Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! Sr DELMAuYAROi 66. évfolyam 137. szám 1976. június 1 péntek Ara: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Tovább korszerűsítik a szakmunkásképzést Újabb iskolák és kollégiumok épülnek — Tizenhárom intézetben 7500 fiatal tanul — Ülést tartott a megyei képviselők csoportja Tdószerú kérdésekkel foglalkoztak Csongrád megye országgyűlési kepviselői a tegnap, csütörtökön megtartott ülésükön. Áttekintettek a megyében folyó szakmunkásképzés helyzetét, tájéket, zódtak az elmúlt évek eredményeiről és a tennivalókról. A képviselőcsoport a szegedi Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézetbe látogatott, ott tartotta ülését, amelyen részt vett Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára. A képviselőket előbb Müller Józsefné tájékoztatta a szakmunkásképzés helyzetéről, majd a vendéglátó tanintézet igazgatója, Hofgesang Péter számolt be a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet oktató- és nevelőmunkájáról. Tények és számadatok egész sora bizonyította, hogy jelentős változások történtek az elmúlt esztendőkben a szakmunkásképzésben. Jelenleg Csongrád megye öt városában és egy községben folyik szakmunkásképzés. összesen tizenhárom intézetben 750o fiatal tanul, valamilyen mesterséget Nyolc ipari, három mezőgazdasági és kettő kereskedelmi, illetve vendéglátó szakterületen működik iskola. A hallgatók többségét a szegedi intézetekben találjuk, majd Hódmezővásárhely következik 15 százalékos aránnyal, az erdészeti szakmunkásokat az ásotthalmi tanintézetben oktatják. A legtöbb fiatal ipari szakmát választott, hiszen 75 százalékuk ipari szakmunkásképzőben tanul, az összes tanulók közül 15 százalékot képviselnek a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák, míg a mezőgazdaság 7—8 százalékot képvisel. Kitűnt, hogy feltűnően kevés a leányok aránya, mindössze 35 százalék, holott a megye iparának struktúrája ennél többet is igényelne. A tanintézetek is sokat fejlődtek az utóbbi időben, bár még öt szakmunkásképzőnek njnes saját „rezidenciája". A csongrádi 610-es intézetet hamarosan átadják rendeltetésének, s remélhetően a szegedi élelmiszeripar szakmunkástanulói is új otthonukba költözhetnek az új tanévben. A megyei tanács tervei között szerepel a szegedi 624-es intézet új tantermeinek fölépítése, a Tolbuhin sugárúton. Szeretnék, ha a szakmunkásképző intézetek helyzete tovább javulna az ötödik ötéves tervidőszakban, hogy ezzel teljesen utolérjék magukat, a korszerűségben, és minden egyéb föltételben. Az elmúlt években fölépített iskolák, kollégiumok, tornatermek, tanműhelyek már megfelelnek az igényeknek. Jelzi a fejlődést az a számadat is, hogy öt évvel ezelőtt még egy tanteremre 120 tanuló jutott, manapság ráár 00 tanuló birtokolhat egy-egy tantermet, jól fölszerelt speciáltermet. A szakmunkások képzése valójában két helyen történik; a tanintézetben elméleti képzést, a gyárakban levő tanműhelyekben pedig gyakorlati ismereteket szerezhetnek a fiatalok. A tanműhelyek állapota, fölszereltsége már nem egészen egységes és korszerű. Sok helyütt elavultak a gépek, újak kellenének, de ehhez a tanintézeteknek. illetve a tanácsnak kevés a pénze. Talán a vállalatok többet segíthetnének, mivel nekik legalább olyan érdekük a korszerűbb gépeken kiképzett fiatalok számának növelése, mint az iskolának. A szakmunkástanuló ifjak szociális helyzete is szépen fejlődött, hét helyen van kollégium, illetve tanulóotthon, s ezek között is a legkitűnőbb a nemrégiben átadott vásárhelyi 602-es intézet otthona. Különben. a szakmunkástanulóknak csak 17—18 százalékát tudják ma még elhelyezni kollégiumokban. Terveznek egy új kollégiumot is, ahol 300 fiatal találna otthonra, de ebből 1980 előtt aligha lesz valami. Sok szó esett az oktató- és nevelömunkáról, a tanulók társadalmi tevékenységéről, elhelyezkedési lehetőségeikről. A Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet helyzetéről festet kép elfogadható állapotokat mutatott. Egyre jobbá' válnak az intézet körülményei, és megfelelőek az iparvállalatokkal kialakult kapcsolatuk is. A szegedi iskola 1576 tanulója közül 270 kollégiumban lakik, a többiek helybeliek, illetve a város környékérői járnak be naponta az iskolába. Most építenek — bár nagyon vontatottan haladnak — új kollégiumot és éttermet a tanuloknak. A képviselők élénk érdeklődéssel hallgatták meg a tájékoztatókat, majd termékeny vita alakult ki annak érdekében, hogy tovább javítsanak a szakmunkásképzés helyzetén, a leendő munkásság képzésének színvonalán, és társadalmi megbecsülésén. A vitában fölszólalt Ferenczi József, Vallyon Aladárné, dr. Petii Gábor, Takács Imréné, Kurucz Márton, Mag Pál, dr. Antalffy György és Juratovics Aladár, majd Szabó G. László vázolta föl a szakmunkásképzés előtt álló társadalmi és politikai munka időszerű kérdéseit. Záróakkordként a képviselők megtekintették a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet tantermeit Anyagfelhasználás, tartalékok KGS1-tanácskozás Budapesten Csütörtökön a Gellért Szál- dést is elősegíti. A gyorsabb ló gobelintermében megnyílt ütemű előrehaladásnak fona KGST anyagi-műszaki el- tos feltétele, hogy erőforrálátási együttműködési bi- sainkat gazdaságosan haszzottságának negyedik ülés- náljuk fel, csökkentsük a szaka. A tanácskozáson részt termelés viszonylagos enervesz Bulgária. Csehszlovákia, ^ anyagigényét. korKuba. Lengyelország, Ma- ..... .... szerusflsuk az anyagellatás gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, jelen vannak a KGST-titkárság képviselői. A tanácskozást Veniamin Dismic, a bizottság elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese nyitotta meg. A KGST-országok fejlődését, az integrációs folyamat eredményeit méltatva rámutatott, hogy a szocialista közösség országaiban az ipari termelés fejlődési üteme az elmúlt öt évben négyszer olyan gyors volt, mint a fejlett tőkés orszástruktúráját. Az együttműködési bizottság is e törekvéseket segíti elő. Mostani ülésszakán egész sor olyan feladatról tárgyal, amelynek megoldása a termelés anyagiműszaki ellátásban is tovább bővíti a KGST-országok együttműködését, hatékonyabbá teszi a tagországokban az anyagi-műszaki ellátást Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyetnyújt az anyagi erőforrások hatékony felhasználásához, a tartalékok mozgósításához. Ezután rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. A tanácskozás központi témájaként a racionális anyagfelhasználást elősegítő intézkedésekről, valamint a felesleges és elfekvő készletek cseréjének további fokozásáról tárgyalnak. Kádár János fogadta Oskar Fischert Magyar—NDK külügyminiszteri tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Oskar Fischert, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, elvtársi találkozón jelent .volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szűrös Mátyás,' a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. * Csütörtökön a Külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Oskar Fischer. a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, s a két külügyminisztérium több vezető munkatársa. A külügyminiszterek tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pozitívan értékelték az országaik között kialakult sokoldalú kapcsolatokat. s foglalkoztak azok további fejlesztésének lehetőségeivel. Berlin Megnyílt a szerkesztő bizottság ülésszaka A Rába fejleszti a futóműgyártást Csütörtökön, június 10-én megkezdődött Berlinben a szerkesztő bizottság ülésszaka, melynek megtartásáról az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésében részt vevő pártok az idén májusban állapodtak meg. Az ülésszakon a következő európai kommunista és munkáspártok küldöttségei vesznek részt: Belga Kommunista Párt, gokban. A KGST-országok tese köszöntötte a tanácskoipara kétszer annyi terméket zás résztvevőit, és méltatta a állít elő, mint a Közös Piac bizottság munkájának jelenországai. A KGST-integráció tőségét. Rámutatott, hogy a a további dinamikus fejlő- bizottság nagy segítséget Losonezi Pál látogatása Somogy megyében Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön, tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. A vendéget Kaposvárott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Bőhm József, a megyei tanács elnöke fogadta. Losonezi Pál Somogy megyei programja során részt vesz a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésén, majd több üzemet, intézményt tekint meg. (MTI) Bolgár Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Német Kommunista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt. Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Írország Kommunista Pártja, Olasz. Kommunista Párt, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Luxemburgi Kommunista Párt, Norvég Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marinói Kommunista Párt, Svéd Baloldali Párt — kommunisták —, Svájci Munkapárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Spanyol Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja. Háromezer-kétszázmillió forint beruházási és 200 millió forint forgóeszközhitel folyósításáról szóló szerződést írt alá csütörtökön Budapesten dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Horváth Ede, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója Az óriási beruházási összeget a futóműgyártás fejlesztésére költik. Ilyen céllal, a KGST-integráció keretében, az utóbbi tíz évben már mintegy 3 milliárd forintos beruházás valósult meg a Rába gyárban, s így az 1976-ban már 60 000 autóbuszokba, tehergépkocsikba és mezőgazdasági gépekbe beépíthető hátsó futóművet készít. Az újabb beruházással 1976—1980 között fokozatosan olyan mértékben növelik a futóműgyártási kapacitást, hogy 1980-ban — a tartalékalkatrészekkel együtt már kereken 100 000 futómű kerül le a szerelőszalagokról részben a hazai igények kielégítésére, részben exportra. A győri futóművek, mint az mar közismert, minden piacon jól értékesíthetők. A csütörtökön felvett beruházási hitelt a gyár saját erejéből 700 millió forinttal egészíti ki. (MTI)