Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

VJtÁGPJtOtSTÁRJAT; S6YÉSÖL JETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 151- szám 1976. június 27., vasárnap Ára: t forint Parlamenti mérleg Az országgyűlés most veget ért nyári ülésszakának napirendjén első helyen az 1975. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása szerepelt. A parlament megvonta múlt évi gazdálkodásunk mérlegét. A pénzügyminiszter joggal állapíthatta meg expozéjában, hogy gazdasági szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A gazdasági kérdésekben valamelyest is járatos olvasó a megállapításhoz mindjárt kommentárt is fűzhet: a terv megvalósítása, a költségvetés megtartása meglehetősen nehéz körülmények között sikerült. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv jelentős eredményei ellenére — részben külső, kedvezőtlen változások hatására —, a népgazdaság egyensúlya a korábbinál bizonytalanabbá vált. A külső változások, a tőkés világot megrázó energia- és nyersanyagválság óhatatlanul rontotta külkereskedelmi mérlegünket. De különböző belső problémák is a korábbinál világosabban mutatkoztak meg. ígv a munkaszervezés fogyatékosságai, a beruházási fegyelem lazaságai, az anyag- és energiagazdálkodás hiányosságai, a munkaerő indokolatlan mozgásai, az adminisztrációs létszám lúiméretezettsége stb. A külkereskedelmi árak a niult évben sem alakúnak számunkra kedvezően, de a múlt éri tervben már figyelembe vették azokat, több intézkedés már az ellensúlyozást szolgálta. Vállalati szinten érezhető volt az a törekvés, hogy mind nagyobb arányban, készüljenek a világpiaci igényeknek megfelelő minőségű áruk, hogy a termékek valóban versenyképesek legyenek, hogy a számunkra szükséges importáruk ellenében a hazai ipar és mezőgazdaság termékeivel tudjunk fizetni, ne romoljék tovább íizetési mérlegünk. A múlt éri költségvetést alakító tényezők közül harmadikként a miniszter azt említette, hogy 1975, a negyedik öteves terv záróesztendeje, az ötödik ötéves terv megalapozását szolgáló időszak Volt, amelynek munkáihoz az MSZMP XT. kongresszusa, a kongreszszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny, a kongresszuson elfogadott távlati célok adtak a szokásosnál nagyobb lendületet. Az egyenleg tehát különböző előjelű ósczetevpkből áll. Az egyensúly helyreállításának gondja, a külkereskedelem nehézségei és az iparban, a mezőgazdaságban dolgozók helyenként az átlagost jóval meghaladó teljesítménye szerepelnek a számadásban. „Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük" — hangzott el a Parlamentben. Tavalyi nemzeti jövedelmünk öt százalékkal haladta meg az előző érit. Az ötszázalékos növekedés nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény. Milyen részekből tevődik össze a fejlődés? A meghatározó szerep az iparé volt. Öt százalékkal nőtt az ipari termelés abban az esztendőben, amelyben a fejlett tőkés országokban stagnált vagy visszaesett. A növekedést változatlan létszámmal sikerült elérni, tehát nőtt a termelékenység. De nem javult a gépek, termelőeszközök kihasználtsága, hiszen gyorsabban nőtt állományuk a termelésnél. E növekedés is arra mutat, hogy sok még a tartalék, a fel nem tárt. a ki nem használt erőforrás. A mezőgazdasági termelés növekedése nem érte el a tervezettet. Részben a kedvezőtlen időjárás miatt, részben azért, mert a háztáji gazdaságokban csökkent az állatállomány. Sorolhatnánk tovább az expozé és a vita megállapításait. A figyelmes olvasó néhány példából is kiolvashatja, hogy az idei év különböző intézkedései mennyire a mult éri tapasztalatok figyelembevételével készültek. K. S. Elutazott a svéd pártmunkásküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 18 —26. között hazánkban tartózkodott a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták pártmunkásküldöttsége Lars Petterssonnák, a Központi Bizottság apparátusa szervező titkárának vezetésével. A küldöttség tanulmányozta a szocialista építés és pártmunka tapasztalatait az építőiparban, megbeszéléseket folytatott a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályán, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A Svéd Baloldali Párt—Kommunisták küldöttsége szombaton elutazott hazánkból. Szedik a szatymazi őszibarackot A száraz, meleg, napsütéses idő a Dél-Alföldön már a gabonát érleli. Hírüj adtuk, hogy pénteken az ópusztaszeri Árpád Tsz-ben már hozzákezdtek az aratáshoz, de fi jó idő sietteti a zöldség- és gyümölcsfélék érését is. A szatymazi Finn —Magyar Barátság Termelőszövetkezetben pénteken már a korai őszibarackot szedték. A zöldségtermelő gazdaságok pedig a szabadföldi kertészetekben szedik a korai paprikát és paradicsomot. Az előnevelt tápkockás palántákról a Felszabadulás Tsz, a mihályteleki Üj Élet Tsz, a forráskúti Haladás Tsz, a deszki Maros Tsz és a Tisza —Maros-szög Téesz kertészeteiben szedik a kedvelt zöldségféléket. Kelkáposztát a Móra Ferenc Tsz-ben. Ruzsa környékén pedig a tavaszi káposztát szedik. A meleg időjárás miatt á kultúrnövények vízigénye is megnőtt, ezért fokozottabb öntözésre van most szükség. Sok termelőszövetkezetben nyújtott műszakban dolgoznak az öntözőbrigádok. Öntözik a szabadföldi kertészeti növényeket, a gyümölcs- és szőlőültetvényeket. A gyümölcsfák vízigénye most a legnagyobb, mert a termések fejlődéséhez több vízre van szükség. Az őszibarack és alma különösen igényli az öntözést. A növényvédelmi brigádok ls teljes létszámban "dolgoznák a határban. A kukorica-. burgonya-, lucernatáblákban. valamint a gyümölcsösökben és szőlőkben nagyon sok veszélyes kártevő és kórokozó megjelenése okoz a gazdaságoknak gondot. i' Púja Frigyes Dániába utazik Púja frigyes külügyminiszter K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminiszterének meghívására június 28-án hivatalos látoga- \ tásr» Dániába utazik. Terrorítéletek Chilében A chilei ellenálló hazafiak bizottságának Havannába eljuttatott legfrissebb jelentése szerint a fasiszta junta vérbírósága a haditengerészet 55 tisztjét és katonáját összesen 177 évi börtönre ítélte. A vád „kommunista összeesküvés, és parancs megtagadása" volt. A fokozódó terror ellenére tovább dolgozik az ellenálló hazafiaknak az illegalitásban levő kommunista párt vezette bizottsága. Pénteken jutott el Havannába, a haliatlan I nehéz és veszélyes körülmények között készülő lapjuk, az Unidad Antifasisztá-nak a puccs óta megjelent 30. száma. Chilében mindenki, akinél a lapot megtalálják, azonnal hadbíróság elé kerül. első része: az' egybeépített vízierőmű, duzzasztómű és Az ötödik ötéves terv sikeréért Újabb felajánlások Á Csongrád megyei Sütőipari Vállalat 52 szocialista brigádja munkafelajánlásokat tett az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése érdekében. Közel 10 százalékkal fogják emelni termelési értéküket 1980-ig, növelik az egy kilogrammos kenyerek részarányát, a péksütemény mennyiségét, és 50—60 százalékkal fogják emelni a lisztes édesipari termékeiket is. Emellett az egész gyári kollektíva vállalja, hogy a csongrádi kenyérgyárat üzembe helyezik a tervidőszak végére. . A dolgozók szakmart, politikai képzése érdekében felnőtt szakmunkásképző tanfolyamokat és politikai vitafórumokat rendeznek rendszeresen. A Szegedi Sütőipari Vállalat is tett munkafelajánlásokat. Főleg az áruszállításban szeretnének lényegesebben előre lépni. Vállalják, hogy a gépkocsivezetők és szállítók udvariasan dolgoznak, és szállítás közben mindent megtesznek majd a termékek megóvásáért. A vállalat kollektívája csökkenteni kívánja a selejtet, és csak szabványnak megfelelő árut fognak átadni a kereskedelemnek, illetve ^ fogyasztóknak. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében már sokat teljesítettek a dolgozók felajánlott vállalásaikból. Kiemelkedő eredményeket ért el a Tyereskova szocialista brigád. A jó minőségű munkavégzés mellett patronálják az állami gyermekotthon lakóit, és az Acél utcai szociális otthon öregjeit. Ezenkívül az egyik beteg dolgozótársuk kislányának nevelésében is segédkeznek. A KISZ kommunista műszakokat szervez, hogy a munkabér egy részét óvodák, bölcsődék fejlesztésére, valamint a fiatalok lakóházépítési akcióira fordítsák. Szegedtől 216, Szolnoktól is 85 kilométer választja el a kis falut, amelynek nevét alighanem egy évtizede ismeri csak az ország. Kiskörét a Tiszán megépült vízlépcső tette híressé. Még híresebbé a tó teszi majd. A Tiszával úgy volt régen az ember, hogy elfogadta, amit a folyó adott. Az ember csak alkalmazkodott a vízjáráshoz. A török időkben szólt közbe először a Tiszapart lakója. Kintrekesztette a vizet a föffleken, hogy a mocsárban bujkáljon az ellenség elől. A mocsárvárak: 150 éve után visszakívánta volna már a vizet a medrébe, dehát a mérnöki tudományok állása szerint erre csak a reformkoriak gondolhattak. A huszadik század harmincas éveiben ismét lépett egyet előre az ár- és belvízvédelem. Tiszafürednél öntözőrendszer, Békésszentandráson duzzasztó épült. De a csapadékeloszlás szeszélyei csak további öntözéssel védhetők ki — tehát víz kell. A felszabadulás után, 1954ben ismeri meg az ország Tiszalök nevét, majd megépül 1973-ban a kiskörei vízlépcső — három fokozatban készülő rendszerének — épí ű hajózsilip. Azóta a tározó, i'alamint a nagykunsági és jászsági öntözőrendszer építése is megkezdődött, A kép teljességéért: a Tisza magyar szakaszán még három — a dombrádi, a vásárosnaménvi és a csongrádi — vízlépcső építését tervezik, jugoszláv szakaszán pedig befejezéséhez közeledik az újbecsei vízlépcső építése. Záhonytól az Al-Dunáig így lesz majd egységes, hajózható a tiszai víziót. S ha elkészül Csongrád fölött a Duna—Tisza csatorna, már tengereket köthet össze a Duna—Majna—Rajna csatorna révén. Ha Kiskörén a falu közepén megáll egy autó, a helybéliek kérés nélkül is mutatják az irányt, merre vezet az út a vízlépcsőhöz. Hová is menne máshová az idegen? . Az átmenti, régimódi parasztházak közé kétszintesek ékelődnek, aztán már csak frissen épültek követik egymást, s ahogy haladunk kifelé a faluból, egyre magasabbak a házak. A többemeletesek között már biztosak lehetünk a dolgunkban: megérkeztünk. De hol az erőmű, hol a duzzasztó? Sehol egy kerítés, a máshol megszokott táblával: idegeneknek tilos a bemenet, fényképezni tilos, vigyázat, magasfeszültség, ez nem akárki sétatere. Eldönthetetlen. hol kezdődik a Kiskörei vízlépcső és hol végződik a kiskörei lakótelep. A válaszfal közöttük nem fal, legfeljebb virágágy, füves sáv, betonút. Békés nyugalomban, egymáshoz, közel megfér az étterem és a, zsilip. A kiépített partfal észrevétlen alakul át a házak közti parkká. Lát az ember messziről egy szobrot, közelebb megy. s máris előveheti a fényképezőgépet, mert ott a vízlépcső. Az igazgatósági épület tetőteraszáról körbepillantva összeáll a kép: a folyón túli erdős, ligetes terület lesz majd a 127 négyzetkilométeres tó, s ahol a munkagépek vasárnapi pihenőben sorakoznak épp. már kirajzolódik a hullámtéri duzzasztó. Elképesztő számok kerülnek a jegyzetfüzetbe. 3,3 millió köbméter föld. 163 ezer köbméter beton. S hogy a majdani tó méreteit érzékelhessük. a vízlépcső igazgatója hozzáteszi. a. folyó vizéből duzzasztott tó egyötöde lesz a Balatonnak és négyszerese a Velencei-tónak. Persze, üdülőkörzet is lesz ez. 45 ezer embernek ad pihenőhelyet, a védelmi töltésen jkívül strandokkal, horgásztanyákkal. Háromszázezer hektár öntözésének lehetősége és villamos energiatermelés, ipari és ivóvízbázis, hajózható víziút — ez is, az is Kisköre. A fogalom megalkotói pedig a Vízügyi Tervező Vállalat szakemberei. A kivitelezők jórészt hazaiak, a franciáknak a vízszintes tengelyű turbinákat, a lipcseieknél* pedig az olajhidraulikus mozgató és vezérlő berendezést köszönhetjük, , Minderre nem gondol az ember, ha ott ül szemben a betonkolosszussal, a kiskörei Tisza-parton. A volt-elmúlt dolgokon jár az esze, és a jövőbe kalandozik. Azt ugyan aligha mérheti fel, mennyi is a vízlépcsőbe eddig beépített 3 milliárd forint, azt sem tudja elképzelni, hogyan indul egy ilyen nagyszabású építkezés, melyik az első lépés. a Vásárhelyi Pálé-e vagy égy tervező kollektíváé, a huszadik század közepe táján. De mert a képzelet könnyű léptű, láttatja Széchenyi Ödön hat lóerős gőzösét, a Hableányt, mely vízen jutott el hajdanán a párizsi világkiállításra. Es persze láttatja az 1300 tonnás hajót is, mely elindul a Lai Manche csatornától és átúszik a Duna—Tisza-közén. Ott, ahol nem is olyan régen még aggódva lesték az eget: lesz-e eső, s ahol a 220 kilométer hosszú főcsatornák vizét hamarosan automatizált berendezés osztja szét. Petróleumlámpák és magasfeszültségű távvezetékek, egész napos eredménytelen, horgászat és 12 ezer hektár halastó, fakadó vizek és belvízvédelem — ilyen ellentéteket rejt a fogalommá vált Kisköre. Meg egy józan álmodozó, Széchenyi István 1846-ban megfogalmazott szavait is. „A Tisza völgyét és ennek orvoslását, mint én tartom, nem vidéki vagy éppen rokonszenvi, egy-egy határnak kedvező körülmények szerint kell felfogni, de országos és az egész roppant vízszerkezetnek a lehető legegyenlőbben kedvező szempontból— ." , .. Eálíy Katalin « (