Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

4 Kedd, 1976. július 20. 7 Fogalmak — közelről 18. Progresszív ágazatok A műszaki technikai haladás széles medrű folyamában időről-időre felismerhetők azok az áramlatok, amelyek döntő hatással vannak a fejlődésre. Ennek megfelelően minden korszaknak vannak olyan iparágai, amelyek a többiekhez képest erőteljesebben segítik elő a műszaki haladást. Ezek az úgynevezett progresszív iparágak. A gépesítés időszakában a gépgyártás töltötte be ezt a szerepet, napjainkban — az automatizálás, a kemizálás, az atomenergia békés célú felhasználása, a számítógépesítés jelentik a műszaki-technikai haladás fő irányait. A progresszív ágazatok gyors fejlesztése feltétele a gazdaság korszerűsítésének. A progresszív ágazatok ugyanis a népgazdaság egészének technikai színvonalára hatnak. Egyfelől a progresszív ágak termékeinek növekvő felhasználása elősegíti a többi ágazat fejlődésének gyorsítását, a termelés gazdaságosságának fokozását; másfelől a nem progresszív ágak mintegy piacul szolgálnak, igénylik a progresszív pgak mind gyorsabb ütemű fejlesztését. Például a gépipar és a vegyipar termékeivel hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A mezőgazdasági üzemek növekvő jövedelme viszont lehetővé teszi, hogy mind többet fordítsanak gépesítésre, műtrágya és növényvédő szer vásárlására. Az ls nyilvánvaló, hogy hosszú távon a legstabilabb nemzetközi kereslet, n műszaki fejlődést leginkább reprezentáló termékek, — vagyis a progresszív ágazatok termékei Iránt van. Hol van a leghidegebb? Verhojanszk körzetét már a múlt század óta úgy tartják számon, mint az északi félteke leghidegebb helyét. Itt a mínusz 40 fokos hideg sem számít rendkívüli eseménynek. 1926-ban azonban kiderült, hogy a terület érdemtelenül kapta ezt a „megtisztelő" címet: megállapították, hogy a Verhojanszktól 600 kilométerre levő Ojmjakon éghajlata jóval hidegebb. A tengerszint felett 600—800 méter magasságban levő ojmjakoni völgyet 2—3 ezer méter magas hegyek veszik körül, s a medencében felhalmozódó hideg levegő csupán az Ingyigirka folyó szűk hasadékán tud távozni. Télen Ojmjakonban mértek már mínusz 71 fokot is. Az abszolút hőmérsékletingadozás meghaladja a száz fokot. Az egész csak /a papucs! Két éve irigyeltem a hollandokat. Milyen jó nekik. Van tengerük, jó futballcsapatuk, rengeteg szélmalmuk és a lábukon fapapucs csattog. Nem kell hozzá zokni, reggel ha kábultan ébrednek, nem kószálnak összevissza a lakásban; hol is vetettem le az este? Nem szükséges, hogy a ruhadarabokat naponta leáztassák, elég. ha a port a lábukról leöblítik. Szóval ezért roppant irigyeltem a hollandusokat. Nagy faklumpában csoszogtak Amsterdam szúk utcáin. Az epém majd elfakadt, mikor minden sarkon utcai árusok ajánlgatták a szebbnél szebb, drágábbnál drágább faragott lábbeliket. Angol, német, amerikai turisták jókat nevetve próbálgatták a talpukra való méreteket. Jó ezeknek. Nekik már van fapapucsuk. Na és mit ad a teremtő? Egyszer csak hallom, hogy az egyetem kopott lépcsőin valami érdekesen kopog. Lemerevedtem. A sárgái irigység elöntött. Biztos kintről hozta. Ennek volt pénze. Mázlis krapek. Magamban dühöngtem: miért nem lehet nálunk is kapni? Mentem én Pestre, meg a jugó-piacra. Hiába. Nincs papucs. Spóroltam rá, tudtam, hogy lesz valahol, mert már többeknek is láttam a lábán. Aztán az egyik falusi vásárban ráakadtam. Rögtön megvettem a legszélső kettőt, passzolt a lábamra. A cipőmet is otthagytam örömömben. Azóta nem irigylem a hollandusokat. Eleinte, amikor elment az orrom előtt a villamos, még nem mérgelődtem. Meg kell tanulnom benne járni, gondoltam. Sőt még azt se vettem nagyon a szívemre, amikor másodszorra leszakadt a füle, és három napig dagadt bokával bicegtem. Eltűrtem azt is, hogy a rendelőben az asszisztensnő porozza, kötözze „ lábam. Linyeg az, hogy van. Lábam is meg papucsom is. A divatéH áldozni kell. Csak akkor haragudtam meg, amikor a felettem lakó lánynak is megláttam a lábán. Kárörvendve vártam, hogy majd bukdácsol, elesik, ha siet a villamosra. Hogyaztán majd együtt járhatunk az esztékába! Tévedtem. Ügy szaladt lefelé a lépcsőn, hogy a lakók mind kidugták a fejüket. Kopogott a papucsa, azt hitték, dói a ház. Hogy miért gyógypapucs? Talán, mert benő tőle az ember fejelágya. M. T. 3. Újjászületés két menetben Száz esztendffve! ezelőtt, 1816-ban rendezett elöször Szeged ipari vásárt, kiállítást. A hagyományt az Idén centenáriumi ipari vásárral köszönti a város. A július 23-án megnyíló ipari seregszemle alkalmából 3 részből álló sorozatban foglaljuk össze a szegedi vásárintézmény történetét. A Szegedi Ipari Vásár száz éve című centenáriumi évkönyvben így foglalják össze a szerzők a kapitalista korszak vásárairól szóló értékelésüket: .,A Szegedi Ipari Vásár múltja, súlya és jelentősége olyan alap volt, melyre a későbbi vásárok is épülhettek, azzal a jelentős különbséggel, hogy a népi demokratikus forradalom időszakában, a felszabadulás utáni vásárokban a kézműiparosság háttérbe szorult és az új. szocializált, államosított nagyüzemek és a kisipari termelőszövetkezetek kerültek előtérbe". Itt vagyunk tehát már a mában, abban a harminc évben, amely új életet és tartalmat adott mindennek, s új formát, új célt a hagyományok tiszteletének is. Az a kisiparosság, amely korábban „élniakarását" fejezte ki vásárrendező szándékaival, a felszabadulás után az újjáépítéshez való hozzájárulását példázta. Nyersanyag- és géphiány, kielégítetlen szükségletek tömege állt szemben azzal a szándékkal, hogy „szerény keretek között, de annál nagyobb lelkesedéssel fogjanak össze mindannyian, és mutassák meg. hogy mit tud a magyar kisipar a nyersanyagból elővarázsolni". A felszabadulás után először 1946 őszén rendezett vásárt Szeged. Egy évvel később már a határszéli csereforgalom kezdeményezése is szerepelt a vásár célkitűzései között. Az 1947-es vásárt X V-nek számozták már — az 1876-ossal együtt gyakorlatilag a XVI. volt. HAZASSAQ I. kerület Szeged: Ttonay Tibor és Nagy Zsuzsanna Ilona, dr. Antalffy György és Kaprinay Erzsébet Sarolta, Szabó Béla és Németh Ottilla, Becs-ei Péter József és Bárkányi Mária, Lengyel Zoltán József é«i Agócs Piroska Gizella. Márosvári Attila és Maozelka Noémi. dr. Tímár Péter László és c.rdf Judit Terézia, Koppány AtUla Zsolt ós dr. Toldi Ilona Mantit. Ökrös Ferenc András és Szekeres Erzsébet, Szabó György és Portscheller Ilona Karolina, Szepesi Mihály es Hácz Piroska, Rácz István es Balázs Rozália, Miklós Károly es Kovács Marietta, Pa kai Mihály es Nadicsám Ilona, Komócsin Mihály és Magyaródi Erzsébet, Pintér Ferenc és Engt Piroska, Farkas Iván Zoltán és Katái Andrea Éva. Barta József és Németh Ilona Mária. Fogantai István Ferenc és Pálvölgyl Márta, dr. Jeszenszky Pál Lehel és Makra Klára. Lele László es Sebők Evu, Szabó Mihály és Kónya Katalin Rozália, Kántor János és Reseterits Julianna, Gaské Béla és Oláh Amália Zsófia, Fehér Ferenc és Csíkhegyl Gyöngyi Erzsébet házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Lázár Péter és Nagy Katalin Rozália, Horváth József és Jankovics Gyöngyi, Kalász Pál es Rácz Matild, Bogos Zoltán és Rácz Jolán, Szemes József és PáUnkó Margit, Pá1 trikó Géza és Szabó Margit, Ambrus Gáspár és Magyart Mária. Magost István és Varga Ágnes, Varga István és Csányi Ágnes Márta, Rúzsa Pál és Szabó Mária, Kllvlnyi Nándor ós Pap Zsuz&nna házasságot kötöttek. III. kerfllet Szeged: Kcvevárl Ferene ós Fekete Zsuzsanna, Szekeres Imre és Pap Mária Rozália házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület. Szeged: Juhász szilveszternek és Palotás Margitnak Ibolya. Németh Jánosnak és Vecsernyés Piroskának Piroska Andrea, Kovács Lászlónak és Lázár Máriának Andrea. Kusztos Zsolt Sándornak és Csurman Ágnes Margitnak Eszter, Rácz Béla Károlynak es Molnár Margit Etelkának Róbert Béla. Vlkor Józsefnek és Pintér Borbála Juliannának József. Hódi Antal Istvánnak és Dobák Ibolyának ReAndrea. dr. Sípos ZoltánCsaládi események nak és Kertész Ágnes Évának Csaba, SzaJontal Jánosnak és Simon Veronika Ilonának Ágnes, Dancsa Lajosnak és Tesényl Ilonának Aranka, Vflnekl Ferencnek ós Kovács Arankának Aranka, Bakos Ferencnek és Orovecz Máriának Tünde Márta, Szabó László Györgynek és Juray Sarolta Katalinnak Péter György, Ilinek Józsefnek és OJváry Gizella Erzsébetnek Andrea, Lada Ferenc Sándornak és Sóli Gyöngyvénnek SzUvia, Balogh Lászlónak ós Kovács Rozália Máriának László Attila, Fnanczla Jenő Tibornak és Süli Irénnek Zoltán György, Szekeres Józsefnek és Palotás Máriának Zsolt, Fábián György Józsefnek és Páger Anna Zsuzsannának Zsuzsanna, Nemes Lászlónak és Somogyi Margit Ágnesnek Krisztina. Magyar Lászlónak és Dombi Irén Etelkának Ttmea Krisztina. Dervarics Attilának és Reggel Anikó Katalinnak Gergely, Farkas Józsefnek és Barna Katalin Máriának Szilvia Katalin. Nacsa Jánosnak ós Jakus Ilonának János Zoltán, Ktspéter István Józsefnek és Mttyók Irén Ilonának Gábor, Gergely Gyulának ós Igaz Rozália Ilonának Szilvia Anna, Molnár Zsigmondnak ós Papdi Ágnesnek Dominika Ágnes. Sántha Gyulának és Szlrblk Mária Magdolnának András Gyula, Gruity Lászlónak ós Dobó ibolyának Attila László, Muhel Sándornak és Gál Honának Csaba, Batki Imre Józsefnek és Makra Annának Róbert. Rózsa Jánosnak és Horváth Macdolnának János. Nagy Sándor Zsoltnak és Ocskó Máriának Dorottva Ilona. Molnár Imrének és Bfró Annának Angéla Júlia. Markolta Jánosnak és Ntkodómusz Magdolnának Krisztián. Borbély Jánosnak és Balogh Angéla Máriának Bernadett Angéla. Paragl Miklós Lajosnak és Zsódos Évának Mónika Éva. Komlátl Tibornak és Frankó Annának Norbert Tibor. Dobsa Istvánnak és Nagy Jusztinának Annamária, Kúti Ákosnak és Szálai Editnek Akos. Ferenezi Béla Istvánnak és Tácsl Magdolnának Beatrix Tóth Lajosnak és Gyémánt Editnek Lajos József. Cseri János Tibornak és stefkovice Annának Anita, Kiss Lajosnak és Kovács Etelkának Barbara, Engi László Istvánnak és Bárány Valériának Attila Tibor, Bertalan Ákosnak és Balogl Margitnak Viktória, Asztalos Ferencnek és Surján Mária Erzsébetnek Szilvia, Imrei Györgynek és Kovács Klárának Katalin, Korom Péter Pálnak és Böde Etelkának Csilla, Pap Istvánnak és Korek Mária Zsuzsannának Szilvia, Kiss Jánosnak és Jankó Erzsébetnek János, Adám Béla Lászlónak és Nemes Margitnak Róbert Béla, Podhraczky Andrásnak és Kovács Juliannának Péter Zsolt, Szekszárdi Antalnak és Görgényl Mártának Zsolt, Berényi Ferenc Mártonnak és Borbola Saroltának Katalin. Hajdú Józsefnek és Blcók Erzsébetnek Piroska, Dékány Mihálynak és Pernekl Anna Honának Szilveszter Róbert, Horog László Gábornak és Győző Mária Magdolnának László. Takács Lászlónak és Lajkó Máriának Mária Magdolna, Kiss Sándornak és Pintér Ágnesnek Anikó Ágnes, Oláh Sándor ImréneJc és Benkő Rozáliának Barbara Rozália, Mészáros István Pálnak és Márta Ilona Klárának Anita, Sebestyén Bélának és Biacsl Rozáliának .Krisztina, ördögh Lászlónak és Barta Évának Gábor László, Gyurik Pálnak és Melis Zsuzsanna Juditnak Krisztina Zsuzsanna. Fekete Józsefnek és Szabó Irénnek Erika Katalin, Mucsi Péternek és Nagy Katalin Irmának Ágnes Eva, Dudás Sándor Józsefnek és Kelemen Máriának Gábor nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Nagy Istvánnak és Losonczt Mariannának Viktória Irén, Ball István Ferencnek és Létad Zsuzsanna Máriának István Ferenc. Gazdag Pálnak és Major Erzsébetnek Richárd Zoltán, Gombás János Gézának és Szimanek Juliannának Zsolt Róbert, Chamtlla Antalnak és Lehóczky Judit Erzsébetnek Róbert, Rózsa-Bakacsi VUmosnak és Szilágyi Jolán Ilonának Mónika, Szánttá Jánosnak és Széli Máriának Csaba. Bugán András Györgynek és Paullk Ilonának József, Dukál László Lukácsnak és Basa Katalinnak László, Krajkó Józsefnek és Nagy Margitnak Tamás József, dr. Pintér Lajos Józsefnek és Kaiser Ildikónak Zsuzsanna. Vörös Istvánnak és Lábas Mária Magdolnának István Attila, Forgó Jánosnak és Juhász Juliannának Dóra, Marosi Jánosnak és Kiss Irénnek János Norbert, Nagy Gyulának és Gera Katalin Ilonának László, Szlrányi Lászlónak és Forgó Ágnesnek Attila, Boros Imrének és Csikós Márta Kingának Péter Imre, Dékány József Györgynek és Nagylván Máriának Gábor József, Király Józsefnek és Ördög Ilona Teréziának Eva Anikó, Nagypál Imrének és Kispál Juliannának Gábor, Resát Attilának és Kocás Irén Margitnak Renáta Leila. Szász Gergelynek és Bújdosó Rozáliának Gergely nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Varga János, Mécs József. Zámbó Gáborné Hódi Magdolna, Klsmárton Dezsőné Körösi Margit, Lauritz Miklós. Solti Mihály, Sajtos Ferencné Gortva Blanka Margit, Nagy Imre Jánosné Mányal Magdolna. Berkó Erzsébet, Báló Gyuláné Makra Krisztina, Szabó Sándorné Horváth Julianna. Móra IIlésné Mészáros Viktória Éva, Rózsa Imréné Papdl Ilona. Márton Antalné Szél Veronika. Szentistványi Péter, Herédi Istvánné Ablaka Terézia. Szögi Szilveszterné Kakuszi Erzsébet. Kis Lajos, Szabó János. Arad! Imréné Guláesl Ilona. Kelemen Andrásné Kaltanegger Mária meghalt. n. kerület Szeged: Gál Józsefné Vlgh Viktória. Forgó János, Csúri Mihályné Balla Erzsébet, Pataki László meghalt. III. kerület Szeged: Kiss Józsefné Katona Vilma. Lantos Jakab. Szabó Béla, Vörös Rozália, Balla Jánosné Igaz Rozália. Szekszárdi Ferencné Bata Ilona, dr. Matók András. Nagy Margit, Korom .Pál, Faragó Lajosné Kálmán Franciska, Tanács József, Kálty János. Szeredal Józsefné Madarász Hona Anna, Horváth-Szegdelel Antalné Vajda Terézia. Juhász Józsefné Bózsó Ibolya. Biró Imréné Bodor Erzsébet. Nagy János Mihály, Biczók Istvánná Dobó Mária, Aradán Péterné Szalal Mária, ösl János. Matula Pál, Németh Károly, Bagt Károly, Kispéter Szilveszter meghalt. később ki ls igazították a sorszámozást. Ennek újdonsága volt. hogy a Nehézipari Központba tömörült vállalatok is rákacsintottak, s elhozták a mezőgazdaságnak kínált gépeiket is. Az igazi fordulatot azonban az 1948. évi XVI. vásár jelentette, amelynek szabályzatában már ezt olvashatjuk: ,,A Szegedi Ipari Vásár elsősorban kézműves, kisipari, háziipari, iparművészeti és népművészeti jellegű..., másodsorban az országos gyáriparnak városunk és körzete előtt történő megismertetése .... harmadsorban a gazdasági kapcsolatok fölvétele a szomszédos demokratikus államokkal". Először kellett kibővíteni a vásár területét a Deák Ferenc utcára is. Soha ekkora közönségsiker nem volt! De méretében és tartalmában is messze kiemelkedett ez a vásár az addigiak sorából! És éppen itt akadt el a vásár szekere ismét — 11 esztendőre ... De mint tudjuk, nemcsak a vásáré — a városé is ..'. Sok-sok mellőzés érte. miközben hasonló várostestvérei átélték a szocialista építés első tempós korszakát, A Szegedi Ünnepi Hetek felújításának gondolata teremtette aztán ismét újra ezt a hagyományt 1959-ben, miként a szabadtéri játékokat is. Az ünnepi megnyitóban így fogalmazták meg a felújítás célját: „Több mint tíz esztendővel ezelőtt volt utoljára Szegeden Ipari vásár. de a régiek különböznek a mostanitól, illetve a mostani különbözik a régiektől. A kiállítás termékei, a kiállító vállalatok eredményei híven tükrözik azt az erőfeszítést. melyet a párt és a kormány politikájának következetes végrehajtásáért tettek Szeged dolgozói mindennapos munkájukban. Segítse elő a kiállítás az üzemek egymás közötti versengését a több és olcsóbb áru termelésére!" A könnyűipari miniszter így fejezte ki elismerését a szegedi kezdeményezésért: „A kiállítás hiven tükrözi Szeged város és Csongrád megye mind a négy ipari szektora — az állami nagyipar, a helyi- és szövetkezeti ivar és a kisipar — fejlődését. Elismerést és dicséretet érdemelnek a vásár rendezői, a vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok, mindazok, akik a kiállítási tárgyakat készítették... A jövőben tovább kell fejleszteni ezt az elismerésre méltó kezdeményezést!' Két menetben ment tehát végbe a vásár történetében immár harmadik újjászületés, míg elnverte szocialista formáit és folyamatosságát. A városi tanács végrehaltő bizottsága megfelelő előretekintéssel értékelte a felújítás sikerét és úgy alanozta meg jövőiét. hogy elhatározta: délmagvarországi érdekeltségű intézménnyé feüeszti. Intézkedett a kiállítási terület további bővítéséről, véglegesen egybekapcsolta időben a vásárt az ünneni hetek rendezvénysorozatával. intézkedett az Idegenforgalom növekedésének technikai feltételeiről, s az 1960. évi ismétlés még nagyobb érdeklődést és sikert hozott. Az ünnepi hetek robbanó sikerű elsó évei nemcsak érdeklődést váltottak ki, hanem valamiféle ..járványnak" nevezhető folyamatot is. Egymás után születtek mindenféle „hetek" és „napok" az országban, s vásárát is meg akarta rendezni minden valamire való. magára adó magyar város. Szeged viszont vásár nélkül maradt újabb öt esztendőre. Annál nagyobb szervezeti erőt tudott felmutatni 1966-ban, és az azt követő években, amikor a gazdaságirányítás reformja életbe lépett, s szinte kikövetelte a piaci viszonyok megújítását. az újfajta gazdasági kapcsolatokat, az együttműködés keresését, a vállalati önállóságot. Ekkor fogant meg a jugoszláv vállalatok érdeklődése is a szegedi vásár iránt, s ezóta folvamatos Szeged együttműködése az ugyancsak vásárrendező Szabadkával. A Szegedi Ipari Vásár első szép jubileuma a XXVös szám volt. A vásár ünnepe azonos esztendőre esett a felszabadulás 25. jubileumi évével. így erkölcsileg különösen nagy jelentősége volt. S micsoda szeszélye a sorsnak: miként az első vásárt 1876-ban. ezt is az árvízvédekezés hatalmas erőfeszítései előzték meg. A veszélyeztetettség azonban nem csökkentette, inkább növelte Szeged és rendezvényei iránt a rokonszenvet s addigi legfényesebb vásárát rendezte meg a város. Olyannyira sikeres éve volt ez az intézménynek, hogy régi kereteit szétfeszítette. kinőtte, s kötelező erővel diktálta, hogy a jövőben új helyen, a korábbi tervekben is szereoelt Marx téren nyisson majd kaput. Ekkor már a híres budapesti vásáiok mellett Győr, Miskolc. Zalaegerszeg, Szekszárd, Pécs és Kecskemét is beállt a vásárrendezők sorába. a Gazdasági Bizottság jogosan tartotta hát túlzásnak a folyamatot, s úgy intézkedett. hogy Pécsett, Szegeden, Győrben és Miskolcon vásárokat csak két-három évenként célszerű rendezni. Szeged 1971-ben „soron" maradt és már a Marx térre telepitette ioarl seregszemléiét. Ez volt a XXVI. Szegedi Ipari Vásár. De 1972-ben is megkapta a vásárrendezés jogát, s ebben az évben avatta az első önálló pavilont, melyet 1973ban a mezőgazdaság és az élelmiszeriDar bemutatójában hasznosított. A centenáriumi vásár fő nróháiának szánták a XXVIII. Szegedi Ipari Vásárt 1974-ben. Így Jutott, el Szeged vásárának 100. évfordulójához, a centenáriumi ipari vásárhoz, amelynek 250 hazai és mintegy 80 külföldi kiállítója lesz. SZ. S. I. Magyar alkatrészek a FIÁT 126p-ben A lengyel Fiat 126p gyártásában magyar üzemek is résztvesznek: a Bakony, a Csepel és a Ganz Művek. Sebességmérő órákat, hangjelző berendezéseket, ablaktörlőket, gyűrűs dugattyúkat, osztófejeket és feszüitségszabályozókat szállítanak Lengyelországnak. Ezeknek összértéke a népszerű kis Fi. at gyártási költségének 3 százalékát teszi ki. Az alkatrészekért cserébe Lengyelország meghatározott menynyiségű Fiat 126p típusú gépkocsit szállít Magyarországnak.