Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

3 Kedd, 1976. június 15. Németh Károly Varsóba utazott Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn, tegnap néhány napos látogatásra Varsóba utazott. Vele utazott Káplár József és Szlameniczky István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Németh Károlyt a Keleti-pályaudvaron Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Párdi Imre, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly megérkezett Varsóba. (MTI) Hegkezdődött a Duna Bizottság ülésszaka A Duna Bizottság június közlekedés és szállítás fej14—25. között Budapesten lesztését, s kiemelték az tartja 34. ülésszakát. A egységes európai hajózási nemzetközi tanácskozást rendszer létrehozásának, s hétfőn dr. Václav Moravec, annak alkotó elemének, a a Csehszlovák Szocialista dunai vízi útnak a fontossáKöztársaság budapesti nagy- gát. A bizottság elnöke kikövete, a bizottság elnöke fejezte meggyőződését, hogy ünnepélyesen nyitotta meg a a nemzetközi feszültség enyszervezet Benczúr utcai hülésének folyamata és az székházáén. Megnyitó be- együttműködés fejlesztésére szédébeiv az elnök emlékez- irányuló törekvés új feltétetetett arra, hogy az európai leket teremt a Duna Bizottbiztonsági és együttműkö- ság további sikeres tevédési konferencia óta első íz- kenységéhez. Kiemelte, hogy ben tart ülést a Duna Bi- a helsinki záróokmányban zottság. A Helsinkiben elért meghatározott tennivalók eredmények — hangsúlyozta végrehajtásából a Duna Bi— új perspektívákat nyitót- zottság is aktívan kiveszi rétak az államközi kapcsola- szét. tok. ide értve a Duna men- A pienáris ülés után a LSTSBLJSK? S különböző munkabizottságok, lamok kifejezték készségüket ban folytatódik az ülésszak, arra, hogy elősegítik a vízi (MTI) Bartók József és felesége, Szatymaz határában gyűjti az út mentén kaszált szénát Gyomirtás, növényvédelem Szemle az őszibarackosokban Az elmúlt hét második felében kiderült az idő, és nemcsak a strandol óknak; kedvezett, hanem a mezőgazdasági munkát végzőknek is. Ezért újra mozgalmas a határ. A korábbi bőséges csapadék meggyorsította a gabo. nák és a paprika fejlődését A gyomok is hirtelen borították el a kapás növények sorait, ezért kultivátorokkal és kézikapákkal tisztogatják mindenfelé. A párás, esős időszakban a gombafertőzés is fokozódott. Erősödött a szőlőperonoszpóra fertőzése, a gyümölcsösökben pedig az alma- és körtevarasodás terjedt el. A burgonyaföldeken a burgo. nyavész okozza a legnagyobb gondot. A gabonatáblákban a terméshozamot erősen veszélyeztető fuzárium fertőz. Ezért a járás egyes helyein repülőgépekkel, másutt nagy teljesítményű permetezőgépekkel végzik a szükséges növényvédelmi munkákat. Szegeden, Csongrád megyében hozzákezdtek az útmenti fák permetezéséhez is, mert az amerikai szövőlepke első lárvanemzedéke már sok helyen megjelent. Ellenük a védekezést a kiskertekben is el kell végezni. A szárazabb és melegebb Idő a takarmány betakarítását és begyűjtését is elősegítette. Az utak minden, az öntözőcsatornák és belvízle- £rtékesítő Központja mint- gyasztók által keresett sárga vezető arKOK kornyékén, a nyolcszáz vagon illatos húsú őszibarackokból többet melyebb fekvésű parlagfölde- gyümölcs átvételét tervezi, szállíthat piacra. A rúzsai és ken nott takarmanvozásra Két gazdasággal> a rüzsai a zákányszéki gazdaság 1973aiKaimas luvet KaszaljaK a Napsugár Tsz-szel és a zá- ban telepített korszerű nagykistermeioK. baj nos, meg kányszéki Homokkultúra üzemi ültetvényein csak értérrjindig.sok a kaszaiatlan te- Szakszövetkezettel öt évre kes, sárga húsú fajtákat terfU. > ZP.d!S 3 MÉM rende- szóló hosszú lejáratú szer/4- mesztenek, s az első terméetet adott.ki azingyenes ta- dést kölöttek. A megállapo- sek már az idén megjelennek karmány kaszalasának és be- dás célja_ hogy a termelői, a a fiatal fákon. - — meggyorsita- kereskedelmi és a fogyasztói A minőség - létkérdés Molnár József felvételei A rendre vágott lucernát géppel rakják szállítókocsira a deszki Maros Tsz-ben érdekek talalkozzanak eev A szatymazi tájkörzet gyüeraekek taiaikozzanak egy- möIcsének nagy felhasználói a konzervgyárak. Szegeden takarításának sára. A nagyüzemek lucernatáb- mással. A termelő kedvező Iáin is folytatódott az esős feltételekkel biztonságosan befőtteTN ^kőrösöT^!* ido miatt félbeszakadt a értékesítheti áruját, a forgal- ivólevet és dzsemet késZítemunka. Tobb gazdaságban a mazó vállalat pedig a fo- nek őszibarackból, rendre vágott lucernát gyuj- , tik és szállítják a szérűskertbe. ahol kazalozzák. hogy a téli takarmány biztosítva legyen. Ú! fjat aligha mondunk azzal, hogy a termékek minősége mindig is létkérdés volt, s az is marad. A magára valamit adó ember világéletében kényes volt munkájára, s vállalta a garanciát azért, mit elkészített. A hajdani éles konkurrenciaharcban előbb-utóbb megbukott az a kisiparos, iparvállalat, mely „eljátszotta" hírét, megbízhatóságát hibásnak talált termékeivel. Viszont, annál jobban fölvirágzott egy-egy cég híressé vált gyártmányával, mivel a vevőt mindenkor jó minőségű termék várta. S az is könnyen belátható, mily nehéz megalapozni a hírnevet, megtartani a vásárlóközönséget, a piaci pozíciókat, de fordított a helyzet az elvesztésnél. Könnyen, könnyedén kezelik sokhelyütt a minőség ügyét. Pedig valóban létkérdéssé vált a minőség, különösen manapság, amikor kétszer is meggondolja a vevő, hogy miért ad ki pénzt. Mielőtt a részletekkel is foglalkoznánk, hadd tegyünk említést arról, hogy a minőség gyakran szemléletbeli kérdés is. Nem ritkán hallani olyan megjegyzéseket, hogy a mennyiség az elsődleges, nem kell válogatni, inkább legyen sok, még akkor is, ha gyöngébb tulajdonságokkal rendelkezik a termék, majd eldobjuk „fele úton", s használatba veszünk egy másikat. Káros ez a szemlélet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a szocialista gazdaság potenciálját, társadalmi törekvéseink föladatait. Csak mennyiséggel nem lehet a fejlett szocialista társadalmat fölépíteni, a minőség, a jó kvalitás éppen olyan követelmény. A mindenúron való mennyiségre törekvés a korábbi idők nincstelenségéből maradt ránk. Akkoriban nem volt hibás a tétel, de ma annak mondható a minőséget elhanyagoló mennyiségi szemlélet. Elképzelhető, hogy kell a mennyiség is jó minőségű termékekben, ha el lehet adni, ha keresik a vevők. Nyilvánvalóan ilyen helyzetet találunk a szegedi szaláminál, az autóbuszoknál, a hátsóhidaknal, s különösen a gyümölcsnél és a zöldségféléknél. Sokkal többet is eladhatnánk ezekből, mint amennyit jelenleg előállítunk. De nem a selejtes árut. Kinek kell a korszerűtlen autóbusz, a fonnyadt, éretlen, vagy túlérett gyümölcs? Senkinek. Elmúlt már az az idő is, amikor osztályoztuk áruinkat: a legjobbakat nyugati piacra, a következő csoportot szocialista piacra, ami pedig még onnan is kimaradt, azt a hazai vásárlóknak kínáltuk föl. Amikor kimaradt egy-egy tétel a két első csoportbeli árukból, akkor pult alól szerezték meg az élelmesebbek az exportból visszamaradt terméket. Ez a gyakorlat lassan a múlté, azzá gyalulja a reális helyzet. Bővül a választék, bővül az ajánlat is. Van miből választania a megrendelőnek, aki nyilvánvalóan a szebbet, a jobbat és az olcsóbbat választja. Vége van annak az időnek is, amikor a szocialista piacon szinte mindent el lehetett adni. Kölcsönösen megmondják egymásnak a szocialista piac szakemberei, hogy barátom, készítsen minőségileg jobbat, szebbet és korszerűbbet is, hiszen mi is szeretnénk jobban és igényesebben kielégíteni vevőinket, gyártóüzemeink pedig magasabb termelékenységű és technikailag kifogástalan gépeket fogadnak el. Korszerűtlen, elmaradott termék annak sem kell, aki előbb semmivel sem rendelkezett. Kétoldalú hátrányt is jelent a gyönge minőség. Konzerválja az elmaradottságot, gátolja a fejlődést annál is, aki eladó, és annál is, aki vevő. Aki „elsózza" a rossz terméket, az lényegében önmagát is becsapta, mert kizárja azt az inspirációt, mely kényszeríthetné a korszerűsítésre, a fejlesztésre. Lehet, hogy ma még itt-ott időlegesen sikerül megélni így is, de holnap mi történik? Hoppon maradnak a tegnapi és a tegnapelőtti minőséggel, s aligha akad olyan vállalat, mely egyik napról a másikra képes teljes újjászületésre, az ilyen szemlélettel gazdálkodó vállalat örökké lépéshátrányban szenved, s legfeljebb koloncként csüng a népgazdaság bőrén. Könnyű belátni, hogy a gyönge minőségű termék, amelyet, ha el is adnak, fékezi a hazai ipar és a partnervállalatok termelési színvonalának fejlődését. Tehát elavult terméket nem szabad gyártani, de megvenni sem szabad. A szakemberek, a közgazdászok régóta így fogalmaznak: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy gyönge minőségű árut . gyártsunk. Magyarázni is fölösleges, hogy könnyebb egy jól működő és hibátlan televíziót, vagy akármit elkészíteni, mint kettő hibásat. S egy jó többet ér száz rossznál. A jó minőségű termék nem csupán fémjelzi a gyártó vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem közvetlenül is befolyásolja az ott dolgozók anyagi helyzetét. Gyakran panaszkodunk, hogy mily nehezen lehet emelni a béreken, hogy kevés a munkaerő, s mégis eltűrjük a gazdaságtalan termékek sorozatgyártását, a kifogásolható minőséget. Pedig azt is könnyű belátni, ha egy vállalat, vegyük példának a cipőgyárat, csupán 1—2 százalékkal rontja, vagy javítja a minőséget, az közvetlenül is érződik a dolgozók keresetében, különösen az év végi nyereségrészesedés összegében. Arról már nem is beszélve, hogy egy-egy selejtes termék menynyi plusz munkát jelent, s természetesen anyagi kárt is. Tudjuk, hogy a selejtes árut külön kell kezelni, több szakember idejét rabolja el a nyilvántartása, a raktári elkülönítés, a leértékelés, esetleg a kiselejtezés. Az sem vitatható, hogy a rossz termék helyett végül is másikat kell készíteni, hiszen a vevő várja a mennyiséget, így aztán elölről lehet kezdeni mindent. Fölöslegesen vettük igénybe a munkáskezet, az anyagot, és jelentős a veszteség. Mindez elkerülhető, ha egyszer készítünk jó terméket. V

égül néhány szót a formáról, a kinézetről, a csomagolásról. Mindenki tapasztalhatja, hogy va szebb kinézetű termék előbb talál gazdára, mint az igénytelenebb külsővel megjelenő. Másképp vonzza a vásárlót a szépen fölöltöztetett áru, mint a szürke, fantázia nélküli. Ellenvetésként gyakran mondják: „nem a külcsín, hanem a belbecs" a meghatározó. Van ebben valami igazság, mert a szép ruhával eltakart selejtes szerkezet kidobnivaló, legfeljebb nézegetni lehet, de használni nem. Természetesen nem a régi szólásmondásra kell adni, hanem a szép külsővel megjelenő kiváló „belbecsre". Leegyszerűsítve mondják, hogy inkább legyen a menyecske csúnyább, de jól főzzön, tartsa rendben a lakást, a családot, és legyen hűséges. A szépasszony mit ér, ha nem tud főzni és mellé még hűtlen is. Olyan szépasszony az értékes, aki jól főz, takarékos és hűséges — magyarázta a közgazdász, természetesen átvitt értelemben, hiszen a gyártmányokra, a termékekre gondolt. Igazát nem lehet kétségbevonni. Létkérdés a jó minőség. A külsőre is tetszetős, kiváló gyártmány gazdára talál nagyobb mennyiségben, következésképp az ilyen termékeket előállító vállalat előnyhöz jut a piacon, lekörözi a gyengébbeket, az igénytelenebbeket. Márpedig ezt mi nem engedhetjük meg magunknak, ha előre akarunk lépni, nem pedig egyhelyben topogni, vagy elmaradni. Gazdagít István Csongrád megye legrangosabb gyümölcse az ős/jbarack, A szegedi járás homokvidékén úgyszólván mindenütt meghonosodott, de a termőhely egészében szatymazi tájkörzet néven vált ismertté. Ez a térség adja hazánk ószibaractermésének harmincöt-negyven százalékát. A felvásárló vállalat szakemberei megtartották az ilyenkor szokásos szemlét az ültetvényeken s becslésük szerint jó, közepes termés ígérkezik. A korai fajták szedését e hónap vége felé kezdik meg. Az idényben a Szövetkezetek Csongrád megyei Üdítőt és bort palackoznak Kitüntetés A Népköztársaság ElniJfj 1 Tanácsa dr. Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács alelnökének eredmenyesí Az ötödik ötéves tervben sára. Korszerűsítik a borámunkássaga elismeréséül, 70(. j 1971-75-höz képest 14 szá- szati központokat és a pinszuletesnapja alkalmabol a zaiekkal növelik a borter- céket. A tervidőszakban, Szocialista Magyarországért Érdemrend, kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losovczi Pal, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, 'Nagy Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanacs főtitkára is. melest a mezőgazdasági főként a meglevő üzemek üzemek és a pincegazdasá- rekonstrukciós bőviteséveL, gok. A terv szerint 1980- további 270 ezer hektoliterban 970 ezer tonna szőlőt nyi ho,- tárolását teszik leszüretelnek — ebből száz- hetővé, és korazeni szőlőezer tonna az étkezési sző- feldolgozó berendezéseket is lő —, és hatmillió hektolite- üzembe helyeznek. Ezek telres bortermést várnak. jesítménye szezononként 33 A boripar felkészül a fcer- ezer tonna lesz, s üdítő itatnés fogadására, feldolgozá- lókat is forgalomba hoznak. Országgyűlési bizottságok megbeszélése • Két fontos törvényjavas- közfogyasztást szolgáló élel-i A lakosság áruellátásának •latról, a Magyar Népköztár- miszerek előállítására, táró- minőségét, az árukínálatot saság 1975. évi költségveté- lására, szállítására és for- leginkább úgy lehet szemlésének végrehajtásáról szóló galomba hozatalára vonat- letessé tenni, hogy minden oaragrafusról, valamint a koz° törvényjavaslatról ta- kibocsátott száz forintnak ] nácskozott hétfőn az ország- hány százalékát vásárolják gyűlés kereskedelmi bizott- el a kiskereskedelemben, sága. A törvényelőkészítés e Elhangzott, hogy 1975. ezen fontos fórumán — amelyen a téren is javulást hozott, részt vett Inokai János, az ugyanis a korábbi években országgyűlés alelnöke, dr. tapasztalt 78 százalékos Saghy Vilmos belkereske- arány 79. sőt 80 százalékra delmi államtitkár. Kovács emelkedett, Gyula külkereskedelmi mi- A lakosság az. elmúlt évniszterhelyettes és Vincze ben 9.4. százalékkal fordíGyula pénzügyminiszter- tott többet áruvásárlásra az hélyetes — fűzött szóbeli ki- előző évinél. Fokozatosan egészítést, javult az árukínálat és a Elemzésükben elsősorban pénzjövedelmek összhangja, az. elmúlt ev gazdasági és s altalanosságban elmondha-. pénzügyi fblyamatait érté- tó, hogy a forgalom szerkekelték. összessegében meg- zete a korábbi évekétől vaállapították, hogy nepgazda- lamelyest elterően modosult: sagunk kielégítően fejlődött, ezúttal leggvorsaban — 7,1 s a gazdal kodás nehezebb százalékkal — az elelmiszékörülményei ellenére folyta- rek forgalma bővült, a vetődött a termelés az áru- ^iparcikkeké 5 szazajék_ forgalom, a belföldi felhal- , , ^ mozás és a fogyasztás növe- 'kal' a ruhazati cikkeké pekedése, bővültek a nemzet- óig másfél százalékkal volt közi gazdasági kapcsolatok, nagyobb.