítják. V Több fejet iszunk Változatos tejtermékek — Folyamatos ellátás Eredményesnek bizonyult az a sok-sok intézkedés, amely az ország tejtermelé­se fokozásának érdekében született — ezt igazolja a Tejipari Tröszt legutóbbi gyorsmérlege. Bár az erőtel­jesebb javulás körülbelül két év múlva várható, a fel­vásárolt tej mennyiségét jel­ző grafikon máris felfelé tart A múlt év első felében 696 millió litert, az idén pe­dig 714 millió liter tejet szállítottak a feldolgozó üze­mekbe, s ez 2,7 százalékos növekedésnek felel meg. Az ország tizenöt tejipari vállalata felkészülten várja a több tejet Nagyobb fenn­akadások nélkül folyik a fel­vásárlás; minden nap óriá­Hélköznapok Mennyibe kerül? A hirdetés és a reklám­szöveg csak akkor lehet teljes, ha minden tekintet­ben tájékoztatást nyújt azoknak, akiknek figyelmé­be kívánják ajánlani azt, amit hirdetnek. Egyébként csak félsiker az egész. Saj­nos vállalataink, kereske­delmünk, s intézményeink kihagyják a leglényegeseb­bet: nem közlik az árakat Gyakran látni lapjainkban a vállalatok elfekvő készle­teinek közzétételét hirdetés formájában. Legutóbb is nagy építőipari vállalatunk két teljes oldalon át sorol­ta föl, hogy milyen hasz­nálható készletektől kíván megválni. Addig a dolog rendben is lenne, hogy száz és ezer darabos tételekben kínál idomvasakat, csava­rokat és egyéb alkatrésze­ket ármegjelölés nélkül, hi­szen a vállalati anyagbe­szerzők minden bizonnyal ismerik a piaci árakat De az igazsághoz hozzá­tartozik. hogy az elfekvő készleteket nem csupán más vállalatoknak, közületeknek árusítják, hanem magáno­sok is vásárolhatnak a ki­árusításra szánt portéká­ból. Megkönnyítenék az ér­deklődők dolgát, ha azt is föltüntetnék, mit, meny­nyiért gdnafc. Csak a ke­reskedelmi szellem gyönge­ségét jelzi az is, hogy az említett nagyvállalat cikk­listáján ilyen tételekkel is találkozni: 1 darab hasz­nált nadrág, vagy egy pár cipő, kopott, viseltes. Nem tudom elképzelni, hogy bár­mely szegedi, vagy kör­nyékbeli cégnek az lenne a legnagyobb gondja, hogy miként és honnan szerez­zen be egy kopott és gyű­rött pantallót, vagy lyukas cipőt Tapasztalatból me­rem állítani, hogy „zsibpia­cokon" is süket fülekre ta­lálnának. Sőt, volt rá pél­da, hogy a használt cucco­kat összegyűjtő cigányasz­szony csak akkor volt haj­landó a megunt lábbelit elvinni, ha kapott mellé valami értékes holmit is. Csak vetkőzni szabad! Valószínű, sokan ismerik a régi anekdotát, hogy a kanyargós folyócska mellett tilos volt a fürdés, de a csősz a bokorban meghú­zódva figyelgette, hogyan vetkőzik le Éva-kosztümre egy csinos hölgy. Amikor a leány vízbe lépett volna rászólt, hogy: „Kisasszony, itt feredni tilos!" A pucér teremtés két kezével pró­bálta eltakarni, amit tudott és visszakérdezett: „Látta, amikor vetkőztem, miért nem figyelmeztetett ak­kor?" A frappáns válasz így hangzott: „Vetkezni szabad, csak feredni nem." Valahogyan így jártak a Sárga üdülőtelepre látoga­tó emberek is. Ott is csak vetkőzni szabad, fürödni nem. Tábla adja mindenki tudtára, hogy az üdülőtelep strandjón tilos a fürdés. De miért tilos? Valószínű azért, mert nem hivatalo­san kijelölt hely, ahol bó­lyák jelzik a sekély és a mély víz határait, s ott vi­gyáz a fürdőmester is mentőcsónakjával a lubic­kolókra, s természetesen őr­ködik a szabályok betar­tására. Csak az nem ért­hető teljesen, hogy miért kell ennek a strandnak tiltottnak lennie. A Sárga üdülőtelepen legalább har­minc-negyven vállalatnak, intézménynek van hétvégi nyaralója, következéskép­pen szombaton, vasárnap százak és százak keresik föl az ottani Tisza-partot. Arról már nem is beszél­ve, hogy a tápéi városrész és a Petőfitelep lakói kö­zül ugyancsak százak jár­nak oda. Talán megoldható volna a dolog, ha fogadná­nak egy mentős fiatalem­bert (egyetemisták még örülnének is az elfoglalt­ságnak és pénzkeresetnek), aki felügyelne az említett strandon a rendre és a biztonságra. Ettől függet­lenül ott százak fürödnek, csak felügyelet nélkül tény­leg veszélyes. Gazdagh István sí gépezetet tartanak műkö­désben. A tejüzemekhez kö­zelebb eső településekről hét­száz tartállyal ellátott teher­kocsi szállítja a fehér italt, a távolabbi vidékekről vago­nok viszik a tejet. Néhány vállalat hatalmas területről kapja a tejet; a Budapesti Tejipari Vállalat például — amely naponta átlagosan egymillió liter tejet dolgoz föl — szinte az egész or­szágból fogadja a szállítmá­nyokat. , Az a cél, hogy az ivőtejből és a napi termékekből — például tejszínből, tejfölből és túróbői — az egyes kör­zetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a ter­melőszövetkezeti tejüzemek is, amelyek évente 70 mil­lió liter tejet dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió liter­re nő, ehhez természetesen a tsz-tejüzemek számát is gyarapítani kell a jelenlegi huszonnégyről. A tejet egy nap múlva, de legkésőbb 36 órán belül fel­dolgozzák. A sajt és a vaj gyártását ésszerűtlen lenne szétaprózni, itt nem érvénye­sülhet a körzetek önellátá­sának elve. Dr. Vinnay Géza, a Tej­ipari Tröszt piackutató osz­tályának vezetője elmond­ta, hogy a tej és tejtermékek népszerűségének emelkedé­sét a választék folyamatos bővítésének is tulajdonítják. Nemcsak a tejfelvásárlás, hanem a tejfogyasztás gyors­mérlege is kellemes megle­petést szerzett Az év első hónapjaiban 6,6 százalékkal több tej, 12 százalékkal több sajt és 17,1 százalékkal több túró fogyott el az országban, mint a múlt évben! P. D. Munkások és vezeték eszmecseréfe Egy munkáspártban termé­szetes dolog, hogy a mun­kásosztály véleményére, jel­zéseire fokozott figyelmet fordítsanak. Az MSZMP, a mi pártunk is kezdettől fog­va így cselekszik. Az utóbbi években különösen megnőtt nálunk az úgynevezett mun­káspolitika jelentősége, amit az is mutat, hogy különféle intézkedések történtek a nagyüzemi dolgozók érdeked­nek megfelelően. A Szeged városi pártbizottság már ko­rábban úgy döntött, hogy a város vezetőinek és az üzemi munkásoknak rendszeresen találkozniok kell a gyári mű­helyekben is. E találkozások célja, hogy a párt minél közvetlenebbül, „egyenes adásban" szerezzen tapaszta­latokat a dolgozók problé­máiról, törekvéseiről, ugyan­akkor — mintegy tapaszta­latcsereként — megbeszél­hessék az időszerű politikai és gazdasági feladatokat. IH A legutóbbi beszélgetések­re, kitüntetett szegedi válla­latok dolgozóival, júniusban került sor, s a Központi Bi­zottság múlt év novemberi határozatának végrehajtása volt a téma. Jólesik közzé­tenni, hogy több mint há­romszázan jelentek meg eze­ken a pórbeszédes, jellegű tanácskozásokon, s a nyílt, őszinte eszmecsere mindkét fél számára igen hasznos­nak bizonyult. Mindenekelőtt az vált nyil­vánvalóvá, hogy a munkás­közösségek a különféle párt­ás szakszervezeti fórumokon, vállalati gyűléseken elég jól megismerték a Központi Bi­zottság határozatát, és az abból adódó konkrét helyi tennivalókat, elsősorban ter­mészetesen az 1976-os eszten­dőre szólóakat Mindenütt leszögezték, egyetértenek a népgazdasági célkitűzések­kel, s készek odaadással részt venni azok megvalósí­tásában. És vajon ki kétel­kedhet benne: ahol a kollek­tíva legkiválóbbjai kijelen­tik, hogy számíthat rójuk a párt és a kormány, ott az ígéretek rendszerint mara­déktalanul meg is valósul­nak. Csak üdvözölni lehet a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat kezdeményezését, ahol a gazdaságpolitikai cse­lekvési programot írásban juttatták el a vállalat vala­mennyi dolgotójához, ami elősegítette az egységes ér­telmezést és végrehajtást. De a munkások általában másutt is jól ismerik a leg­fontosabb teendőket A ver­senymozgalmon belül a bri­gádvállalások ugyanis az elérendő célokra irányulnak: az export növelésére, a mi­nőség javítására, a költségek csökkentésére, a gépek és berendezések teljesebb ki­használására, az anyagtaka­rékosságra, a munkafegye­lem megszilárdítására stb. Több szó esett a munka­fegyelem helyzetéről is. Al­talános javaslat: a gazdasági vezetők mindenütt szigorúan járjanak el a fegyelemsér­tőkkel szemben. Nem lesz addig rend — hangsúlyoz­ták —, amíg minden válla­latnál föl nem számolják azt a liberalizmust amely csak a „vándormadaraknak" ked­vez. Figyelemre méltó ész­revétel, hogy a legjobb mun­kások elítélik a közömbössé­get a hányaveti, nemtörő­döm magatartást, s azt, hogy a demokratikus fórumokon egyesek csak hallgatnak, másnap azonban felelőtle­nül fecsegnek mindenfélét és alaptalanul kritizálgatnak mindenkit csőházában egész éjjel ég a villany, mert a lakók egyike­másika fütyül a takarékos­ságra, s nem oltja el a lám­pát, ha késő éjszaka hazaér­kezik. Nehezteltek áz elké­szült új lakások késedelmes átadása miatt, s azért is, mert sok a minőségi kifogás. Sok munkás elfogadhatatlan­nak tartja a városi útépíté­sek hosszú átfutási idejét. Mások azt tették szóvá, hogy az új, középmagas lakóházak földszintjén több üzletet vagy szolgáltató műhelyt kellene elhelyezni. Odessza városrészben például nagyon elkelne legalább egy ruhá­zati bolt, továbbá egy hen­tesüzlet A népgazdasági ká­rok egyik oka munkásszem­mel nézve az, hogy a külön­féle vállalatok a városépítés során nem eléggé hangolják össze tevékenységüket s emiatt például gyakran bont­ják fel az úttestet ott is, ahol nemrég készültek el vele. Az ingatlankezelő vállalatnál el­mondották, nemrég új seprő­gépeket szerzett be a vezető­ség, de ezeket azért 6em tudják eléggé kihasználni, mert az űj járdák közepére útjelző táblák tartóoszlopait építik be (mint például a Kossuth Lajos sugárúton is), s ezek akadályozzák a tisz­tántartást. És még egy figye­lemre méltó megjegyzés: a szolgáltató és hatósági szer­vek egy részénél az ügyfél­fogadás rendje nem kellően igazodik a dolgozó lakosság munkaidejéhez, éppen ezért kérik ennek felülvizsgálását. a a A munkások természetesen nemcsak a gyáricapun belül járnak nyitott szemmel, ha­nem kint a városban, s ott­honunk környékén is. Töb­ben fölvetették, hogy néme­lyik tízemeletes bérház lép­Á munkások mindenütt szívesen fogadták a városi pártbizottság kezdeményezé­sét, s örömmel vesznek részt ezen túl is a tennivalók megvitatásában. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy legkö­zelebb a munkásművelődés és továbbképzés helyzetéről beszélgetnek majd a város vezetőivel. Rákóczi­emlék­kiállítás Korabeli ritkaságokat be­mutató Rákóczi-emlékkiállí­tást nyitottak a fejedelem születésének 300. évforduló­ja tiszteletére Tatabányán, a József Attila megyei könyv­tárban. A tárlókban metsze­tek, kiadványok haditérké­pek alapján végigkísérhe­tő a Rákóczi-szabadságharc eseménysorozata. Magyar ifjúmunkások utaznak Uszty-llimszkbe Augusztus 9-én indulnak Augusztus 9-én Indul út­nak az a 300 tagú önkéntes ifjúsági építőbrigád, amely a magyar fiatalok képviseleté­ben részt vesz az Uszty­Ilimszkben, KGST-beruhá­zásként épülő fa- és cellu­lózipari kombinát építkezé­si munkálatain. A KISZ Központi Bizott­Terjeszkedik a város, nemcsak határainál, a külső városrészekben hanem a belvá­rosban is. Csakhogy nem vízszintesen, ar ra kevés lenne a hely. Nőnek hát felfelé a házak, beépülnek a két-három emelete sek közé, átformálván egy-egy utca, kör­út, sugárút arculatát. Felvételünk helyszí nén mindhárom utcatípus változik, a pos­tapalota és a tízszintes irodaház átalakít otta a Lenin körút, a Kossuth Lajos su­gárút és a Püspök utca évtizedeken át megszokott képét ságának felhívása nyomán több mint másfél ezer fiatal jelentkezett a helyi KISZ­szervezeteknél. Gondos kivá­lasztás alapján közülük ke­rülnek ki azok, akik szovjet, bolgár, és más szocialista or­szágokbeli társaikkal együtt részt vesznek a távoli észa­kon, a Bajkál-tótól 450 ki­lométerre épülő monumentá­lis létesítmény munkálatai­ban. » A többezer kilométeres utazás előtt az ifjúsági építő­brigád tagjai Dunaújváros­ban gyülekeznek, ahol egy­hetes előkészítő táborban vesznek részt: megismerked­nek a rájuk váró feladatok­kal, tennivalókkal. Az egy­hetes program után az ifjú építők hazatérnek, s lakóhe­lyükön, munkahelyükön át­veszik KlSZ-alapszerveze­tüktől megbízólevelüket. A magyar ifjúmunkások — betonozok, falazók, vako­lok, burkolók, asztalosok, üvegesek, parkettázók, fes­tők, bádogosok és más szak­mákban képzett fiatalok — különvonaton utaznak Moszkváig. A szovjet fővá­rosból a különrepülőgéppel viszik a brigádot a távoli szibériai városba, Bratszkba, ahonnan autóbuszokon jut­nak el Uszty-llimszkbe. Ott már várjak őket leendő ott­honaik; 5—5 fiatal részére rendeznék be kétszobás la­kásokat A 'brigád tagjaként három magyar szakács is útrakel, hogy otthoni ízekkel szolgáljon az uszty-ilimszki ifjú építőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents