Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

4 Kedd, 1976. június T: Sportolni, de hol? Mintha hiába mondanánk évek óta, hogy a sport nem akkor ér igazában valamit, ha husaonketten rugdosnak — úgy-ahogy — egy labdát, miközben néhány ezer em­bernek csak a vércukra emelkedik különböző okok­ból, hanem talán az lenne az igazi, ha mindez fordítva történhetne. De hát erre nem­igen akadt példa az utóbbi időben. Hát akkor mit lehetne tenni azért hogy valamivel többet es többen mozogja­nak? Ha nem is sokat, leg­alább egy keveset. Mert hi­szen az erdei tornapálya sem igen vált be. Hiába készült el társadalmi munkában, nemigen akad, aki használná is. Még a környékbeli isko­lákban sem jut a testnevelő tanárok eszébe hogy ott jó lehetőség lenne a mozgásra, ha máskor nem, hát a har­madik tornaórán. Miért? — kérdezné az em­ber Miért nem mozognak az emberek, legalább a fiata­lok. Talán nehezükre esik kimenni a szabadba oda­hagyni a füstös vagy kevés­bé füstös klubokat, játékter­meket? Talán igen. Apropó — játéktermek! Működik egy-kettő Magyar­országon is. Ráadásul siker­rel! Százak nyüzsögnek a rissK-rossz automaták körül, kiváltva a fiatalságot min­den „rossztól" féltő erkölcs­csőszök rosszallását. Szó ami szó, valami igazságuk va­gyon is e csőszöknek, mert nem éppen elmecsiszoló és testet alakító szerkentyűk ezek az automaták. De vala­mire talán alkalmasak. Ar­ra. hogy bizonyítsák: a fia­talokban is van üzlet. Remélem senki nem sér­tődik meg, de hát az üzlet voltaképpen igazán jó dolog. Mert biztosítja — mármint a haszon — valaminek a Úttörőotthon - összefogással fönntartását, sőt továbbfej­lesztését. Hogy miért érde­kes mindez? Talán azért, mert Szegeden is épült már automata tekepálya. Igen, de szigorúan csak „profiknak". Pedig valamikor jobb kocs­ma elképzelhetetlen volt kuglipálya nélkül. Talán ér­demes lenne felújítani! Igen, felújítani. Egy játék­terem automata tekepályá­val, nem is lenne rossz. Ben­ne természetesen presszóval, és annak tartozékaival. És a tekepálya, természetesen, pénzbedobásra működne. Az ilyen beruházások másfél-két év alatt megtérülhetnek. És az ilyen játéktermek tele vannak fiatalokkal, sőt, kö­zépkorúak is gyakran láto­gatják. Mozognak, nem pe­dig ostoba automaták fölött görnyednek. Talán érdemes lenne mindezt megfontolni. Nemcsak az üzlet, hanem a mozgás, a sport, móndjuk: a tömegsport érdekében. Könyvhéti könyvespolc Németh László: Irgalom. Á Harminc év cimű sorozat a Magvető és a Szépirodal­mi Könyvkiadó közös vállal­kozása azzal a céllal, hogy a magyar irodalomnak a fel­szabadulástól napjainkig szü­letett. kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. A sorozatban most megjelent Irgalomról azt írja a szer­ző, hogy ke'etkezése tulaj­donképpen 1925-re nyúlik vissza, amikor a Nyugat pá­lyázatára benyújtotta a re­gény novellaváltozatát. „A novellát — mondja Németh László — a szerkesztő sze­rencsére visszaadta, s így a téma alakulhatott, 1931-ben vagy 32-ben ... görög kor­szakomban ez is görög for­mát öltött. Hóse egy lány lett, egy harmadéves orvos­tanhallgató. a Gyász elektrai hősnőjével szemben antigonei alak, aki a hazatért apa iránti felelősségérzetben kap lényét kibontó feladatot." Újabb és újabb halasztások után a téma tovább fejlő­dött, de az író életének zak­latottsága miatt csak a re­gény első két fejezete, illet­ve a harmad:knak a fele ké­szülhetett el. „A derekát 1962—63 telén frtam meg.de akkor is adós maradtam mintegy száz-százhúsz oldal­lal. Ennek kisajtolásában az­tán a vérezni kezdő hipertó­nia szerepelt múzsa gya­nánt." A több mint 800 ol­dalas regény tartalmával és ízléses kötésével minden bi­zonnyal a könyvhét egyik dísze és keresett romeke lesz. Fekete Sándor: így élt Na­póleon. Kevés olyan alakja van a világtörténelemnek, akivel annyit foglalkoztak volna történészek, írók. mű­vészek, jogászok, mint Bo­naparte Napóleon. Gyalázták vérszomjas zsarnoknak, tisz­telték népek szabaditójának. Csaták hőse volt, de törvény­alkotó is. máig élő intézmé­nyek megteremtője. A leg­maradandóbb hatást mégis tüneményes életútja gyako­rolja a világra. Fekete Sán­• dor hiteles korrajzra és va­lósagos emberi portré felvá­zolás ra törekedett: a csillo­gó legendákat éppúgy el­hagyta az életrajzból, mint az elfogult rágalmakat. A Móra Könyvkiadónál megje­lent izgalmas és tanulságos könyvet száz fénykép, il­lusztráció teszi még nagyobb élménnyé fiatalok és időseb­bek számára egyaránt. Róbert Graves: Az arany­gyapjú. A görög mitológia egyik legkalandosabb vállal­kozásának regényét adja köz­re Századok, emberek soro­zatában az Európa Konyv­ifciújté, Az aranygyapjú meg­jelentetésével. Péliászt. Iol­kosz kormányzóját arra fi­gyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepsé­gen meglát egy ilyen ifjút. Megkérdezi tőle: „Mit tennél, ha király volnál, azzal az emberrel akiről jóslat mond­ja, hogy meg fog ölni té­ged?" Iászon. a fiatalember, rávágja: „Elküldeném Kol­hiszba az aranygyapjúért." A király szaván fogja és rögtön megparancsolja neki, hogy rögvest induljon útnak, mert köztudott, hogy a kol­hiszi király éjjel-nappal va­rázserejű óriáskígyóval Őriz­teti az aranygyapjút. Iászon el is készíti Argó nevű hajó­ját, s kifut vele a tengerre ... Róbert Gravesnek, a híres angol költő-regényírónak szenvedélyes szerelme az an­tik kultúra — ez a regénye is megfelel a görög és római irodalmi hagyományokban szereplő tényeknek, motívu­moknak. A regényt Róna Ilo­na, a versbetéteket Székely Magda fordította. Fenyő István: Vas István. Az Akadémiai Kiadó Kor­társaink sorozatának leg­újabb kötete Vas Istvánról szól. A kismonográfia inkább személyiségrajz, mint élet­leírás. Egy olyan egyéniség művészi karakterét érzékel­teti, aki nehéz történelmi korszakokban a szellemi élet különböző pólusainak egy­ségbe ötvözésére törekedett, de mindvégig meg tudta őriz­ni egyéni integritását és egyedi, időszerűségében is maradandó költészetet alko­tott. Jellegzetesen lázadó­protestáló alkat, ezért is tá­volodott el annyira és oly gyökeresen még írói pálya­kezdése előtt a polgárság­nak. annak az osztálynak a szellemiségétől, mentalitásá­tól és magatartásformáitól, amelyből származott. A kö­tet szerzője a műfordító, a memoáríró. a kritikus és az esszéista Vas István értékes munkásságát is részletesen elemzi, a továbbiakban pe­dig a költő életművét alakító társadalmi jelenségekkel fog­lalkozik. Sándor Iván: A fuiár. A realista 'történelemlátás és a korszerű ábrázolásmód iz­galmas szintézise ez a Szép­irodalmi Könyvkiadónál megjelent regény. Főhősének (Eösi Jánosnak) a története egy temesvári könyvüzletből indul és a pikareszk regé­nyek fordulataira emlékez­tető kalandsorozat után tra­gikusan ér véget 1849 au­gusztusában, a világosi fegy­verletétel napjaiban. A szer­ző idegenkedik a hagyomá­nyos meseszövés kényelmes­ségétől. de nem vonzza a di­vatos parabola sem: regényé­ben úgy teremt gondolati szerkezetet, hogy az életet érzéki teljességében és a ma­ga kalandosságában ábrá­zolja. A futár tehát a ka­landokba sodródó, majd a lehetőségek közt választó em­ber regénye, s így lesz a ke­let- és közép-európai kis nemzetek közös sorsának re­génye is. Ma is aktuális em­beri, társadalmi és történet­filozófiai kérdésekre keres és ad választ. Somogyi Károlyné felvétele Segítőkész kezek munkájával magasodnak az útlörőotthon l'alai Tantermekben, szűk helyi­ségekben tartják foglalkozá­saikat a kisteleki Petőfi ál­talános iskolának a KISZ KB vörös selyemzászlajával tavaly kitüntetett úttörői. A még eredményesebb munka feltételeinek megteremtése érdekében úgy határoztak tavaly az iskola vezetői, hogy úttörőiknek otthont épí­tenek. Ehhez természetesen nem elegendő az elhatáro­zás. az építéshez pénz is kell. Az iskolának pedig nem volt. Szerencsére akadtak olyan testületek, üzemek, amelyek fölkarolták az okos kezdemé­nyezést és jelentős pénzösz­szeget adtak át az általános •skolának. A KISZ Csongrád megyei Bizottsága 260 ezer, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya pedig 60 ezer forin­tot utalt át. Kommunista műszakkal segített a kábel­gyár kisteleki üzeme, a helyi ÁFÉSZ, valamint a Szeged járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet. A három cég összesen 45 ezer forinttal já­rult hozzá az építőanyagok megvásárlásához; további 90 ezer forintot ígért a kistele­ki nagyközségi tanács. Az összegyűlt pénzből az anyagok zömét megvásárol­hatta az Iskola, de még épí­tőt is kellett találni a vál­lalkozáshoz. Ezért tanácsko­zásra hívták a vezetők a he­lyi üzemek, termelőszövetke­zetek képviselőit, valamint a nagyközségi tanács vezetőit. Az eszmecsere nem volt hiá­bavaló, valamennyi meghí­vott jelentős munkát aján­lott föl. Nehéz lenne fölso­rolni a segítőkész kollektívák nevét, így hát be kell érnünk a legtöbb társadalmi munkát ígértek említésével. Az építőanyagok szállítá­sát a kisteleki Üj Élet Tsz és a Volán kisteleki kirendelt­sége vállalta, a kiviteli ter­vek elkészítését pedig Mér­falvi Nándor, a Szegedi Ter­vező Vállalat szakembere, ősszel a nagyközségi tanács költségvetési üzeme a szü­lőkkel együtt elvégezte az alapozási munkát, most ta­vasszal pedig egész sor kol­lektíva folytatja az építést. A kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz és az ópuszta­szeri Árpád vezér Tsz embe­reket küldött és gépeket adott. A szorgos munka nyo­mán elkészült az egyemeletes épület alsó szintje, az ígére­tek pedig garantálják a to­vábbi folytonos tevékenysé­get. A ruházati és szakipari szövetkezet dolgozói négy­ezer darab mozaiklapot visz­nek az iskolába, s az új ott­honban a megfelelő helyre ragasztják. A DÉMASZ az egyik szint villanyszerelési munkáit vállalta, a Szentesi Vízmű a vizvezetékszerelésl. A KIOSZ helyi iparosai bel­ső falakat vakolnak, feste­nek, villanyt szerelnek. Ha­sonló munkát vállaltak a Szegedi Építőipari Szövetke­zet dolgozói. Érkezik segít­ség a DÉLÉP-től és a Kon­takta szentesi gyárától i6. A 210 négyzetméter alap­területű úttörőotthonban egyebek között műhelyt, fog­lalkozótermeket és olvasóhe­lyiségeket alakítanak ki. A termek berendezését ugyan­csak üzemek és termelőszö­vetkezetek dolgozói végzik a már megkötött szocialista szerződések értelmében. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Szűcs bajos és Forró Viktória, Kádár László és Alth Erzsébet, Nagy Antal János és Dobó Éva, Pajkó Antal és Ungi ibolya. DaUoul Ahmad Hamad es Boldoczkl Mária Márta. Ollár István es Kiss Márta. dr. Szász Károly Miklós és Bali Ilona Er­zsébet, Szluka Ferenc István és Fodor Piroska, Dávidházi József és Bata Mária Jolán. Kenderest Sándor és Fejes Márta. Baráth József es Komócsin Anna, Na­csa Géza László és Borbás Bor­bála, Szécsi János és Szabó Má­ria Katalin, Kónya Ferenc és Szőke Ilona. Török János és Csongrádi Etelka, Seller Péter László és Cséri Irma Anna, Ka­kuszi Béla és Ucsicsányi Ilona, Bóka István János és Follmer Katalin, Hollós! Ferenc Sándor és Pesti Klára, Török József és Huszka Mária Emma. Papp Já­nos és Nagy Éva. Polyák János és Bandui' Margit, Pipis Tibor és Veres Mária. Sejben Balázs és Hámori Mária. Marosi Mi­hály cs szabó Ágnes házasságot kötöttek. •. kerület Szeged: Kocsis József Attila és Győri Éva. Ferencstk Gyula és Pataki Ágnes Zsuzsanna, An­tal Tibor Mihály és Farkas Ka­talin Edit, Brandt Tibor és Mik­lós Margit Edit. Kocsis Ferenc cs szekeres Ilona hazasságot kö­töttek. III. kerület SZeged: Bódl Ferenc és Mándl Vilma, Csikós László és Puczkó Jolán, Berta János Imre és Gaj­dács Etelka Mária házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Egeói József és Miklós Julianna, Deák László és Szabó Mária házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Lantos Józsefnek és Horváth Irénnek Róbert, Mukua Vilmosnak és Tanács Margitnak Roland. Szabó Imrének és Ki­rály Rozália Reginának Erika Rozália. Tóth Ferencnek és Tu­lipán Máriának Ferenc Mihály, Berényl Sándor Józsefnek és Petrovlfcs Mária Erzsébetnek Csil­la, Bcrényi Sándor Józsefnek és Petrovtts Mária Erzsébetnek Tünde, de. Qbál Fereno Dáatete Családi események nek és dr. Tóth-Kása Izabellá­nak Annabella, Födi Dezsőnek es Szakái Mária Magdolnának Erika, Engl Józsefnek és Do­monkos Ilonának Anikó. Kará­csonyi Ferencnek áa Kiss Györ­gyi Annának Norbert Ferenc, Galisz Zoltánnak és Szerbán Ilo­nának Anita Gyöngyi, Tóth Lászlóinak és Nagyhaska Iloná­nak Zsuzsanna Klára, Demeter Barnabásnak és Fátyol Erzsé­betnek Barnabás, Nagy János­nak es Borsós Anna Gizellának Gábor, Macsánszky Péter Árpád­nak és Egyházi Erzsébetnek Ro­land Péter, Joó Kálmánnak és Gvémánt Valéria Máriának Ce­cília. Tóth Mag Sándornak és Zónai Magdolnának Magdolna, Szegi Sándor Mihálynak és Vág­völgyi Ildikónak Sándor Tamás, Trájer Lászlónak és popon Er­zsébetnek Henriett Erzsébet, Horváth Istvánnak és Németh Erzsébet Irénnek István. Sárközi Imrének és Gombos Erzsébetnek Szilvia. Kardos Istvánnak és Sille Erzsébetnek István Roland. Szűcs Ferencnek és Mészáros Juliannának Tamás Ferenc, dr. Gál Andrásnak és dr. Fráter Katalin Zsuzsannának András Imre, Róma Sándornak és Szvl­rida Saroltának Gabriella. Muhel István Jánosnak és Madácsl Magdolnának Gábor, Tóth Péter Mátyásnak és Szabó Erzsébetnek Péter, Lesti Istvánnak és Szabó Margitnak Dóra, Szilágyi Sán­dornak és Huszka Irénnek Sza­bolcs, Kádár Sándor Imrének és Kabók Erzsébetnek Andrea, Csorba Imre Györgynek és Rovó Erzsébet Ágnesnek Imre Tibor, Kálmán Ferencnek és Gábor Er­zsébet Irénnek Rózsa Erzsébet, Bárkányi Józsefnek és Juhász Arankának Aranka, Bogdán Jó­zsefnek és Wertheim Éva Mar­gitnak László, Juhász János Márknak és Monostori Ibolyá­nak János, Pásztor Sándornak és Török Máriának Gábor, Mo­gyorósi József Károlynak és Katona Ágnes Annának Noémi, Bakos Istvánnak és Molnár Rita Máriának Gábor István, dr. Bor­bély Imre Istvánnak és Szabó Katalinnak Katalin, Ördögh Ja­noanak ifi Echusales tstoifinek Attila, Üjszászl Antalnak éa Hor­váth Évának Roland Antal, Zá­dori Istvánnak ós Bábi Annának István Norbert, Valkai Józsefnek és Makai Hona Piroskának Csa­ba József. Bálint Ferencnek és Péter Katalinnak Krisztián, Do­bor László Istvánnak és ördögh Máriának László, Patyl Péternek és Fábián Ilonának Erika Hona, Bodrogi István Jánosnak és Dó­ba Juliannának István János, Baneth Péternek és Kerekes Ka­talinnak Adám Róbert, Szabó Józsefnek és Vajda Valériának Zoltán. Silbermann Gyulának és Papp Mária Piroskának Gyula. Kuczora Károlynak és Zádori Éva Juliannának Attila. Kalmár Antalnak és Somogyi Rozáliának László, Tóth Jánosnak és Gulyás Ibolyának János, Rostás Miklós­nak és Szikszai Erzsébetnek An­géla Rita, Juhász Lajosnak és Márki Klárának Hajnalka Klára, Babarczi Józsefnek es Szélpál Etelkának Emese Tünde, Vuko­szavlyev Gyuriczának és Vörös Ilonának Zorán, Török Tibornak és Csányl Erzsébet Máriának Adrienn Szilvia, dr. Raskó Ist­ván Lászlónak és dr. Báthori Mária Zsuzsannának Enikó Gab­riella. Radvánszkl Józsefnek és Csorba Katalinnak Bernadett, Grósz Mátyásnak és Terhes Esz­ternek Csilla Katalin, Dunai Pé­ternek éa Maróti Ilonának Péter József, Szabó Mihálynak és Róth Ildikó Erzsébetnek Konrád Mi­hály, Kánitz Zoltánnak és Gu­lyás lÁgnes Erikának Erika, Hoj­sza Jánosnak és Kiss Irén Er­zsébetnek Zoltán János, Hegedűs Mihálynak és Molnár Erzsébet­nek Andrea Mária, Gondos Fe­rencnek és Czirok Máriának Má­ria Ilona, Báló Ferenc Istvánnak és Kothencz Irénnek Péter. Kar­dos-Adamovlts Miklós Jenőnek és RejtS Valériának Zita nevű gyermekük született. II. kerület Szeged: Tamás Gyulának és Muszbek Irénnek Gyula, Molnár Antalnak éa Mészáros Aranka Mártának Norbert Antal, Nagy Györgynek és Madarász Éva Er­zsébetnek Ida. Szegedi Lajosnak es Rácz Máriának Mária. Feren­czi Gyulának és Igaz Máriának Csilla, Halasi Ferencnek és Far­kas Katalin Mariának Zsolt. Né­meth Istvánnak és Nagy-Györgv Veronikának Nóra Krisztina. Somogyvárt Lajosnak és Rák Juditnak Eszter. Szabó László Ferencnek és Papp Zsuzsanná­nak László, Kornóczi Józsefnek és Bogdán Mártának Attila, Cso­mós Istvánnak és Sebessl Rózsa Ágnesnek Adám István, Karasz Béla Mihálynak és Horgos! Ro­záliának Béla, Nagy Jánosnak és Székács Margitnak Endre, Tóth Sándor Józsefnek és Sar­nyai Etelkának Zoltán, Andula Jánosnak és Makra Erzsébetnek Jánoe. Czigány Ferencnek és Zahorán Évának Eva Dalma, Förgeteg István Gézának és Ve­szelka Margitnak Róbert, Náb­ráczky-Hajós Péternek és Ko­vács Klárának Dávid. Molnár László Mihálynak és Szatmári Erika Zsuzsannának Márta Eri­ka, Kauczkl Mártonnak és Csi­zik Évának Ildikó nevű gyerme­kük izületett. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Véber Miklós, Hegedűt János. Tóth Sándor, Pemeki Lászlóné Csókás Gizella. Szili György. Molnár Sándorné Ku­csora Mária, Kovács Mátyás, Verba József, Keresztes István, Hegedűs István, Csáti Miksa, Vetró Józsefné Kothencz Rozá­lia. Kocsis Antalné Oláh Mária meghalt. •. kerület Szeged: Lakatos-Balogh Sán­dor, Sajgó Etel meghalt. m. kerület Szeged: Fic István. Papp Gé­za Gyuláné Ördög Mária, Tóbiás Imréné Jónás Julianna, Vidéki Gusztávné Nagy Ilona. Szabó Ferencné Balogh Piroska Rozá­lia, Lantos Feremcne Timpauer Anna, Tóth Antalné, Csurgó Etel, Korom József. Ország László Gergely, Basa Ferenc Márk, Hámori Sándor, Varga Józsefné Szabó Erzsébet, Huszta Jánosné Savanya Mária, Bálint Mátyás meghalt. Kiskundorozsma: Ábrahám Sándor, Bárány látván Kalmau, Molnár JAaoe meghalt,

Next

/
Thumbnails
Contents