Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
A fejlődő Csongrád megye Szentes ötödik ötéves terve A város lakóinak száma 33 ezer 750, területe 38 ezer 607 hektár. Átlagosan 103 ember jut egy hektárra. Szentes középfokú központ, járási székhely, 11 község tartozik a járási hivatalhoz. A lakosság 35—36 százaléka az iparban, 29—30 százaléka mezőgazdaságban dolgozik. Legnagyobb és legjelentősebb üzeme a Kontakta Alkatrészgyár, közel S ezer dolgozót foglalkoztat. Itt villamossági felszereléseket készítenek, termékeiket külföldre is szállítjuk. Legújabb gyártmányuk a kontaszett — ez egy szerszámokat tároló speciális láda — máris népszerűségnek örvend. Az Erőtakarmánygyár, mely állati takarmányt állít elő — 800 dolgozót foglalkoztat. Nagyhírű a Baromfifeldolgozó Vállalat, elsősorban a libamájat szállítja a külföldi piacokra. Készítményeinek 70 százalékát exportálja. Hogy a Szegedi Ruhagyár telephelyet létesített, annak legjobban a nők örültek, mivel az üzem 700 lánynak, asszonynak biztosít megélhetést. Legújabb üzeme a téglagyár, 1968-ban épült, automata vezérlésű és évente 56 millió téglát ad a népgazdaságnak. A városban hét Ipari szövetkezet — építőipari, asztalos, vas-, fém-, szabó, cipész, fodrász, háziipari — működik, közel ezer dolgozóval. A szabóipari szövetkezet termékeinek 90 százalékát (elsősorban gyermekruhát) exportálja. öt termelőszövetkezet gazdálkodik a város határában, 20 ezer 515 hektáron. A leghíresebb, s a legegyenletesebb fejlődésű az Árpád Tsz. A gabonatermelés, állattenyésztés mellett a paprika, karalábé, káposzta, egyszóval a konyhai primőrök is főbb profiljához tartoznak. A kertészeti kutató intézet tudományos irányítása mellett és segítségével a termelőszövetkezetek évről évre jobb eredményeket érnek el. Több mint tíz éve hasznosítják a termálvizet, az első kutat 1958-ban fúrták. A 17 termálkút közül 16 a termelőszövetkezeteké. Három középiskolában és két szakmunkásképző intézetben 1700 gyermek tanul, az általános Iskolákba 3300 diák jár. A gimnáziumban tagozatosan tanítják a francia nyelvet, az általános iskolában az éneket, zenét és a testnevelést. A 728 ágyas városi kórház, a szemészet kivételével, mindenféle szakrendelést ellát. A kórház munkáját kilenc orvosi körzet, öt gyermekkörzet, és egy rendelőintézet segíti. A többarcú város Mint a többi alföldi város; Szentes is többarcú. Reprezentatív a Belváros, az urbanizáció minden áldását élvezik az itt lakók. A falusias település viszonyai és képe jellemzi a perifériát Néhány utcában, körzetben nem gyulladt még fel a civilizáció mécsese, a villany, és így előfordul, hogy a kis nebulók az ÁBC-t a petróleumlámpa mellett tanulják. Ez a kétarcúság, de azt is lehet mondani, többarcúság, természetes. Sokan vállalják a városban a falusi viszonyókat de sokan menekülnek e viszonyok elől és a menekülést reprezentálja a beköltözés nagy aránya. Sok cserebökényi vagy nagyhegyi család szeretné felcserélni vályogfalú tanyáját a gázfűtéses, összkomfortos lakások kényelmével — de az ls előfordul, amikor a szanált vályogház tulajdonosa inkább Cserebökényt választja, mint a Kossuth teret Három évtizeddel ezelőtt a szentesiek nagy része a mezőgazdaságból élt Ekkor csak a téglagyár, néhány malom és a baromfifeldolgozó adott Ipari munkát A föld 90 százaléka az öt holdnál nagyobb földterülettel rendelkező birtokosok kezében volt akik az összes birtokos 49 Gépek és lakás A mezőgazdaságot az országos átlagot meghaladóan fejlesztették. X970-hez képest a termelőszövetkezetek közös vagyona a tervidőszak végére 141 százalékkal növekedett Olyan termelési ág gépesítése került előtérbe, mint a kukorica, cukorrépa, zöldségtermesztés. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye. 1970ben hektáronként a búzából 18,6 mázsát, kukoricából 34,6 mázsát takarítottak be. öt év múlva ez a hozam megduplázódott, búzából 38,8 mázsát, kukoricából 62,7 mázsát termeltek. Míg a szentesi téeszek 1970-ben 26 ezer 105 mázsa húst adtak a népgazdaságnak, addig 1975-ben már 50 ezer 894 mázsát. De nem az előirányzott terv szerint növekedett a tejtermelés. százalékát tették ki. Mert a város és a községek a földből való minél nagyobb részesedésért egymással álltak szemben, sokan reménytelennek érezték a harcot, vándorbotot vettek a kezükbe, s Dunántúlra költöztek. A Tisza bal partján a Körös torkolatától délre a Kurca mentén fekvő Szentes ma iparilag fejlődő, korszerű mezőgazdasággal rendelkező város. Fejlődése nagyobb sebességre kapcsolt a hatvanas években. Ekkor kezdte meg a működését az Erőtakarmánygyár, a szegedi ruhagyár telepe, a Kontakta Alkatrészgyár. Nagyot lépett előre az építőipar, megkezdődött a baromfifeldolgozó vállalat rekonstrukciója, jelentősen bővült a Víz- és Csatornamű Vállalat és Hordóüzem létesült A város anyagi erejét meghaladóan segítette az ipartelepülést Az iparnak 150 hektárt jelöltek kl, és ebből 70 hektár már beépült A lakosság elvándorlása megállt, s ma több szentesi üzem kapuján olvashatjuk, milyen szakmunkásokra lenne szükség. A hatvanas évek lendületét a negyedik ötéves tervben nemcsak megőrizték, hanem tovább fokozták. Az ipar évente 7,3 százalékkal produkált többet A mezőgazdaság meghatározta az ipar fejlődését s nem véletlen, hogy elsősorban az élelmiszeripar lépett a leghosszabbat előre. A város életében a legrégibb időktől fogva jelentős szerepet játszanak a vizek. A Tisza közel 11 kilométer hosszúságban érinti Szentest Kurca 15 kilométeren keresztül kanyarog a városban. A vízszintingadozás és a mélyfekvés miatt komoly belvízvédekezésre kényszerültek a szentesiek. A negyedik ötéves tervben 12 millió forintos költséggel megépítették a Nagyvölgy csatornát. Szentesen is a negyedik ötéves terv legfontosabb feladatának tartották, hogy minél több család költözzék új otthonba. A tervezett 1200 lakás helyett 1883 épült. Tovább szaporodott üzletek, boltok négyzetmétereinek a száma. ABC-áruházat adtak át a városközpontban, a Damjanich utcában, a Tanácsköztársaság útján. A Kossuth utcában megnyílt a szolgáltatóház és ennek elsősorban a Patyolat miatt örültek, hisz korábban a ruhát, fehérneműt Szegedre szállították mosni és tisztíttatni. Eggyel szaporodott az orvosi körzetek száma, és új rendelőintézet épült A szentesi kórháznak igen nagy a vonzáskörzete, közel százezer ember. A társadalmi összefogás eredményeként a tervezett 160 helyett 466 óvodai hellyel lett gazdagabb Szentes. Egyrésze elkészült a 304 diáknak otthont adó középiskolai kollégiumnak. Ezek a számadatok jól érzékeltetik, hogy az ötödik ötéves tervhez jő alappal kezdhettek hozzá. A nagy építkezések ellenére a város lakáshelyzete továbbra sem kielégítő. Nyolcszáz Igénylőt tartanak nyilván a tanácsnál és érthető, ha az ötödik ötéves tervben több lakást szeretnének megépíteni, mint a korábbi időszakban. 1500 lakás építését tervezték, ez önmagában dicséretes, a város erőfeszítése tiszteletreméltó. Sajnos, a múlt öröksége nagy tehertétel, De lássuk ezt az örökséget. A házak 45 százaléka 1900 előtt épült, 60 százaléka alapozás nélküli, 67 százaléka vályogfalú. A lakásállomány 55 százaléka egyszobás, egytizede a kiterjedt tanyavilágban található. Az igények növekedésével, a beköltözők gyarapodásával számítani lehet arra, hogy otthonra várók szép számmal lesznek a tervidőszak végén is. Az ötödik ötéves tervben a Hámán Kató lakótelepen és a Kossuth, Horváth, Somogyi, Petőfi üteák között építkeznek. Közművesítést is ezeken a területeken folytatják. Az ivóvízvezeték hosszát 6 kilométerrel, a szennyvízcsatornát 3, a csapadékcsatornát 5, a gázvezeték hoszszát 5, a villanyvezetéket 4,5 kilométerrel akarják növelni. A város különböző pontjain a közművek hiánya nehezíti az építkezést. A harmadik ötéves tervig Szentesnek egyetlenegy kilométer szennyvízcsatornája sem volt. Most szeretnék elérni, hogy az ipartelerületen is kiépítsék ezt a csatornahálózatot, mert a városi hálózat már nem bírja el a terhelést Tervezik a vízvezetékhálózat további bővítését, de ezen a téren jobb a helyzet, a lakások 72 százalékában van víz. A belterületi utak 97 százaléka szilárd burkolatú, és a Belvárosban új utat most nem is építenek. A külterületen elsősorban a lakosság összefogásából épülhet csak út A tanács pénzgazdálkodásában továbbra is megkülönböztetett helyet kapott a Belváros rekonstrukciója. A Kossuth teret már a negyedik ötéves tervben beépítették, 1974-ben átadták azt a hatszintes lakóházat, amelynek első két emeletén üzletek sorakoznak. Azóta is tart a vita, illlk-e ilyen impozáns, gyönyörű házat építeni egy kisvárosnak. Akkoriban gyakran emlegették a gigantomániát és luxusnak tartották az ilyen épületet Azóta már bebizonyosodott hogy nemcsak Illik, hanem így kell a Belváros rekonstrukcióját folytatni. Az építők a Kossuth és a Marx tér felöf 1,3 kilométeres sávban közelednek egymáshoz. Ma már az a vita is eldőlt, hogy jobb lett volna a lakóházak első szintjein az üzleteket kialakítani, mint azt külön pavilonokban elhelyezni. A rekonstrukcióval megállítják a város horizontális terjeszkedését Évről évre növekszik a családi házat építők tábora. A tanács nehéz helyzetben van, hisz nem tud elegendő telket rendelkezésükre bocsátani. Az ötödik ötéves tervben a Hámán Kató lakótelepen száz portát osztanak ki és a tervidőszak végére közművesitik a nagyhegyi részt. Itt majd egykétszintes családi házakat építenek. Társadalmi összefogással A negyedik ötéves tervben a rekonstrukció miatt több kis boltot, árudát lebontottak, de 1980lg helyettük újakat építenek a Belvárosban. A város külső részcin nem megoldott a kereskedelmi ellátás helyzete, de jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a meglevő boltokat bővítsék. A 304 személyes középiskolai kollégium ebben az évben készül el. Ugyancsak nem adták át határidőre a művelődési házat. Előreláthatólag 1978-ban avatják az új kultúrpalotát. A művelődési ház körül Ifjúsági parkot építenek kl. Az egészségügyi ellátás annyival lesz jobb, hogy javítják a kórház orvosi műszerekkel való / ellátását, és új mentőállomást építenek. Lényegesen változik az oktatás helyzete, a tervidőszak végére 16 tantermet építenek és száz hellyel bővítik az óvodákat Jelenleg csak 74 gyereket tudnak felvenni száz jelentkező közül, és az óvodai kihasználtság így is 113 százalékos. A város közlekedési helyzete kedvező, az észak-déli, kelet-nyugati irányú vasúti és közúti öszszeköttetés jó lehetőséget teremt a bejáró dolgozóknak. A tanács és a Volán még nem döntötte el, melyik évben kezdenek a 15 millió forintos költséggel épülő buszpályaudvarhoz, de az bizonyos, hogy 1980-ig át szeretnék adni. A költségeket közösen fedezik. A mezőgazdaságban a szabadtéri zöldségtermesztés fejlesztését, a tejtermelés növelése, az Intenzív állattenyésztés megvalósítása az elsőrendű cél. Az ipari üzemek rekonstrukciója tovább folytatódik. Tejüzem helyett tejipari gyűjtőhely épül. Ez a következőképpen működik majd: begyűjtik a tejet, lehűtik, zacskókba töltik, nem készítenek tejfölt, joghurtot, kefirt, vajat, sajtot Dr. Kocsis Ferenc, a szentesi tanács elnökhelyettese úgy tájékoztatott hogy a sörgyár kiviteli tervei készülnek, de az építkezéshez csak a tervidőszak vége felé kezdenek hozzá. (Természetesen a sörgyár nem tanácsi pénzből épül.) Mi lenne, ha a legnagyobb óhaj is teljesülne? Hosszú a lista, sok mindent szeretnének a szentesiek, Még több lakást, üzletet jobb utakat vízvezetéket minden utcába. De a legtöbben annak örülnének, ha még több tanterem és bölcsőde épülne. Erre van a legnagyobb szükség, például száz gyerek közül csak hatot vesznek fel a bölcsődébe, s ez az arány a legrosszabb a megyében. A 16 tantermes iskola elviszi a bölcsődére szánt összeget is, de úgy számítanak, hogy társadalmi összefogással a hiányzó pénzt pótolni lehet A szegedi, vásárhelyi, csongrádi emberhez hasonlóan, a szentesi embernek ls ugyanaz az öröme és gondja, örül az újnak és még többet akar. De mindenki örül a másik sikerének, hisz ez a siker valamennyiünk javára válik. HALÁSZ MIKLÓS lÉMÍÉP*®^ *** , aí . s s m V-fl?;, Á • .^jHj^HHHg Jéé * 1 ÉMMSHHf -v: A Kossuth utcai földszintes házakat lebontják A Relvárn* reknnstrnfcrlfa tervének makeftie J 1