Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

10 Vasárnap, 1976. június 27; 3 Szegedi pártküldöttség járt Odesszában A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának küldöttsége szombaton délután hazaérkezett Odesszából, egyhetes, hivatalos, baráti látogatásáról. A küldöttséget Török József, a városi pártbizottság első titkára vezette, tagja volt Csertus Irén, a párt-végrehajtóbizottság tagja, a KSZV szövőnője és Prágai Tibor, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese. A pártküldöttség tapasztalatszerző útijáról Török József nyilatkozott lapunknak. — Szovjet testvérvárosunk pártküldöttségének tavalyi hivatalos, baráti látogatását viszonozta delegációnk. Ezek a kölcsönös utazások fontos részét képezik a testvérvárosi kapcsolatok rendszerének és állandó gazdagodásának. — Mi most elsősorban az odesszai városi pártbizottság munkáját tanulmányoztuk, és erről szereztünk tapasztalatokat. Mindenekelőtt az a figyelem és felelősség nyűgözött le bennünket, amellyel odeszszai elvtársaink hozzáláttak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongreszszusa határozatainak megvalósításához. A pártmunkában és a termelési feladatok megoldásában egyaránt éreztük és tapasztaltuk a határozatok magával ragadó ereíjét, odesszai elvtársaink, munkások, értelmiségiek konkrét erőfeszítéseit — Különös figyelemmel tanulmányoztuk a pártbizottság és a tanács várospolitikai munkaját, a városellátás, a lakásépítés, a kereskedelem és a közlekedésszervezés soron levő témáit. Odessza dinamikus fejlődésének folyamatában ezek a témák egyre több figyelmet követelnek. Szovjet testvérvárosunk lakossága már meghaladta az egymilliót, és további hatalmas fejlődésnek, impozáns terveknek leheltünk tanúi. — Tárgyalásaink mellett volt idő arra is, hogy üzemekben és intézményekben fölmérhessük az eddigi kapcsolatépítés eredményeit. Nagyon nagy elismeréssel beszéltek testvérvárosi kapcsolataink érzelmi gazdagságáról és hasznáról a kábelgyárban és a tudományegyetemen is. — Odesszában a Szeged iránti tiszteletből külön tervet készítettek a Szeged utca fejlesztésére. Itt további lakásokat es üzleteket építenek, egyebek között egy Szeged nevű áruházat is, amelyben magyar áruk rendszeres árusításának gondolata is szerepel. — A két partbizottság képviselői megegyeztek abban, hogy ismét áttekintik a kapcsolatok egész rendszerét, és — a hagyományos barátság jegyében — az üzemi, intézményi kapcsolatok további élénkítését kezdeményezik. A szegedi küldöttség több helyen is tapasztalta, hogy a testvérvárosban igen megbecsülik, és számon tartják a Szegedhez fűződő barátságot, a velünk való együttműködést, és ennek tárgyi és érzelmi emlékeit igen jó szívvel őrzik, bármely pillanatban dokumentálni tudják. Közéleti napló LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA DR. LÉKAI LÁSZLÓT Lázár György, a Minisztertanács elnöke szombaton fogadia dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét, bíborossá történt kinevezése alkalmából. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. MAGYAR—OSZTRÁK JOGASZTALALKOZÖ A magyar és az osztrák jogászszövetség főtitkárai kétnapos megbeszélésre ültek össze szombaton Sopronban, hogy megvitassák a két szervezet közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. BALINT JÓZSEF GENFBE UTAZOTT Bálint József államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésével szombaton delegáció utazott Genfbe, az Európai Gazdasági Bizottság statisztikai szakbizottságának 24. plenáris ülésére. Kiterjesztik a fővállalkozói rendszert A beruházások gyorsítását és gazdaságosságának növelését a tapasztalatok Szerint elősegíti az úgynevezett fővállalkozás, amikor ft beruházás teljes lebonyolítását meghatározott kötelezettségek és felelősség mellett egy vállalkozó végzi. E szervezési és lebonyolítási formában rejlő előnyök kihasználására az Állami Tervbizottság állásfoglalása ezerint fokozatosan el kell terjeszteni a fővállalkozói rendszert. Ennek megfelelően a pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletet adott ki, amelyben meghatározzák a fővállalkozás és a koordinációs vállalkozás pénzügyi feltételeit A jogszabály előírásai alapján a fővállalkozók és koordinációs vállalkozók kockázata és felelőssége az egész beruházás tervszerű megvalósításáért lényegesen nagyobb a vállalkozók szerződéses kötelezettségeinél. Ezért meghatározott feltételek mellett pénzügyi kedvezményekben részesülnek, hogy szigorúbb kötelezettségeiket teljesíthessék. Gondok, eredmények a homokon A Szeged környéki homokföldeken, az általában termőhelyileg gyenge szövetkezetekben óriási tartalékok, lehetőségek rejlenek, hiszen gazdálkodásuk javításával, pénzügyi helyzetük megszilárdításával magasabb színvonalra emelhetik a megyei átlagot is. A negyedik ötéves tervben, stabilitásuk fokozódott és a dinamikus fejlődésben csak az elmúlt évi, rendkívüli időjárás következtében tapasztalhattunk törést. Az sem titok, hogy a homokvidék gazdaközösségeinek fejlődését nagymértékben segítette az állami támogatás, így többek között az állami pénzből elkészített középtávú üzem'fejlesztési tervek megvalósításához nyújtott fejlesztési hozzájárulás is. Az elmúlt középtávú tervidőszakban a homoki termelőszövetkezetek 49 millió forint fejlesztési támogatást és 11 millió forint szarvasmarhatartást elősegítő támogatást kaptak. A fejlesztési hozzájárulást ültevények telepítésére, meliorációs beruházásokra, a zöldség- és szarvasmarha-, valamint a juhágazatok fejlesztésére, gépesítésére és a tartós forgóeszköz feltöltésére használták fel. A fejlesztési hozzájárulás, a beruházási ártámogatással és a szövetkezetek saját fejlesztési alapjával kiegészülve több mint negyedmilliárd forint fejlesztést tett lehetővé. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellensúlyozására 1971 —1975. években 205 millió forint árkiegészítésben és 76 millió forint jövedelemkiegészítésben részesültek a termelőszövetkezetek. Az is köztudott: hogy a homoki szövetkezetek többségében a megkülönböztetett állami támogatás nélkül az egyszerű újratermelés feltételeit sem lehetett volna megteremteni. Az ár- és jövedelemkiegészítés nagyságát jól éreztetik, hogy ötéves átlagban a szövetkezeti bruttó jövedelem 26,7 százalékát, a szövetkezeti eredménynek pedig 94,9 százalékát tette ki. A gazdakollektívák eszközellátottsága jelentős mértékben, folyamatosan, ai megyei átlagot meghaladó ütemben emelkedett, a differenciáltság tehát abszolút és relatív értelemben is mérséklődött ezen a téren. Az eszközérték növekedésével nem nőtt arányosan a termelési, érték, a jövedelem, az eszközhatékonyság a tervidőszak második felében csökkent; így többek között az élőmunka-termelékenység mutatói, bár kedvezően változtak, mégis a megyei átlagszint alatt maradnak. Az egységnyi munka díjazásában meglevő különbségeket az utóbbi évek kedvező tendenciái ellenére sem sikerült mérsékelni. Pontosabban az egy munkanapra jutó jövedelem mintegy 20 forinttal (17 százalékkal) alacsonyabb a megyei átlagnál. Azok a homoki mezőgazdasági üzemek, amelyek az adottságokhoz jól igazodó termelésszerkezetet alakítottak ki és magas átlaghozamot, jó termelési szinvonalat értek el és ma már kiegyensúlyozott, stabil gazdaságok. Ahol pedig még az eredmények váratnak magukra, szakmai kollégium létrehozásával gyorsabb ütemben zárkózhatnak fel a megyei élenjáró szövetkezetekhez. SZ. L. I. A bútoripar fejlödese szempontjából fontos a furnérgyárlás mennyiségének alakulása. A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Budapesti úti üzemében azokat a furnérlapokat gyártják, melyek a bútorok színét adják. Az idén több millió négyzetméter furnért vár a népgazdaság ebből az üzemből, ahol jó munkaszervezéssel és korszerű gépekkel dolgoznak a munkások. A késelőgép percenként nyolcvan lapot szel a farönkökből, a lapokat szállítószalag továbbítja, s a munkásnak a gépsor végén már a kész furnérlapokat szedhetik le. n túlzott óvatosságisói is megárt a sok A

z óvatosság, a körültekintés és megfontoltság az eletben elengedhetetlen. Különösen fontos az elővigyázatosság ott, ahol emberek dolgoznak, élnek. A tavalyi üzemi balesetek száma ugyan mérséklődött, de még mindig ezer ember közül 23—24 megsérült, s annyi munkanap ment veszendőbe emiatt, mintha egy 300 embert foglalkoztató gyárat becsuktak volna eges/, esztendőre. Miért a sok baleset? Elsősorban közlekedés közben éri baleset az embereket, itt a legtöbb halálos baleset is. Nagyon sokan azért sérülnek meg, mert nem törődnek az előírásokkal, a szabályokkal, különösen „bátrakká"' válnak azok, akik szeszes italt fogyasztottak. Gyakori, hogy vezető beosztású dolgozok lebecsülik a munkavédelmi előírásokat, s eltűrik, hogy beosztottjaik semmibe vegyék az óvúrendszabályokat. Tobb vezetőt megkeltett büntetni, mert hibás volt az üzemi balesetért. Különben az SZMT munkavédelmi felügyelői tavaly 515 alkalommal tartottak ellenőrzést, s intézkedtek az előforduló hiányosságok megszüntetésére. Hatvankét esetben tiltották meg veszélyes gép vagy berendezés működtetését. A múlt évben 3200 dolgozót ert baleset, s kétharmaduknak 1.0 millió forint kártalanítást fizettek ki a vállalatok, illetve intézmények, szövetkezetek. Vigyázni kell munka közben, s nem is csupán önmagunkra, hanem másokra is. Hossz gépekkel, nem megfelelő üzemi épületekben tilos munkát végezni. Legutóbb az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének tisztségviselői tanácskoztak a szegedi szalámigyárban, áttekintették az új építkezések helyzetét. Kiss Ferenc szalámigyári dolgozó igen szenvedélyesen beszélt néhány túlzást is magábafoglaló közegészségügyi, munkavédelmi és szabványügyi előírásról. Már korábban is keseregtek a szalámigyáriak, hogy a KÖJÁL csak akkor engedélyezi a haletelek főzését az üzemi konyhában, ha a halak tisztítására külön helyiséget építenek. Elhiszem, hogy jólesne a húsipari munkásoknak évente legalább egyszer-kétszer halat enni, de erre nincs lehetősegük. Pedig határozottan állítják — gyári vezetők, hozzáértő és élelmiszeripari szakemberek —, hogy megfelelő mosószerekkel szépen kitakaríthatnák a konyha feldolgozóját a halak után. Nem vagyok szakember, nem tudom, kinek van igaza, azt viszont tudom, hogy valamikor halat is főztek üzemi konyhákban, és • a hal pucolására, előkészítésére nem volt külön helyiségük, s másnap a sertéspörkölt nem volt halizü, halszagú. Elkészült a szalámigyári új építkezésen egy kiszolgáló épület, ahol mosodát és varrodát rendeztek be. Mindkét üzemre igen nagy szüksége van az olt dolgozóknak. De mi történt ezekkel a műhelyekkel? Lassan fél éve, hogy átadták rendeltetésüknek, de, sajnos, még a mai napig sem működnek az üzemek, mert a munkavédelmi felügyelőség az épület elkészülte után 15 pontban foglalta össze kifogásait. Betartották a játékszabályokat, mert az üzem Elkészülése után még harminc napig joguk van észrevételeket, kifogásokat tenni. Viszont a józan észre hallgatva a szalámigyáriaknak is igazuk van, miért nem kifogásolták az említetteket akkor, amikor a tervet is megszemléltek, vagy mondjuk, építkezés közben. Most közfalakat kell lebontani, s arrébb helyezni. Indokolt volt Kiss Ferenc kifakadása: „Néha olyan prédálást csinálunk, amilyet nálunk gazdagabb országban sem engedhetnek meg maguknak a vállalatok." Ha menetközben szólnak a munkavédelem képviselői, talán gyorsabban és olcsóbban elintézhették voma a mosoda és a varroda anomáliáit, s ma dolgozhatnának ezekben a műhelyekben. Egyéb — az igazsághoz tartozik, hogy a milliárdos beruházás esetében tényleg apróságnak tűnő — kiigazításokat is kértek, és kernek még az arra illetékes szervezetek. Erre föl mondta Kiss Ferenc, hogy fölületesek vagyunk. A kivitelezés terveit az érdekelt szakemberek ala-' posan áttanulmányozták, s áldásukat adták rá, mégis, amikor tető alá kerül egy-egy építmény, akkor kapcsolnak, hogy ez sem, meg amaz sem felel meg az előírásoknak, a szabványoknak. „Pedig nem ma találtuk ki a szalámigyártást, hiszen régen megünnepeltük a százéves évfordulót" — mondta ironikusan a fölszólaló, s teljes joggal. Vannak esetek, amikor igen-igen formai a megoldás. A múltkorokban a DÉGÁZ vezetői tájékoztatót tartottak a gázprogram megvalósulásáról. Megtudhattuk adataikból, hogy környezetünkben — Csongrád, Bács és Békés megyékben — körülbelül 320 ezer helyen használnak palackos gázt. A mai modern világban ez természetes is, menekülnek az emberek a fa- vagy szénfűléses tűzhelyektől, korszerűbb tüzelőanyagokat keresnek. Ilyen a pebégáz is, lehet már zavartalanul palackot vásárolni, és probán-bután gáz is van elegendő, bizonyítja ezt éppen a fölhasználók nagy száma. TagadhataLlan, hogy a palackos gáz veszélyes tud lenni, s minden használónak be kell tartania az előírásokat. De mi nem veszélyes a mai életben? A villanyvezeték talán nem életveszélyes? Vagy a tizedik emelet? A közlekedési eszközök? Pedig nem lehetünk meg sem villany, sem emeletes házak, sem közlekedési eszközök nélkül. Megtörtént, hogy a gázpalackhasználók 300 ezres táborából néhányan nem tartottak meg az előirt szabályokat, s palackjuk' felrobbant, balesetet és kárt okozott. A gazművek nagy létszámú ellenőrző szakembergárdát szervezett, hogy bizonyos időközönként a palackokat megvizsgálja, tényleg úgy használják-e, ahogyan azt a szabvány megköveteli. Ezért a tulajdonosok 10 forintot is kötelesek fizetni. De mi történik a gyakorlatban? Amikor jönnek az ellenőrök, mindent a legnagyobb rendben találnak, de amikor elmenne, visszaállítják a szabálytalan helyzetet. Fabrikálnak vascsőből bogrács alá tűzteret, a palack ott áll la lángok mellett, s ki tudná még megmondani, milyen megoldásokat alkalmaznak. A gázművek szakemberei azt vallják, hogy teljesen fölösleges munkát végez egy seregnyi alkalmazottjuk, s a fogyasztók is fölöslegesen fizetgetik az ellenőrzési dijat. Eredménye, hatasa ennek a '^munkának egyenlő a nullával. I

lyenkor mondhatjuk, hogy az óvotosságból is megárt a sok. Fölösleges további példákat a csoko-hoz szedni, hiszen sok-sok található. Félreértést szeretnék elkerülni, s befejezésül még egyszer hangsúlyozni: nem arra és azokra a rendszabályokra gondolok, melyeknek betartása elkerülhetetlen az ember testi épségének, egészségének védelme érdekében, hanem csak a fölöslegesekre, s azokra a munkamódszerbeli eljárásokra, amelyeket előbb is alkalmazni lehetne, hogy elkerüljük a fölösleges munkát, kiadást. Minden dolognak' csak akkor van értelme, ha a gyakorlat is bebizonyítja eredményességét, hasznát. GAZDAGU ISTVÁN