Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

Péntek, 1978. június II. 5 Kitüntetett peüappsok Jámbor Gyuláné Alighogy elvégezte főiskolai tanulmányait, 25 évesen szakvezető tanári megbízatást kapott. Maga is fiatalon, a fiatal, leendő pedagógusok felkészítésében segédkezett, s tett szert az oktató-nevelő munkában nélkülözhetetlen tapasztalatokra. Nagyrészt bizonyára a szakvezetőként eltöltött éveknek köszönhető, hogy tudatosult benne: a pedagógusi tevékenységben nem elegendő az ösztönös nevelői készség, az ötletek folytonos felfrissítésére, a módszerek és a szaktudás állandó fejlesztésére van szükség. „A mai, rohanó világban mindenki lemaradhat, csak a pedagógus nem" — idézi Marx György szavait Jám- nie, melyik a legcélravezebor Gyuláné, a Hámán Kató tőbb. S mivel az óra megAltalános Iskola biológia— annyi mozzanatát egyetlen földrajz szakos tanárnője, tanár sem láthatja előre, Hogyan lehet ennek a csép- szakfelügyelőként — a pépét sem egyszerű követel- dagógus teljesítményének örménynek megfelelni? Min- tékelésekor — fő szempontdennapi munkája során, sa- ja: mennyire érzi feladatát ját tevékenységével példáz- magáénak a nevelő, za. Tréfálkozva jegyzi meg: Ha a Kiváló Tanár címszerencséje van, nagyon sze- mel kitüntetett Jámbor Gyureti a hivatását, munka és lánétól megkérdezik: munpihenés nála egybeesik. Az kájából mi okoz számára iskolai tanításon kívül szak- legnagyobb örömet, azt a kört vezet, a biológia és a két napot említi, amelyet földrajz városi szakfelügye- hetedikes és nyolcadikos talője. A szakfelügyelői mun- nítványai körében tölt he-, kakör lehetővé teszi számá- tente. Nagyon szeret tanítara. hogy összegyűjtse s to- ni, szaktárgyait olyan lelkevább adja az egyes iskolák- sedéssel oktatja, hogy számban kipróbált új ötlete- talan diákja biológia—földket, módszertani fogásokat rajz szakon tanult vagy taMindemellett hangoztatja: nul tovább. Mondatai hallaegyetlen módszerről sem ál- tán pillanatig sem kétséges: Htható, hogy mindig az a pedagógusnak lenni, gyerelehető leghasznosabb. A pe- kekkel foglalkozni a világ dagógusnak óráról órára, új- egyik legizgalmasabb, legból és újból el kell dönte- nagyszerűbb feladata. Radnai Mihályné Radnai Mihálynéról azt, tartják, jóllehet több mint három évtizedet töltött a pedagógus pályán, egy kezén összeszámolhatná, hány gyereket buktatott meg. S ez nem egyszerűen jószívűségével magyarázható. Ha látja, valamelyik apróság nem boldogul a betűk vagy a számok világaban, figyelme folyton elkalandozik, feladatait elhanyagolja, azonnal az okok után néz. Megkeresi a szülőket, hogy együttesen próbáljanak megoldást találni. Ismerik a tanító nénit városszerte, a Dózsa iskolában 16 évig oktatta, nevelte az elsősöket és a másodikosokat, a Hámán Kató isko- már napköziotthonos nevelőIában ls, több mint 10 évet ként vette át. Dolga itt sem töltött Ennyi idő alatt h'ány kevesebb, mint azelőtt. Több gyereket tanított meg olvas- mint negyven apróságot bízni, hányat vezetett be a tak gondjaira, nagyrészt számok rejtelmeibe, aligha rajta múlik, hogy mindlehetne elsorolni. Minden- egyikük elkészítse feladatát esetre tény, alig telik el nap, s a tanítás után is jól érezze hogy ne köszönnének rá az magát az iskolában, utcán, a régi tanítványok _A sZÍVCsen végzett mungyakran visszatérnek, s ké- kában mlndig találni örömet rik. gyereküket is Zsuzsa ^ vált0zatosságot A tanítói néni tanítsa. Emlékeznek, pálya a gyerekek formálása, Radnai Mihályné számára különösen S2ép hivatás, örösoha nem a büntetés, min- möt azonban csak annak dig a dicséret volt a neve- h0Zj aki 6zereti a gyerekelési „fegyver". Legboldo- ket; tiszteIi egyéniségüket, gabbnak akkor látták, ha türelemmel nyesegeti hibátanítvónyai eredményeivel juka(_ dicsekedhetett, ha egy-egy csintalanabb, nehezebben kezelhető gyerekkel is meg tudta szerettetni a tanulást. Pedagógus társai egyetértenek, soha nem hagyatkozik a rutinra, nála még nem volt két egyforma óra. Noha bővelkedik tapasztalatokban, mindannyiszor izgatottan és lelkiismeretesen készült a tanításra. Oktatónevelő tevékenysége elismeréseként tiz évvel ezelőtt miniszteri dicséretben, idén a Kiváló tanító kitüntetésben részesült. Ez utóbbit Újítási ankét a ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban tegnap, csütörtökön délután a XVI. Műszaki Hónap rendezvényeként újítási ankétot tartottak. A megjelentek előtt Rujavecz Ernő műszaki Igazgató ismertette a vállalat újítóinak tavalyi munkáját, eredményeit. A továbbiakban az újítómozgalom aktuális kérdései között tárgyalták az újítási javaslatok bejelentésével kapcsolatos követelményeket, valamint a szakvéleményezés és adatszolgáltatás változásait. Fölvázolták az idei esztendőre tervezett újítási tennivalókat, meghatározták az újításokkal összekapcsolt verseny feladatait, folytatják a versenyt a brigádok között, programot adtak az újítók gyári klubjának, és elhatározták azt is, hogy ebben az évben több alkalommal rendeznek ötletnapokat. Megkezdődtek Szeged történeti monográfiájának munkálatai Szerdán délután a városi elnöke összehívta a szegedi tartalmazó 4. kötetet dr. Sertanács végrehajtó bizottsági helyismereti kutatás szakér- főző Lajos kandidátus, egye- • -• - •— """ május 19-i temi docens szerkeszti. Vetermében megalakult a Szeged történeti monográfiájának szerkesztő bizottsága. A városi tanács végrehajtó bizottsága nejében, a szerkesztő bizottság távol levő elnöke, Papp Gyula tanácselnök megbízásából Bányainé dr. Birkás Mária köszöntötte a húsztagú szerkesztő bizottság megjelent tagjait. Mint ismeretes, Szeged megyei városi tanács végrehajtó bizottsága 1974. december 31-i ülésén hozott határozatot Szeged történeti monográfiájának megírásáról. Erről a Délmagyarország 1975. újévi számában beszátőit, és az 1975. . _ tanácskozás tanulságait fi- gül a város fölszabadulas gyelembe véve tavaly jűni- utáni fejlődését az 5. kötet us 5-én a végrehajtó bizott- elemzi; ennek szerkesztője ság ismét napirendjére tűzte dr. Fehér István kandidátus, a monográfia ügyét. A vég- főiskolai tanár, rehajtó bizottság — Papp A szerkesztő bizottság alaGyula javaslatára — elfő- kuló'ülése megvitatta a megadta a szerkesztő bizottság nográfía távlati és idei tertagjait, és megbízta őt a vét, az öt kötet korszakbemonográfia szerkesztőinek osztását és a szerzői gárdára kiszemelésével. A végrehajtó vonatkozó szerkesztői javasbizottság ismételt határozata latokat, valamint a megírankimondotta, hogy a mo- dó előtanulmányok kiadási nográfia szerkesztésének, ki- terveit. Az általános elvek adásának szervezeti központ- tisztázása után még szükség jd a Somogyi-könyvtár, van egy-egy kötet tervének amely gazdag helytörténeti anyagán túl személyi appamolt. A határozat több mint rátusával, házi nyomdájával egy évtizedes erőfeszítések is segíti a munkálatokat, s eredményeként született, a amelynek vezetője, Tóth Bévárosukat szerető szegediek la, munkaköri kötelességként réei törekvését icénvét fo- gondozza a monográfia műregi törekvését, io hel nkáJát A munkában galmazta meg. A hatarozat termés2etesen más szegedi nyomán Papp Gyula tanács- tudományos műhelyek (egyeelnök, a szerkesztő bizottság temi és főiskolai tanszékek, múzeum, levéltár stb.) szinLadányl Zsuzsa Háromhónapos vakáció Kik vállalhatnak a ayári szünidőben munkát? A tanév befejeztével a mind az iskolák, mind a legtöbb szülőt foglalkoztatja vállalatok értesültek egymás a kérdés: mivel töltse el igényeiről, gyermeke a szünidejét Kü- Az utasítás hangsúlyozza, lönösen aktuális ez az idén, hogy a 16 éven aluliak szeramikor a korábbinál hosz- vezet munkavállalásához a szabb, háromhónapos a va- szülő, vagy a törvényes képkáció. Nyaranta sok ezer viselő írásbeli hozzájárulása gyermek dolgozik, hosszabb- szükséges, a javítóvizsgára rövidebb ideig a különböző utalt általános és középiskomunkahelyeken. Hasznosak iások nem vállalhatnák ezek a szünidei munkák a munkát. Felhívja a figyelvállalatoknak, gazdaságok- met arra, hogy a fiatalok a nak, s a család szempontjé- nyóri szünidőben legalább ból sem mellékes, hogy a négy hetet feltétlenül pihetanuló megkeresi magának a néssei töltsenek, nyaralásra, a kerékpárra, esetenként az ünnepi ruhá- Ugyancsak hangsúlyozza ra valót. Különösen fontos ^ utasítás hogy a nyan lehet a szünidei foglalkoz- munkavállalással kapcsolatatás nevelési szempontból: los nevelést célok elsősora helyesen kiválasztott nyá- ban, » szervezett szünidei ri munka befolyásolhatja a foglalkoztatás keretet között későbbi pályaválasztást, biztosíthatók. Ettől függetlemegismerkednek a gyerekek nül a korábbiakhoz hasonlóa munkával, a dolgozó kö- an naSyori sok szulo szeretzösségek életével. né, ha gyermeke néhány hetet az ő munkahelyén dolA tapasztalatok szerint gozna, s ezenkívül is sok egyes iskolákban bizonyta- vállalat, szövetkezet, gazdalanság tapasztalható a nyári ság lát szívcsen több-kevefoglalkoztatások engedélye- sebb flatait könnyű munkázese körül. A munkaügyi és ra Az együttes utasítás teáz oktatasi miniszter ez év bát nem 7arja ki, hogy az február 4-én megjelent általános iskolai • tanulók együttes utasítása intézkedik meghatározott köre egyénia tanulók szervezett szün. leg helyezkedhessen el a idei foglalkoztatásáról. Az nyárj szünetben. Rájuk a utasítás a 14. életévüket be- tankötelezettségről szóló töltött és az általános tsko- törvényerejű rendelet véglai tanulmányaikat befejező rehajtási rendelete. Illetve gyermekeket, a gimnazlstá- érvényben levő rendtarkat, a szakmai gyakorlatra tás vonatkozik. A rendtarbe nem osztott szakközépis- tás kimondja, hogy a 12 kolásokat, valamint a szak- évesnél fiatalabb tanköteles mai gyakorlatra nem kötele- a „ünidőben nem foglalzett egyetemistákat és főis- k0ztatható. kolásokat érinti. A vállalatok diákmunkaerő-igényü- A 12 evésnél idősebb, de a ket februárban közölték a 14- életévet be nem töltött területileg illetékes megyei, gyprek «7- igazgató engedéilletve fővárosi munkaügyi lypvel legfeljebb napi 4 óráosztályokkal. és a szakigaz- ban- csak könnyebb munkán gatásl szervek — a tanács foglalkoztatható, a 14. élet.,. . , . ..,, . , , .... évét betöltött tanköteles ifjúsági titkárával együtt- nap, „ órát doIgozhat> élet_ működve — az igényeket korának megfelelő munkárangsorolták. Áprilisban ban. tén nagy szerepet kaptak. Ezek alapján Papp Gyula alaposabb, részletesebb megvitatására, hogy a munkálatok jó sínen indulhassanak el. A hosszú időn át elhanyagolt helytörténeti kutatás fehér foltjai miatt a monográfia elkészítéséhez nagyobb idő szükséges. A sorozat ütemterve szerint az I. kötet 1982 közepén jelennék meg, a többi pedig ezt fél-, egyéves időközökben követné. Az! I. kötet szerzői gárdáBefejeződött az úttörő-találkozó Csütörtökön befejeződött a VII. országos úttörő-találkozó, a magyar úttörők jubileumi ünnepségsorozata. A budapesti kisdobosok és úttörők és a megyék úttöróküldöttei — sok ezer pajtás — közel egy hétig Budapesten ünnepelték az úttörőszövetség 30. születesnapjat: jubileumi úttöröszemlén, honvédelmi játékokon, dalos, zenés bemutatókon, játék- és sportparadén, vidám juniáltson vettek részt. Találkoztak a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőivel, szocialista brigádokkal, az úttörőmozgalom veteránjaival. Együtt idézték fel úftörőélményeiket, a három évtized történetét, örültek a születésnapi ajándékoknak, amelyeket a KISZ-fiatalok, az üzemek dolgozói készítettek társadalmi munkával, sok szeretettel. Csütörtökön délelőtt a Dózsa György úti Felvonulás téren ünnepélyesen levonták a találkozó zászlajat. A budapesti vendéglátó kerületek pajtásai elbúcsúztak a testvérmegyék küldötteitől. A pályaudvarokon a következő, „hétköznapi" úttörőév „Együtt—egymásért" jelszavával köszöntek eL tanácselnök, a szerkesztő bi- jának összeállítása már meg zottság elnöke januárban a is történt, a II. köteté a kömonográfia szerkesztésével zeli napokban lesz. Az eddr. Péter László kandidá- digi szegedi helytörténeti tust, a Somogyi-könyvtár kutatás kritikai elemzésére, tudományos munkatársát valamint a kötettervek alabízta meg. Az öt kötetre pos vitájára október elején tervezett sorozat I. kötetét sor kerül az első szegedi va(Szeged története a kezde- rostörténeti tanácskozás tektől a török alóli fölsza- megrendezésére. (Mint ismebadulásig, 1686-ig) dr. Kristó retes, a közelmúltban zajlott Gyula kandidátus, egyetemi le a fővárosban a második docens szerkeszti. A 2. kötet budapesti helytörténeti kon1686-tól 1849-ig tárgyalja a ferencia, s több vidéki vaváros történetét; szerkesztő- rosban, mint pl. Székesfeje dr. Farkas József megyei hérvárott is, évenkénti renrlleváltár-igazgató. A 3. kötet- szerességgel tanácskoznak, nek, mely a dualizmus és a vitatkoznak a helytörténet forradalmak korát öleli föl, búvárai.) A Somogyt-könyvdr. Gaál Endre kandidátus, tár ősztől kezdve folyamatoegyetemi docens a szerkesz- san rendez helyismereti elótője. A Horthy-korszakot adásokat. Hétkőxnapok n Kilométer és pénz Egyre több a magánautó, megszabták az üzemel te ts egyre többen használják hető gépkocsik számát. Azvállalati célra is. Néhány óta a gazdaságossági számiévi rendezetlenség után ma tások azokat is meggyőzték, már kormányrendelet írja akik akkor még nem vették elő a kilométerpénz össze- tudomásul, hogy egyszegét, az útiátalányt Nem kell rűbb, olcsóbb a magánközgazdásznak lenni, mind- autók legális vállalati haszössze szorozni, osztani kell, nálata. hogy összehasonlítsuk, meg. állapítsuk, mennyire megéri a vállalatoknak, ha az ügyintéző, az anyagbeszerző, a revizor — vagy bárki, akinek beosztása miatt sokat kell utaznia — saját kocsiján fut, szalad, rohan, amikor kell. A vállalatok gépkocsijainak kilométere — üzemköltsége, ahogy hivatalosan mondják'! — 4 vagy 4 és fél forint Es a gépkocsivezető sokszor órákig „dekkol" — ugyanakkor nemcsak úgy általában munkaerőhiány van, hanem gépkocsivezetők kellenének például a tömegközlekedés javításához is. Ez eddig rendben Isvan. Csakhogy nincs rend az átalányok és a kilométerpénzek elosztása körül. Olyanok is kapnak, akik alig használják vállalati célra a kocsit, mások meg hiába jelzik, hogy „kifutottak" a keretből, de munkájukat csak el kell végezniük, s mégsem emelik számukra a mechanikusan megállapított összeget, kilométert. Nincs vizsgálat, nincs meg az ellenőrzések módszere. Igy aztán van, aki egyszerűen fizetéskiegészítésnek kapja, holott annak kellene többet adni a vállalat érdeSok vállalat ügyeskedett kében, akinek munkaköre a pár éve hozott rendelet is, meg munkavégzése is idején, amikor is szigorúan indokolja. Virulunk Közterületi parkjaink ál- Ez se pontos példa. Mert lapota nem egy helyütt si- van olyan is, hogy kiülteralmas. Világos, hogy a Szé- tik. költenek egy csomó chenyi téren gondozzák a pénzt rá. aztán a járókelegjobban szem előtt levő, löknek kedvük támadna viruló virágainkat, az is ért- megállni, kigyomlálni-önhet.6, hogy a lakótelepi hó- tözni szegény elnyomott vizák elé ültetett „maszek vt- rágokat. Ha a növények berágok" nem száradnak, ha- szélni tudnának, beszóinánem akkor kapálják' őket, nak a megyei tanácsi teramikor kell. Egyik a ki- vez6 vallalat goncinoksága_ emelt kötelesség, a másik a , 6 szeretet kegyeltje. ra ls: dísznek vagy csufságDe miért senyvednek sze- ^ csinálták-e a virággény palánták a senki föld- ágyásokat székházuk elé? jén? A házaktól távolabb Feieljen rá valaki a szeeso parkrészeken például. „„ ... . . , , Mert mindenki csak a ma- ""^tlen v: ragoknak par ga ablaka előtt kapál, ön- kapavágással. W*? Sz. M.