Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

Csütörtök, 1976. június 10. 5 Kitüntetett pedagógusok Dr. Lang Jánosné Megszoktuk, hogy a díja­kat alkotók kapják. A peda­gógusoknak — akik munká­juk minden pillanatában a legtöbb érték, az ember alakítói — sokáig „csak" kitüntetés járt. Mindössze három éve osztják közöttük az Apáczai-dijakat. A sze­gedi tanárok közül elsőkén* dr. Lang Jánosné, a Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépisko­la fizika tanára kapta a pe­dagógusnapon. Az ünnepen is dolgozott, szinte a díjátadás percéig: mielőtt a Parlamentbe ment, „beszaladt" a kiadóhoz, vit­te az új könyv korrektúrá­ját. A fizika korszerű ok­tatásának módjatt kereső szakemberek, a tanulni vá­gyó diákok hamarosan la­pozhatják a kiadványt, amely az elektromosságtan­hoz készült programokat tartalmazza. A kétkötetes könyv gondozására nem vé­letlenül kapta a minisztériu­mi megbízást dr. Lang Já­nosné és az iskola Igazgató­ja. dr. Diós József. Az or­szágban először ebben az. is­kolában használták a kol­lektív oktatógépet, a prog­ramozott tanítás nélkülözhe­tetlen eszközét. Az úttörő­munkát, a programok kidol­gozását Langné vécézte el. Idővel ezek felhasználásának módja is tökéletesedett: ..az 'rásvetítő alkalmazása fó_ 'iával" egvszerüségében és hasznosságában egyedülálló "lemény. Lénvege, hogv a könyv lapjain található programokat, ábrákat fólia segítségével ki lehet vetíte­ni, sőt mozgásba lehet hoz­ni. előtt.,,pillanatok aj«t' megjelenik a feladat, a vizuális- hatásra gyorsabban és "lsö^pyejbbér). I Indul gon- ­dol'roíiáfluk, mozdúl'képze­leHik. Az új mód=zer forradal­masította á fizikatanítást, a napi iskolai gyakorlatot, en­nek eredményeit, az oktatás elméletét, módszertanát egyaránt. Dr. Lang Jánosné szerényen fogalmaz: „Mint­hogy minden feladat kísér­letekhez kapcsolódik, nem­csak a gyerekek konkrét tudását, hanem gondolko­dásmódjukat is alakítani, irányítani, illetve mérni le­het. Tulajdonképpen annyi történik, hogy kérdések megválaszolása útján a té­nyek ismertetétől önállóan jutnak el elvont törvények felismeréséig." Ez pedig nem kevés: a programok használata nem­csak nagyobb szaktudást ad, manuális készságeket fej­leszt (a kísérletek révén), hanem természettudományos szemléletet, gondolkodásmó­dot ls alakít. Egyetlen tan­tárgy oktatásától eon^ töb­bet aligha várhat" '-. Rá­adásul az órákon kívül is sok minden történik: dr. Lang Jánosné két szakkört vezet az iskolában, megyei szakfelügyelő, két éve szak­módszertant oktat az egye­tem kísérleti' fizikai tanszé­kének adjunktusaként, évek óta felvételi előkészítőket tart a fizikai dolgozók gye­rekei számára és folyamato­san közkinccsé teszi, publi­kálja munkáiénak tapaszta­latait és eredményeit. Dr. Szabadkai Zoltán né Negyedszázada tanít dr. Szabadkai Zoltánná, 23 éve ugyanabban az iskolában. — Nem szeretném elhall­gatni, hogy sok személyes, családi oka is van annak, hogy egyfolytában ennyi Időt töltöttem itt, az Élelmiszer­ipari Szakközépiskolában. De őszintén mondom, hogy a kollégáimmal való jó kapcso­lat volt az igazi megtartó erő. A szakközépiskolások­nak irodalmat tanítok, a szakmunkástanulókkal van­nak történelmi óráim. A még mindig divatos vélemény, mely szerint a szakközép­Iskolákban a magyar taná­ron kívül senki sem törődik az irodalomokiatással, a mi iskolánkra nem vonatkozik. Kollégáim irodalomszeretők. Megértik, hogy nálunk nem egyszerűen egy tantárgyról van szó a többi között, ha­nem alkalmakról, amelyeken lehetőségünk van a gyerekek egyéniségének kibontakozta­tására. Értik, és segítenek. A diákoktól tudom például, hogy a könyvhéten a kémia tanár is ajánlott nekik szép­irodalmat. Az iskola hatezer kötetes könyviérát Szabadkainé ve­zeti. Irodalomszakkör is mű­ködik, főleg ennek a tagjai vesznek részt a különféle anyanyelvi, szép kiejtési ver­senyeken és gvakran kapnak helyet az elsők között. A magyar tanár — mint álta­lában minden iskolában — folytonosan rendez, szervez, teremti vagy népszerűsíti a kulturálódás lehetőségeit. Tanítás közben is, de azon kívüli munkájában is foko­zott a felelőssége: a szak­középiskolások és e szak­munkástanulók többségének nemigen adódik több lehe­tősége arra, hogy szervezett keretek között ismerkedjen irodalommal, anyanyelvvel. Hogy az üzemek, gyárak könyvolvasó dolgozói lesz­nek, avagy nem, az jórészt iskolás korukban dől el. Dr. Szabadkai Zoltánné a Kiváló Tanár kitüntetést kapta munkájáért. Elismerés ytfMvczefílnek Az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulója al­kalmából szerdán, a Magyar Néphadsereg központi klubjá­nak nvári helyiségében kitüntetési ünnepséget rendezett a Honvédelmi Minisztérium. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter az ifjúság hazafias és internacionalis­ta nevelésében kitűnt 25 úttörővezetőnek a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát adta át, 10 úttóróvezetőt dicséretben és jutalomban részesítettek. FOTÓKIÁLLÍTÁS „A béke 31 éve1 ff Cl 1 Gondok a diszpécserszolgálattal Az Országos Béketanács ás a Magyar Államvasutak közös rendezésében „A bé­ke 31 éve" című fotókiállí­tás két vasúti kocsiban jú­nius 10-tőj 17-ig Szegeden, a Nagyállomás raktári vá­gányán kerül bemutatásra A vándorkiállítást már be­mutatták — nagv közönség­sikert"! — Budapesten, Szol­nokon, Debrecenben és Mis­kolcon A szegedi bemutató után Pécs, Balatonfüred, Szombathely és Győr lesz a színhelv. A szegedi kiállítás ilnnepélves megnyitójára ma. csütörtökön délután 3 órakor kerül sor az állo­más l-es vágányánál, a pe­ronrészen. Megnyitó beszé­det mond Kiss Károly, a MAV Szeted) Igazgatóságá­nak vezetője. A fotókiállítás mindennap délelőtt 10 órá­tól este 6 óráig tekinthető meg. TáléNozfalő a szabványokról A közelmúltban rendelet jelent meg a szabványosí­tásról: ez az 1968-as szab­ványrendelet kibővítése. s alkalmazkodik az ül köve­telményekhez. Az új szab­ványrendeletről drl Olajos József, a Magyar Szabvány­ügyi Hivatal elnöke tartott szerdán sajtótájékoztatót. Az új rendelet nyomán a szabványok a korábbinál ls hatékonyabban szolgálják a népgazdaság érdekelt, az élet, az egészség és a va­gyon védelmét. A rendelet a szabványok eddigieknél szé­lesebb körű alkalmazását ír­ia elő, egyik legfontosabb jellemzője, hogy amíg ko­rábban a késztermékre vo­natkoztak a szabványelőírá­sok, addig ezentúl a terme­lőket már eleve a műszaki fejlesztésre, korszerűbb ter­mékek előállítására ösztön­zik. Intézkedik a KGST-oHS'.á­gok egységes szabványelőírá­sainak fokozottabb figyelem­bevételéről is, az integráci­ós törekvéseket ugvanls csak egységes gvártással. a közös szabványelőírások betartásá­val lehet megvalósítani. A múlt hét pénteken dél­után kenyér nélkül maradt a szegedi ÁFÉSZ Szent Ist­ván téri 24. számú élelmi­szerüzlete. A sütőipartól a délelőtt érkezett kenyér el­fogyott, s ekkor az üzletve­zető igénybe vette a Sze-­gedi Sütőipari Vállalat úgy­nevezett diszpécserszolgá­latot: 80 kilogramm kenye­ret kért és kapott, azaz mégsem. A kenyérszállít­mánnyal csak éppen meg­állt az üzlet előtt a Volán 10. sz. Vállalat tehertaxija. amelynek gépkocsivezetője lerakodás nélkül tovább állt. Erről az esetről a bolt vezetője, dr. Mészáros Ti­borné tájékoztatott bennün­ket és kért, hogy adjunk hangot a vásárlók jogos fel­háborodásának, akik üres kézzel, kenyér nélkül voltak kénytelenek távozni az üz­letből. A Szegedi AFÉSZ-hoz küldtek is a vásárlók pa­naszlevelet, azt kérve, hogy hasonló eset máskor ne for­dulhasson elő, s aki ez eset­ben vétkes, vonják felelős­ségre a történtekért. Utána­néztünk. hogy ki a felelős, kl követett el mulasztást. A napi rendes kenyérszállítás­ban ilyesmi nem fordul elő. A sütőipar a kenyeret a kocsijáról beszállítja az üz­letbe. a raktárba. A disz­pécserszolgálat Igénybevé­telére ls van érvényes két- | oldalú szerződés, amelyei ' aláírt a Szegedi Sütőipari i Vállalat, illetve a Szegedi ÁFÉSZ képviselője. A meg­rendelő az így kapott ke- | nyér szállításáért sem fizet! kevesebbet, mint a napi \ rendes szállításokért, sőt in­kább többet .„L . . Sajnos, a diszpécserszol­gálattal bonyolított kenyér­szállítási megállapodásban nem kötötték ki: a kocsiról kinek a kötelessége beszál­lítani az árut az üzletbe, a megrendelőnek-e, vagy a sütőiparnak? Korábban az •ilyen szállításokat ls a sü­tőipar bonyolította le saját kocsijával, saját embereivel. Egy hónap óta változott a helyzet: a sütőipar újabban a diszpécserszolgálattól ren­delt kenyér szállításét a Volán 10. sz.. Vállalat teher­taxijatval bonyolíttatja le A kocsin a sofőrön kívül nincs más. nincs rakodója', következésképpen a kenye­ret az üzlet dolgozóinak kell a kocsiról levenni és behor­dani. A taxisofőrök nem is nyúlhatnak a • kenyérhez. mert rendelkezés írja elő. hogy élelmiszerekkel csak azok bánhatnak, akik érvé­nyes egészségügyi könyvvei rendelkeznek. A szóban forgó esét hát­terében is ez a tény áll és az, hogy az üzletben sok volt a vásárló, ugyanakkor kevés a kiszolgáló, a ke­nyér behordására "nem volt senki. ,A huzavona láttán a sofőr elhajtott és visszavitte a kenyeret azzal, hogy azt nem vették át. Amikor a diszpécserszolgálatra meg­kötött szerződést az érdekelt felek aláírták, kihagyták a számításból a gyakorlatot, nem vélt be a kenyér taxi­val való szállítása. A meg­rendelt kenyeret ugyanis valakinek át kellene adni. és .fogadni is az esetleges reklamációt azonnal. A te­hertaxl sofőréi ilyen feladat­tal nincsenek megbízva. A dolog megoldása na­gvon is egyszerű és kézen­fekvő: a városi tanács | vb kereskedelmi osztálya sür­gősen ' vizsgálja felül a sü­tőipar és • a kereskedelem megállapodását a diszpécser­szolgálattal kapcsolatban és azt korrigáltassa. Megoldás lenne, ha a sütőipar adna legalább egV rakodót a te­hertaxlre.' olyat, aki az. érut lerakodja, behordja, felel a mennyiségi és minőség! kö­vetelmény betartásáért, szükség szerint aláir és fo­gadja a reklamációt. Másrészt azért sem jó a diszpécserszolgálattal igény­be vett kenyérszállítás- je­lenlegi formája, mert több­letmunkát ad az. élelmiszer­üzletek dolgozóinak, akiknek mintegy 90 százaléka nő. Miért hárítjuk rájuk a cipe­kedést. a kenyér beszállítá­sát az üzletbe? Ez a munka férfiaknak való! L. F. Szegedi komponisták országos fórumokon Ezekben a napokban két szegedi zeneszerző adptt. il­letve ad életjelet magáról országos fórumokon. Holnap­tól. péntektől rendezik meg Veszprémben a VI. Orszá­gos Kamarazenekari Feszti­vál négynapos koncertsoroza­tát. ahol a veszprémi, tata­bányai, bajai, egri, nyíregv­házi. békéscsabai, óbudai és kecskeméti kamarazenekarok, lépnek közönség elé. Műso­raikban fölhangzanak a mai hazai zeneszerző gárda jelen­tékeny alkotólnak művel. Láng István. Sugár Rezső. Soproni József. Bozay Attila, Kocsár Miklós. Bogár István és Sáry László mellett Ván­A politizálás gyakorlata Budapesti kommunistákat, a fővárosi pártbizottság ve­tetőit és tagjait invitálta Vértessy Sándor műsorvezető a kerekasztalhoz, hogy együtt eredjenek a politikai munka gyakorlatának aktuális kér­déseinek nyomába. A kedd esti műsorban a meghívottak személyén ke­resztül egy-egy nagyüzem gazdasági feladataiba pillant­hattunk be. S mivel a gaz­dasági célok megvalósítása elképzelhetetlen a párt poli­tikai törekvéseinek ismerete, a mindennapok során érvé­nyesülő politizálás nélkül, a beszélgetés kaput nyitott a helyi, üzemi gondok és fel­adatok felől az országos je­lentőségű gazdasági, politikai feladatokra. A beszélgetés­ben elhangzott gondolatok az országban számtalan kom­munistát foglalkoztatnak, mégis indokolt, hogy a mű­sor színhelyéül Budapestet választották. A fővárosban több mint 200 ezer kommu­nista tevékenykedik, közülük sokan az ország egész gazda­ságát befolyásoló, profilban is egyedülálló üzemekben dolgoznak. Munkájuk során ismerkednek meg a politizá­lás hétköznapi gyakorlatával, gondjaikat, eredményeiket lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Konkrét példák során át — gyár'mányszerkezet átala­kítás. munkaerő átcsopurto. sítás — váltott a beszélg ttés általános ideológiai síkra. A vitába bekapcsolódhattak a képernyő előtt ülő kommu­nisták is, hiszen a szocialista demokrácia fejlesztése, a munkahelyi demokrácia ki­alakítása. avagy • a kommu­nisták részvétele az egész üzemi kollektívát érintő dön­tésele előkészítésében, meg­valósításában. országosan is aktuális téma. A műsorban egyebek között elhangzott az is: minél többen vesznek részt a döntések kialakításá­ban. annál könnyebb, zökke­nőmentosebb a megvalósítás, azaz könnyebb a vezetők dolga. Az egyes üzemek kö­zös érdeke tehát, hogy a szo­cialista demokrácia a jelszó­ból gvaltof'altá váljon. Ha­s' ptó-'i áru gondolauort sz-bndf otf fel a |(OmiTI"nl.«­ták "e<''ekvőkés7,stestiek bon­colgatása. A gnzdasági mun­ka melyik szakaszában, a ve­zető vagy a beosztott tevé­kenységében kell-e fokozot­tabban érvényesülnie? A vá­lasz. egyértelmű: politika és gazdaság soha el nem vá­lasztható, s a munkapadok mellett dolgozó kommunis­táknak éppúgy megvan » maguk állandó, az aktuális célokhoz, igazodó po'itik I feladatuk, mint a vezérigaz­gatóknak. vagy a politikai testületek választott vezetői­nek. S ami a különböző mun­kahelyeken, pártfórumokon folyó tevékenységet közös ne­vezőre hozza, az a közös tár­sadalmi, politikai cél. A kerekasztal-beszélgetést valóban nem lehetett lezárni, csak — a műsoridőre tekin­tettel — abbahagyni. De a megkezdett téma nap mint nap új kérdéseket hoz a fel­színre. s ezek közhasznú megoldása újabb és újabb feladatokat teremt, L. Zs. •tus István ís ősbemutatóval szerepel. Visszaverődések cí­mű "kompozícióját Jancsovics Antal dirigálásával szólal­tátja még vasárnap délelőtt a békéscsabai kamaraegyüt­tes. A közelmúltban Budapes­ten tartott bemutatkozó kon­certet a Magyar Zeneművé­szek Szövetségének március­ban alakult Ifjúsági csoport­ja. ahol nyolc fiatal, eleddig alig vagy kevéssé ismert ze­neszérző darabjait tűzték műsorra, A Népszabadságban Breuer János ügy méltatja az eseményt, hogy három fi­gyelemre méltó alkotás hang­zott el. Dukay Balázsé. Vafda. Jánosé és a szegedi Huszár Lajosé. '„Tizenhárom tagú együttesre irt Musica conctr­toníéja tehetséges, gondolat­gazdag — írja a kritikus •—. de talán még nem véglegesen formába öntött mű. Anyagát, hiszen nemes és teherbíró, érdemes volna tovább csi­szolni, kissé jobban kibon­tani, fejleszteni." Kiadói együltniűkQdés A Kulturális Miniszteri-" umban szerdán aláírták a magyar—csehszlovák kiadói és könyvterjesztői együtt­működés 1978—1980-ra szóló egyezményét. Az aláíráson jelen volt dr. Marczali László kulturális miniszter­helyettes. . KohóaiumítnsEum Az Inotal Alumíniumkohó ötödik ötévei tervének fel­lesz.lésl programja elsődlege­sen a tartalékok feltárását, a műszaki fejlesztésben és a hatékony munkaerő-gazdál­kodásban rejlő lehetőségek ésszerű felhasználását szol­gálja. A meglevő berendezé­sek kiegészítésével és a ha­tékony üzemszervezéssel kí­vánják elérni, hogy a hetve­nes évek végére évente 1000 tonnával több kohóalumi­niumot termeljenek. Tovább nő az Inotai Alumínium­kohónál a félkész termékek aránya, amely nagymérték­ben növeli a gyár termelé­sének gazdaságosságát. Je­lenleg a kohóalumíniumnak 68 százalékát dolgozzák fel tovább, az, ötéves terv végé­re pedig már 83 százalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents