Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

6 Péntek, 1976. június 25. Szombaton és vasárnap Magyarország— Bulgária ifjúsági kézilabdamérkőzés Totózóknok 1. Bp. Spartacus (19) —Dunaújváros (1) 2 X 2. Nagy kan taxa (12) -Volán SC (6) ( J. FÖSPED-Szállítók (17) Pécs (9) x 2 4. Nagybátony (20) -Várpalota (19) X 9. BVSC («) —Debrecen (5) 1 X (.Bábolna (19) -Budafok (9) • 7. Oroszlány (15) —Szolnoki MTE (9) X 1 S. Szekszárd 04) Dorog (2) 2 X S. AUBAS (10) -Fűzfő (1) X 10. Ajkai B. (4) -Vác (2) 1 X 11. Lőrinci Fonó (7) -Ganz-MAVAG (1) 1 X 12. Enylng (10) -Pénzügyőr (4) X 19. Pécsi BTC (19) -Siófok («) 1 X Pótmérkőzések: 2, 2, L Szombaton délután fél 6-kor az újszegedi Kissta­dionban a magyar ifjúsági válogatott kézilabdacsapat a bolgár fiatalokkal mérkőzik. Vasárnap kerül sor a talál­kozó visszavágójára, mégpe­dig az olimpiai válogatott mérkőzése előtt, délután 3 órakor a Sportcsarnokban. A magyar ifjúsági váloga­tott keret játékosai: Illés Zoltán (Szondy SE), Bakos István (Elektromos), Farkas József (Szegedi Volán), Hoff­rnann László (Rába ETO), kapusok. Molnár Ferenc (Debreceni Dózsa), Kedves László (Szondy SE), Vrsuly János (VMK), Bodnár László (Bp. Honvéd), Wolner István (Csepel), Schmidt András (Vasas) átlövők. Makai Zsig­mond (Bp. Spartacus), Per­per Ferenc (Szondy SE) be­álló. Kovács Mihály (Elekt­romos), Keller Lajos (PMSC), Szabadics Zoltán (FTC), Hor­váth István (Debreceni MTE) és Baksi János (Szondy SE) szélsők. Kézilabdásoknál a fafai edzőtáborban Vasárnap Szegeden mérkőzik a válogatott Atlétika Gyulán a napokban ren­dezték meg a délkelet terü­leti ifjúsági atlétikai tíz­próba bajnokságot négy me­gye legjobbjainak részvételé­vel, melyen a SZEOL ver­senyzői igen eredményesen szerepeltek. A 17 éves fiúk versenyé­ben Heréd i István nyert baj­nokságot 5282 ponttal, de klubtársa, Tóth Ferenc is ugyanennyi pontot szerzett. Herédi azért győzött a sza­bályok értelmében, mert 184 cm-es magasugrásával a leg­magasabb pontot szerezte. A 18 éves fiúk versenyé­ben Fábián Imre 5669 pontos eredményével harmadik lett, de ez aranyjelvényes telje­sítmény, a csapatversenyben pedig a SZEOL csapata az említett három atlétával a második helyre került Rész­letek: FIÜK: Tízpróba 0959. évf.): 1. Herédi (SZEOL) 5282 (12.1, 630, 1188, 184, 56.7. 19.6, 3788, 240, 52.36, 5:24.9). 2. Tóth (SZEOL) 5282 (12.3, 556, 1323, 170, 56.1, 16.3, 4546, 220, 40.06, 5:06.0), tízpróba (1958. évfolyam): 3. Fábián (SZEOL) 5669! aranyjelvé­nyes teljesítmény. Csapatver­senyben: 2. SZEÓL (Herédi, Fábián, Tóth) 16 236 ponttaL M.T. - - - te _ Acs S. Sándor felvétele A montreali olimpiára utazó magyar kézilabda-válogatott. Alinak, balról jobbra: Fa­ludi Mihály vezető edző, Kocsis, Jánovszky, Gubányi, Kovács, Vass K., Buday, Varga. Guggolnak: Kontra, Szilágyi, Bartalos Z„ Bartalos B., Veróczi, dr. Süvöltős, Kenyeres Toborzó A DÉLÉP SC labdarúgó­szakosztálya 1961—1962—1963 —1964-es születésű fiatalok részére játékostoborzót tart az egyesület Szóregi úti pá­lyáján június 30-, július 1— 2-án délután fél 4-től. Apá­lya megközelíthető a Bartók Béla térről induló 60—61-es szöregi autóbusszal. Kézilabda w Uszótonfolyam A SZEOL SC Idén is szervezett úszótaofolyanmkat a partfürdAn. A második turnus oktatása Jú­nius 29-án kezdődik, és Július 10-én fejeződik be. A jelentke­zőkkel minden reggel 7 és fél 9, valamint fél 9 és 10 óra kö­zött foglalkoznak az oktatők. A tanfolyam oktatói dija és a be­lépőjegy ára 100 forint. Ezt az összeget a jelentkezéskor kell átadni az oktatónak. Azok a gyerekek, akik szer et­aének megtanulni úszni, de is­kolájukban nem jelentkeztek, szintén részt vehetnek a kéthe­tes tanfolyamokon. A tanulók fürdőruhát, Illetve fűrdőnapdrá­got, melegítőt vagy fürdőkö­penyt vigyenek magukkal. Az oktatők kérik a szülőket: lehe­tőleg a 7 órakor kezdódő csopor­tokba Jegyeztessék elő gyerme­keiket, mert a fél 9-re előzetesen beiratkozottaknál túljelentkezés van. Azon kísérőknek, akik a partfürdő területére bemennek, Jegyet kell váltaniok. Kérdőjelek a DÉLÉP SC-nél A minőségi kézilabda spor­tot városunkban két csapat képviseli. Az NB l-es Volán és az NB 11-es DÉLÉP. Az előbbi nagyszerű helytállása közismert, az utóbbi szerep­lése enyhén szólva: gyen­gécske. Nem igen akad az NB-s mezőnyben rajta kívül olyan csapat, amelyik leg­alább egy pontot ne szerzett volna az egész tavaszi sze­zonban. A visszaesés okai? A szurkoló, a be nem ava­tott csak azt látja ami a pá­lyán történik. Mit látnak, pontosabban mit nem lát­nak? Nem látnak jól véde­kező munkát, eredményes támadásokat. Csak sok gólt a szegedi kapuban. Nem lát­ják a pályán Kaspert, Adam­kovicsot, Mucsit, Répásit. Hogyan alakult ki ez a helyzet? Az egyesület szerint a bajok már az év elején kezdődtek. Kovács Iván edző bejelentette, nem tudja a csapat edzését a jövőben vállalni. Megkezdődött az utód keresése. Apró László sporttitkár szerint Szegeden egyetlen NB 11-es szintű ed­zőt találtak. Megyeri And­rást, akit már régebben is foglalkoztattak. Vele azon­ban semmi gondjuk nem ol­dódott meg. Az edző a VÍZ­ÜGY elleni MNK-mérkőzé­sen olyan magatartást tanú­sított, hogy a Megyei Szak­szövetség egy évre minden­nemű sporttevékenységtől el­tiltotta. Az egyesület V. 7.­tel fölbontotta szerződését. Jelenleg ideiglenesen az ifi­csapat edzője. Olasz Sándor foglalkozik a fiúkkal. Ennyi gond bőven elég lenne egy csapatnál. Sajnos ez még nem minden. Sok a probléma a játékosállomány­nyal. Mindössze ketten dol­goznak a vállalatnál Az ifis­ták még nem érettek az NB Il-re. Próbáltak fiatalítani, de nem vált be. Hiába van Építőipari Szak­középiskola Szegeden, onnan sem jönnek a fiatalok ját­szani. Az év elején, amikor látták, hogy baj van, hogy mennyi gond szakadt a nya­kukba, összehívtak egy játé­kosértekezletet. Akkor a ré­giek vállalták a játékot Igaz csak heti két edzéssel és ez édeskevés. Az ígéret ellenére az idősebb játékosok nélkül kezdték el a bajnoki évet. Indok, méghozzá elfogadható is akad erre. A munka, a család, a tanulás, a sok uta­zás. Csak a sport szeretete tartja úgy-ahogy össze a csa­patot És a lehetőségek? Biztosították, hogy egyhe­tes alapozó edzőtáborban le­gyen a csapat Sajnos nem éltek a fölkínált lehetőség­gel. Munkát, és a vidékiek részere szállást biztosítottak. Ezt sem tudták kihasználni. Anyagi gondjaik nincsenek, ez nem akadályozza a sike­res szereplést. A sportkörnél, a szakosztálynál állandó té­ma a csapat sorsa. Nincs te­hát hiány segítő szándékban. Csakhogy a szándék ke­vés, még több tett kellene! Ök maguk mondták, nagyok a lehetőségeik mégsem tud­nak évek óta előbbre lépni. Sót, inkább visszafelé! Va­laha, nem is olyan régen szebb napokat is látott ez a gárda. Miért nem boldogul­nak hát? Igaz, keresik a fia­talítás lehetőségét az isko­lákban, de kevés sikerrel. Szeretnének olyan játékoso­kat kapni a Volántól, akik ott nem sok játéklehetőség­hez jutnak. De ki keresse meg helyettük a Volán ve­zetőit? Nem szabad beletö­rődni abba, hogy a középis­kolák kevés utánpótlást je­lentenek! Újra és újra zör­getni kell náluk, mert ez a DÉLÉP érdeke. Tudjuk, nem először járják ezt az utat De végig kell járni akár több­ször is. Nem nyugodhatnak bele — jól felfogott érdekük miatt —, hogy pillanatnyilag nem látnak kiutat! Sok a kérdőjel! Sok a kérdőjel a csapat­nál! Hadd tegyek fel én is egy pár kérdómondatot! Ezek egyrésze nem a DÉLÉP-nek szóL Miért csak az év elején kezdtek a gondok megoldá­sához, mikor a tavalyi év sem úgy sikerült mint az előzőek? Megyeri edzővel már régebbi működésekor is volt problémájuk. Tényleg nem volt más, csak ö? A belső nevelő munkával nem lehetett volna jobban törőd­ni? Nem későn kezdtek a fiatalításhoz? Evek óta ennél a csapatnál volt a legmaga­sabb az átlagéletkor. A csapat gondja több, mint DÉLÉP-ügy. Aligha akad olyan vidéki város mint Sze­ged, ahol ennyi közép- és felsőfokú oktatási intézmény lenne. Mégsem akad után­pótlás egy NB 11-es kézilab­da csapat számára?! Az Or­szágos Középiskolás bajnok­ságban szép sikerrel szere­pelnek a szegedi fiatalok. Miért nem jutnak el ezek a sportkörökig? A lokálpatrióta mondatja velem: Borsod megyében egy 13 000 lakosú bányász köz­ségben egy NB l-es és egy NB 11-es női kézilabda csa­pat szerepel. Ha nem érünk el gyökeres változást, köny­nyen lehet, hogy nálunk Sze­geden egyedül a Volán je­lenti majd a kézilabda élvo­nalát Imre László Csendes a tatai edzőtábor környéke. Szinte madár sem szállhat be ellenőrzés nélküL De így van ez rendjén, hi­szen élsportolóink a mont­reali olimpiára készülnek. És most, 22 nappal a megnyitó előtt igazán nem illik zavar­ni őket. Délután fél 1. A portán halkan szól a rádióból a tánczenei koktél. Tóth­Harsányi Bori kukkant be, hátha megérkezett már a postás. Aztán Szűcs. Karjai­ban mázsák feszülnek. Isa­szegi György, Baranyai Ist­ván és Acs S. Sándor fotó­riporter társaságában várjuk a bebocsátási engedélyt. Az­tán Faludi Mihály, a férfi kézilabda-válogatott vezető edzője érkezik, és máris a „zöld teremben" találjuk magunkat. Délután 1 óra. A játékosokról patakokban fo­lyik a víz. És még mindig nincs vége. Vass Karcsi és Varga kézfején jókora fásli­köteg. A foglalkozás alól azonban nincs felmentés. Kontra Zsolt már a negyedik gólt lövi Bartalos Béla háló­jába. Jó nézni ennek a fia­talembernek a határtalan lel­kesedését, azt a töretlen aka­ratot, amellyel végighajtja az edzést. Hát valahogy így kell megháláni a montreali repü­lőjegyet! Feszültség vibrál az egész tábor területén. A sportolók gondolatban már Montreal­ban versenyeznek. Ezt ta­pasztaljuk Faludi Mihálynál is, amikor elkezdünk beszél­getni. Egyik gondolatból a másikba csap át. Örökös nyugtalansága most mintha fokozódna. A válogatási el­vekről beszélgetünk, majd felsorolja az utazó 14 játé­kost (zárójelben a váloga­tottság számát közöljük): Bartalos B. (144), Veróczi (45), Bartalos Z. (2) — Buday (76), Gubányi (59), Jánovszky (27), Kenyeres (32), Kocsis (58), Kontra (25), Kovács P. (56), dr. Süvöltős (28), Szilá­gyi (73), Varga (119), Vass K. (99). A csapat átlagéletkora 23 év. Hárman, Bartalos Bé­la, Vass Károly és Varga Ist­ván már az előző olimpián, Münchenben .is szerepeltek a magyar válogatottban. A töb­biek először utaznak olimpiai csapat tagjaiként. — Tippelni, jósolgatni fe­lesleges lenne. Egy biztos, Münchenben a férfi kézilab­dások a 8. helyen végeztek. Most valahogy többet vár tő­lük a közvélemény. — Csak annyit mondhatok, mi is jobb eredményt szeret­nénk elérni — válaszolja Fa­ludi Mihály. — A csapat július 3-án in­dul Montrealba. Most vasár­nap délután 4 órakor Szege­den, a délterületi válogatott ellen játsszák utolsó hazai mérkőzésüket Miért éppen Szegedet választották? — Amióta a Szegedi Volán felkerült a legmagasabb osz­tályba, kötődünk Szegedhez. A Sportcsarnok adta lehető­ség, a szurkolók sportszerete­te olyan körülményeket te­remt hogy Szeged egyik bá­zisa lehet a magyar kézilab­dasportnak. Az ebéd utáni csendes pi­henő alatt beszélgettünk azokkal a játékosokkal, akik már második olimpiájukra készülnek, és azokkal, akik először lesznek olimpiai csa­pat tagjai. Vass Károly, 32 éves, az Elektromos játékosa. Száza­dik válogatottságát a sors­döntő Románia elleni mérkő­zésen ünnepli július 18-án, este fél 9-kor. Az olimpiáról így beszél: „Egy sportoló életében ez a legnagyobb él­ményt mindent felülmúló. Nagyon bízom abban, hogy a munka meghozza a gyü­mölcsét és jobb eredményt érünk el, mint Münchenben." Varga István, 32 éves, a Debrecen játékosa. — Az olimpia nem hason­lítható semmihez. Öriási ka­valkád, felejthetetlen sport­élmény. Nagy öröm számom­ra, hogy a magyar váloga­tott tagjaként Montrealban is ott lehetek. De nagy lehe­tőség is, amit ki kell hasz­nálni, hiszen nagyon kevés embernek adatik meg ez a kiváltság. Bartalos Béla, 28 éves, a Szondy SE kapuvédője. — Ha összehasonlítást kell tennem a müncheni és a mostani csapat között, azt mondhatom, hogy 1972-ben sok nagy egyéniség játszott a válogatottban, most viszont csapat van. Egyetlen vágyam, hogy Montrealban előbbre lépjünk. Hat mérkőzésre kell nagyon koncentrálnunk, mo6t csak ez a fontos. A fiatalok? Még nem is tudhatják, mi­lyen érzés olimpikonnak len­ni. Egy biztos: ezért egy „ha­lott" sportoló is felébred és újból sportoli kezd. Bartalos Zoltán, 20 éves, az Szív. MÁV kapuvédöje: — A bátyám, Béla, nagyon sokat segít. Mindenre figyel, azonnal szól, ha valamit vál­toztatnom kell. Szolnokon, a román csapat ellen szerepel­tem először a nagyváloga­tottban. Csodálatos érzés volt. Amikor megtudtam, hogy az utazó keret tagja vagyok, alig akartam elhinni. Min­dent el fogok követni — ha Montrealban sor kerül a já­tékomra —, hogy sikeresen szerepeljünk. Kenyeres József, 21 éves, a Bp. Honvéd szélsője. — Rengeteget dolgozunk; szinte arra sincs időnk, hogy az olimpiára gondoljunk. Do így van ez rendjén, hiszen csak egyetlen cél lebeg előt­tünk: a jó szereplés. Nem tudni még, hogy a balszélen Kontra Zsolt, vagy én kez­dek. De egy biztos: nem ri­valizálás van közöttünk, hai nem egymás segítése. Kontra Zsolt, 20 éves, A Szóndy SE játékosa. — Én vagyok a legfiata­labb az utazó csapatban. A bajnokság előtt úgy éreztem, hogy sokkal többet kell dol­goznom, mint a többieknek, ha ki akarok jutni az olim­piára. És sikerült Hatalmas kötelezettség ez. Én úgy va­gyok vele, hogy mindig töb­bet és jobban kell dolgoznia az embernek, ha előrébb sze­retne jutni. Az olimpia? Pró­bálja az ember elképzelni, de szinte lehetetlen. Talán majd ha hazaérkeztünk, már töb­bet tudok mondani róla. Kovács Péter, 21 éves, ai Bp. Honvéd átlövője. — Alig egy hónappal ez­előtt, a Kanada elleni mér­kőzésen tokszalagszakadást szenvedtem. Még érzem egy kicsit a sérülést, de remélem, a rajtig teljesen rendbe jö­vök. Fiatal csapat vagyunk, és ami a leglényegesebb, Fa­ludi Misi megtanított ben­nünket arra, hogy soha nem szabad feladni. A győzni aka­rást oltotta belénk! Íme néhány vélemény. Va­lamennyien nagy várakozás­sal tekintenek az olimpia elé. És mindannyian a csapat si­keréért dolgoznak, hogy a montreali olimpián a magyar kézilabdasport előbbre lép­jen. Kívánjuk, sikerüljön ne­kik! Bagaméry László Török Ionos második Oslóban Török János, a SZEOL el- teres síkfutásban idei leg­sőosztályú hosszútávfutója jobb eredményétől alig ma­Oslóban a norvégok elleni radva el, 13:50.8 mp-es jó nemzetek közötti felnőtt at- eredménnyel a második he. létikai vidalon az 5000 mé- lyen végzett I

Next

/
Thumbnails
Contents