Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

Péntek, 1976. június 11. 3 n Egy kis történelem 1

Emlékszem a riada• lomra, amit az ősz hozott. Amikor tavaly, szeptember 5-én néhány óra alatt 80 milliméteres zivatar arasztotta el a város északi részeit, Algyőt, Tápét, Pető' iltelepet, Baktót és az iparkörzet néhány területét, amikor egyre-másra csengett a telefon a városi tanács építési osztályán, érkeztek a bejelentések, s ismét el kellett rendelni a sajnos, mármár rutinszerű belvízvédelmi készültséget. A készültséget, amely alatt éjjel-nappal folyik a munka, a szivattyúzás, vízmentesítés, amikor olyan a hangulat éjszakánként a tanács építési osztályán, mint amilyen talán az 1970-es árvíz idején lehetett a vedelem főhadiszállásán. Apropó — 1970-es árvíz. Hat igen, akkor veszélyeztették utoljára, a íakadóvizek Tápé iés Újszeged néhány, a töltés mellett épült házát. Azután egészen 1974-ig nem volt belvízveszély Szegéden. S a józan számítások szerint rendkívüli veszéllyel nálunk nem is igen kellene számolni. Nem, hiszen az utóbbi 80—100 év adatai szerint Szegeden évente általában 500 milliméter csapadék esik, éghajlatunk tehát mármár a szárazságra hajlamos. Csakhogy tavaly megtörtént az, amire semmiképpen sem lehetett számítani: tavasszal néhány nap alatt 210 milliméter csapadék hullott, vagyis az egész évre várható mennyiségnek majdnem fele. De hát a bajok nem tavaly, hanem méjg 1974-ben kezdődtek. Érdemes odáig visszamennünk. Két éve, az 1974-es esztendő már csapadékosabb volt, mint a korábbi évek. S elsősorban nem is ez volt a baj, hanem az, hogy egykét nap alatt zúdult a, városra hihetetlen mennyiségű csapadék, elsősorban Rókuson okozva komoly belvízgondokat, ahol addig sem, s azóta sem igen kellett belvízveszéllyel számolni. Hiába, Rókus kapta a csapadék, a zuhogó eső javát. Munkaközvetítés - szervezetten Életbe lép július elsejétől •::•• '-f-i • :;''v: ! • * '-r -yfc * • 3 • ..:; .•••...,. Xf.• '.'•••é • & • v • ;..•?' ,7* '": />.•• . ; ' • • '):• ' •• '' ' •''•„• Dolgozik a bulldózer, utat készít a tápéi új-osztáshoz De hát az 1974-es rendkívüli időjárás sajnos egyre kevésbé számíthat rendkívülinek. Egy évre rá, tehát tavaly tavasszal ismét bekövetkezett az, amire józan ésszel nemigen lehetett számítani: június végén egy hét alatt több mint 80 milliméter csapadék hullott Szegedre, s a májusi esőzésektől amúgy is" fölázott területeken — Petőfitelepen, Tápén és Algyőn —, tehát a város mélyebben fekvő részein immár vízzel összefüggően borított területek alakultak ki. El kellett tehát rendelni a másodfokú készültséget. Nagy erőkkel kezdődött meg a mentesítés, amiben részt vett a tűzoltóság, a vízművek, a környékbeli téeszek és az ATIVIZIG is. A helyzetet még súlyosbította a július 12-i felhőszakadás, amikor 50 milliméter csapadék zúdult a városra, s 146 családot ki kellett telepíteni a veszélyeztetett házakból. A kár akkor meghaladta a 90 millió forintot, nem is beszélve a mezőgazdaság áltaj elszenvedett, mintegy 80 milliós kárról. Szeptember 5-én még újabb 80 milliméter csapadék zúdult a városra, s a trópusi jellegű zápor vizét a felújított árkok is csak 8—12 óra múltán tudták elvezetni. Érdemes idézni az 1975-ös belvízstatisztikából. Megsemmisült 245 lakás, s összesen 609 kárbejelentés érkezett a tanácshoz! S a bejelentések elemzéséből az is kitűnik, hogy alig van olyan része a városnak, amely mentes lenne a belvíztől, amelyet a rendkívüli körülmények ne veszélyeztetnének. Természetesen az is kitűnik a bejelentésekből, hogy egyes, mélyen fekvő területek az átlagosnál roszszabb helyzetben' vannak: Petőfi- és Ságváritelepen, valamint Szeged belterületének mélyen fekvő részein van a legtöbb belvízveszélyes terület. Mégis furcsa, hogy a rendkívüli helyzetektől eltekintve a legtöbb panasz éppen egy másik területről: a tápéi új-osztásról érkezik, s még .néhány más területről is. Vajon valóban a víz indokolná ezeket a panaszokat? Részben az is, de főként alighanem az ellátatlanság, hogy még út is alig van. Talán éppen ezért volt megnyugtató látvány a napokban, ahogyan a bulldózer törmelékből utat készít a tápéi új osztáshoz, hogy az épületeket valahogyan mégis meg lehessen közelíteni. Az már más kérdés, hogy a házakat — mintegy száz-egynéhány családét — ott és úgy szabad lett volna-e fölépíteni. Szávay István Megyénk fiataljai is segítik az uszty-ilimszki építkezést Tegnap Szegeden ülésezett a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A napirenden négy jelentés szerepelt. Tóth Zsuzsanna megyei titkár a második fél év munkarendjét, aktuális feladatait terjesztette elő. A KISZ KB május 29-t felhívásának megyei eredményeiről Harkai János, a megyei bizottság ifjúmunkás-felelőse tájékoztatta a testületet. Ezt követően a július 30-től augusztus 1-ig tartó X. Szegedi Ifjúsági Napok pragramjairól dr. Dékány Klára, a szegedi KISZbizottság első titkára tartott szóbeli tájékoztatót. A vezetőképző táborban folyó rekonstrukció munkálatait Sípos Lászlóné gazdasági osztályvezető ismertette. Mint ismertes, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy vegyenek részt az Angaraparti uszty-ilimszki építkezésben, amelynek során EuV. E. Dimsic látogatása Németh Károlynál st együttműködési bizottság keretében folyó munkáról, valamint a magyai—szovjet anyagi-műszaki ellátási együttműködés fejlesztésének további lehetőségeiről. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Párdi Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta a hazánkban tartozkodó V. E, Dimsicet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Anyagi és Műszaki Ellátási Bizottság elnökét. Megbeszélést folytattak a KGST anyagi-műszaki ellatárópa és Ázsia legnagyobb cellülózgyártó üzeme készül. A Lenini Komszomol — a közreműködő testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségeivel együtt — nemzetközi építőbrigádot szervez a nagyszabású KGST, közös beruházás megvalósítására. Megyénk fiataljai között nagy érdeklődés kísérte a felhívást. Többszörös volt a túljelentkezés a meghirdetett szakmák, betonozó, kőműves, asztalos, szobafestő és mázoló szakmunkások körében. A napokban döntenek arról, hogy kik azok a fiatalok, akik a magyar brigád tagjai lesznek. A KISZ megyei bizottságának tagjai a tanácskozás után megtekintették az újszegedi vezetőképző rekonstrukciós munkálatait, melynek befejezését 1977 júliusára ígérte a kivitelező. Reggel kinyitom a postaládámat, s megszokott mozdulattal emelem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes hívogató leveleit. Menjek az X gyárba, csak öt percre van, kiemelt fizetés, napi kétszeri étkezés és kuglipálya áll a dolgozók rendelkezésére. Jelentkezzem Y-nál, a „munkás-szervezéssel megbízott főelőadónál, aki minden szükséges kérdésben felvilágosít kilépésemhez és jelentkezésemhez", ha netán úgy döntenék: munkahelyemül az újonnan megnyílt vegyeskereskedést választom. Dolgozni hívnak a Metróhoz, az OVIT-hoz és ki tudja még hány helyre a televízióban, az újságban — feltüntetve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó tulajdonságát Hiába, nagy a munkaerőhiány, s ennélfogva nagy az álláskínálat is. Emiatt a színes levelek halmaza, s az egymásra licitáló hirdetésáradat, s talán az a fokozott mozgás is, ami a munkaerőfronton tapasztalható. Fokozott mozgás, labilitás, amely más tényezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen levők gyarapodó száma, elöregedés stb ) nagyon kedvezőtlenül hat az ország munkaerő-helyzetére. Pontosabban egyes iparágakra, ahol hovatovább milliárdos kárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a termelésből, az újonnan beszerzett nagyértékű berendezések alig több mint egyműszakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevésbé az, hogy a munkaerőmozgás nem igazodik a népgazdaságilag indokolt és kedvező irányokhoz, hanem öntörvényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb hatékonysággal dolgozhatna — hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fizetést felajánlják. El kell ismerni, ma még sajnos sok helyütt nincs szoros oksági összefüggés a népgazdaságilag leghatékonyabb munkahelyek és az itt kapható fizetés között. Az ideális összhang megteremtésén fáradozunk, ám eközben indokolt az anyagiakon kívül más módon is hatni a munkaerőmozgásra. Miként lehetséges ez? Például olyan, rendelkezéssel, mint amely 1976. július l-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi illetékessel, rendeletet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről, s szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásról. Ez a rendelkezés minden munkálta tóra kötelező lesz. Lényege: elősegíteni a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom, a népgazdaság elsőrendű érdekei szerint. Érdemes felidézni a rendelkezés néhány fő szabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkalmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A njuru kaerő közvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei végzik — nekik kell bejelenteni a munkaerő-igényeket Fonto6 előírás, hogy kötelező munkaközvetítést rendelhet el a tanács az adott terület egyes vállalataira, például ha a gazdálkodás racionalizálása, a termékszerkezet megváltoztatása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni. Érdekes és nagyon időszerű az oly sok vihart kavart toborzás, „munkásszervezés" szabályozása is. Erre engedélyt kell kérni a tanácstól, s e tevékenységet csak munkaviszonyban nem állók kőzött folytathatja az erre feljogosított vállalat főállású munkaügyi képviselője. Ilyen módszerrel egyébként beruházások, különösen a gyorsításra kijelölt és az exportkapacitások bővítésére szolgáló fejlesztésekhez lehet munkavállalókat keresni. Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmények álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csáblevelekkel, falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1-től mellőzni kell minden sallangot, kizárólag a munkakör megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről, s az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a 'bérezésre, kedvezményekre, juttatasokra nem terjedhet kl. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerő-csábítás fogalmát — az ebben vétkezőket szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás keretében kívánja büntetni. M. L Gy. Országos élelmiszer-ipari konferencia Csütörtökön Kőszegen megnyílt a kétnapos országos élelmiszer-ipari konferencia, az élelmiszeripar, a kereskedelem, a mezőgazdasági termelő üzemek és a felvásárló vállalatok képviselőinek részvételével. A lezajló tanácskozás első napján Vereckei Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője az élelmiszer-forgalmazás feladatairól, Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője pedig az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem kapcsolatáról tartott előadást. Hangsúlyozták, hogy a termékforgalmazásnak a termelés biztonságát kell szolgálni. A népgazdaság áruigényeinek kielégítése érdekében tovább kell javítani az információáramlást, tudni kell, mikor, mit igényel a lakosság. a piac; meg kell találni az anyagi ösztönzés, a termelők, feldolgozók, forgalmazók kapcsolatainak, együttműködésének leghatékonyabb módjait. Érvényt kell szerezni a szerződési kötelezettségekben vállaltaknak. Foglalkoztak az áruválaszték, a minőség javításával, a termelők, az ipar és a kereskedelem munkájának szükségszerű összehangolásával, a piaci lehetőségek bővítésével is. Üdülő gyermekek Csütörtökön megnyíltak a SZOT dél-balatoni igazgatóságának gyermeküdülői. Zamárdiban, Fonyódligeten és másutt augusztus 28-ig 12 ezer gyermek üdültetéséről gondoskodnak. Ülést tartott a közművelődési tanács Kertp Lázár György cikke a Pravdában A Pravda csütörtöki, tegnapi száma közli Lázár György miniszterelnök cikkét Magyarország szerepének jelentőségéről a KGST-n belüli együttműködés keretében. A magyar népgazdaság eredményeit elemezve, a cikk szerzője rámutat, hogy azokat csupán a szocialista gazdasági integrációban való széles körű tevékeny részvétel útján lehetett elérni. (MTI) Az Országos Közművelődési Tanács — Aczél Györgynek, az. MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének elnökletével — csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A tanács a Kulturális Minisztérium előterjesztése alapján megvitatta a könyvkiadásnak és a könyvterjesztésnek a közművelődési párthatározat végrehajtását szolgáló tevékenységét és terveit, majd a Nógrád megyei tanács beszámolóját az MSZMP KB közművelődési határozata végrehajtasanak megyei tapasztal atairóL CMTI) Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúton kertpresszót nyit ma délután 5 órakor a szegedi fogyasztási szövetkezet. Az üzlet nyitva tartását naponta reggel 6-tól este 22 óráig tervezik. Űj üzletével a szövetkezet szolgálni szeretné a környék lakosságának kulturált szórakozását, ezen túlmenően házias süteményekkel és cukrászipari termékekkel történő ellátását. A presszóban reggelizni is lehet, és különféle büféáruk is kaphatók. A megnyíló kertpresszó körzetében vasámaD is nyitva tartó élelmiszerüzlet nincs, ezért vasárnap és más ünnepnapokon tasakos tejet' ts árusítanak, kiskereskedelmi áron