Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

Szerda, 1976. júnias 30. L. Brezsnyev beszéde a berlini konferencián mája: a szovjet üzemekben állandó termelési tanácsko­zó testületeket hoztak létre, amelyek 65 százaléka mun­kásokból áll. Csupán az el­múlt, 1975-ös évben az ilyen tanácskozásokon a ter­melés és a munkafeltételek javítására kidolgozott több mint egymillió javaslatot va­lósítottak meg. Ezek csupán egyes példák, de — gondolom — ezek is képet adnak arról, hogyan fonódik össze nálunk az irányító szervek munkája az alulról jövő közvetlen de­mokráciával. A ml nagy és összetett társadalmi életünkben ter­mészetesen nem kis szám­ban vannak hiányosságok, és megoldatlan problémák i6. Jól látjuk ezeket, és a párt mozgósítja a népet leküzdé­sükre és kiküszöbölésükre. Azonban semmiféle hiányos­ság és nehézség sem képes tudatunkban elhomályosíta­ni azt a fő történelmi győ­zelmet, amelyet a szovjet nép ért el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a lenini kommunista párt vezetésével. Olyan társadal­mat hoztunk létre, amely mentes a monopolista oli­garchia uralmától, a válsá­goktól és a munltanélküliség­töl való félelemtől, a társa­dalmi csapásoktól. Olyan emberek társadalmát hoz­tuk létre, akik a szó legtá­gabb értelmében egyenran­gúak, nem ismernek rendi, vagyonbeli, faji, vagy más, hasonló kiváltságokat; olyan társadalmat, amely nem csu­pán deklarálja az emberi jo­gokat, hanem ténylegesen biztosítja is a lehetőséget azok gyakorlásához. Szilárd, dinamikus, összeforrott tár­sadalmat teremtettünk. Bátran kijelenthetjük elv­társak, hogy országunk dol­gozói az egész történelem során soha nem élveztek olyan magas anyagi élet­színvonalat, mint most. Még sohasem volt olyan magas a művelődés színvonala, és so­hasem voltak olyan lehető­ségei a kulturális értékek elsajátításának, mint ma. Dolgozóink még sohasem érezhették magukat annyira bizonyosnak a holnapban — országunk békés jövőjében —, mint most. íme, ez az alapja annak, hogy a szov­jet nép egyöntetűen támogat­ja az SZKP politikáját, ez az alapja a párt és a nép megbonthatatlan egységének országunkban. gúság és minden egyes párt zsoázia nem kevés példáját erőfeszítéseiket egyesítsék jelenti pártjaink közös inter­íüggetlensége szigorú betar- nyújtja akciói nemzetközi azokéval, akiknek drága a tásával megvalósuló önkén- egyeztetésének a forradalmi béke és a népek érdekeinek tes együttműködését — mi erők elleni harcban. Ott, ügye. Az európai értekezlet úgy véljük, hogy az ilyen elv- ahol a kizsákmányoló rend- záródokumentuma jó alapot társi szolidaritás, amelynek szert veszély fenyegeti, ott, teremtett az európai béke és zászlóvivői immár több, mint ahol a harc során felülkere­száz éve a kommunisták, ko- kednek a nemzeti és társa­runliban is teljes mértékben dalmi felszabadulás erői, a megőrzi egész óriási jelentő- demokratikus erők, az impe­ségét. Ez a szolidaritás a rializmus szó szerint lázas nacionalista nek. kötelezettségé­biztonság szavatalásához. Ah­hoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, s ahhoz, hogy a fe­szültség enyhülése visszafor­díthatatlanná, a béke pedig Elvtársak! Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tar­tása, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a kommunista pártok és álta- kísérleteket tesz ellentáma- valóban mcgbonthatatlanná különböző gártok tapasztala­Iában a munkásmozgalom dásai egybehangolására. Nap- váljon, nemcsak a kormányok tainak átfogó egybevetése, a hatalmas és kipróbált fegy- jainkban ennek számtalan erőfeszítései, hanem a néptö- partnerek érdekei iránt meg­..-i* ——/i példáját láthatjuk Euró pá- megck akciói is szükségesek. vere volt és marad. Egyébként közös osztályel­lenségünk, a nemzetközi búr­ban, Afrikában és más he­lyeken egyaránt. Imperialista szavak — és tettek Megvalósított célkitűzések Most, amikor egyes nyu­gat-európai országokban ki­rajzolódott a kommunisták kormányban való részvételé­nek perspektívája, a reak­ciós körök, különösen a NATO táborában, a leplezet­len nyomás, az ilyen orszá­gok belügyeibe való beavat­kozás kampányát indították meg. És figyeljék meg, elv­társak, hogy mi ellen száll­nak hadba: az általános vá­lasztások eredményei ellen. Mindig készek íme, kiderül, hogy az imperia­lista politikusok, akik oly so­kat kiabálnak a demokráciá­ról és szabadságról, a való­ságban az egyiket és a má­nyilvánuló baráti figyelmes­Mindent meg kell tenni é lehetővé tette valameny­annak erdekeben, hogy a sze- , , , . , les tömegek világosan meg- nylunk szamara, hogy kozos értsék: alapvető érdekeik azt értékelésre és következteté­követelik, hogy aktívan tá- sekre jussunk számos olyan eaész közös nwgassák « bizton~ időszerű kérdésben, amelyek­egesz kuzos sag es egyuttmukodes meg- , ... - . , szilárdítását célzó kezdcmé- nek ma onásl Jelentősegük Ügy vélem, hasznosaklen- nyezéseket és lépéseket. Vé- van Európa és az egész vi­nének az időről időre össze- leményünk szerint ma ez lág számára. Olyan fontos hívandó sokoldalú találkozók egyik legfontosabb feladata a dokumentumot tudtunk ki­is, amelyek a kölcsönös tá- kommunistáknak, az egyes dolgozni ezekben a kérdé­jekoztatast es velemenycse­és hasznos ügyünknek. testvérpártoknak és vala- sekben, amely a marxizmus íd&zert polffkaiTérd&ben mennyiünknek közösen, ügy -leninizmus elvein alapuL véljük, elvtársak, hogy érte­Elvtársak! A kommunisták nem zár­kóznak be mozgalmukba. arra, Elvtársak! A világesemények menetét egyre nagyobb mértékben az elnyomás és a kizsákmányo­lás ellen, a nemzetközi ügyekben megnyilvánuló erőszak és önkény ellen fel­lépő antiimperialista erők határozzák meg, és nagyon sok függ ezeknek az erők­nek összeforrottságától, együttműködésétől. A szocializmus országai­nak testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejét, az egyenrangú gazda­sági együttműködés saját forrásaikat hatalmas lehető­ségekkei egészíti ki. A Pár­tok, az állami szervek, a vállalatok és tudományos in­tézmények kollektívái, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok milliói és mil­liói közötti mély, szerves és szakadatlanul növekvő bará­ti kapcsolatok alapján egy elvileg új jelenségről be­szélhetünk: a meggyőződések egysége és a célok közössé­ge révén összeforrott népek valódi testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, össze­kapcsoló ereje a marxista— leninista pártok harci közös­sége. ór'ási szerepe ván a szo­cialista és a kapitalista or­szágok kommunistái együtt­működésének. Kilenc évvel ezelőtt kontinensünk mind­két részéből sok testvérpárt képviselői együttesen kidol­goztuk az európai békéért és biztonságért folyó harc programját. Most mindenki láthatja, hogy ezt a progra­mot alapjában véve megvaló­sítottuk. Mi, szovjet kommunisták, akárcsak más szocialista or­szágok kommunistái, mély elismeréssel adózunk a tőke országaiban élő elvtársaink­nak, akik szolidárisak voltak velünk mind történelmünk nehéz pillanataiban, mind a megszokott békés munka napjaiban. A magunk részé­ről mi mindig kinyilvánít­juk szolidaritásunkat azzal a harccal, amelyet osztálytest­véreink folytatnak a kapita­lizmus taborában, arra törek­szünk, hogy erkölcsi és poli­tikai támogatást nyújtsunk számukra. A nyugat-európai országok kommunistáinak aktív tevé­kenysége, állhatatosságuk, amelyet a tömegekért, a munkásosztály és a monopó­liumok hatalma ellen küzde­ni képes valamennyi erő ösz­szefogásáért, a ténylegesen demokratikus rendszerek lét­rehozásáért, a szocializmusra való átmenet előfeltételeinek megteremtéséért folytatott harcukban tanúsítanak, meg­hozza gyümölcseit. Éppen a széles néptömegek létérde­keiért folytatott következe­tes és lankadatlan harc foly­tán vált tekintélyes politikai erővé az Olasz és a Francia, a Finn és a Portugál Kom­munista Párt, valamint Dá­nia, az NSZK és más kapita­lista országok kommunista pártjai. Ennek egyik meg­győző bizonyítéka volt az a kimagasló siker, amelyet az Olasz Kommunista Párt ért el a közelmúltban megtartott parlamenti választásokon, az a siker, amelynek mindnyá­jan örülünk, és amelyhez gratulálunk olasz elvtársa­inknak. Különösen fontos az, hogy az imperializmus reakciós kö­rei ellen folytatott harcban a széles demokratikus áramla­tokkal — beleértve a szociál­demokratákat és kereszténye­ket — összefogva a kommu­nisták forradalmárok marad­nak, s a kapitalista társada­lom szocialista rendszerrel való felváltásának meggyőző­déses hívei maradnak, egész tevékenységüket e történelmi feladat megoldásának rende­lik alá. Itt, az európai kommunis­sikat is csak olyan mérték- ta pártok találkozóján, tér­ben készek eltűrni, amennyi- mészetesen elsősorban az ténő ben ez nem érinti teljhatal- európai helyzetről esik szó. mukat. Ezzel együtt Ilyen körülmények között munk tervezetében nagy te­különösen fontos, hogy itt, ret szentelünk a békéért és ezen az értekezleten, kollek- a társadalmi haladásért föld- az imperializmus tívan kinyilvánítsuk: pártja- részünkön folyó harc és a igáját, a szabad, ink készek hozzájárulni a békéért és a társadalmi hala­közösen kitűzött célok eléré- dúsért bolygónk más részein séért folyó harchoz. folyó harc kölcsönös össze­Együttműködésünknek van függésének. És ez törvény­még egy területe, amelyről szerű. A szocializmus, amint érdemes külön szólni. A for- tanításunk alkotói előre lát­radalmi tapasztalat általáno- lúk, az sításában történő erőfeszíté- la dúsának objektív feltétele­sek egyesítéséről van szó a vé és parancsoló szükségleté­Marx, Engels, Lenin által vé vált­létrehozott tudományos kom- Mi az egész föld békéjéért munizmus elméletének to- és biztonságáért harcolunk, vábbfejlesztéséről. A fórra- Erről a szószékről forró üd­dalmi elmélet fejlesztésében vözletünket küldjük a nem- {üpaő minden egyes párt részt vesz. zeti és felszabadító mozga­lom valamennyi résztvevő­Elvtarsak! jének, ismételten változatlan A kommunista mozgalom támogatásunkról tapaszta- az országaik szabadságáért. Hangsúlyozni szeretném: kezlttünk jelentős szerepet az SZKP ezt a dokumentu­játszhat, és kell, hogy játsz- mot úgy tekinti, mint amely hogy szék ebben a nemes ügyben, pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan és állhatatosan harcoljon az európai kom­munisták által kollektíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve ar­ról is, hogy az európai kom­munisták egységének zászla­Az egész világ javáért amerikai népeknek a és a haladás ügyéhez béke tör­vitatha­által felhalmozott Szolidaritás a közös célokért Minden egyes kommunista pártot annak az országnak munkásmozgalma szülte, amelyben tevékenykedik, és akcióiért mindenekelőtt saját országa dolgozóinak felel, akiknek érdekeit kifejezi és védelmezi. De éppen ez te­remti meg a kommunisták nemzetközi szolidaritásának alapját is. Igaz, néha hallani ilyen kérdéseket: továbbra is idő­szerű-p a proletár internacio­nalizm is, nem évült-e el? Egyesek pedig ilyen aggá­lyokat hangoztatnak: vajon a kommunistákat egyesítő in­tern? ionalista kapcsolatok erősítésére szóló felhívások nem Jelentenek-e egy vala­miféle szervezett központ fel­élesztésére irányuló törekvé­seket? Ezek meglehetősen különös aggályok. Amennyire ismere­tes, soha senki nem állt elő ilyen központ létesítésének gondolatával. Ami pedig a proletár internacionalizmust illeti, vagyis a munkásosz­tálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös cé­lokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti fel­szabadulásért és társadalmi haladásért küzdő népek har­céval való szolidaritásukat, a testvérpártokkal az egyenjo­lat valóban óriási. Ez vonat­kozik a szocializmus legkülön­bözőbb feltételek között tör­ténő építésének tapasztalatá­ra is, amely mind közös tör­vényszerűségeit, mind a konk­rét formák sokrétűségét de­monstrálja. Vonatkozik továbbá a tö­megek létérdekeinek védel­mében, a forradalmi erők összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú orszá­gok szocializmusért folyó harcában szerzett tapaszta­latokra is. Mindez a tapasz­talat elemzést, általánosítást követel, annál is inkább, mi­vel minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifi­kum mellett változatlanul je­len vannak azok a közös vo­nások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak. Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fej­lődése. a közös céljaink el­éréséért folyó harc terén. Amikor nagy figyelmet szentelünk a kommunista családban élő elvtársaink al­kotó tevékenységének, mi ab­ból indulunk ki, hogy az egyik, vagy másik tétel he­lyességének vagy ellenkező­leg, hibás voltának kritéri­uma csakis a gyakorlati ta­pasztalata lehet. Addig azon­ban, amíg a gyakorlat ki­mondja végső ítéletét, lehet­séges és szükséges is ezek­nek a tételeknek felülvizs­gálata elvtársi vitában, a nézőpontoknak és az egyes pártok tapasztalatainak szé­les körű egybevetése útján. Nyilvánvaló, hogy ez nyere­séget jelent mind az elmé­letnek, mind a gyakorlatnak, hozzájárulása tatlanul egyre növekszik. A dokumentu- szocializmus már mély gyö- ját magasra emelő értekezle­kereket eresztett sok olyan tünk eredményei hozzá fog­országban, amelyek lerázták , , . „„ gyarmati nak 3aru'ni erőfeszítéseink független egyesítéséhez, a dolgozók fejlődés útjára léptek. A létérdekeiért, a demokrácia­nemzetközi életben jelentős ért és a szocializmusért, a szerepet játszik az el nemi tartós európai békéért folyó kötelezettségi mozgalom. közös harcunk aktivizálásá­A konferenciának általunk hoz emberiség továbbha- egyeztetett dokumentumában y - a kommunisták kinyilvánít­ják készségüket, hogy hozzá­járulnak a világ új, igazsá­gos gazdasági rendjének ki­alakításához. A fejlett álla­moknak a volt gyarmati és országokkal való értekezlet munkáját a berli­egyenrangú politikai és gaz- ni sajtóközpontban televíziós daságl kapcsolataiért és készülékek tucatjai előtt kö. biztosítjuk együttműködéséért — ami- vető újságírók, akik a he­lyen kapcsolatok már régen széd főbb részeit gyorshírek­kialakultak ez utóbbiak és ben közölték hírügynöksé­a szocialista államok között geikkel, lapjaikkal, tv- és rá­— folyó harc fontos részét diós szerkesztőségeikkel. Elvtársak, köszönöm a fi­gyelmüket — mondotta befe­jezésül Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev beszé­dét élénk figyelemmel kö­vették a delegációk, és az függetlenségéért és társadal­mi haladásáért folytatott igazságos harcukat. Az ázsiai, afrikai és latin­Péter, Pái napján: Aratási őrjárat A kaszás aratás korszaká­ban a kezdés ünnepe volt Péter-Pál napja. A viasz­érésben levő búzát akkor kezdték vágni, kévébe köt­ni, keresztekbe rakni. Teg­nap hiába kerestünk kaszás aratót, mutatóban sem talál­tunk, pedig a mi vidékünkön a háztájiban még tavaly is elő-előkerült a kasza. Az is hozzátartozik az idei Péter-Pál körülírásához, hogy kombájnos aratókat is alig találunk. A száraz homokvi­déken kerestük' őket, azok­ban a gazdaságokban, ahol az előző években leghama­rabb álltak munkába a ha­talmas gépek. A május első és utolsó napjaiban érkezett, sőt június elején is tartó hi­deg idő késleltette a kenyér­gabona fejlődését, a búza­táblákon még zöld foltok is találhatók, az őszi árpa is csak hellyel-közzel nevezhe- ^ tő érettnek. Dorozsmán azt hallottuk a szövetkezetben, hogy előre­láthatóan csak a hét végén ban kezdik az aratást, hiszen a Ugyanolyan fontos legmelegebb, legszárazabb te- zetiségnek tekintik Molnár József felvétele A háztáji gazdaságok árpatábláin aratnak a kombájnok Bordányban Előre Szakszövetkezet csak a gépeit, egyet Üllósen munkába állított már öt és egyet Forráskúton. össze­kombájnt és három bálázót, sen 13 kombájnt készítettek a tagok háztáji gazdaságai- itt elő az aratásra, előrelát­dolgozik valamennyi, hatóan a hét végén vághat­kötele- ják' a közös táblák termését, ezt is, Csengele száraz homokján is rületekre idén sem árpát, mint a közösben termelt ga- a kezdéshez készülődnek — sem búzát nem vetettek. Bor- bona betakarítását, azért és közben esőt várnak. Ez is dányban a Munkásőr Terme- kezdik mégis hamarabb pár szokatlan, aratás idején in­a hét nappal a háztájiban, mert a kább irtózni szoktak a me­... kisebb tételeket szétterítve is zögazdászok az esőtől, de nagy munkát. Számításuk tud1ak szántani A for- most annyira száraz a határ, szerint neffv-öt naD alatt vé- -""jan. « «« h-_, „ lrónl l—. i!r. lőszövetkezet szintén második felében kezdi a szerint négy-öt nap alatt vé­gezni tudnak az árpával, ad­digra talán a búza is beérik. • i -lux.- •• <.i <. < hogy a Perzselő kánikula raskuti, ullési szövetkezet is szinte mindenütt sanyargat­a háztájiba indította még ja a kapásnövényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents