Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

Péntek, 1976. június 4. 5 A honvédelmi nevelésről! r£Sj / Beszélgetés az MHSZ megyei titkárával A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Csongrád megyei szer­vezeteiben, klubjaiban júni­usban jelente® eseményre ke­rül sor. összegezik az elmúlt két évben végzett munkát, s tanulságait levonva, megje­lölik a jövő teendőit. A me­gye városaiban és járásaiban arról lesz szó, hogy a hon­védelmi törvénynek megfe­lelően mi a teendőjük az MHSZ-aktivistáknak. A Ma­gyar Honvédelmi Szövetség munkájáról, terveiről beszél­gettünk Mihalik Ferenc al­ezredessel, az MHSZ Csong­rád megyei titkárával. # Az MHSZ-nek mennyi klubja működik a megyé­ben, s milyen eredménye­ket értek el? — A Magyar Honvédelmi Szövetségnek Csongrád me­gyében több mint 200 klubja működik, üzemekben, intéz­ményekben, termelőszövetke­zetekben. A törekvés eddig is az volt, hogy elősegítsük a honvédelmi nevelést, a tö­megsportot. Természetesen munkálkodásunk egyik leg­főbb célja volt — és marad is — a hazafias, internacio­nalista nevelés. A megyében sportlövész, honvédelmi, rá­diós, könnyűbúvár, modelle­ző és tartalékos klub tevé­kenykedik. A tények alapján mondhatom, hogy klubjaink­ban országos válogatottak is szerepelnek; a könnyűbúvá­rok, a modellezők és a lövé­szek köréből többen a ma­gyar válogatott keret tagjai. # Ezek kétségtelen tények. Mégis a honvédelmi ne­velésben „fehér foltok" találhatók. — Ez valóban igaz. Áz MHSZ-klubok ténykedését elevenebbé, tartalmasabbá kell tenni. Erre mutatott rá az MHSZ-vezetők' Szolnokon tartott országos tanácskozá­sa is, ahol Kiss Lajos vezér­őrnagy, az MHSZ főtitkára szólt a föladatokról. # Miről van szó? — A klubok eddig is létez­tek, munkálkodtak. Tágítani kell azonban hatókörüket, hogy minél több fiatal ve­gyen részt munkálkodásuk­ban. Ismeretes, hogy a hon­védelem tantárgy az általá­nos iskolák hetedik-nyolca­dik osztályában, a középisko­lákban, valamint a felsőfo­kú tanintézetekben. Bizonyos formalitás itt érezhető, s ezen változtatnunk szüksé­ges. Itt kell hangsúlyozni, hogy a honvédelem, a honvé­delmi törvény végrehajtása közös, társadalmi feladat, s benne kinek-kinek meg keil tennie a kötelességét 0 A honvédelemre nevelés­nek tárgyi feltételei is vannak. A megyében mi a helyzet ezzel kapcsolat­ban? — A fejlődés itt is kimu­tatható. Szólni kell azonban arról, hogy a létesítmények nem elégségesek. Az MHSZ­nek, a tanácsoknak, a válla­latoknak össze kell fogniuk azért, hogy a honvédelmi ne­veléshez szükséges „tárgyi feltételeket" biztosítani tudr juk. Ez tulajdonképpen ren­deletben szabályozott s az új honvédelmi törvény foko­zatos, gyakorlati megvalósí­tását is jelenti. # Szeged közismerten isko­laváros. Mégsincs itt hon­védelmi kabinet, hololt sokkal kisebb jelentőségű helységekben ezzel talál­kozhatunk. — Teljesen jogos az ész­revétel. Bízunk abban, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán az új tanévre ez megvalósul, s ezzel Szegeden is megszüntetjük ezt az egyik „fehér foltot". Sajnálatos do­log az is, hogy Szegeden nincs korszerű autótanpálya. Ezen is összefogással igyekszünk majd változtatni. # Jelentős az MHSZ-akti­visták száma, de mégsem elegendő. Igaz-e ez? — Igen, igaz. Éppen ezért törekvésünk, hogy az elkö­vetkezendő időben mind tar­talmában, mind formájában erősítsük az MHSZ-klubokaí, s azokban lendületesen dol­gozó emberek kapják a ve­zető szerepet mindenütt. Cé­lunk, hogy a nők köréből is minél többen vegyenek részt az MHSZ életében, munká­jában. 9 Szegeden korábban nagy sikerrel tartották a hon­védelmi sportnapot. Elfe­ledkeztünk-e erről? — Nem. Jövőre tervezzük, hogy nagyszabású honvédel­mi napot tartunk, repülők, helikopterek, ejtőernyősök, valamint harckocsizó egysé­gek stb. bemutatójával egy­bekötve. Különben itt jegy­zem meg, hogy idén, ebben a hónapban 15—20-a között országos rádiós többtusa­bajnokság lesz Szegeden. Ezen a rangos vetélkedőn kö­zel kétszázan vesznek részt a megyékből, s Budapestről. 9 A szocialista brigádok mi­lyen szerepet töltenek be az MHSZ-ben? — A szocialista brigádok' a jövőben is tevékenységünk fontos alapját adják a fiata­labb és az idősebb korosz­tályból is. Segítettük, és ez­után fokozottabban segítjük az ifjúság hazaszeretetre, in­ternacionalizmusra nevelését, honvédelmi felkészítését, sportolási igényének kielégí­tését. M. S. A pedagógusnap alkalmá­ból az oktatásügyi miniszter a JATE dolgozói közül „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja" kitüntetésben részesítet­te; dr. Horuczi László tan­székvezető egyetemi docenst, Priselzky Imre igazgatóhe­lyettest (Ságvári Endre gya­korló általános iskola), dr. Keserű Bállntnó kollégiumi igazgatót, dr. Szántó Ferenc tanszékvezető egyetemi do­censt (Kolloid-Kémiai Tan­szék). Miniszteri dicséretet kapott dr. Merényi Kálmán egyetemi adjunktus (Bünte­tőjogi Tanszék), dr. Batta István egyetemi adjunktus (Szervetlen és Analitikai Ké­miai Tanszék) és dr. Keme­nes Béláné osztályvezető (rektori hivatal). A Kiváló Dolgozó kitüntetést Földeák Imre tanszéki mechanikus, Urbán Antalné hivatalsegéd, és Király Sándor kisegítő kapta. Halezer fúrófej A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár nagykanizsai, né­gyes számú üzemének egyik fontos gyártmánya az olaj­bányászatban használatos görgős fúrófej. Ez a nélkü­lözhetetlen eszköz segít fel­színre hozni az olajat. A keresett fúrófejekből ebben az évben hatezret gyártanak. Ha gó előadás REICH KAROLY ILLUSZTRÁCIÓI ^ Lakásfenntartó szövetkezetek takarékossága Folytatódnak a társulások Köztudott, hogy a lakás­fenntartó szövetkezetek is gazdálkodnak. A lakástulaj­donosok meghatározott ösz­szeget fizetnek havonta a közös kasszába, amiből a ház üzemeltetését és felújítását fedezik. Hogy jól alakuljon a szövetkezet költségvetése, az a tagok elsőrendű érdeke. Mint az élet más területe­in, a lakásfenntartó szövet­kezeteknél is fontos a taka­rékosság. Mindenki a zsebén érzi, ha nem jól kalkulálnak a forintokkal. Nem lehet te­hát csodálkozni azon, hogy az idők során a szövetkeze­teknél intézményesítették a könyvelést, az anyaggazdál­kodást. De szükség is van erre, nem szólva arról, hogy az újabb jogszabályok is er­re szorítják a szövetkezete­ket. A megyei lakásfenntartó szövetkezetek gazdálkodásuk színvonalának emelését a fokozottabb takarékosságot elsősorban az egyesüléssel érték el. A koncentrációt nemcsak az iparban, hanem ezen a terepen is áldásos je­lenségek kísérik. Ha több szövetkezet társul, akkor megfelelő számú szakembert tud foglalkoztatni, és kar­bantartó részleget működtet­ni. A szegediek jó példával járnak ebben, mert a tizen­hat lakásfenntartó szövetke­zet önálló karbantartói rész­legével elérte: olcsóbban, gyorsabban kijavítják a hi­bákat, és megszüntetnek bármilyen üzemzavart. A la­kók nem várnak sokáig a szerelőkre, így kevesebbet bosszankodnak. A jogszabá­lyok e témában is ösztönző­leg hatnak. A lakásfenntartó szövet­kezetek társulása néhány éve már megkezdődött, és jó ütemben halad. Szegeden az idén Tarjánban egyesültek szövetkezetek, a nyáron pe­dig Odesszában három tár­sul. Minden szempontból gazdaságos ez a folyamat. De egy másik példa B gaz­daságosságra, illetve takaré­kosságra: a kis szövetkeze­teknél aránytalanul nagy a lift anyagi terhe. A közepes és nagy szövetkezeteknél kedvezőbb a költségarány, mert a karbantartók több felvonót olcsóbban javítanak ki. A művészt leginkább mint könyvillusztrátort Ismerik, hiszen könyvei ott vannak minden könyviárban, sőt minden családi könyvespol­con. A negyvenes évek ele­jétől napjainkig, a kezdeti Móricz-illusztrációktól a leg­utóbbi Petőfi-illusztrációkig a hazai és külföldi klasszikus és kortárs irodalom könyv­tárat kitevő alkotásaihoz ké­szített a szöveghez jól simu­ló, a könyv hangulatát ma­radéktalanul visszaadó il­lusztrációkat. Nem szolgája, hanem társ­szerzője az írónak, aki a fel­fedező örömével nyúl min­den új irodalmi alkotáshoz, s a könyvek egy-egy hősét, j jelenetét úgy adja vissza a grafika nyelvén, hogy az író és önmaga egyéniségét egy­aránt tükrözi. A szöveg gra­fikai átköltésében nem tolak­szik az író elé, de alája sem rendeli magát. Az író szán­dékát a szavak mellett a grafika eszközeivel is igyek­szik kiteljesíteni, s ezzel az élménybefogadást és az él­ménymegőrzést egyaránt elő­segíti. Kivánhat-e az ember könyvillusztrátortól többet? Külön kell szólnunk Reich' Károly gyermekikönyv-il­lusztrációiról, amely illuszt­rációs tevékenységén belül is külön világ: a valóság és az álomköd, a fantázia és a va­rázslat világa. Csak a gyer­meklélekkel való azonosulás, a félig valóságból, félig álom­ból álló világukba való bele­élés magyarázhatja meg gyermekkönyv-illusztrációi­nak világsikerét. Nem egy magyar gyermekkönyvet a Reich-illusztrációk kedvéért fordítottak le különböző nyel­vekre. Tündöklő szikraként repíti fel a fantáziát, ugyan­akkor földhöz is köti, anél­kül, hogy erejét, varázsát el­veszítené; emberalakot ad az állatoknak, hogy testvérünk­ké fogadjuk őket. Reich Károly szegedi anya­ga a könyvhéten csak ké­rész tmetszet, sokirányú mun­kásságából csak ízelítőt ad­hat. A jó alkotásokból azon­ban kevé6 is elég ahhoz, hogy egy vérbeli művész ha­tározott profilját, művészeté­nek mélységeit és magassá­gait felvillantsa. Galambos Ferenc Minek rejtegetném, ha megróvás jár is érte: ki nem állhatom a gyűlésre járást, pláne ha öt-hat is jut belőle egy hétre, s nem leszek okosabb egyiktől sem. Ilyenkor elő szokott venni minden bajom: ke­mény a szék, szorít az inggallér, álmatlanság gyö­tör, gondolok százféle bo­londságra, sőt néha csodá­latos tájakat kezdek rajzol­ni a füzetembe. Ha azon­ban olyan helyre invitál­nak. ahol nincs mellébe­szélés. ködösítés, mentege­tés, hanem egyenes beszéd­ben adják a dolgok velejét, ott hipp-hopp kiröppen be­lőlem a nyomurító unalom, és szinte gyerekes örömmel tölt el a bizalmat érlelő kitárulkozás. Nem vagyok eleve tekintélytisztelő, de ha valaki azt tudja szépen kifejezni, ami engem is foglalkoztat, akkor rögtön rátapadok figyelemmel az illetőre, és gondolatban na­gyot köszönök neki. A minap — ritka boldog délelőtt! — alkalmam volt végighallgatni egy szívem szerinti előadást. Nem szó­nokias volt, inkább csen­des, gondolatébresztő be­széd, s úgy láttam, mások­nak is tetszett. Ez az elő­adás legelőször is megcá­folta, hogy politikai szö­vegre maximum egy óra­hosszat lehet odafigyelni; az előadó két és féj óráig szünet nélkül érvelt, bí­rált, elismert, igenlésre késztetett olyan egyszerűen és mégis megragadóan, hogy feledtük az idő múlá­sát. Aztán az is imponáló volt, hogy szépen megkö­szönte a kétkezi és a szel­lemi dolgozóknak a helyt­állást és erőfeszítést, amely nélkül most nem tudnánk Szegeden sem ilyen párat­lan sikereket fölmutatni. Végül tetszett, hogy rend­kívül világosan bebizonyí­totta: ahol állnak a gépek, ahol kárba vész a drága anyag, ahol minduntalan baj van a minőségi mun­kával. ott mindenütt meg lehetett találni az okokat is. És ha az okok nyilván­valóvá lettek, akkor már nincs egyéb hátra, mint megszüntetni azokat. Néha kissé felemelte a hangját, nagyon ritkán ki­fakadt, s egyetlenegyszer dühös lett a régóta cipeli gondok, hibák és hanyagsá gok miatt. „Ez a sok koszos papírmunka ..." — kezdte a minden értelmes ügyet megfuliasztó bürokráciáról „De hát kommunista ho­gyan nézheti el a rendet­lenséget?" — mérgelődött miután felsorolt egész sor, nyilvánvalóan mulasztásból erüdő pazarlást. „A kutya úristenit neki!" — károm­kodta el magát, egy vétkes hanyagságból eredő kárt említve. Bizony nem lak­kozta köznapjaink valósá­gát, hanem reális képet festett róla. Megmondta vi­lágosan, hogy a hozzáértő önzetlen, jó vezetőket meg­védjük a könnyelműen ál­talánosítok gyanúsitgatá­saitói és rágalmaitól, de aki megfeledkezik a becsület­ről, a népnek és a pártnak tett fogadalmáról, azt szi­gorúan felelősségre vonjuk Így illik, ez a föltétele a bizalomnak, és a tisztessé­ges munkának mindenütt Kommunistáknak szólt ez az előadás, de azt hi­szem. minden mondatéi aláírták volna a szocialista épitőmunkáért hevülő pár tonkívüliek is. Mert a párt nem akar mást, mint amit a nép akar. S a nép vég­eredményben egyetért a párt szándékaival, igazsá­gaival, amely tulajdonkép­pen az 6 szándéka és igaz séga. Mert az előadó azt mondta, amit milliók val lanak ebben az országban legalább józan paraszti ésszel kellene intézkedn és cselekedni ott, ahol rozsdásodni hagyják a ke­mény valutáért vásárolt gépet, engedik kárba vesz­ni a drága téglát és ce­mentet, s tehetetlenül né­zik, hogy tönkremenjen az értékes szálas takarmány. Nem tudom, haladó­sabb-e a munka Szegeden, az előadás óta. Azt azon­ban merem állítani, hogy sokan elgondolkodnak a hallottakon, és ismét fel­teszik maguknak a kér­dést: nem lehetne-e csak­ugyan jobban is dolgozni? Frissebben, okosabban és eredményesebben? S a ta­pasztalatok szerint az effé­le önvizsgálódás mindig hoz valamit a konyhára. F. N. L Újabb Mérföldkövek Film készül a DÉLÉP-ről A DELEP-ről már készült egy film, amelyben bemutat, ták a vállalat életét, munká­ját, megalakulásától kezdve egészen 1970-ig. A szép szá­nes film a Mérföldkövek cí­met viseli. Nemrégen kezd­ték el a film folytatását Mérföldkövek II. címmel. Az Építőipari Tudományos Köz­pont szakemberei filmre ve­szik a DÉLÉP elmúlt ötéves tervidőszakban végzett mun­Fiatal dalosok országos találkozója Csütörtökön, tegnap Szé- A bemutatók után a fiata­kesfehérvárott megkezdődött lok szombat délután „Gitár­a fiatal dalosok országos ta­lálkozója. Az ország minden ral az utcán" címmel ren­deznek programot: a város részéből érkezett ifjú dala- különböző pontjain adnak sok — a folk beat és a pol beat művelői —, szólisták és együttesek legújabb ményeiket mutatják érdeklődőknek. nyilvános hangversenyt, kö­zös éneklésre invitálják a város fiataljait. A rendez­be az vénysorozat szombaton gála­esttel fejeződik be. (MTI) szerze­káját, s azt, hogy maga a vállalat mennyit fejlődött, hogyan és milyen körülmé­nyek között élnek és dolgoz­nak a munkások. Bemutatják a legsikerül­tebb alkotásokat is: az Új­szegeden fölépült MTA Bio­lógiai Kutatóintézetét, a sze­gedi Tarjánváros lakóépüle­teit, iskolákat, óvodákat, böl­csödéket, kollégiumokat és kereskedelmi üzleteket kap­nak lencsevégre. Filmre ke­rül az építőváUalat új ház­gyára, számítóközpontja, a dolgozók szociális helyzetét javító létesítmények egész sora. Ellátogatnak a filmesek a szomszédos városokba is, ahol a szegedi építőmunká­sok alkotásait örökítik meg. Az ipari és mezőgazdasági célokat szolgáló építmények egész sora kerül filmszalag­ra, s a kockákat az idei épi­tőknapi ünnepség zárja, je­lezvén, hogy a szegedi építő­munkások eredményes terv­időszakot hagytak maguk mögött. n bányákban fokozzák a biztonságot A Dorogi Szénbányák szakszervezeti bizottságának csütörtöki ülésén a munkás­védelmi tervekről tanácskoz­tak. A vállalat vezetői arról tájékoztatták a bizottság tag­jait, hogy az év végéig mi­lyen módon fokozzák a biz­tonságot a bányákban, javít­ják a munkakörülményeket. Ismertették, hogy az idér» 45,5 millió forintot költenek kifejezetten munkásvédelmi beruházásokra. (MTI) Könyv­terjesztők köszöntése Csütörtökön délután a SZOT székházában az ünne­pi könyvhét hagyományos eseményeként köszöntötték és kitüntették a kiemelkedő eredménnyel dolgozó mun­kahelyi könvvterjesttőket. A SZOT, a Kiadói Főigazgató­ság, a Müveit Nép Könyv­ierjesztő Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó és a Táncsics Kiadó képviselői 02 terjesz­tőnek oklevelet és jutalmat nyújtottak át.

Next

/
Thumbnails
Contents