Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

3 Vasárnap,' 1976. Június <>." Pedagógusnap mm Ünnepségek, kitüntetések j Somogyi Károlyné felvétele A megyei ünnepség résztvevőinek egy csoportja A pedagógusnap alkalmából megyei ünnepséget rendeztek tegnap, szombaton délelőtt az MTA szegedi Biológiai Központjában. Az ünnepségen az oktatás-nevelés legeredményesebben dolgozó, kiváló szakemberei, Csongrád megye most kitüntetett tanárai, tanítói, óvónői vettek részt A pedagógusokat Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte, majd köszöntette az elnökség tagjait: dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát Török Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Ökrös Jánost, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkárát, dr. Fodor Gézát, aJATE rektorát, dr. Petri Gábort, a SZOTE rektorát, Müller Józsefnét, a megyei és Forgó Pált, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetőjét. Szabó G. László tartott ünnepi beszédet. Szólt az iskolák, pedagógusok mai, megsokszorozódott feladatairól, köszönetet mondott • eddigi munkájukért, majd átadta az ünnep alkalmából adományozott miniszteri kitüntetéseket. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át Balla János, a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző tanára, Boros Ferencné tanító (Mező Imre általános iskola). Csóti Szilveszter né, az üllési általános Iskola igazgatója, Fazekas László szakfelügyeló (Közgazdasági Szakközépiskola), Fejős Arabella óvodai felügyelő (Szél utcai óvoda), Fekete Árpád, az asotthalmi iskola vezetője, Fóriss Elekné, a Gárdonyi általános iskola igazgatója, Gémes Ferenc, a baksi községi tanács elnöke, Kocsis Mária, a szőregi 2. sz. óvoda óvónője, Kovács István műhelyfőnök (Rózsa Ferenc Szakközépiskola), Mező János, a rókusi általános iskola tanára, Papp György szakfelügyelő (Béke utcai általános iskola). Palmai Józsefné tanító (szatymazi általános iskola, Reményik István, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője, Stark Tivadar szakfelügyelő (Dmaszék-Belsőfeketeszél általános iskola), Szalay Imre, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Székelyhídi Vera, a kisteleki Árpád fejedelem Gimnázium tanára, dr. Valkusz Pálvá, a Tiszaparti Gimnázium igaz. Az oktatás legtöbb tényezője a pedagógus gatóhelyettese, dr. Varga János, a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Vas Károly, a Járási Hivatal művelődésügyi osztályának gazdasági főelőadója, dr. Visy József, a Radnóti gimnázium tanára. Miniszteri Dicséretben részesült Czékus Lászlóné tanító (bordányi általános iskola), Deák Tibor, a Tömörkény gimnázium tanára, Kiss Gyuláné, a Gagarin általános iskola tanítója, Kocsis Istvánná, a Vedres István Szakközépiskola tanára, dr. Kovács József, a Madách iskola igazgatóhelyettese, Link Mihályné, a dorozsmai 2. sz. általános iskola tanára, Maróti Jánosné, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola tanára, Övári Györgyné óvónő (Odesszái körúti óvoda), dr. Révész Béláné, a Dugonics általános iskola tanára, Révész Istvánná, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola tanára, dr. Sillye Béláné napközivezető (Gedói iskola), Sinka Ilona tanító (csengem lei általános iskola). Sipter Lajos szakoktató (600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), Szente Ferenc menetrendi főelőadó (Volán 10. sz. Vállalat), Szilágyi Ottóné tanító (deszki általános iskola), dr. Szórádi Istvánná, a szegedi Petőfi általános iskola tanára, Topolcsányi IAszlóné szakfelügyelő (Közgazdasági Szakközépiskola), Török Tibor, a Vedres István szakközépiskola tanára, Vigh Mihályné, a mórhalmi általános iskola tanára és Zentai Gyula, a mórahalmi általános diákotthon igazgatóhelyettese. Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Balassi Béláné gondnok (Karikás Frigyes kollégium, Kistelek), Buzsik Jánosné dajka (Hunyadi téri óvoda). Csikós Ferencné szakács (Ifjú Gárda), dr. Csetri Lajosné gazdaságvezetó (Kállai Éva nevelőotthon), Józsvai Istvánná dajka (pusztamérgesi óvoda), Lengyel József né szakács (szőregi 1. sz. óvoda), Kovács Jánosné gazdaságvezető (Majakovszkij kollégium. Szeged), Kovács Edréné gondnok (rókusi általános iskola), Mucsi Ferencné hivatalsegéd (Tömörkény gimnázium), Palotás Lászlóné dajka (szegedi 5. sz. óvoda), Fósa Lászlóné szakács (Kiss Ferenc szakközépiskola). Rabi Sándorné élelmezésvezető (balástyai nevelőotthon), Simon Hajdú Istvánná dajka (üllési óvoda), Szabó Gézáné hivatalsegéd (kisteleki 2. sz. ál(Folytatás a i. oldalon.} LASSAN ELCSENDESEDNEK az iskola tantermei, udvarai. Befejezéshez közeledik az 1975—76-os tanév. A pedagógusok még elvégzik a tanév szokásos menetrendjéből adódó feladataikat, de mindennap könnyebb sziwel látnak a munkához, hiszen közeleg a megérdemelt pihenés, itt van a nyári szünidő. Mielőtt elbúcsúzunk a tanévtől, készitsünk egy kis számvetést. Erre ösztönöz bennünket pártunk elmúlt évben megtartott kongresszusa, és az egész társadalmat mozgósító ötödik ötéves terv. Hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális élete az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Ugyanezt a dinamizmust várjuk az előttünk álló feladatok jó megvalósításától is. Míg a vezető kapitalista országokat évek óta súlyos politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi válság jellemzi, a szocialista közösség országai a gazdasági építésben, a társadalom fejlődése terén nagy eredményeket értek el. Sikereik jelzik az utat, amelyen a tőkés országokban élő munkásosztálynak és mindenkinek, aki a haladást szolgálja, menni kell. Népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. A pedagógusnap alkalmából mások talán az érzelmi motívumok felsorakoztatásával méltatnák megyénk pedagógustársadalmának kétségtelen eredményeit. Én az eredményeket röviden számba véve, inkább a feladatokról kívánok szólni, szembesítve jelenünket céljainkkal. Az eredmények a lelkes nevelők munkájáról tanúskodnak, a feladatok közös felelősségünket húzzák alá. A közoktatás fejlődését néhány ténnyel szeretném érzékeltetni. Övodaépitési programunkat a negyedik ötéves tervben 163 százalékra teljesítettük, így a korcsoport 92,5 százaléka részesülhet iskolai előkészítésben. Az általános iskolás tanulók 87,4 százaléka 14 éves, 94 százaléka 16 éves koráig elvégzi az általános iskolát. Csongrád megye tanácsa az általános iskolák közötti szintkülönbségek kiegyenlítésére 50 millió forintot fordított. Elkészült a megye körzetesítési programja, melynek megvalósítása során több mint 50 tanyai iskolát szüntettünk meg. Nevelőink jelentős eredményeket értek el a korszerű matematikaoktatás bevezetésében. A középfokú oktatás területén — az 1972es párthatározat szellemében — a szakmunkásképzés fejlődött a legszembetűnőbben. Kialakult az egységes szakmunkásképzés rendszere, korszerű intézetek építésével megkezdődött a tárgyi feltételek javítása is. A megye 30 középiskolájában jó színvonalú, közülük többen igen magas színvonalú oktatás-nevelés-képzés folyik. A tanulóifjúság többségét a fegyelmezett munka, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés, a közösségért vállalt aktivitás jellemzi. Úttörőink és középiskolás KISZ-alapszervezeteink 1975 nyarán több mint 900 ezer munkaórát dolgoztak, nagyobbrészt a mezőgazdaságban, kisebb hányaduk az iparban. A felszabadulási évfordulóra szervezett ünnepségeik, tömegdemonstrációik a politikai érdeklődésről, érettségről tanúskodnak. Az eredmények beszédesen példázzák az ifjúsági szervezetek mozgósító erejét, az iskolai nevelőmunka eredményeit Jelentősen növekedett — bár még mindig nem a kívánt mértékben — a felnőttoktatásban résztvevők száma. Üj oktatási formákat hoztunk létre, köztük a legjelentősebb a szakmunkások hároméves szakközépiskolája. MEGYÉNK oktatási intézményeiben 5370 pedagógus dolgozik. Többségük szakmai munkáját a korszerűségre törekvés, a magas szintű igényesség jellemzi. Számtalan oktatási, nevelési kísérletben vesznek részt Tanítványaik közül sokan szép eredményeket érnek el a megyei és országos tanulmányi versenyeken. Elismerés és köszönet illeti mindazokat, akik munkájukat magas színvonalon és nagy politikai felelősséggel végzik, akik a kötelezőn túl is vállalnak, így segítve a korszerűbb közoktatás megteremtését. Látnunk kell azonban azt is, hogy a nem mindig Kedvező élet- és munkakörülmények sok nevelőt gyakran negatívan befolyásolnak hivatásszerű munkájában. Szülőknek, gyermekeknek és az oktatás irányítóinak is gon dot jelent, hogy az óvónők 14, az általános iskolai nevelők 2,6 százaléka nem rendelkezik képesítéssel. A fejlett szocialista társadalomra jellemző, hogy a politika, a gazdaság, a társadalmi élet és a kultúra kérdései összefüggenek, szoros kölcsönhatásban állnak. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy az oktatás folyamatában megszerezhető szellemi töke mily nagy szerepet játszik a termelésben. Az ember, mint a legfőbb termelőerő, az oktatás során juthat azokhoz az általános és szakmai ismeretekhez, készségekhez, amelyek birtokában képességeit maximálisan kifejtheti a munkavégzés során. Az általános műveltségen belül a politikai ismeretek minősége is nagyon lényeges. Valljuk és akarjuk, hogy a felnövekvő generációk gondolkodását a marxizmus—leninizmus eszméinek kell formálni. A szocializmus teljesebb megvalósítása nem képzelhető el a szocialista demokratizmus bővítése, tökéletesítése nélkül. Ezt is az iskolai gyakorlat demokratikus vonásai alapján ismerheti meg a tanulóifjúság. Demokráciát csak művelt, helyes információkkal rendelkező emberekkel lehet fejleszteni. Ezért továbbra is rendkívül lényeges az anyanyelvi műveltség jó megalapozása. Az iskolai oktató-nevelő munka egyik fő célja, hogy a tanulók megtanuljanak logikusan gondolkodni, rendelkezzenek olyan szókincscsel és kifejezőkészséggel, amelynek birtokában gondolataikat szabatosan tudják megfogalmazni. Az iskolai munka során a tanulókban ki keli fejleszteni azt a képességet, amelynek birtokában szelektálni tudnak a feléjük áramló információk sokaságából, biztonsággal tudják kiválasztani azokat az ismereteket, amelyek a munka, a társadalmi aktivitás szempontjából a leglényegesebbek. A művelődés ezerféle lehetőségéből az értékesebbet tudják kiválasztani, még szórakozási szokásaikban is az igényesség lesz jellemző. E feladatok megkívánják, hogy az iskolai tevékenység szorosabban kapcsolódjon a közművelődéshez, életízúbb legyen a tanulók felkészítése a leendő állampolgári tevékenységre. Az iskola, a pedagógusok hogyan segíthetnek a fejlett szocialista társadalom felépítésében? Az ünnepi alkalom arra int, hogy csak a legfontosabb tennivalókat vegyem számba. Az óvoda iskolára előkészítő funkciója oktatáspolitikánk egyik jellemző gondolata. Ezért az iskolai előkészítést ki kell terjeszteni minél több gyermekre. Az ötödik ötéves tervben ennek érdekében 3—3,5 ezer óvodai férőhely megépítését határoztuk el. Az új óvodai nevelési terv jobb megvalósítása is sokat jelent az iskolára való felkészítés szempontjából. Javítani kell az óvónői szakképzettséget. Továbbra is nagy gondunk a tanulás egyenlő feltételeinek a biztosítása. A negyedik ötéves tervben sokat tettünk ezért, de mennyi még a tennivaló: az iskolák felszereltsége közötti különbségek további csökkentése, a szakosellátottság javítása, a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítése, a körzetesítési program folytatása, a szociális gondoskodás fejlesztése területén. A rendelkezésünkre álló anyagi eszközök mellett szükség van a társadalom támogatására is, a lelkes pedagógusok ezreinek odaadó munkájára. Nem fejeztük még be a szakmunkásképzés korszerűsítését. Intézeteink jelenleg az üzemi 'igények 50—55 százalékát tudják csak kielégíteni. Ezért nem lehetünk elégedettek a pályairányítási és pályavalasztási munkává!.. Mind az. iskoláknak, mind az illetékes intézménynek többet kell ezen a téren tenni. Változtatni kívánunk a középfokú oktatás beiskolázási arányain, hogy maradéktalanabbul tudjuk szolgálni a helyi és a népgazdasági érdekeket- Gimnáziumaink készítsék fel jobban tanítványaikat a továbbtanulásra. Egyes szakokra jelentkező fiataloknak gyakran a családot megterhelő, költséges korrepetálást kell ma még igénybe venniük, hogy a felvételi vizsga követelményeinek megfeleljenek. Társadalmi közvéleményünket joggal izgatják az ilyen tapasztalatok. Megvizsgáljuk szakközépiskoláink profilját, arra törekedve, hogy a lehető legjobb összhangban legyen a népgazdaság szakemberszükségletével. Ma még jelentós azoknak a felnőtteknek a száma, akik nem rendelkeznek befejezett általános iskolai végzettséggel. Azt tapasztaljuk, hogy ez a szám évről évre újratermelődik. Ez arra int, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tankötelezettségi törvény betartatására. A techni,ka, a termelés fejlődése új szakmai ismereteket kíván — a szakmunkásképzéstől, a felnőttoktatástól új profilok kialakítását Folytatva a közoktatás korszerűsítését, pedagógusainkat minden szinten fel kell készítem az új tantervek bevezetésére. A NEVELÉS területén első helyen a világnézeti nevelést említem, folytatom a társadalmi, közéleti tevékenységre való felkészítés feladatrendszerével, végül a kollektivizmus formálásának jogos igényére hívom fel a figyelmet. Marx ezzel összefüggésben a következőket írta: „...csak a többiekkel való közösségben kapja meg az egyén az eszközöket ahhoz, hogy képességeit minden irányban kifejlessze, tehát csak a közösségben válhat lehetővé a személyes szabadság '. Fejlett szocialista társadalmat tehát csak úgy teremthetünk, ha lehetővé tesszük — a közoktatás és a közművelődés segítségével —, hogy munkája során minél több ember kifejthesse képességeit. A közoktatási és közművelődési párthatározatokra gondolva meg kell állapítani, hogy keveset tettünk még a két tevékenységi terület szorosabb kapcsolatainak megteremtéséért. A szakirodalom sokoldalúan bebizonyította: az egyén művelődési szokasait csak ifjú korban lehet úgy kialakítani, hogy azok valóban tartósak legyenek. Ennek érdekében kapjon az oktatásban" nagyobb szerepet a könyvtár, a múzeum, a képtár anyaga. Legyen több olyan irodalomóra, amelyen közreműködik egy-egy író, költő, előadóművész. Kiváló szakemberek, tudósok meghívásával olyan élmény birtokába juthatnak a tanulók, amely befolyásolhatja pályaválasztásukat, meghatározó lehet továbbtanulásuk szempontjából. Legyenek művészeti kiállítások az arra alkalmas iskolákban, amelyek tanuló, szülő, még a pedagógus ízlését, műveltségét is fejleszthetik. Az oktatás legfőbb tényezője a pedagógus. E sokrétű feladatnak csak alapos, korszerű, állandóan megújított szaktudás birtokában tud megfelelni. A jövőben jobban kell élnünk azokkal a nagyszerű lehetőségekkel, amelyeket a Szegeden működő felsőfokú oktatási intézmények nj'újtanak a pedagógusok továbbképzéséhez. Nagy a felelőssége a szakigazgatási szerveknek is a nevelök élet- és munkakörülményeinek állandó javítása területén. A negyedik ötéves tervben a községekben letelepedő pedagógusoknak 433 000 forint letelepedési segélyt nyújtottunk. 216 községi és városi pedagógus kapott 140 000 forint lakásépítési kölcsönt Anyagi lehetőségeinkhez mérten ezt a támogatást folytatni kívánjuk. A bevezetőben a pedagógustársadalom kifejezést használtam. Jogosnak érzem ezt a szóhasználatot több szempontból. Csongrád megyében a felsőfokú oktatási intézmények oktatóival együtt a pedagógusok száma több mint 6500. Mekkora kisugárzó erő ez. A közoktatásban dolgozó 5370 pedagógus 73 874 tanulóval foglalkozik. Vegyük ezt a számot a szülőkkel együtt háromszorosának, és adjuk hozzá azt a 9—10 ezer felnőttet, aki szintén tanul. Tehát közel 230 000 embert fogát a pedagógusok munkája. A számok így felsorolva elgondolkodtatnak, a felelősség súlyára figyelmeztetnek. A XI. pártkongresszus határozata ugyanezt a felelősséget fogalmazta meg az értelmiséggel kapcsolatban: „A társadalmi fejlődéssel és a tudományostechnikai forradalom kibontakoztatásával összhangban növekszik az értelmiség szerepe. Értelmiségünk a nép részeként alkotó tevékenységében egygyé forr, céljaiban azonosul a munkásosztállyal. Támogatja a párt politikáját, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus elveit... Változatlanul fontos feladatunk, hogy a marxizmus—leninizmus befolyását elmélyítsük soraiban...". GAZDASÁGI helyzetünk és a szocialista építés napirendre került feladatai mindenkitől feszesebb munkatempót, nagyobb fegyelmet, és több megértést kivannak. Ebben nem lehet különbség fizikai dolgozó, pedagógus vagy hivatali dolgozó között. Feladataink, céljaink közép és hosszú távra adottak. A tiszta perspektíva a gondolkodó embert megnyugtatja, lelkesíti. Ezzel együtt mindig gondoljunk arra is, hogy ezt a tiszta távlatot csak a szocialista közösség országaiban élő emberek mondhatják el életükről. SZABÓ G. LÁSZLÓ, a megyei tanács elnökhelyettese