Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

Szerda, 1976. július 2Í; Konkrét tarlatommal töltsék meg a záróokmányban fontait megállapodásokat TASZSZ-kommentár a helsinki értekezlet évfordulójára • Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev szavaival dalmi fejlődés problémáit A TASZSZ kedden kom- érzékelteti. Mint ismeretes, vizsgálták az európai kommentárban emlékezett meg az SZKP KB főtitkára a Len- munista és munkáspártok az európai biztonsági és gyei Egyesült Munkáspárt berlini konferenciáján. A huegyüttműködési értekezlet VI. kongresszusán a többi kö- szonkilenc testvérpárt képviHelsinkiben elfogadott záró- z°tt hangsúlyozta: „A Szov- selői rendkívül nagyra értéokmánya aláírásának közelgő jetunió amellett száll síkra, kelték a helsinki itonferenelső évfordulójáról. A kom- hogy fokozatosan konkrét cia eredményeit. A kommumentátor rámutat: a helsinki tartalommal töltsék meg a nisták véleménye szerint a konferencia kemény csapást konferencia záróokmányában Helsinkiben elért megállapomért az erőpolitika és a re- foglalt megállapodásokat". dások hatékonysága döntő vans híveinek terveire. Az európai biztonsági kön- mértékben attól függ, hogy a A záróokmány aláírása óta ferenc'a gondolatát és vég- részt vevő ájlamok mennyire még egy esztendő sem telt eredményét ugyanígy értei- következetesen és milyen el de Nyugaton egyesek már- mezik a testvéri szocialista pontosan tartják' be az euróis' megkísérlik, hogy az ok- orszáK°k is- Pai biztonság kérdéséről konmány bizonyos fejezeteit A kommentár megállapít- szenzussal elfogadott tiz elszembeállítsák más fejezetek- ja: a közelmúltban az euró- vet, és valósítják meg a zákel, sürgetik, hogy bizonyos pai béke, a biztonság, az róokmányban foglalt összes megállapodások végrehajtását együttműködés és a társa- megállapodásokat, részesítsék előnyben más BBJ——m—»iw. ,.L.,_IWi •AmKan Kínai vádak Aszkold Birjukov, a TASZSZ darcért azonnal az egyik megállapodásokkal szemben, csökkentik azoknak a megállapodásoknak a jelentőségét, amelyek a kapitalista államok szempontjából „előnytelenek". A TASZSZ hírmagyarázója • Szovjetunió állásfoglalását kommentátora írja: Pekingben már régi gyakorlat, hogy bármilyen kuVéget K. S. ért a Közös Piac brüsszeli ülése # Itrflsszel (MTI) mellett megvitatták, hogy Kedden délután Brüsszel- milyen intézkedéseket kell ben véget ért az EGK mi- tenni a szárazság okozta meniszteri tanácsának ülése, zőgazdasági problémák enyMint várható volt, a külügy- hítésére. Mint ismeretes, a miniszterek tanácskozásának heteken át tartó szárazság napirendjén ugyanazok a té- Nyugat-Európában — elsőmák szerepeltek, mint az ép- sorban Franciaországban, a pen egy héttel ezelőtt meg- Benelux-államokban és kitartott közös piaci állam- és sebb mértékben az NSZKkormányfői csúcstalálkozón, ban óriási terméskiesést okoA mezőgazdasági minisz- zott és a takarmányhiány terek Alphons van der Stee miatt az állatállományt kényholland földművelés- és ha- szervágásokkal kellett meglászati miniszter elnöklete tizedelni. Aszályaggályok Brüsszelben O Kommentárunk szer minden irányból — Jött, Miközben a nyugati fővá- zúdult a vihar, rosok politikai szenzációja Pedig akkor a francia frank továbbra is Schmidt kancel- még nem rendült meg ismélár nyilatkozata az olasz bel- telten, Abu Dhabi még nem politika és a tőkés államok jelentette ki, hogy nem tógazdasági segítsége közötti gad el olajáért angol fonenyhén szólva különös össze- t0t (!) és nem apadtak el függésről, a Közös Piao ü féleimeSen hosszú időbrüsszeli főhadiszállásán J újabb téma borzolja a kedé- re az ég csatornái, lyeket. Ez a téma a szó legszorosabb értelmébe húsba vág: a föimüvelésügyi miniszterek a szárazság súlyos gazdasági következményeiről tárgyalnak. Nem csoda, hogy ez a konferencia elhomályosítja a másik, azonos időpontban megnyílt brüsszeli konferenciát: a külügyminiszterekét Szerte Nyugat-Európában óriási katasztrófát okozott a több hetes aszály. Franciaországban, a Benelux-államokban, sőt még a Német Szövetségi Köztársaságban is példátlan kényszervágási hullám pusztítja az állatállományt, Belgiumban a közgazdászok már előre rettegnek attól, hogy a jelenség gazdasági következményei ősszel tetőznek, egész sor más áremeléssel együtt A szárazság persze nem Ismer földrajzi és politikai határokat a KGST-tagországokban is pusztít, nemcsak a kilencek területén. De míg nálunk a mindennapok gyakorlata, hogy álllami, sőt államközi méretekben gondolkozzunk mezőgazdasági vonatkozásban éppúgy, mint más területeken, Brüsszelben most ls nagyon nehéz lesz összehangolni a mindig ellentétes érdekeket. Árulkodó jel az is, hogy a tanácskozás gyakorlatilag titkos: zárt ajtók mögött folyik. Nem csodáljuk. Ahányszor a római alapszerződés vonatkozó cikkelyei miatt Brüsszelben szóba került a mezőgazdasági ártámogatás valamilyen formája, valame„szuperhatalmat". vagyis a Szovjetuniót okolják'. Nem jelent kivételt ebben a tekintetben az afrikai kontinens sem. A maoisták sehogyan sem tudnak belenyugodni abba, hogy Angolában nem sikerült átjátszani a hatalmat Golden Robertónak, az angolai nép árulójának, a CIA és a nyugati monopóliumok ügynökének. A kommentátor ezután így folytatja: az afrikai és az arab népek felszabadító harcának érdekeivel összeegyeztethetetlen politikájuk sorozatos kudarca láttán, a maoisták a lehető legképtelenebb vádakat emelik a Szovjetunió ellen, és mindenféle hi-. hetetlen terveket írnak rovására. Csakis ezzel magyarázható Peking egyik legutóbbi politikai diverziója, mely szerint „a Szovjetunió részes volt" a közelmúltban leleplezett szudáni kormányellenes összeesküvésben. A TASZSZ már korábban hírt adott erről az összeesküvésről, jelentette, hogy a lázadást elfojtották, s a többi között megemlítette, hogy a lázadóktól amerikai, angol, nyugatnémet, sőt kínai fegyvereket zsákmányoltak Az Űj Kína hírügynökség, és nyomában a Zsenmin Zsipao. azonban jobbnak látta hallgatással mellőzni ezt a tényt. RÁDIÓTELEX KUVAITI ÁLLAM MINISZTER MAGYARORSZÁGI MEGBESZÉLÉSEI A hazánkban üdülésen tartózkodó Abdul Aziz Hussai-n kuvaiti államminiszter megbeszélést folytatott Púja Frigyes külügyminiszterrel időszerű nemzetközi kérdésekről, Kuvait és a Magyar Népköztársaság kapcsolatairól. Abdul Aziz Hussaint fogadta dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. SZOROSABB IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG A Kongói Szocialista Ifjúsági Szövetség szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a szocialista országok ifjúsági mozgalmaival — állapítja meg a szövetség központi bizottságának üléséről kiadott közlemény. A szövetség megvitatta a nyári ifjúsági építőtáborok létesítésének kérdéseit is. AMIN JERUZSÁLEMBE UTAZIK Idi Amin ugandai elnök a közeljövőben Jeruzsálembe kíván utazni, hogy elzarándokoljon az Al-Aksza mecsetbe, az iszlám egyik ismert szent helyére — közölte a kampalai rádió. Az ugandai rádió szerint Amin elnök mindenképpen meg akarja valósítani ezt a szándékát, „akár tetszik ez az araboknak és az izraelieknek, akár nem". KIVONTAK AZ AMERIKAI FEGYVERES ERŐKET THAIFÖLDRŐL Kedden befejeződött az amerikai fegyveres erők kivonása Thaiföldről — jelentik Bangkokból a nyugati hírügynökségek. Július 20tól csak 245 főnyi amerikai katonai személyzet tartózkodik az országban .tanácsadói minőségben. PFSZ—LFPMEGALLAPODAS A PFSZ és a Libanoni Falangista Párt megbízottai kedden Bejrútban, a Nemzetközi Vöröskereszt hivatalában megállapodtak abban, hogy szerda reggeltől a Teli Zaatar palesztinai menekülttábornál megszüntetik a harcot és lehetővé teszik a sebesültek elszállítását a táborból. Leszállt a Viking Kedden, a tervek alapján terséges létesítményeknek közép-európai idő szerint 12 tulajdonították, óra 53 perckor leszállt a Marsra az amerikai, távvezérlésű Viking űrhajó. A tudomány — egymilliárd dolláros ráfordítással — választ remél a berendezésektől az ősi kérdésre: volt-e, van-e élet a vörös bolygón? Tudományos zónk írja: Ha minden hirmagyaráAz első Mars-szondák azonban megállapították, hogy a Marson a széndioxidlégkör rendkívül ritka, elenyészően csekély az oxigéntartalma, szabad vizet pedig egyáltalán nem találtak. A színváltozást sem a növényzet okozza, hanem óriási porviharok eredményezik, a csatornákat pedig hegyképző ugy sikerül, erők hozták létre, nem pedig ahogy az elméleti számítá- értelmes lények... sok, a laboratóriumi modell. kísérletek eredményei alap- Mindez mégsem zárja ki, ján várható, a következő hofí.V az életnek valamilyen hetekben, hónapkoban vá- sajátos megjelenési formája laszt kap az emberiség arra létezhet a Marson. A Viaz ősi kérdésre: van-e élet a king-program tervezői abból Marson? A csaknem egy indultak ki, hogy bármilyen éve hosszú útjára indított típusú élőlények legyenek is Viking—1 űrszonda ugyanis a Mars talajában, vagy an— amint ezt a hírügynöksé- nak felszínén, anyagcseregek jelentették — még jú- jükben a szénmonoxidnak niusban elérte a „vörös vagy a széndioxidnak szerebolygó" térségét és Mars Pelnie kell. A talajmintát körüli pályára állt. A július tehát megfelelő berendezé4-ére kitűzött eredeti leszál- sekben radioaktív-izotóppal lást többször is elhalasztót- jelzett szénmonoxiddal és ták. mivel a kiszemelt terű- széndioxiddal hozzák össze, letek nem voltak alkalma- megvilágítják, majd öt nap sak a landolásra. Végül jú- múlva analizálják a mintát, lius 20-án, közép-európai idő h°BV" az esetleges élőlények szerint a déli órákban simán testébe került-e a Földről leereszkedett a Viking—1 a feljuttatott gázokból. TerméMars felszínére. szetesen ezzel párhuzamosan A világ közvéleményenagy kezeletlen talajmintát is figyelemmel kiséri az ame- vizsgálnak a készülékek. A rikai űrközpontból érkező két eredmény különbsége — híreket, hiszen a Föld boly. . . gószomszédja még nem ke- ha iIyen lesz ~ biztosan rült ilyen közvetlen vizsgá- 3elzi a primitív marsi életet lati közelségbe. Sok kérdés- Ezenkívül természetesen re várnak a tudósok választ még sok egyéb biológiai ér* tékelő berendezés is működésbe lép. noráma-felvételeket és térhatású képeket készít a leszállás területéről, ásókarjaival a Az emberiség történeimétalaj felszíne alatti rétegeit ben először jutott el annak is vizsgálhatja, meteorológiai a közelében, hogy bepillantműszreivel méri a hőmérsék- son a marsi élet titkaiba. A letet, a szelek sebességét és műszerek és berendezések irányát, azonkívül geofizikai hibátlan működéséhez perméréseket végez. A legfon- sze szerencse is kell, vagyis toeabb és legérdekesebb fel- °'yan helyre kellett leszálladata azonban az oly régóta nia a Viking—l-nek, ahol feltételezett marsi élet fel- valóban van is élőlény. A derítése. Szaharában például vannak Az élőlények létezését már ugyan tevék' de egy idegen a korai távcsöves vizsgálatok bl*ygó véletlenszerűen Földfeltételezték, a hótakaróból re tett ^zondája valószínű, és évszakos változásaiból leg egyet Mm látna" gondoltak az élet szempontjából szükséges víz jelenlétére, a színváltozásokból peA Viking—1-et szeptemberben követi a Viking—2, hogy a vizsgálatai megerődig sokan növénytakaró lé- 8Ítsék a Viking—1 eredmétezésére következtettek, a Mars csatornáit pedig mesnyeit H. J. BÁTYAI 3ENÖ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 134. A kőzettan hazai művelői kőzőtt az élre kívánkozik dr. Szentpétery Zsigmond akadémikus, egyetemi tanár, aki Nagykőrösön született, 1830-ban. Elemi és középiskolai ismereteit szülővárosában gyűjtötte össze, majd X 898-ban Kolozsvárra ment egyetemi tanulmányainak megkezdésére. Felsőfokú tanulmányait a müncheni egyetemen fejezte be, ott szerzett oklevelet és doktori cimet. Diplomájának megszerzése után hazajött, és 1902-ben a kolozsvári egyetem ásvány- és földtani tanszékén kapott előbb tanársegédi. majd adjunktusi beosztást. A kőzettan tárgyköréből 1911-ben magántanárrá minősítették. Közben közel húsz éven át az Erdélyi Nemzeti Múzeum Ásványtárának ő volt az jgQ2 gatójfi. Az első világháborút követően egy ideig Budapesten élt, majd 1921-ben a szegedi egyetemre kapott meghívást, tanszékvezető egyetemi tanári posztra. Az itteni egyetemen sok nehézseggei kellett megküzdenie, hiszen sem önálló helyiségek, sem jelentősebb gyűjtemények nem álltak rendelkezésére. Ennek ellenére 1940-re olyan korszerű körülményeket sikerült teremtenie, hogy utódaik hosszú éveken keresztül hálásak lehetnek Szentpétery szervezőképességének. A kolozsvári egyetemre 1940-ben ismét visszatért, és ott működött 1944-ig, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezkedett el. Szentpétery hazai kutatásai mellett, nagyfigyelmet fordított Európa kőzetvilágának megismerésére is. Kutatóútjain bejárta Ausztria, Németország. Olaszország és a balkáni államok kőzettanilag érdemes vidékeit, és minden útjáról gazdag gyűjtött anyaggal tért haza. Ezek lyik oldalról — de nem egy-1 mellett maradandó megállapításokat tett Erdély kőzeteiről, majd a Bükk-hegység és a Börzsöny volt fő kutatási területe. Tudományos megállapításairól számos, itthon és külföldön megjelent dolgozatban számolt be, s ezek mellett említésre méltóak szakkönyvei is. ö fedezte fel a szarvaskői titánmagnetites kőzetet és még jó pár turópai eruptív kőzetet. Tudományos megállapításaiért, amelyek között többet találunk a gyakoHati élet számára is fontosnak, hazai és külföldi tudományos társaságok választották tagjaivá. A Magyar Tudományos Akadémia 1929-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Szentpétery Zsigmond a kőzettannak mindkét ágával, a petrográfiával és a petrológiával is foglalkozott, azonban az előbbi, a kőzetek leírása. rendszerezése jobban érdekelte, mint az utóbbi, a keletkezési folyamatok értelmezése. Vizsgálataihoz különösen geológiai és kémiai módszereket alkalmazott, hiszen a bonyolultabb, jóval drágább fizikai eljárások alkalmazásához nem is volt anyagi lehetősége. Szentpétery Zsigmond munkássága nagy mértékben vitte előre a petrográfia hazai kibontakozását, eredményeit ma is szívesen használja fel mind a tudományos világ, mind a gyakorlati élet. Dékáni és prodékáni megbízásai idején az oktató munkába mind több gyakorlati módszer bevezetését szorgalmazta, hogy a tanuló ifjúságot a gyakorlati élet számára készítsék fel. Budapesten, 1952-ben'halt meg. A föld- és ásványtani tudományok egy másik jeles kutatója, dr. Lengyel Endre Szamosújváron született, 1893-ban. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ott szerzett oklevelet, majd doktori cimet már Szegeden. Az Itteni ásvány- és földtani tanszéken működött, itt kapott magántanári minősítést 1928-ban. Többször járt európai tanulmányúton, amelyek közül szakmailag az olaszországi vulkanológiai megfigyelései a legjelentősebbek. Sok munkát fordított a hazai hegységek térképezésére. és jelentős megállapításokat tett a Szeged környéke és a Nagy-Alföld homokterületeinek ásvány- és kőzettani jelenségeiről. Az Avashegységben kőszén- és érckutatásokat végzett. A Telkibánya ércgeológiai feltárásakor végzett munkája szintén jelentős. Szakmáján túl nagyon kedvelte az irodalmat, több tudományos társasági tagságán kívül, a szegedi Tömörkény Irodalmi Társaságnak is tagja volt. Munkásságáért 1956-ban kapta meg a kandidátusi fokozatot. Szegedről 1939-ben távozott, amikor a Budapesti Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanárává nevezték ki. Aktív pályafutását a Földtani Intézet tudományos munkatársaként fejezte be. Az állattan kiváló kutatója, dr. Farkas Béla egyetemi tanár, Hajdúnánáson született. 1884ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. és 1906-ban nverte el a doktori címet. A szegedi egyetem állatrendszertani tanszékére 1922-ben nevezték ki egyetemi tanárrá, és ebben a minőségében maradt nyugalombavonulásáig, 1946-ig. Kutató munkásságát az alsóbbrendű állatok szövettani vizsgálatával kezdte, de foglalkozott halakkal és a Szeged környéki állóvizek mikrovilágával. Többször járt tanulmán yúton olyan országokban, ahol korában a legmodernebb biológiai intézeteket találta. Több hazai és külföldi tudományos társaság fogadta tag.iául. Élete utolsó szakában tudománytörténeti munkákkal foglalkozott. Életmunkásságának elismeréséül a tudományok doktora fokozatot 1957-ben kapta meg. Szaklaook szerkesztői munkáiéban is aktívan részt vállalt. Dékáni, prodékáni tisztségeket több alkalommal töltött be. Szegeden halt meg. 1967-ben. (Folytatjuk.)