Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

A fejlődő Csongrád megye Szentes ötödik ötéves terve A város lakóinak száma 33 ezer 750, területe 38 ezer 607 hektár. Átlagosan 103 ember jut egy hek­tárra. Szentes középfokú központ, járási székhely, 11 község tartozik a járási hivatalhoz. A lakosság 35—36 százaléka az iparban, 29—30 százaléka me­zőgazdaságban dolgozik. Legnagyobb és legjelentő­sebb üzeme a Kontakta Alkatrészgyár, közel S ezer dolgozót foglalkoztat. Itt villamossági felszere­léseket készítenek, termékeiket külföldre is szállít­juk. Legújabb gyártmányuk a kontaszett — ez egy szerszámokat tároló speciális láda — máris népsze­rűségnek örvend. Az Erőtakarmánygyár, mely ál­lati takarmányt állít elő — 800 dolgozót foglalkoz­tat. Nagyhírű a Baromfifeldolgozó Vállalat, első­sorban a libamájat szállítja a külföldi piacokra. Készítményeinek 70 százalékát exportálja. Hogy a Szegedi Ruhagyár telephelyet létesített, annak leg­jobban a nők örültek, mivel az üzem 700 lánynak, asszonynak biztosít megélhetést. Legújabb üzeme a téglagyár, 1968-ban épült, automata vezérlésű és évente 56 millió téglát ad a népgazdaságnak. A vá­rosban hét Ipari szövetkezet — építőipari, aszta­los, vas-, fém-, szabó, cipész, fodrász, háziipari — működik, közel ezer dolgozóval. A szabóipari szö­vetkezet termékeinek 90 százalékát (elsősorban gyermekruhát) exportálja. öt termelőszövetkezet gazdálkodik a város hatá­rában, 20 ezer 515 hektáron. A leghíresebb, s a legegyenletesebb fejlődésű az Árpád Tsz. A gabona­termelés, állattenyésztés mellett a paprika, karalá­bé, káposzta, egyszóval a konyhai primőrök is főbb profiljához tartoznak. A kertészeti kutató in­tézet tudományos irányítása mellett és segítségével a termelőszövetkezetek évről évre jobb eredménye­ket érnek el. Több mint tíz éve hasznosítják a termálvizet, az első kutat 1958-ban fúrták. A 17 termálkút közül 16 a termelőszövetkezeteké. Három középiskolában és két szakmunkásképző intézetben 1700 gyermek tanul, az általános Isko­lákba 3300 diák jár. A gimnáziumban tagozatosan tanítják a francia nyelvet, az általános iskolában az éneket, zenét és a testnevelést. A 728 ágyas városi kórház, a szemészet kivéte­lével, mindenféle szakrendelést ellát. A kórház munkáját kilenc orvosi körzet, öt gyermekkörzet, és egy rendelőintézet segíti. A többarcú város Mint a többi alföldi város; Szentes is többarcú. Reprezenta­tív a Belváros, az urbanizáció minden áldását élvezik az itt la­kók. A falusias település viszo­nyai és képe jellemzi a perifé­riát Néhány utcában, körzetben nem gyulladt még fel a civilizá­ció mécsese, a villany, és így előfordul, hogy a kis nebulók az ÁBC-t a petróleumlámpa mellett tanulják. Ez a kétarcúság, de azt is lehet mondani, többarcúság, természetes. Sokan vállalják a városban a falusi viszonyókat de sokan menekülnek e viszonyok elől és a menekülést reprezentál­ja a beköltözés nagy aránya. Sok cserebökényi vagy nagyhegyi csa­lád szeretné felcserélni vályog­falú tanyáját a gázfűtéses, össz­komfortos lakások kényelmével — de az ls előfordul, amikor a szanált vályogház tulajdonosa in­kább Cserebökényt választja, mint a Kossuth teret Három évtizeddel ezelőtt a szentesiek nagy része a mezőgaz­daságból élt Ekkor csak a tégla­gyár, néhány malom és a ba­romfifeldolgozó adott Ipari mun­kát A föld 90 százaléka az öt holdnál nagyobb földterülettel rendelkező birtokosok kezében volt akik az összes birtokos 49 Gépek és lakás A mezőgazdaságot az országos átlagot meghaladóan fejlesztet­ték. X970-hez képest a termelő­szövetkezetek közös vagyona a tervidőszak végére 141 százalék­kal növekedett Olyan termelési ág gépesítése került előtérbe, mint a kukorica, cukorrépa, zöld­ségtermesztés. Az erőfeszítések­nek meglett az eredménye. 1970­ben hektáronként a búzából 18,6 mázsát, kukoricából 34,6 mázsát takarítottak be. öt év múlva ez a hozam megduplázódott, búzá­ból 38,8 mázsát, kukoricából 62,7 mázsát termeltek. Míg a szentesi téeszek 1970-ben 26 ezer 105 mázsa húst adtak a népgazdaság­nak, addig 1975-ben már 50 ezer 894 mázsát. De nem az előirány­zott terv szerint növekedett a tejtermelés. százalékát tették ki. Mert a vá­ros és a községek a földből való minél nagyobb részesedésért egy­mással álltak szemben, sokan re­ménytelennek érezték a harcot, vándorbotot vettek a kezükbe, s Dunántúlra költöztek. A Tisza bal partján a Körös torkolatától délre a Kurca men­tén fekvő Szentes ma iparilag fejlődő, korszerű mezőgazdaság­gal rendelkező város. Fejlődése nagyobb sebességre kapcsolt a hatvanas években. Ekkor kezdte meg a működését az Erőtakar­mánygyár, a szegedi ruhagyár te­lepe, a Kontakta Alkatrészgyár. Nagyot lépett előre az építőipar, megkezdődött a baromfifeldol­gozó vállalat rekonstrukciója, je­lentősen bővült a Víz- és Csator­namű Vállalat és Hordóüzem lé­tesült A város anyagi erejét meghaladóan segítette az iparte­lepülést Az iparnak 150 hektárt jelöltek kl, és ebből 70 hektár már beépült A lakosság elván­dorlása megállt, s ma több szen­tesi üzem kapuján olvashatjuk, milyen szakmunkásokra lenne szükség. A hatvanas évek lendületét a negyedik ötéves tervben nemcsak megőrizték, hanem tovább fokoz­ták. Az ipar évente 7,3 százalékkal produkált többet A mezőgazda­ság meghatározta az ipar fejlő­dését s nem véletlen, hogy első­sorban az élelmiszeripar lépett a leghosszabbat előre. A város életében a legrégibb időktől fogva jelentős szerepet játszanak a vizek. A Tisza közel 11 kilométer hosszúságban érinti Szentest Kurca 15 kilométeren keresztül kanyarog a városban. A vízszintingadozás és a mélyfek­vés miatt komoly belvízvédeke­zésre kényszerültek a szentesiek. A negyedik ötéves tervben 12 millió forintos költséggel meg­építették a Nagyvölgy csatornát. Szentesen is a negyedik ötéves terv legfontosabb feladatának tartották, hogy minél több csa­lád költözzék új otthonba. A ter­vezett 1200 lakás helyett 1883 épült. Tovább szaporodott üzle­tek, boltok négyzetmétereinek a száma. ABC-áruházat adtak át a városközpontban, a Damjanich utcában, a Tanácsköztársaság út­ján. A Kossuth utcában meg­nyílt a szolgáltatóház és ennek elsősorban a Patyolat miatt örül­tek, hisz korábban a ruhát, fe­hérneműt Szegedre szállították mosni és tisztíttatni. Eggyel szaporodott az orvosi körzetek száma, és új rendelőin­tézet épült A szentesi kórháznak igen nagy a vonzáskörzete, közel százezer ember. A társadalmi összefogás ered­ményeként a tervezett 160 helyett 466 óvodai hellyel lett gazdagabb Szentes. Egyrésze elkészült a 304 diáknak otthont adó középiskolai kollégiumnak. Ezek a számadatok jól érzékeltetik, hogy az ötödik ötéves tervhez jő alappal kezd­hettek hozzá. A nagy építkezések ellenére a város lakáshelyzete továbbra sem kielégítő. Nyolcszáz Igénylőt tartanak nyilván a tanácsnál és érthető, ha az ötödik ötéves terv­ben több lakást szeretnének meg­építeni, mint a korábbi időszak­ban. 1500 lakás építését tervez­ték, ez önmagában dicséretes, a város erőfeszítése tiszteletremél­tó. Sajnos, a múlt öröksége nagy tehertétel, De lássuk ezt az örök­séget. A házak 45 százaléka 1900 előtt épült, 60 százaléka alapo­zás nélküli, 67 százaléka vályog­falú. A lakásállomány 55 száza­léka egyszobás, egytizede a ki­terjedt tanyavilágban található. Az igények növekedésével, a be­költözők gyarapodásával számíta­ni lehet arra, hogy otthonra vá­rók szép számmal lesznek a terv­időszak végén is. Az ötödik ötéves tervben a Hámán Kató lakótelepen és a Kossuth, Horváth, Somogyi, Pe­tőfi üteák között építkeznek. Közművesítést is ezeken a terü­leteken folytatják. Az ivóvízveze­ték hosszát 6 kilométerrel, a szennyvízcsatornát 3, a csapadék­csatornát 5, a gázvezeték hosz­szát 5, a villanyvezetéket 4,5 ki­lométerrel akarják növelni. A város különböző pontjain a köz­művek hiánya nehezíti az építke­zést. A harmadik ötéves tervig Szentesnek egyetlenegy kilométer szennyvízcsatornája sem volt. Most szeretnék elérni, hogy az ipartelerületen is kiépítsék ezt a csatornahálózatot, mert a városi hálózat már nem bírja el a ter­helést Tervezik a vízvezetékháló­zat további bővítését, de ezen a téren jobb a helyzet, a lakások 72 százalékában van víz. A bel­területi utak 97 százaléka szilárd burkolatú, és a Belvárosban új utat most nem is építenek. A külterületen elsősorban a lakos­ság összefogásából épülhet csak út A tanács pénzgazdálkodásában továbbra is megkülönböztetett he­lyet kapott a Belváros rekonstruk­ciója. A Kossuth teret már a negyedik ötéves tervben beépítet­ték, 1974-ben átadták azt a hat­szintes lakóházat, amelynek első két emeletén üzletek sorakoznak. Azóta is tart a vita, illlk-e ilyen impozáns, gyönyörű házat építeni egy kisvárosnak. Akkoriban gyakran emlegették a gigantomá­niát és luxusnak tartották az ilyen épületet Azóta már bebizo­nyosodott hogy nemcsak Illik, hanem így kell a Belváros re­konstrukcióját folytatni. Az épí­tők a Kossuth és a Marx tér fe­löf 1,3 kilométeres sávban köze­lednek egymáshoz. Ma már az a vita is eldőlt, hogy jobb lett vol­na a lakóházak első szintjein az üzleteket kialakítani, mint azt kü­lön pavilonokban elhelyezni. A rekonstrukcióval megállítják a város horizontális terjeszkedését Évről évre növekszik a családi házat építők tábora. A tanács nehéz helyzetben van, hisz nem tud elegendő telket rendelkezé­sükre bocsátani. Az ötödik ötéves tervben a Hámán Kató lakótele­pen száz portát osztanak ki és a tervidőszak végére közművesitik a nagyhegyi részt. Itt majd egy­kétszintes családi házakat épí­tenek. Társadalmi összefogással A negyedik ötéves tervben a rekonstrukció miatt több kis bol­tot, árudát lebontottak, de 1980­lg helyettük újakat építenek a Belvárosban. A város külső ré­szcin nem megoldott a kereske­delmi ellátás helyzete, de jelen­tős erőfeszítéseket tesznek, hogy a meglevő boltokat bővítsék. A 304 személyes középiskolai kollégium ebben az évben ké­szül el. Ugyancsak nem adták át határidőre a művelődési házat. Előreláthatólag 1978-ban avat­ják az új kultúrpalotát. A mű­velődési ház körül Ifjúsági par­kot építenek kl. Az egészségügyi ellátás annyi­val lesz jobb, hogy javítják a kórház orvosi műszerekkel való / ellátását, és új mentőállomást építenek. Lényegesen változik az oktatás helyzete, a tervidőszak vé­gére 16 tantermet építenek és száz hellyel bővítik az óvodákat Jelenleg csak 74 gyereket tudnak felvenni száz jelentkező közül, és az óvodai kihasználtság így is 113 százalékos. A város közlekedési helyzete kedvező, az észak-déli, kelet-nyu­gati irányú vasúti és közúti ösz­szeköttetés jó lehetőséget teremt a bejáró dolgozóknak. A tanács és a Volán még nem döntötte el, melyik évben kezdenek a 15 mil­lió forintos költséggel épülő buszpályaudvarhoz, de az bizo­nyos, hogy 1980-ig át szeretnék adni. A költségeket közösen fe­dezik. A mezőgazdaságban a szabad­téri zöldségtermesztés fejleszté­sét, a tejtermelés növelése, az Intenzív állattenyésztés megvaló­sítása az elsőrendű cél. Az ipari üzemek rekonstrukciója tovább folytatódik. Tejüzem helyett tej­ipari gyűjtőhely épül. Ez a kö­vetkezőképpen működik majd: begyűjtik a tejet, lehűtik, zacs­kókba töltik, nem készítenek tej­fölt, joghurtot, kefirt, vajat, saj­tot Dr. Kocsis Ferenc, a szentesi tanács elnökhelyettese úgy tájé­koztatott hogy a sörgyár kivi­teli tervei készülnek, de az épít­kezéshez csak a tervidőszak vége felé kezdenek hozzá. (Természe­tesen a sörgyár nem tanácsi pénzből épül.) Mi lenne, ha a legnagyobb óhaj is teljesülne? Hosszú a lis­ta, sok mindent szeretnének a szentesiek, Még több lakást, üz­letet jobb utakat vízvezetéket minden utcába. De a legtöbben annak örülnének, ha még több tanterem és bölcsőde épülne. Er­re van a legnagyobb szükség, például száz gyerek közül csak hatot vesznek fel a bölcsődébe, s ez az arány a legrosszabb a me­gyében. A 16 tantermes iskola el­viszi a bölcsődére szánt összeget is, de úgy számítanak, hogy tár­sadalmi összefogással a hiányzó pénzt pótolni lehet A szegedi, vásárhelyi, csongrá­di emberhez hasonlóan, a szente­si embernek ls ugyanaz az öröme és gondja, örül az újnak és még többet akar. De mindenki örül a másik sikerének, hisz ez a siker valamennyiünk javára válik. HALÁSZ MIKLÓS lÉMÍÉP*®^ *** , aí . s s m V-fl?;, Á • .^jHj^HHHg Jéé * 1 ÉMMSHHf -v: A Kossuth utcai földszintes házakat lebontják A Relvárn* reknnstrnfcrlfa tervének makeftie J 1

Next

/
Thumbnails
Contents