Délmagyarország, 1976. július (66. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

Csütörtök, 1976. július 15. 5 Szalmonellalesen A KÖJflL-vizsgálatok tapasztalatai SZEGEDI A nyár a szalmonellák és egyéb virulens baktériumok ébredési korszaka, nagy szezonja. A melegben gyorsan szaporodnak, s az élelmiszerekkel együtt jutnak szervezetünkbe. A leselkedő baktériumoktól védeni keli magunkat. Körübelül ezzel tisztában is van a nyolc éltalánost végzett ember, de mivel nem mikroszkóppal a kezében közlekedik, nem tudja, honnan tör ró a veszedelem. Ám a Közezészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói jól ismerik a kérdés jelentőségét, s nagyon jól tudják, mit kell tenni a kereskedelemben, vendéglátásban, strandokon, hogy bármilyen járványnak elejét vegyék. A Csongrád megyei KÖJÁL már márciusban elkezdte a vizsgálatokat a fagylaltárusító helyeken és a terepszemlét azóta is folytatja. Dr Kajári Irén osztályvezető főorvos egy fagylaltmérgezésről tesz említést, ezért Földeákon a tejes alapanyagú fagylaltfőzést beszüntették. Egyébként a vendéglátó vállalat üzleteiben konzervből vagy porból készítik a fagylaltot. (Szegeden csak a Virág cukrászdában és a Tisza presszóban készítik főzéssel a fagyalt alapanyagot.) A földeáki esetet leszámítva sehol sem találkoztak szabálytalansággal az egészségügyi ellenőrök. Annál több észrevételt tettek az élelmiszerboltokban. Sok az olyan üzlet, ahol a vásárlókosarak piszkosak, a hűtőszekrény nem működik, de a tejtermékeket mégis-a langyos hűtőpultban tartják. Olyan élelmiszert is találtak, amelyen a baktériumok csapatostól tanyáztak, és a nagy számuk már veszélyt jelentett. Szerencsére b múlt hónapban csak egy ételmérgezés volt Kevés a hűtőszekrény, kicsi az üzletek alapterülete. Ez az általános szegedi tapasztalat, és ilyen körülmények között nem tartják be teljesen az egészségügyi előírásokat. Sajnos olyat ls gyakran lát a vásárló, hogy elárusítónak piszkos a köpenye. A személyi higiéniára nagyobb gondot kell fordítani. Kevesebb gond a tisztasággal az éttermekben. Itt jobban betartják a rendelkezéseket, mint az üzletekben és mióta a krémes alapanyagú tésztát csak olyan helyen sütik, ahol el is adják, nincs ételmérgezés. Külön rendelet tiltotta meg a tojásból készült krémes sütemények szállítását. Évek óta a megye statisztikája kedvező, az országos átlaghoz képest kevesebb az ételmérgezés. Sem szegeden, sem a megye többi városában, községében nincs járvány. Mindannyiunk örömére a szalmonellák csapatai nem adtak életjelt magukról, remélhetőleg minél kevesebbet tudunk meg természetükről. De hogy a közelebbi ismeretséget elkerüljük, ahhoz az is kell: a/ nyári hónapokban a tisztaságra, a szokásosnál még nagyobb figyelmet fordítsunk. A tiszta kéz a legnagyobb garancia a fertőzés megelőzésére. A KÖJÁL rendszeres ellenőrzéssel, készenléti állapottal, a fürdővizek gyakori vizsgálatával akarja elejét venni a már hagyományos nyári fertőzéseknek. Hogy mennyire hatékonyak a megelőzést szolgáló vizsgálatok, azt bizonyítja például a következő eset is. Az egészségügyi ellenőrök tavasszal több szemlét tartottak a SZUE-ban és akkor javasol-ták, gyakrabban cseréljék az uszoda vizét. Ezekben a hetekben a vízmű minden másnap tiszta vtzzel töltötte fel a medencét. A vállalatok — akár a vendéglátó, akár az élelmiszerkiskereskedelem, — a KÖJÁL-lal jól együttműködnek és a belső ellenőrzéssel, a szankciók alkalmazáséval igyekeznek kiszűrni a fegyelmezetlenségből adódó fogyatékosságokat. H. M. ÜNNEPI HETEK XIII. Pedagógiai Nyári Egyetem megnyitója ma délelőtt 10 órakor a JATE Auditórium Maximumában. Az Európai Nemzetközi Caricskutató Társaság kongresszusának megnyitója ma délelőtt 9 órakor a Biológiai Kutatóközpontban. Kass János prafikusmüvész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. Hegyi Flórián népi fa| faragó kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 25-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Országos továbbképzési fórum MAGÁNLAKÁS-ÉPÍTŐK, CSERÉLÖK. KOMFORTOSITÖK, HÁZILAGOS JAVÍTÖK, FIGYELEM! szaküzleteiben, SZEGEDEN: Vasáruház: Lenin krt. 39. és Rádió-villamossági szaküzlet: Klauzál tér 2. sz. alatt m.T/» KERESKEDELMI NALLALAT Július 15-től bevezeti az EGYES ÉPÍTÉSI CIKKEKNÉL! BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST NYÜJT AZ: „ELÖJEGYEZTETI, S MEGKAPJA!" CÍMŰ CIKK. Csíp-e a Skorpió? Kedden este az újszegedi szabadtéri színpadon zsúfolt* nézőtér előtt, több mint háromezer embernek játszott a budapesti Skorpió együttes. Dinamikus popzenét, ritmusos, kitűnően hangszerelt számokat hallottunk, melyek a zenekar már megjeleni) második és a nemsokára boltokba kerülő harmadik nagylemezének dalai. Amint azt Frenreisz Károly, a négytagú együttes vezetője elmondta, játékstílusukat a közös ritmus határozza meg, mégpedig úgy, hogy a szólógitár és az órgona is csak részét képezik ennek az öszszességnek. Ez ad külön, aa eddigi magyar beatzenében ismeretlen, gyors ütemet. Stílusuk közel áll a dzsesszrock irányzathoz, de alapjában véve eltérő. Nem engednek nagy teret az improvizálásnak, hiszen a beatzenének a tömegekhez kell szólnia, habár némelyik számukban — mint például a nemrégiben kiadott nagylemezük, az Ünnepnap címadó dalában — megmutatták játéktudásuk, zenei felkészültségük, technikai virtuozitásuk közelségét a dzsessz-rockhoz. Az együttes az úgynevezett fekete muzsikát, az ütemes néger zenét próbálja megszerettetni a magyar közönséggel, „átültetett formában". Hogy törekvésük mennyire sikerült, azt lemezekből és koncertekből lemérni nem lehet. De annyi biztos, a zenekar vezetője egy olyan stílust alakított ki, melyet nyugodtan nevezhetünk a „keserű hangú Frenreisz" stílusának. Hiszen már annak idején a Metró, később pedig a Locomotiv együttes számai között is fellelhettük a mai Skorpióra jellemző dallamvilágot, a néha fáradtan melankolikus, majd tombolóan ütemes muzsikát. Az egybegyűltek vastapsa arról is meggyőzhetett mindnyájunkat, hogy az élő koneertműsorok hangulatát a hanglemezek még csak részben sem tudják visszaadni. Azt is nyugodtan elmondhatjuk: a Skorpió nem csíp, hanem zenél. Majoros Tibor Tizenharmadik nyarához érkezett a szegedi Pedagógiai Nyári Egyetem. A megyei TIT-szervezet rendezvénye most is, akárcsak az előző években, az érdeklődők sokaságát vonzotta Szegedre. A mai, csütörtöki megnyitó ünnepségen 360 hallgatót köszönthetnek a vendéglátók. A pedagógusok, köztük jó néhány pedagógus-továbbképzéssel foglalkozó szakember, a fővárost, s az ország minden megyéjét képviselik. Az évről évre megélénkülő érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy a nyári egyetemek mindannyiszor a közoktatás-politika aktuális, lényeges, társadalmi közérdeklődésre számot tartó kérdéseit választották témául. S mivel a résztvevők az előadásokon szerzett új ismereteket gyakorlati munkájuk során a pedagógus-továbbképzésben hasznosítják, a rendezvényt országszerte fontos társadalmi továbbképzési fórumként tartják számon. A nyári egyetemek könyformában megjelentetett anyaga ugyanakkor a pedagógusjelöltek felkészítésében is segítséget nyújt. Dr. Ágoston György, a neveléstudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója elmondta, a közoktatásügy változásaival összhangban idén az iskolai értékelés problémái szerepelnek napirenden. A téma fontosságát, megvitatásának elvi és gyakorlati jelentőségét aligha szükséges bizonygatni. Elég, ha az 1972-es közoktatás-politikai párthatározatra, a differenciált, s a fakultatív rendszerű oktatási formákra utalunk, máris nyilvánvaló, a változásokkal az értékelésnek is lépést kell tartania. Az új irányelvek kialakításában figyelemmel kísérendő két legfontosabb alapelv: az értékelés a tanulók egész személyiségét tükrözze, s semmiképpen ne csökkenjen általa az iskolai munka színvonala. Mivel az értékelés módszereiről. funkcióiról, szerepéről a köztudatban, s a pedagógusok között is bizonytalanság, tanácstalanság tapasztalható, a nyári egyetemen elhangzó előadások a különböző nézetek felszínre hozására. tudatosítására, összeütköztetésére vállalkoznak. A hallgatók bevonásával igyekeznek az idejét múlta elképzeléseket felszámolni, s egyúttal a hagyományok továbbfejleszthető, jövőben is hasznosítható vonásait megőrizni. A nyári egyetem tíz napja alatt július,25-ig majdnem húsz referátumot hallgatnak meg a résztvevők. Szó esik többek között az iskolai értékelés társadalmi és pedagógiai funkcióiról, az értékelés alapjául szolgáló egységes követelményrendszer kidolgozásáról, az osztályzat szerepéről az iskolai értékelésben, az érettségi vizsga aktuális problémáiról, az értékelés és a személyiség fejlesztésének összefüggéseiről. Nem marad el az iskolai értékelés és vizsga hazai történeti tapasztalatainak felelevenítése sem, a Szovjetunióban, s a szocialista országokban meghonosodott értékelési módszerek összehasonlításával is külön előadás foglalkozik. Az ország jelentős pedagógiai műhelyeiben folyó kísérletekről ugyancsak értesülnek a hallgatók. Nagy érdeklődésre számíthatnak aa általános iskola alsó tagozatán bevezetett osztályozás nélküli tanítás tapasztalatait, valamint az új iskolai rendtartással összefüggő magatartás és szorgalom értékelésének eredményeit ismertető referátumok. L. Zs. Díjnyertes kirakatok Az idén tizennyolcadszor hirdették meg az ünnepi hetek előtt a kereskedelmi vállalatok kirakatversenyét. A Magyar Reklámszövetség szakembereiből álló zsűri tegnap délelőtt hirdette ki a verseny eredményét. Három megye — Baranya, Csongrád és Heves —, valamint Budapest és Szeged kirakatrendezőinek 24 verseny, munkájából kiemelkedett Kocsis Lajosnak, a Komplett Ruházati Vállalat rendezőjének versenykirakata az Ádám konfekció üzletben, neki ítélte a zsűri a szabadtéri játékok kirakatversenyének vándorserlegét is. Szintén első díjjal — és az ezzel járó 4 ezer forinttal — jutalmazták Keresnyei László (Baranya megye) versenykirakatét a Sirály szaküzletben. Második díjat é6 3—3 ezer forintot kaptak a Centrum Áruház illatszer kirakatának rendezéséért Koroknál Endre és Nagy Gyula, egri kirakatrendezők, valamint Szúnyogh Zoltán a Duna cipőbolt versenykirakatáért. Kétezer forintos harmadik díjat kapott Szabó Béla az édességbolt, Szúnyogh Zoltán az Elegancia, valamint Törzsi Miklós, Rengei László és Tóth Sándor a Centrum Áruház méteráru kirakatának rendezéséért. A verseny további öt résztvevőjének adott a zsűri versenyjuta Ima t» Az ember tragédiája a szabadtérin A kriükus aggályai A Föllapozva a 30-as évek szabadtéri Tragédla-előadásalnak történelemkönyvét, nem hagyhatunk szó nélkül olyan nagy tekintélyű krónikást, mint Kárpáti Aurélt, a kor legjelesebb színikritikusát. Ezúttal két cikkét idéznénk. Az egyik a Pesti Naplóban jelent meg, 1934-ben: Az igazi Lucifer címmel. „Egy hónap előtt, a Tragédia Dóm téri főpróbáján, elsősorban Csortos Lucifer-alakítása kötötte le érdeklődésemet. Már csak azért is, mert a kitűnő művész volt az előadás egyetlen új főszereplője." Kárpáti megvallja, itt eszmélt rá először „a nagy mű egyik legfájóbb fogyatékosságára, az ördög szerepének végzetes elsorvadására, küzdelmének fokozatos passzivitásba süllyesztésére". Mennél éredekesebbnek találta Csortos Luciferjét, annál inkább lehangolta, hogy „ez a remek figura, amely a nyitány biblikus képeiben a drámai feszültség legfőbb megteremtője, a történelmi színek során mind inaktívabb lesz", s végül idegenvezetővé jelentéktelenedik. Kívül marad a drámán, amelyet pedig ő idézett fel. A Dóm téri előadás csábító ötletéből úgy gondolta, hogy Lucifer eljátszhatna még azokat a szerepeket is, melyek az egyes képek külön kis tragédiáit döntik el: a görög első demagógot, a bizánci pátriárkát, a prágai udvaroncot, Saint Just-öt és a falanszter aggastyánját. A minden szövegváltoztatás nélkül keresztülvihető ötlettel Lucifer tevékeny drámai mozgató lehetne. A kísérletre azóta sem került sor. Kárpáti Aurél másik cikkét azért idézzük, mert józanabb, mértékletesebb hangot üt meg a kortársakénál. Művészet vagy idegenforgalom címmel fejezi kl aggodalmait (1935-ben a Pesti Napló hasábjain) a szegedi szabadtéri műsorpolitikájának perspektíváiról, a Tragédia középpontba állításával. „Madách remekműve — leglényegesebb pontjait tekintve — egyáltalán nem alkalmas szabadtéri játék eszközeiveL való stílusos megjelenítésre." A változó színek ellentmondanak a szabadtéri stabilitástörvényeinek, a templom sem „játszhat bele" döntően az előadásba, nincs a darab és a színpad között kölcsönös visszahatás, a szövegértés tökéletlenségét nem nyerjük vissza a látványosságon, „az egész mű költői és filozófiai alapszövegét is a meghamtt sítás veszélye fenyegeti". Kárpáti Aurél véleményét — bár némely pontja, így elsősorban a szövegérthetőség, azóta megnyugtató választ kapott — azért is tanulságos idézni, mert a játékok későbbi kritikusainál gyakorta halljuk vissza. Ám míg Kárpáti Aurél hangsúlyozta: „eszem ágában sincs lekicsinyelni a szegedi Tragédiaelőadás kézzel fogható hasznát" — az utódkritikusok némelyike szívesen öntötte volna ki fürdővízzel együtt a gyereket is... Nikolcnyi István JÚLIUS 15-től AUGUSZTUS 15-ig ISKOLAFÜZET-AKCIÓ 20%-os ENGEDMÉNNYEL KERESKEDELMI VALLALAT BJff1/j^ papír-írószer szaküzleteiben: Vásárhely. Lenin u. 2—4. és Tanácsköztársaság tér Szeged: Klauzál tér 6., Magyar Tanácsköztársaság útja, Lenin krt. 37„ Marx tér 16., Aradi vértanuk terc és Kárász u. 13. Makó: Lenin tér 17. Szentes: Kossuth tér 5. és Kossuth u. 20. Háti és kézi, különböző színű és mintázatú ISKOLATÁSKÁK nagy választékban !! ! Kényelmes vásárlás !!! A DELTA Kereskedelmi Vállalat külön ajándéka a kedves vásárlóknak: műanyag tolltartók 20%-OS engedménnyel kaphatók az akció ideje alatt!!! Gyors, pontos és udvarias kiszolgálás !!!