Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
3 Kedd, 1976. június 15. Visszavárják őket {Aszegedi nehézipari üzemek Anyák, gyermekgondozási szabadságon Tapasztalatok a textilművekből ötéves tervéről A textilművek előtti parkolóban gyerekkocsik sorakoznak. Bent az előcsarnokban beszélgető asszonycsoportokat kerülgetnek a futkározó 2—3 éves apróságok. A pénztárnál is nagy a nyüzsgés, a gyermekgondozási segély fizetésének napja van. Sietségnek azonban nyoma sincs. Ma nem kell igyekezni, az otthoni munka várhat egy kicsit Utóvégre egyszer egy hónapban jólesik ráérősen elbeszélgetni a többi fiatal anyukával, benézni a régen látott munkatársakhoz, megtudni, mi hír a csarnokban, megjöttek-e az új gépek, hogyan is lesz, ha letelik a három év és a hosszú szabadság után újra gépe mellé áll az ember. A dolgozó nők és a gyermekgondozási szabadságon levő anyukák arányáról kérdezősködvén, a textiles üzemekben adják a legpanaszo. sabb válaszokat. A textilmüvek szegedi és dorozsmai üzemrészének összesen 1607 nődolgozójából május elején 428-nak a kartonján volt látható a négy betű: gyes. Minden negyediken. Elgondolkodtató az arány, nem kis fejtörésére a vállalat vezetőinek, társadalmi szervezeteinek. És nem is csak a minden negyedik munkáskéz hiánya a gond. Egyre több szó esik már arról a hátrányról, mely a szabadságról visszatérő anyukákat éri. Kizökkennek a munka lendületéből, ismeretlen gépek várják őket visszatértükkor, fárasztó a három műszak váltakozása. — Épp ezek az okok késztették a szakszervezeti és vöröskeresztes aktivistákat, hogy az otthon levő anyukákkal minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki, pontosabban őrizzék meg bennük a hitet: visszavárjuk őket, nem feledkezünk meg róluk addig sem, míg a gyereknevelés elvonja őket munkájuktól. Az apróságnak tűnő kezdeményezéseket most nem is sorolnám... — Jó lenne mégis ... — Nőnapi köszöntőül a kis kártya mellé ajándékzsebkendőt kaptak és értesítettük őket a kedvezményes textilvásárlási akcióról is. A brigádtársak hozzák-viszik a híreket, a vállalati rendezvények meghívóit pedig megkapják a fizetési borítékkal együtt. — És eljönnek? — A napokban találkozóra hívtuk az asszonyokat. Gyermeknevelési kérdéseikre a tanárképző főiskola pszichológus adjunktusa válaszolt. Azt mondták a végén, érdemes volt megkérni a nagymamát, vállalja el a gyereket arra a délelőttre. Aki pedig magával hozta fiát-lányát, a vállalati óva. dában talált pótmamára. A beszélgetés végén aztán együtt nézték meg az ÉLIKER és a tejipari vállalat közös kiállítását. A visszatérés lehetősége Tablók a falon: milyen kedvezmények illetik meg a kismamákat? Mit kell tudni a gyermekgondozási segélyről, a névadó ünnepség rendezéséről? Egy asztalon könyvek, bőséges választék a gyermeknevelés elméletéhez és gyakorlatához. Meghívók az üzemegészségügyi hónap rendezvényeire. Mindez azonban a kapcsolattermetésnek csak egyik része. A másik: lehetőség a gyerekgondozási szabadság megszakítására, lehetőség a munkaerőgondok enyhítésére. Kölcsönös előnyök, érdekazonosság. — Nem lenne értelme az elhallgatásnak, a textilüzemek minél előbb visszavárják munkásnőiket. Különösen azokat, akiknek gépük áll, akik helyettesítése megoldhatatlan. Dolgozóink 70 százaléka váltott műszakos, a visszatérésnek ez a legnagyobb akadálya. Egy-két kisgyerek mellett nehezen vállalják az éjszakázást. Az aszszonyok többsége visszajönne dolgozni, ha garantálnánk az állandó délelőttös vagy délutános beosztást. Nem sikerül minden esetben. Az első negyedévben már nagy eredményként könyveltük el, hogy 59 fiatal mama megszakította a gyerekgondozási szabadságot,, a három év letelte előtt. A visszatérők gyermekeit várja a vállalati bölcsőde és óvoda. Aki mégis otthon hagyja a gyereket, a nagymama, vagy a szomszédaszszony gondjaira, az óvodai, bölcsődei férőhely megváltása címén anyagi hozzájárulást kap a gyártól. Megéri? — A gépek akkor a legdrágábbak, ha állnak kihasználatlanul. A visszahívó jó szó, a kitárt kar nem elég. Hogy érdemes legyen visszajönniük, a segély és a fizetés közti különbséget a lehetőségekhez mérten növelni kell. Nem fehér holló A vélemények megoszlanak. Ha a férj jól keres, ha az anyuka kezét három gyerek fogja, ha a tavalyi boríték nem volt sokkal vastagabb az ideinél, a szabadságosnál, ha a fiatal mama jól érzi magát otthon — nem hiányzik a munka, nem vágyik vissza. De: — Alig várom, hogy édesanyám nyugdíjba menjen, akkor július elsejétől jöhetek vissza dolgozni. Szenvedtem a négy fal között. Ne értse félre, szeretem a kislányt, másfél évig csak ő volt minden gondolatom. De most már hiányzik a gyár. Nem a több pénz miatt szakítom meg a szabadságot, a különbség még ezer forint sincs. De ha nem tudok tovább mindig egyedül, tétlenül élni, még ha ez a tétlenség állandó mosás, főzés, takarítás, gyereksétáitatás is. — Azt hiszem, én voltam a fehér holló. Állandó éjszakázást vállaltam, és az első babát otthon hagytam a férjemre. Éjjel úgyis aludt, nappal meg együtt voltunk. A kislányt, a második gyereket szeptembertől hozom a bölcsődébe, hallom, soron kívül felveszik. Kérdezték a brigádban a lányok, miért várok addig, jöjjek most azonnal. Ezt még meg kell beszélnem a férjemmel is. Remélem, nem ellenzi. — Elváltunk, egyedül nevelem á három gyereket. Az albérletből kiüldöztek, másikat Szegeden nem találtam. Hazaköltöztem a szüleimhez. Belegondolni is rossz, mi lesz, ha letelik a három év. Visszajönnék abban a pillanatban, amikor albérletet találok. De ki fogad be három gyerekkel? A lakáslistán egyre hátrább kerülök, mert már nem vagyok szegedi lakos. Halason a szakmámban nem tudok elhelyezkedni. Mi lesz így velünk? Mi lesz vele, csakugyan? Kap-e segítséget, hogy megtalálja a helyét? Hogy viszszataláljon a munkájához, mint az az 59 asszony, aki már döntött. Vagy azok a fiatal nők, mind a 428-an, akiket visszavárnak. Pálfy Katalin Régi térképeken hiába keresnénk Szeged neve mellett nehézipari üzemeket jelző ábrákat. Most már — büszkén mondjuk — a térképészek berajzolhatnák az olajtermelés, a kábel-, a gumiés a gépgyártás mutatóit a Tisza—Maros szögbe, szemléltető bizonyítékaként annak, hogy a szocialista iparosítás átfogja az egész ország területét. ' A város nehézipari üzemei a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának, illetve a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság állásfoglalásának figyelembevételével készítették el az V. ötéves tervüket. Szándékaik, elgondolásaik imponálóak és megvalósításuk reálisnak tűnik. A rendelkezésre álló összegeket olyan beruházásokra akarják elkölteni, amelyek segítik a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának javítását. De nézzük talán kicsit közelebbről. A DÉGAZ 540 millió forinttal rendelkezik, s ebből akarja bővíteni az algyői töltőtelepet, felújítani hét másik telepet, kiegészíteni a földgázelosztó hálózatot. A gumigyár 70 millió forintot költ a nagynyomású tömlőgyártás fejlesztésére, ennek több mint kétszeresét a makói telep létesítésére, 41 miilóit pedig a dolgozók munkakörülményeinek javítására. A DÉMÁSZ lakótelepeket villamosít, alállomásokat épít, üzemgazdasági épületet emel és bővíti az elosztóhálózatot. A kábelgyár közel 1 milliárd forintból a kisteleki üzem kialakítását, új telefonkábel-gyártás előkészítését és karbantartóműhely építését tervezi. A kéziszerszámgyár beruházásai között jelentős a Fonógyári úton építendő precíziós öntöde, a 800 négyzetméter alapterületű forgácsoló építése, kovácsoló automata gépsorok beállítása és szociális létesítmény. A vasöntöde az alumíniumöntészetben 430, a vasöntvényeknél 2800 tonna többlettermelést akar elérni, 78 millió forintos ráfordítással. A szegedi nehézipari üzemek az V. ötéves tervben országosan előirányzott 33—35 százalékosnál nagyobb termelésnöveléssel számolnak: a többi között például az Ikarus szegedi gyára 51, a gumigyár 70. a BUDALAKK 94 százalékos bővítést irányzott elő. A gumigyár és a kéziszerszámgyár továbbra is jelentős szerepet vállal a népgazdaság fizetési (nérlege egyensúlyának javításában azzal, hogy 1976—80 között mindkét üzem az export 100 százalékos növelését tervezi. 2. Szerepelnek a tervekben a hatékonyság fokozását célzó intézkedések is. A gazdaságosság elérésének feltétele a gazdaságtalan termelés további visszaszorítása. A gyárak egész sor ilyen termék gyártását szüntetik meg, s az így felszabaduló kapacitást jobban eladható áruk előállítására fordítják majd. A piackutatás tapasztalatai alapján ezek az áruk jó áron értékesíthetők mind a szocialista országokban, mind a tőkés piacokon. A számítástechnika széles körű alkalmazásával jelentősen növekszik a szervezettség színvonala. A kőolajtermelő és -feltáró üzemben idén július 1-től a fúrásoknál kísérleti jelleggel alkalmazzák a számítógépes irányítást, s 1978-ig az állóeszköz-gazdálkodásban és -nyilvántartásban is áttérnek a számítógépes rendszerre. A gumigyárban már hosszabb ideje szervezik az integrált számítógépes információs és vezetési rendszert. A DÉMÁSZ-nál, a DÉGÁZ-nál, a vasöntödében, a kéziszerszámgyárban az anyagmozgatás és más nehéz fizikai munka gépesítésével kívánják növelni a szervezés színvonalát. Több helyen pedig bevezetik a Dolgozz Hibátlanul! munkarendszert, továbbá növelik a normában végezhető munkák arányát. Jelentős helyet foglal el a tervekben a takarékosság. Több üzemben — a kábel* gyárban, a gumigyárban stb. — az energiaátalakitó berendezések hatékonyságát fokozzák. A gépipari üzemek a termékstruktúrát, a gyártási technológiát olyan irányba akarják fejleszteni, hogy kevesebb anyagot kelljen felhasználniok. A kéziszerszámgyárban könnyebb kivitelben gyártják az új termékeket, anélkül, hogy a szigorú minőségi követelményekből engednének. A BUDALAKKnál és a gumigyárban drága tőkés importanyagokat helyettesítenek olcsóbb hazai vagy szocialista országokból behozott anyagokkal. Néhány helyen három, másutt két műszakban dolgozik a kollektíva, létszámnehézségek miatt ezen egyelőre nem szándékoznak változtatni. 3. Igen lényeges, hogy a szegedi nehézipari üzemek többsége a dinamikus termelésnövelést — összhangban a népgazdasági elvárásokkal — termelékenységi forrásból szándékoznak fer dezni. A megyei munkaerőlehetőségek kihasználása érdekében a gumigyár idén befejezi a fentebb már említett makói üzem, a kábelgyár pedig a kisteleki üzem építését. Mindenképpen pozitív dolog, hogy bár az alkalmazottak aránya nem magas, a létszám növelését az ágazaton belül sehol sem tervezik. Az üzemek többsége a termelés és a gazdálkodás erőteljes javításával párhuzamosan jelentős béremelést is tervez. A 15 százaléktól 38 százalékig terjedő béremelésből leginkább a több műszakban dolgozó, illetve nehéz fizikai munkát végzők keresetét javítják a következő öt esztendő alatt, A szegedi nehéz- és gépipari üzemekben az V. ötéves terv beruházásai, a tervezett intézkedések minden bizonnyal jól szolgálják a népgazdasági célok elérését. Most már a tetteken a sor, hogy a szép elgondolások meg is valósuljanak. Ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tavaly összesen 103 43Í1 előadást tartott — 4 és fél millió hallgatónak. A TIT több mint 50 kiadványában ismerteti a legújabb tudományos szenzációkat, foglalja össze egy-egy évfordulóval kapcsolatos tudnivalókat Rendkívül népszerűek a TIT heti és havi folyóiratai is. Ezekből a kiadványokból rendeztek kiállítást a TIT természettudományi stúdiójában, amelyet hétfőn dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára nyitott meg. (MTI) Megkezdődött az Interker-bőrze MTI-fOtó A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban egy 1940-bői való vasúti étkezőkocsit készítenek a Holland Vasúti Múzeum részére. KÁpünkön: Újházi János és Oláh Ferenc fával borítja be az éikssókocsií Hétfőn Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a vállalatoknál feleslegessé vált készletek hasznosításara szervezett negyedik kéthetes Interker-börze. Az induláskor, az első héten, 48 ipari vállalat és szövetkezet kínál különféle náluk elfekvő olyan anyagokat, amelyekre másutt szükség lehet. Ezt igazolta is a börze kezdete, amelyen több száz vállalati anyagbeszerző fordult meg, s -legtöbbje eredménnyel járt. Az akció első napján ugyan nem voltak olyan kiemelkedő nagy értékű vásárlások, mint legutóbb, az eredmény azonban kedvező. Az apróbb és a 200—300 ezer forintos tételekből a gyorsmérleg szerint az első nap 13—14 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A börze „sztárjai" ezúttal a különböző kötőelemek voltak. Sok csapágy, kohászati alapanyag fogyott, s változatlanul kelendő árunak bizonyultak az elektromos kábelek. Közéleti napló HAZAÉRKEZETT SZÍRIÁBÓL PARTKÜLDÖTTSÉGÜNK Vasárnap hazaérkezett az lenes harcban vállalt szoliMSZMP Központi Bizottsá- daritás, a szíriai és a nemgának küldöttsége, amely zetközi haladó erők együttJakab Sándorral, a Közpon- működése megerősítésének ti Bizottság tagjával, a KB szellemében tartott tárgyapárt- és tömegszervezetek lásokon áttekintették a nemosztályának vezetőjével az zetközi és a közel-keleti helyélen látogatást tett a Szíriai zet fejleményeit, a pártközi Arab Köztársaságban az Arab .... ... . Újjászületés Szocialista Párt- egyuttmukodesi megallapoja nemzeti vezetőségének meg- úás végrehajtásának időszehívására. Az imperialistael- rű feladatait. ELUTAZOTT A KNDK MINISZTERELNÖK-HELYETTESE Kong Dzin The, a Koreai ság 3. ülésszakán hétfőn elNépi Demokratikus Köztár- utazott hazánkból. A vendésaság Minisztertanácsának get Borbándi János, a Mielnökhelyettese, aki részt vett , , . . ... , , a magyar-koreai gazdasági ™ztertanacs elnökhelyettese és műszaki-tudományos kon- búcsúztatta a Ferihegyi rezultatív kormányközi bizott- pülőtéren. BUDAPESTRE ÉRKEZETT WOLFGANG RAUCHFUSS Hétfőn délután Budapestre Német Demokratikus Köztárérkezett az NDK-delegáció, saság Minisztertanácsának'elamely az NDK gazdasági és nökhelyettese, a magyar—• műszaki-tudományos együtt- NDK gazdasági és műszakiműködési bizottság 15. ülés- tudományos együttműködési szakán vesz részt. A delegá- bizottság N D K - tagozaté nak ciót Wolfgang Rauchfuss, aelnoke vezeti. JUGOSZLÁV KATONAI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Nikola Ljubicsics hadse- zérezredes, honvédelmi trn regtábornok, a Jugoszláv niszter meghívására. A két Szocialista Szövetségi Köz- ország katonai küldöttsége társaság szövetségi honvédéi- megkezdték hivatalos megbe mi titkárának (miniszter) „élésüket.. A tárgyaláson vezetésével hétfon délelőtt .. , ..., _ katonai küldöttség érkezett rCS7t VPtt dr Vltomir Gaí> hazápkba hivatalos, baráti parovics, Jugoszlávia budalátogatásra Czinege Lajos ve- pesti nagykövete.